Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-01 / 48. szám

XXVII. évfolyam. Nagykároly, 1910. deczember I. NAGYKÁROLY És Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlöny M egjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— tor. A p olitikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Fél évre...............................................4-— .. szerkesztő. Bérmentstlen leveleket előttünk ismeretlentől Negyedévre...................................2-— „ Eg yes szám.........................—-S0 „ A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. ne:n fogadunk el. Laptula.jdonos és kiad'1: Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Községi jegyzők és tanítóknak egész tvre 6 kor. a „Nagykárolyi Petöfi-nyomtla Részvénytársaság“. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. „Örvendetes jóindulat“ Ilyen kifejezéseket, mint ez a czim, kev- set hallunk a mindennapi életben. A mi zengzetes magyar nyelvünkön szo­katlan valami. így a magyar ember nem szokott beszélni. Látszd, hogy simán ki­gondolt, erőltetett, nem őszine. Ezt a kormány hivatalos és félhivatalos lapja használgatja abból az alkalomból, hogy a mi nemzeti érdekeinket meg nem óvta ugyan, de osztrák részről mindenütt öl­ve ndetes jóindulattal t Iái koztak a mi évszázados és újabban felszínre vetődött gazdasági és politikai küzdelmeink Igazán köszönjük. De mi, akik ma­gyarul beszélünk, érzünk és gondolko­zunk, ebből édes-keveset tudunk kiolvasni. Annyit azonban tudunk, bogy ebből az örvendetes jóindulatból a magyar nyelv még a magyar exredeknél sem fog érvé­nyesülni, épp úgy mint azelőtt. Tudjuk, hogy soha nem halott őrületes katonai terhek fogják sorvasztani a nemzet élet­erejét. Tudjuk, hogy az önálló bank f-1- tételét, a készfizetést is elpaktállák bizony­talan időre. Hogy az osztrák még Bosz­niát is, ezt a drágán, magyar véren meg­szerzett tartományt is el akarja szakit mi a magyar koronától, hogy megvesse a magyar trializmus alapját. Ismételten kö­szönjük ezt az osztrák részről jövő „ör­vendetes jó ndid Tot.“ De ebből nem ké­rünk. Hanem azaz örvendetes jóindulat, ahogy a Lajthán—túlról kezelnek minket kell, hogy minden magyar ember lelkében ele­ven öntudatot teremtsen. Mert a politikai, általában a társadalmi életnek egy saját­ságos korszakát kezdjük élni. Azt az időt, mikor a négy folyó vizénél megrendült hittel áll a magyar, Hit nélkül, lélek nél­kül. vezér nélkül. Mesterséges eszközzel irtják politikai ideáljait. Mindenütt bizony­talanság, mintha valamely rettenetes út­vesztőbe jutott volna a nemzet. Nem bi- zi i sern alkotmányos törvényeiben, sem politikai vezéreiben. "Ennek a nagy nem­zeti lebangoltságnak pedig aligha más az oka, mint az az „örvendetes jóindu­lat.“ A magyar ember ma már nem az, akit csak úgy egyszerűen áltatni lehet. Józangondolkozásu, okos, iskolázott és munkás. De leikébe markol az elkese­redés. mikor azt látja, hogy minden küz­delme hiábavaló. Az áldott magyar föld bő termésén idegen náczió bízik kövérre, magyar emberé csak a munka, meg az adófizetés. A hivatalnok nyomorog és nem tud ereibe liikieiő vért önteni se iparnak se kereskedelemnek. A magyar ember vcrej- tékc-eppjeit idegen oltáron váltják c.-eng 5 aranyra. És ma már odáig jutottunk hogy megkérdezés nélkül, felhatalmaz nélkül, olyan horribilis terheket rónak a nemzetre, hogy azoknak szám-zerü kitün­tetését még a deiegácziók köliségvetési előirányzatában sem merik kiírni. És te- I szik mind ezt a nemzed képviseletnek semmibe vevésével, bécsi parancsszóra és önkéntelenül ötlik eszünkbe, hogy ez már nem is burkolt, hanem nyílt abszo­lutizmus. És ezt úgy hívják velünk szem­ben : „örvendetes jóindulat." Diss/.