Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-01 / 48. szám
2 óráig tervük sikerülhet. De a nagy történelmi folyamatot megállítani nem lehet, jöhet idő hamarosam, mikor kitör az elfojtott keserűség és alkalmas módon köszönhetjük meg az irányunkban tanúsított „örvendetes jóindulatot.“ Kórházmegnyitási ünnepély. Folyó hó 27-én vasárnap, ünnepe volt e helybeli közkórháznak. Ekkor adatott át nemes hivatásának az újonnan kibővített kórház s ugyanekkor lepleztek le a kórház két első orvosának gyötnö- röi dr. Áldor Adolf és dr. Doby Zsigmondiunk arczképeit is. Az ünnepély délelőtt 11 órakor vette kezdetét, a mikorra már igen szép számú és előkelő közönség jelent meg, kiknek soraiban olt láttuk özv. gróf Károlyi lstvánné, dr. Serly Gusztáváé, özv. dr. Áldor Adolfné, Rooz Samuné úrnőket, dr. Áldor Lajos fővárosi orvos s a két ünnepelt orvos családjának és rokonainak tagjait. Debreczeni István polgármester pár meleg szóval megnyitván az ünnepélyt, átadta az uj épületet hivatásának. Azután dr. Sternberg Géza a kórház jelenlegi nagyérdemű és tudós igazgató-j föorvosá az alábbi értékes és érdekes j felolvasásban ismertette a kórház törté netét s a két első orvosnak elmúlhat tt- lan érdemeit. Tisztelt ünneplő közönség! Kettős ünnepet ülni gyűltünk ma itt egybe: az átalakított s ki bővített közkórház megnyi- j tását és a kórház első orvosainak és felejthetetlen megteremtőinek arczképleleplezését. Ez alkalom dióhéjban jelképezi azt, a mi az életnek s az embernek tragikuma, mert létünk születés és halál, fény és sötétség, vidámság és bánat egymásutánja s ez ünnepünk is vegyüléke az örömnek és bánatnak, mert amig egyrészről örömteljes alkalom, hogy korlátolt szegényes viszonyaink között sikerült egy tűrhető kórházhelyiséget létesíteni, másrészről elszomorító, hogy nem örvendhetnek velünk azok, kiknek e mü létesítésében legtöbb érdeműk van, kik egy élet munkásságát, fára-1 dalmát s nemes ambiczíóját szentelték ez intézménynek s mi hálás utódok ez alkalommal csak képmásuk megörökítésével rúhatjuk le irántuk a kegyelet és hála megillető morzsáját. Hogy gyenge tolláimnál e két kiváló férfiú érdemeit csak halványan is ecsetelhessem, rövid vonásokban kórházunk keletkezésének történetét kll ismertetnem: Az intézet kezdeményező alapját néhai gróf Károlyi György és neje Zichy Karolina grófnő Öméltóságáik vetették meg 1845-ik évi itt létük állandó emlékéül egy telek, egy épület s 880 frt ajándékozása áltál, ez összeghez járult Katona György mezöpetri i plébános 1000 váltóforinltal s Nagykároly városi lakosok s czéhek pénzhozzájárulásával 1846-ik év végén 5266 frt. 33 kr. képezte a kórház első tőkéjét s 1845-től 1852-ig 31 beteg lett a kórházba kezelve dr. Laner, dr. Meixner, dr. Fok és dr. Pfaífmger urak által, 1852-től 1859-ig betegek a kórházban nem kezeltettek, 1868-ban gróf Károlyi György Ö exczellentiája kívánsága szerint a kórház kezelese az uradalomtól a városnak lett átadva 9236 frl. 30 kr. vagyonnal s 1869. november hóban megnyílt a kórház 3 szoba s 12 ágygyal s 1870. év végéig a boldogult emlekü dr. Áldor Adod ur által kiadott első jelentés szerint e 14 hó alatt 154 beteg kezeltetett s Zanathy Mihály központi főszolgabíró s esküdjei Reök Gyula és Zaját Ferencz folyamodványok —- s büntetésekből beszedett dijjak által járultak a kórház anyagi fen tartásához s dr. Serly, dr. Grünhul, dr. El bel urak nyújtottak első szakértői segédkezet dr. Áldor Adolfnak. Miután 1871-ben 161. 