Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-30 / 13. szám
függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. » Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak : Egész évre .........................8-— kor. Fé l évre.............................4-— .. Negyedévre......................2-— „ Egyes szám.....................— -Í0 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Felelős szerkesztő: Br. Adler Adolf Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. | Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 ; Bérmontctlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés. A mai readies áramlat, mely szere-; telt hazánkban már-inár győzedelmesen! véli lobogtatni zászlóját és a különben helyes és üdvös szövetkezeti eszme hely- télén irányításával, továbbá a kereskedelem ferde világításba állításával a hazai kereskedelem ellen tör, — nem akarja belátni azt, hogy a modern gazdasági éleiben úgy a földművelés, mint az ipar- és kereskedelem fejlesztésére és pártolására egyformán kell törekedni. Hiszen modern gazdasági életrö, j csak ott lehet szó, a hol a földművelés ipar- és kereskedelem, "vagyis a közgáz-; dasági szervezet mindhárom ága ossz- j hangban van, a hol a kereskedelem összhangban hozza a kínálatot a kereslettel- elszállitva a nyers termény és áruk föl löslegét oda, a hol arra szükség van és behozva ’azt, a mi itthol nem termelte lik, de arra itt van szükség A közgazdasági szervezeti ágak egyike a másika nélkül nem existálhat. Mert a földművelés nem tud korlát-; lanul termelni, nem képes intensivebtr gazdálkodást folytatni, ha nem biztos j abban, hogy az ipar a nyers termények 1 fölöslege egyrészét feldolgozza és a kereskedelem úgy a fölösleg másik löszét, mint a feldolgozottat elszállítja oda, a hol annak piaca van; az ipar sem képes nyugodtan a nyers termékek feldolgozásával foglalkozni, ha nem biztos benne, hogy a kereskedelem az ö produktumait elíogja helyezni. Annál érthetetlenebb s csak a gazdasági intézményekről való ismeret hiányából magyarázhatók meg tehát azon té-j vés fogalmak, helytelen nézetek és azon előítélet, melyek a ÍA réEkedökrő! bizonyos körökben divatosakká lettek s hogy a kereskedők foglalkozásáról és azok i nagyobb képzettségének szükségességéről oly lekicsinylőleg beszélnek. Pedig jő kereskedőnek lenni nem! könnyű dolog. Mélyen rejlő igazság van Helps köz- gazdasági iró ama mondásában, hogy:; ! „Tökéletes kereskedők ép olyan ritkák, | mint a nagy költők.“ Smiles angol gazdasági filozófus pedig azt mondja: „Ha tekintetbe vessszük ama tulajdonságokat, melyek bizonyos vállalatok kivitelénél feltétlenül megkívántainak, mint a minők bizonyos kizárólagos ügyesség, gyors kivitel, szervező tehetség, nagy tapintatosság és emberismeret, önképzés és élet- tapasztalat, úgy bizonyos, hogy nem könnyű a kereskedő életiskolája és nem is oly kicsiny és egyoldalú, mint a minőnek azt egyesek feltüntetni akarják.“ Hogy tényleg nehéz dolog valódi kereskedőnek lenni s hogy ehhez mennyi előképzés, élettapasztalat, emberismeret, előrelátás kell, azt látjuk, ha figyelembe vesszük azt, hogy némely külföldi államban, különösen Angliában, Belgiumban és Németországban mennyit tanulnak, menynyire képezik magukat a kereskedők s hogy a legelőkelőbb állásokat is betölthessék. Ezen országokban, de különösen Angliában már századokkal ezelőtt belátták azt, hogy az ipart és kereskedelmet egyformán kell istápolni, mert az TÁR CZ A. Agenor gróf és Szilasi Tamás. irta : Szomaházy István. J. Szilasi, akinek záros határidőre keltett szállítani a regényét, szomorúan ült az Íróasztal mellett s miközben a szomszédos ebédlőben a szobaleány a feleségét öltöztette, a következő regényfejezetet vetette lázasan papírra : XXIV. FEJEZET. A férfi. A gróf a hintaszékben ült és lábát a kandallónál melengette. Odakünn hideg és nedves őszi nap borult a didergő világra, de az elegáns, medvebőrös dolgozószobában, amelyet ezer exotikus csecsebecse ékesített, a tűz otthonos fénye áradt szét. A gróf a hintaszékben ült és hanyagul olvasta megszokott francia hírlapját. Finom gianaclis-cigarettájának füstje bodor karikákban tört a japáni-stilü menyezet felé és a csöndet alig zavarta meg más nesz, mint a papír diskrét zörgése, mikor a gróf a másik oldalára fordította a francia újságot. Az ezüstös óra, amelynek tetején egy rokokó vitéz állott őrt, szabályosan ketyegett. Ki tudja, meddig tartott volna ez az elálmositő csöndesség, ha most hirtelen egy tiszta csengésű asz- szonyi hang meg nem szólal az egyik homályos szögletben. — Tehát? — kérdezte az ezüstös asszonyi hang. — Tehát? A gróf letette az újságot és egy újabb füstkarikát bocsátott fel az arabeszkes menyezet felé. — Mit akar a grófné ezzel a kérdéssel? — mondta szenvtetenül. — Azt hiszem, hogy a gróf tudja, miről van szó . . . — Már megint az utazásáról akar beszélni, nevetett föl a gróf gúnyosan, ügy gondolom, hogy elég érthetően fejtettem ki az álláspontomat a grófné előtt. Ismétlen tehát századszor: nem, nem, nem . . . A grótné most leesett u szőnyegre és szőke fejével sirva borult a nyugodtan cigarettázó férjére. — Agenor, értsen meg, rebegte künyezve. Ez a levegő fojt, a társaság terhemre van, a bálok, a mulatságok untatnak. A szabad tengerre, a kék égboltra van szükségem, hogy csak némiképpen is magamhoz térjek. Meg fogok halni itt . . . érzem . . . tudom ... bizonyos vagyok benne. Legyen irgalmas, Agenor vigyen el ebből a borzadalmas légkörből! A gróf uj cigarettára gyújtott és az egyik lábát átvetette a másikon. — Grófné, mondta aztán szárazon, hagyjuk a fölösleges jeleneteket. Tudja, hogy nincs kedvemre az érzékenykedés és mit sem gyűlölök annyira, mint a hiábavaló szóbeszédet. Megmondtam, hogy nem viszem el a genuai tengerpartra és ha ismer, bizonyos lehet afelől, hogy meg is tartom a szavamat. Ne okozzunk tehát egymásnak fölösleges keserűséget. > 13—30 „BOURBON“ Cigaretta hüvely és papír. Legfinomabb minőség. Hamu és zsír nélküli. Gyári főraktár és el- árusitás Somossy Miklós D o h á n y főtózsdájében Nagykároly.