ük és joggal várjuk, hogy azon kevesek részéről, akik a mostani súlyos választásokon igazi népakarat alapján jutottak a parlamentbe, aligha fog talál­kozni a ’Héderváry-kormány ezzel az ör­vendetes jóindulattal. A magyar ország­gyűlés igazi ellenzéke módot és alkalmat I fog találni arra, hogy hathatósan megvé­delmezze a nemzet kívánságait, a nem­zet politikai és gazdasági érdekeit. Mert ahogy az életünk, vagyonunk felett rendelkezik és diktál ez a kormány, az már valósággal hatalmi téboly. Czélja is nyilvánvaló. Eltompitani minden érzé­ket a nemzetben a közügyek iránt. Ideig­T A RCZ A. Az oltáregyesület estélye. A helybeli oltáregyesüleí. úgy részleteiben, mint egészében sikerült estélyt rendezett nov. 27-én a színházban. Komolyan fogja fel hiva­tását, a kellemeset összeköti a hasznossal, hogy igy könyebben férkőzzék a szivekhez. A közönség érzi ezt a kiáradó meleget, tudja, hogy itt kincset, gazdagságot mérnek, s a ki csak teheti, részt vesz ezeken • az ünnepélye­ken. Zsúfolásig telt meg a nézőtér s ez csak buzditólag fog hatni a szereplőkre és rende­zőkre egyaránt. Az ünnepély lefolyása a kö­vetkező volt: Első számnak Szöllössy Károly kegyesrendi tanár Cherubini „Salve Reginá“-ját énekelte Braneczky József harmonium kísérete mellett. Kedves, csengő, behizelgő hangja van. Előadasa kifogástalan. A színezésre nagy gondot fordit. Erős tapsvihar jutalmazta fáradságát. Második szám Wolkenbeig Alajos dr.-nak ünnepi beszédje volt. Szépen kidolgozott, tar­talmas beszédjét a közönség visszafojtott lé­legzettel, teljes figyelemmel hallgatta. Szónok­lata, előadása közvetlen, nemes, ment minden czitornyától. További dicséret helyett, (aminek ö nem nagy barátja) beszédét bő kivonatban itt adjuk : Vannak szavak, melyeket sohasem elem­zőnk, melyeknek értelmét sohasem fogjuk fel és csak használjuk, jól, rosszul, ahogy jön. Ilyen szó: kedély. Valódi értelmét nem ke­ressük s nem gondolunk vele, hogy jól, vagy rosszul használjuk-e ? Nekünk a Pató Pálok, a heverő czigányok kedélyesek. A vármegye dolga azt mondjuk kedélyesen megy. Kedélyes­nek mondjuk a fösvényt, aki a vacsora idejét elsétálja, a korcsmázó férjet, aki azokról az áldozatokról beszél, melyeket tőle a közélet kivan. Mély kedélyű az a 14 éves kislány is, aki naplót ir a szivében dúló viharokról. Most nézzünk más példát. Ott játszik a gyermek. Ugrál, kiabál, társait, katonáit ve­zényli. Csupa vidámság és változatosság. Szeme fényes, orczája piros s egész magatartása duz­zad az életerőtől, s ezeket a gyermekeket el­nevezzük vidám, pajkos, virgoncz teremtések­nek, de sohasem kedélyeseknek, pedig ha a1 kedély szó igazi értelmét keressük, gyermek érzéseit kell figyelembe vennünk. A kedély és a szív azonos fogalmak. Szi­vem dobog, kedélyesen hullámzik. Szivem egészséges — kedélyem nemes. Szivem jó, tiszta, — kedélyem mély és derült. A kedély gondolataim, érzéseim, nézeteim kikristályoso­dása. Ahol a gondolat alacsony, ott a kedély duhajság, ahol nézet nincs, ott nincs kedély. A kedélyt a kedvtől is meg kell különböz­tetnünk. A kedv, a jókedv, hangulat, tarka benyo­másoknak percznyi eredménye; a kedély pe­dig állandó erő, forrás! Amilyen a kedélyünk, olyan lesz a felfogásunk, a nappalunk és éj­szakánk. Mogorva ember mindenben hibát lát, számitja, hogy előre köszöntsük, hogy a név­napjáról meg ne feledkezzünk. A derűs ke­Játékszerek és díszműáruk teljes kiárusítása folytán a raktáron levőket mélyen leszállí­tott árban árusítom. Ezen árak azonban csak december hó l-től 24-ig érvényesek. JACOBOYICS JÓZSEF uridivat- és müiparáru csarnoka Nagykároly. # Szőr-csizmák. • Valódi angol hó- és sárcipök. • Sarg Calodont 48 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents