Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-30 / 13. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

9

ipar ép úgy emeli a feldolgozott nyers anyagok értékét, mint az áruknak egyik; helyről a másikra, a kínálat helyéről a kereslet helyére való szállítása s hogy az ipar- és kereskedelem fejlesztése a föld- í növelésnek is nagy hasznára van.

Anglia ipar- és kereskedelme fejlesz-; lése érdekében már a 18-ik század má-j sodik felében eltiltotta ,a kézműveseknek az országból való távozását, a posztó- és selyem-áruk gyártásához szűk- j séges anyagok kivitelét, sőt iparára oly nagy súlyt helyezeti, hogy törvényt alkotott, mely szerint ha a külföldön tartózkodó iparos a felszólitáslól számított hat hó alatt hazájába vissza nem tér, j az angol területen levő összes javai a királyra szállanak és a vissza m in térő iparos elveszti rokonai után az örökséghez való igényét is.

Ezzel azt akarta elérni, hogy minden angol iparos otthol dolgozzék s az anya ország kereskedelme utján jusson az otthol készült áru a gyarmatokba, mert Így1 az ipar- és kereskedelem által a nyers- j áru feldolgozásával és a külföldi vagy a gyarmat piacra szállított árunál elért ér-i téktöbblet mindenkor az anyaországnak jutott.

Anglia hü maradt az ipart és kereskedelmet istápoló politikájához s ez a j politika a földmivelés, ipar és kereskedelem egyforma megbecsülése tette Angliát gazdaggá, nagygyá és hatalmassá. S ha szeretünk Angliára mint az alkotmányosság példányképéré hivatkozni és tőle e tekintetben tanulni, tanuljuk tőle megbecsülni az ipart és kereskedelmet is.

Ezen célfelé való törekvés előmozdítása kezdetét látjuk az Omke működésében.

Dicséretes törekvés összehozni a kereskedőket, azokat tömöríteni, összetar- tásra, egymás támogatására buzdítani, a tisztességtelen elemeket kiszorítani és a tisztességtelen versenyt kiküszöbölni, a hazai kereskedelmet egészben magyarrá tenni, a kereskedők magasabb kiképzése és ily utón a testület erkölcsi nivójal

emelése által a testületnek becsülést szerezni, a bizalom kivívásával és a hitkor tágításával a kereskedelmet szélesebb alapokra fektetni, ez által a földmivelés és ipar érdekét is előmozdítva szeretett hazánk gazdasági felvirágoztatását elősegíteni magasztos cél, melynek megvalósítása körüli ténykedésüknél az ez irányban működő faktorok megérdemlik mi n dny áj u n k támogatását

Ez az oka annak, hogy szívesen lát- jék az Omke működését, terjeszkedését és örvendünk azon, hogy ennek kerületi fiókja városunkban is megalakult

Az Omke fiók megalakulása városunkban.

Vasárnap délután volt az Omke helybeli fiókja alakuló ülése a városháza nagytermében, mely egészen megtelt intelligens közönséggel.

Brichta Miksa az előkészítő bizottság elnöke délután 1j2 4 órakor a gyűlést megnyitván, röviden ecsetelte az összejövetel célját, azután üdvözölte a vendégeket, a központból az Omke alelnökét maróthi Fürst Bertalan udvari tanácsost és főtitkárát dr. Szende Pált, debreczeni kereskedelmi és iparkamara kiküldötteit Fáik Lajost alelnököt, Bechert Manó és Deutsch Samu választmányi tagokat és Gaszner Bélát, az Omke debreczeni titkárát, Szatmárról Rooz Gyulát, az ottani fiók elnökét, továbbá tagjait Reiter Jakabot, Reiter Mórt és dr. Dénes Viktort, Mátészalkáról pedig László Imrét.

Debreczeni István polgármestert, a helybeli ipartestület elnökét Marián Ferenczet és felkérte a közgyűlést, hogy elnököt, emellé jegyzőt válasszon, javaslatba hozván elnökké Pucser Károlyt, jegyzővé pedig Lukács Lajost, kiket a közgyűlés meg is választott.

Pucser Károly az elnöki széket elfoglalván, megköszönte az iránta megnyilvánult bizalmat,

érdekeiket megvédjék. A központnak szüksége van a vidék támogatására, hogy súlyt adjanak annak a munkálkodásnak, amit a központban kifejtenek, egyesült erővel és szorgalommal akarják elérni, hogy a kitűzött programmot megvalósíthassák.

Az Omke nem létesíthetett eddig oly intéz- i menyeket, melyek a tagok. érdekeit kielégítik, ! mert először a közvéleményt kellett megnyerni J a kereskedők igazságos ügye számara.

A kereskedők osztályának szüksége van a I tömörülésre, mert a parlamentben a kereskedők érdekeinek nem volt szószólója, miért is első sorban oda kellett hatni, hogy legye- I nek ott olyan férfiak, akik megvédik a kereskedők érdekeit, hogy ismerjek el ott a kereskedelem létjogosultságát.

Az eredmény nem volt kecsegtető, de meg- ! mutatta az irányt s ha még most nincsenek is a parlamentben többen kereskedők, akik bent vannak előfogják mozdítani a kereskedelem érdekeit. A legközelebbi választásnál már : a kereskedők érdekéi jobban lógnak érvényesülni, mert remélhetőleg ennek az osztálynak már több tagja lesz benn a parlamentben.

Szükséges ez'azért, mert évtizedek óla kereskedelemellenes törvények letesittettek, de az Omke fellépése folytán a legutóbb hozott adótörvényeknél már sikerült elérni, hogy a javaslatokból a legterhesebb szakaszok törölve lettek.

A mostani uj aera meg akarja védeni a kereskedők érdekeit, azonban a polgári per- rendtartásnál összeállónak a gazdasági faktorok s keresztül akartak vinni olyan intézkedést, ami a kereskedői osztályra hátrányos lett volna, de sikerült ezt elhárítani.

Még most jön az alkotó munka ideje. A kereskedők érdekének megvédésére különös I tekintettel kell lenni a csődtörvény revisiójá- j nál, a posta-, távírda- és telephon reorganá- zatiójánál, az államvasuti díjszabások revíziójánál. az ipartörvény megalkotásánál.

Fejleszteni a kereskedelmet minden irányban, megvédeni a tagokat az esetleges táma- 1 dások ellen, a szolidaritás által segítségére lenni a most megalakítandó fiók prosperálá-. sának, ez a célja az Omkének, ennek a célnak az elérésére kéri a fiók támogatását.

a gyűlést megnyitottnak nyilvánította és felkérte maróthi Fürst Bertalant, hogy a központ részéről előterjesztését tegye meg.

Fürst Bertalan beszéde kivonatban a következő :

Hálás köszönetét mond a meghívásért, melynek szívesen felelt meg. Örvend, hogy Nagykároly város polgármestere és a szomszéd városok, illetve gócpontok vezetői is megjelentek, hogy az alakuló gyűlés fényét emeljék. Szükséges a kereskedők tömörülése, hogy

Az éljenzéssel fogadott beszédért Pucser Károly, a közgyűlés elnöke mondott köszönetét és azután fölkérte dr. Szende Pált főtitkárt az ügy ismertetésére.

Dr. Szende Pál hosszas beszédben mutatott rá arra, hogy az Omke-nek mi a hivatása, mi a teendője. Szép beszédének rövid kivonatát a következőkben adjuk :

A kereskedelem érdekeinek megvédése szempontjából szükséges teendőket három nagyobb csoportba osztja :

— Agenor, susogta elhalóan, Agenor legyen jó . . . az Istenre kérem . . . Rabszolgája, hü kutyája leszek, ha a kérésemet teljesiti. Önnek mindegy, legfeljebb nem vadászik egy hétig, engem az egész életre boldoggá tesz. A ruhája szegélyét fogom csókolni, a szeméből lesem ki minden vágyát, csak vigyen el innen . . . vigyen el, mert megfulok.

A gróf dacosan vállat vont.

— Szegény gyermek, Önnek láza van . . . Feküdjék le, a pihenés jót fog tenni idegeinek.

— Agenor, Agenor, hát nem teszi meg ?

A gróf válasz helyett egy bécsi kupiét fütyörészett.

Az óra szabályosan ketyegett.

A szomszédban egy kanári dalolt.

— Istenem, sikoltott most a grófné, a szivem . . .

Puha kis kezével a szivéhez kapott, szőke feje bágyadtan hanyatlott le a szőnyegre. A gróf azonban ügyesen felfogta és a pamlagra fektette. Miközben a vánkost a feje alá igazította, halkan dörmögte:

— Ismerjük az ilyesmit.

E pillanatban lépett a szobába Jácint ör- gróf, a hírneves oroszlánvadász, aki — mint olvasóink emlékeznek — csak nemrég tért vissza Afrikából, ahol a zuávok ellen harcolt.

— Mi történik itt? — kérdezre Jácint őrgróf csodálkozva.

A gróf csöndesen mutatott az aléltan fekvő

grófnéra és igy szólott a lesütött arcú oroszlánvadászhoz :

— Jegyezd meg, hogy az asszonyra csak egyetlen tulajdonsággal lehet hatni: a kemény, megalkuvást nem tűrő férfiassággal. A férj szive damaszkuszi acélból legyen, amelyet nem olvaszt meg semmiféle asszonyi köny. Mert a házasság csak akkor lehet igazán boldog, ha mindenkor .az erős férfiakarat kerül ki diadalmasan a csa.ából . . .

Jerome behozta a teát, a szőke grófné megmozdult és —

II.

Eddig haladt Szilasi a regényében, mikor az ebédlőből egy erős asszonyi hang kiáltott be e dolgozószobába:

— Készen vagyok!

Szilasi, füle mögött a pennával, udvariasan kitipegett az ebédlőbe.

— Cicuskám, mondta szelíden, még körülbelül félórára van szükségem, hogy a regényemet befejezzem. Goldscmidtől akkor négyszáz forintot fogok kapni, mert a kézirat átadásakor rögtön fölvehetem a honorárium második részletét. Amint tudod, holnapra van kitűzve az adóárverés második határnapja.

Szilasiné, egy molett, jóképű barna asz- szony, aki a tükörből ép a kalapját tűzte föl, dacosan szegte hátra a nyakát. ,

— Papperlapapp, mondta türelmetlenül, még csak az kellene, hogy itt kalaposán várakozzam rád, Egy-kettő, hagyd az irkafírkát és vedd föl a fekete kabátodat.

Szilasi busán horgasztotta le fejét.

— De édesem, rebegte bátortalanul, tudod, hogy milyen nehezen Írja bele magát az emher a szükséges hangulatba . . . Felóra múlva nagyszerűen befejezném az egész regényt . . . inig igy . . . inig ha veled megyek . . .

Az asszony haragosan toppantott.

— Tamás, ne boszants ! Tamás, ne vigy a végletekig ! Tamás, legyen elég a szóbeszédből. Ott a kabátod a zongorán, amott a puha kalapod, a zsebkendőd.

Szilasi nagyot sóhajtott és fölvette a fekete kabátját, a puha kalapját. Amig az asszony a szobalánynyal konferált, a Szilsi sógora, aki az ajtóból az egész jelenetet végignézte, megütközve csóválta a fejét.

— Tamás, mondta később jóindulattal, a kedves nőd a saját testvérhugom és mégis azt mondom neked, Tamás, hogy pulya fickó vagy. Állj a sarkadra, emeld föl a szavadat, mert hitemre, Tamás, szégyenteljes papucs alatt görnyedsz.

Szüasi peäig begombolta a gérpkkját és közelebb hajolván a sógora füléhez, ravaszul igy suttogott:

— Jegyezd meg öregem, hogy az asszonyra csak egyetten tulajdonsággal lehet hatni: a szelidséggel. A férj szive olvasztott vajból legyen, mert a házasság csak akkor lehet boldog, ha az erős férfi türelmesen veti alá az ő akaratát a szende és erőtlen asszonynak.