Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-30 / 13. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Az első teendő volt megalkotni az országos érdekképviseletet és ezáltal a kereskedelem erkölcsi színvonalát emelni. Ennek az érdekképviseletnek első feladata önsegély utján a tisztességtelen versenyt kiküszöbölni. Minden társadalmi osztályban vannak kivetni való emberek úgy mond, de azt általánosítani nem szabad s ha egy fizetésképtelenség, csőd vagy hamis bukás esete fordul elő, magát, ezt a kereskedők rovására Írni nem szabad. Másodsorban fontosnak tartja a törekvést arra, hogy egyes kereskedőnek társadalmi súlyát és politikai béfolyásáf emeljék. Ugyanis nálunk eddig a kereskedelmi és ipari foglalkozást nem tartják úri foglalkozásnak. Angliában generátiókon át száll az ilyen foglalkozás a családtagokról tovább egymásra, nálunk pedig ha valaki mint kereskedő vagy iparos kissé megtollasodik, gyermekeit már más pályára adja. Ezt a kereskedelmi pálya iránti előítéletet megszüntetni lesz az Egyesülés egyik főcélja. Harmadik fontos célja az Egyesülésnek fejleszteni az általános közgazdasági életet s visszamenni e tekintetbén arra az irányra, a milyen hazánkban Nagy Lajos és Hunyadi János korában volt, amikor az európai konferenciákat Magyarországon tartották s a kereskedelem volt az a tényező, ami hazánknak ezt a positiót biztosította, mert a kereskedelmet es ipart minden privilégiummal felruházták s ez okozta az akkori nagy fejlődést, valamint az ország visszafejlődése és a mohácsi vész is az ipar és kereskedelem hanyatlásával volt kapcsolatos. Most is igy vagyunk. Az ország fejlődésnek, virágzásnak csak akkor fog indulni, ha az ipar és kereskedelem törvenyhozásilag és társadalmilag is elő fog mozdittatni, miért is nemcsak a kereskedőnek és iparosnak, de hazánk minden lakosánák oda kell törekednie, hogy a fejlődés útjában levő korlátok apasztassanak és lassan lassan egészen eltávolíttassanak. Ezután rátért az Omke elleni vádakra. Azt mondjáa róla, hogy aggressziv, mert feldúlja a társadalom egyes rétegei és a közgazdaság szervei közötti békét. Hát ez nem áll. Mert igaz ugyan, hogy küzdött a kereskedők érdekeiért, de ez becsületbeli kötelessége és a célt túlnyomóan el is érte, mert sok javaslat s ezek között az általános megdöbbenést keltő adójavaslatok, melyek a kereskdökre sérelmesek lettek volna, rnegfelelőleg módosítva lett s az eredmény az, hogy a törvény jobb, mint a minő a javaslat volt. A küzdelem, melyet az Omke a kereskedők érdekében folytatott, meghozta a maga eredményét s ez a többi társadalmi osztára sem hátrányos, mert a társadalmi érdekek harcából kikerülő kompromisszium kiélégiti az érdekeket. Példa rá Anglia, melynek legfényesebb korszakában a legnagyobb volt a társadalom különböző rétegeinek a harca, holott Spanyol- országban a társadalmi rétegek között nincs harc, de van hanyatlás. Ugyanazt a szervezkedési szabadságot kivánja a kereskedők részére, mint a milyen az agráriusoké. Az Omke vezetősége megkezdett utján fog haladni és kitartással fog küzdeni a kereskedők érdekeiért. A lelkes beszédet zajos taps jutalmazta. Ezután Pucser Károly jelentette, hogy tagul 102 egyén iratkozott be, miért is felteszi a kérdést, hogy kivánja-e az Omke fiókját megalakítani, minthogy erre több igen hangzott fel, elnök az Omke fiókját megalakított-; nak nyilvánította és felhívta a közgyűlést, hogy a szervezeti szabályzat szerint egy elnö-1 köt, 2 alelnőköt és a 40 tagú választmányból; egyelőre 30 tagot válasszon meg, 10 tagsági helyet fennhagyva az ezután belépő vidéki tagok részére. Pucser Károly javaslatára elnökké egyhangúlag Brichta Miksa választatott meg, kit amidőn megválasztatása alkalmából üdvözölve felhívott, hogy elnöki széket foglalja el. Brichta Miksa megköszönvén az iránta megnyilvánult bizalmat, kijelentette, hogy ö programmot nem ad, hanem Ígéri, hogy tőle telhetőleg mindent el fog követni, hogy az egyesület célját előmozdítsa. Kérte a központi alelnőköt, tolmácsolja a helybeli kereskedők köszönetét a központnál azért, hogy az ala; káló gyülókré az alelnök és a főtitkár meg- í jelentok és biztosítsa, hogy a nagykárolyi fiók 1 mindent ineg fog tenni, amit kereskedők érde- I keinek előbberitele tekintetében tőle várnak. Elnök javaslatára ezután alelnökökké Pu- j cser Károly és Weinberger Ferencz egyhangúlag megválasztatlak. A választmány tagjaivá egyhangúlag megválasztanak : Dr. Antal István, Csipkés Ká- | roly, Csetényi Lajos, Janitzky Albert, Kaufmann ! Jenő, Kaufmann József, Kalafoni Jenő, Kovács i György, Kubinyi Bertalan, Kardos Aurél, Lu- ! kácsovits János, Lukács Lajos, ifj. Matolcsy ; Sándor, Norm János, Nonn Gyula, Pénzéi Mi- j háiy, Peiszner Lajos, Rubletzky István, Rub- letzky Miklós, Reiter Adolf, Rőth Károly, ! Schusterilsch Ferencz, Strohmájer Ferencz, Singer Lipót, Singer Márton, Sternberg Jenő, Szeghő Ödön, Vetzák Ede, dr., Velzák Ede, Varga Imre, Wagner István, Weisz Lajos és Várady János dr. Ezután elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Janitzky Albert és Stromáyer Ferencz tagokat felkérvén, az alakuló gyűlést berekesztette, jelezve azt, hogy akik az Omke ápril 2-án tartandó közgyűlésére és a tavaszi vásárra a fővárosba u/azni akarnak, kedvezményes vasúti jegy váltására vonatkozó igazolványt nála kaphatnak. Ezzel az Omke helybeli fiókjának szépen lefolyt alakuló közgyűlése véget ért. Este 7 órakor társasvacsora volt a „Magyar Király“ szálloda éttermében, melyen vagy 40 személy vett részt. A pohárköszöntők sorát. | Brichta Miksa elnök nyitottta meg, ki maróthi I Fürst Bertalant és a lobbi vendégeket éltette. Fürst az ezúttal megalakult egyesülésért és annak ' elnökségéért, dr. Szende Pál a nagykárolyi kereskedelem felvirágzásáért, dr. Vetzák Ede Deb- reczeni polgármesterért, Fáik Lajos kamarai alelnök — a kamara támogatását megígérve — a helybeli kereskedőkért, Lukács Lajos pedig az uj elnökért ürítettek poharat. A társaság egy része a 8 órai vonattal elutazott, legnagyobb részé azonban éjfélig vig poharozás közben beszélgetett az uj egyesület magasztos hivatásáról és reményteljesen néznek az uj egyesülés működése elé. A kitűnő estebédet Wessel Manó megszokott jó hirét dicséri. Színház. Heves Béla szintársulata három estére át- • rándult Szatmárról hozzánk. Nem idején való ma újrakezdeni a Hevessel és Szatmár várossal folytatott vitát, le van az zárva az egye- | dűl helyes megoldással, amelyben mi meg- ; nyugszunk. Lapunk, mint a múltban, úgy ezut- J tál s a következő sziniidényben is minden el- I fogultságtól menteden, tisztán objektiv szempontból tekintve bírálja az előadásokat. A "közeli szétválás enyhítő tudata, úgy látszik, kedvező hatással voit mind a színigazgatóra, mind a közönségre, mert mig Heves ezúttal három jól betanult, uj darabbal jött hozzánk, a közönség viszont szépen megtöltötte a színházat. Hiába, a mai újságolvasó közönség nehezen viseli már el, hogy egy-egy uj darab megismerésére félesztendőkig is elvárjon. A vállalkozás tehát anyagilag jól sikerült s a színigazgatónak nyilván ez a fődolog. Sietünk azonban megjegyezni, hogy ha az erkölcsi siker nem is ért fel az anyagival, ez nem a Heves hibája. Ö végre is uj, nagy sikerű darabokat adott s nem tehet arról, ha e daraboknak inkább a — külső kiállítás adná meg a — külső sikert. Az iró mind többet biz az előadásra, semmitmondó, üres szavakkal, félbeszakított mondatokkal, lapos közhelyek oknól- küli ismétlésével leplezi a gondolat hiányát, felkiáltójelekkel pótolja az eszme fogyatkozását, felületes aforizmákkal a következetességet. A szinész együttérző művészete nem mindig lesz képes a sokszinü közönség leikéből kiváltani azt a megértő összemüködést, melyben a szerző bizakodott. Ilyenkor segit hathatósan a díszletek varázsa, a kisérő zene dallama, a fényváltozatok hatása, a jelmezek disze. Azért az ilyen daraboknál — s ilyen a legtöbb uj darab — semmitsem lehet elvonni a diszletezés fényéből. Amit a szinpad ez irány • ban nem tud vagy nem akar, vagy nem bir megadni, az mind a darab rovására megy. Elég hiba, hogy igy van, de ezen hibák világából táplálkozik a modern szinmüirodalom. És az oka, hogy a hétfőn előadott .Testőr“, Molnár Ferencnek, a legdivatosabb magyar Írónak a fővárosban már-már jubiláló darabja nálunk olyan kevés viszhangot keltett. Pedig az előadás kitűnő volt. Vidor teljes odaadással, aprólékos gonddal dolgozta ki a puha szinész jellemét, amelynek rajza alkotja a darab tulajdonképeni csontvázát. V. Zöldy Vilma szép volt, jó volt, mint mindig, csak, ismét kevés temperamentumot tanúsított. Öltözékeinek nagyobb eleganciája is — az előbb mondottakért — igen kívánatos lett volna. Herezeg a kritikus szerepében minden szavát, minden mozdulatát a tökéletességig vitte. Herczegné a, színházi mama kis szerepében vaskos humorát jól alkalmazta. Kedden Henry Bataille-nak a két irányra szakadt forrongó, párizsi irodalmi világ egyik táborának élén álló, lármás, a rémdráma izgalmával ható vezérdarabját, a Balga Szüzet adták. Az est sikerének érdemet adjuk meg annak, akit illet. Ez Baghy Gyula — a rendező. Hogy oly csekély eszközökkel mekorra hatást tudott kelteni, azt csak az meltányoljhatja igazán, aki —• legalább műkedvelői minőségben —• belülről is ismeri színházi berendezésünknek fogyatékos voltát. De mint előadó is öntudatos előkelőséggel játszotta meg az öreg herceg elfojtott dühét. Czakó Mici ép oly kifogástalanul alakította a balga es szemérmetlen leány ellenszenves szerepét, mint ZöJdy a nagy lelkű önfeláldozó hitves megkapó jellemét. Síposnak i megjelenése a II. felvonásban megnyerő volt. A többiek is sikerrel igyekeztek. Szerdán este a Hanakó japán szintársulata tartott előadást, melyre a jegyek jóformán elővételben elkeltek. Ez előadás felkeltette, megjegyzéseit lapunk zárta miatt a következő : számbán mondja el ifj. Somossy. A „Nagykároly és Vidéke“ mélyen tisztelt olvasóihoz! Felsőbb hatóságom, a nagyméltóságu in. kir. pénzügyminisztérium eltiltván a szerkesztésben való részvételtől, — miután 15 ! évi működés után e lap szerkesztőségének kötelékéből kilépek, — nem mulaszthatom lel, hogy hálás köszönetemet ki ne fejezzem | mindazoknak, kik engemet a lapnál eltöltött hosszú idő alatt támogatni és sokszor nehéz, | terhes kötelességeimnek megfelelni jóakara- tulag segítettek. Fogadják érette őszinte hálámat és azon Ígéretemet, hogy a szerkesztőség kötelékén kívül, mint eddig, úgy ezután is, minden igazságos és méltányos ügynek védelmére készen állok. Nagykároly, 1911. március 29. Sim/có Gésa, m. kir. p. ü. »titkár. Végtelenül sajnáljuk lapunk kiváló főmunkatársának kötelékünkből való kiválását, de reméljük, hogy e kiválás nem végleges s ha lapunk szerkesztésében ezután nem is fog résztvenni, privát diligentiából sem fog egészen felhagyni a hírlapírói munkálkodással és lapunk olvasói, — kiknek sokszor volt alkalmuk Simkó Géza jeles tollából kikerülő cikkeit olvasni, — társadalmi kérdésekben széles látkörón, nagy megfigyelő képességén és higgadt, megfontoláson alapuló élvezetes cikkeivel igy is fel iogja keresni néha néha azt a lapot, mely — szerénytelenség nélkül mondhatjuk — jó hírnevét nagy részben neki köszönheti s melynek oly hosszú ideig volt kiváló és lelkes munkatársa. A szerkesztőség. HÍREK. Személyi hirek. Csaba Adorján vármegyénk főispánja múlt pénteken Ököritóra utazott s onnan szombaton tért vissza székhelyére. — llosvay Aladár vármegyénk főispánja a múlt hét végén influenzában megbetegedett s azóta kénytelen a szobát őrizni, azonban állapota aggodalomra nem ad okot. — Dr. Róth Ferenc kir. törvényszéki elnök állapota a körülményekhez képest kielégítő. — Dr. Fabó Zoltán a szatmári kir. ügyészség vezetője a nagykárolyi járásbiróság büntető osztálya megvizsgálása céljából kedden reggel városunkba érkezett.