1872-ben 205 beteg ápol Latot t, 1872. julius 5-én a városi kepviselögyülés egy uj kórház építését határozta el, mely 1873. ev szeptember havára elkészülvén 4 szoba 24 ágygyal a szükségesekkel ellátott és Nagykároly városi kórház czim alatt megnyílt s a betegek kezelésével dr. Áldor Adolf városi főorvos és dr. Dobi Zsiginond városi alorvos leltek megbízva s a kórház alapszabállyal és házrenddel latatoit el. 1885. év augusztus 15- én nyerte el a kórház a közkórházi jelleget s az évben 262 beteg kezeltetett s 1886-ban már 548. s boldogult emlékű elődöm működése alatt 1897-ben érte el a legmagasabb számot 1005 beteggel, s fokozatos emelkedés által 1909-ben 1132 volt a felvett betegek száma. Ez évben mai napig 1102 a felvett beteg, a mai napi beteglétszám 84. A 12 ágygyal rendelkező kórház fejlesztése dr. Áldor Adolf és dr. Dobi Zsigmond közös érdeme. Mindkét inegdicsőült alakja mindnyájunk emlékében még élénken él. — Gyömöröi dr. Áldor Adolf a kórház megnyitásától 1869-től N A G V KAROLY ÉS VIDEK E kezdve 1901. októker 20-án bekövetkezett haláláig a kórházi igazgató-főorvosa volt s én mintegy 14 évig voltam szerencsés mellette működhetni, tőle tanulni s autodidacticus utón szerzett széles tudását csodálni s egyéniségének kincseit külünösen megismerhettem és mert hozzá a gyermeki szeretet soha el nem évülő gyöngéd szálai is kapcsoltak forrón szeretett leánya közszeretetésével, kit halála után 6 12 évvel szóllitott el a sors vigaszthatatla- nul megfosztva engem és földi létem legsze- retettebb s legdrágább kincsétől. Boldogult elődöm már mint fiatal orvos nagy hivnévre s kiterjedt gyakorlatra tett szert s e hírnév ölte végéig mindig csak növekedőben volt. A magyar orvosvilág két kitűnősége közel állt hozzá, Balassa volt mestere, Balogh Kálmán barátja. Balassa s Sauer, Csermák és Oppolzer voltak rá legnagyobb hatással. Midőn tanulmányait végezte az orvosi tudomány még csecsemőkorát élte, a pereussió s auscul- táczió folytán kezdődött a belgyógyászat kor- ismézés, Virchov sejttana, Stricker első megfigyelései a magoszlásról, Rokitauszky örökbecsű kórboncztani leírásai ezen időre esnek; a sebészet nagy épületének bárom alapkövet, a narkosist, antisepsist s Esmarchirozast akkor tettek le a gége — szem- s füllükrészet ek ■ kor született s gyakorló orvos működésének 41 éve alatt tizszerte többet haladt az orvosi tudomány, mint evszazatok alatt s dicséretesebbet róla nem mondhatni, mint hogy élte végéig a legmodernebb s képzettebb orvos ismeretével bírt s egyesítette ezt 40 évi öntudatosan kihasznált tapasztalatával s a magyar, német, Iranezia szakirodálombeli jártassággal s ép úgy felhasználta — autodidaclismus utján fejlődve —• a betegségnél a bacteriologist Vidal —- Diazoreactiot, mint ahogy ahogy végzett Trepanatiot, nephropexiat s régen próbálta kedvencz műtétével — ainintegy 1000-re felmenő — lencse-hályog ki,unásnaL a Beer műtéttől kezdve az Iridektomia nélküli operálásig az összes felmerült módszereket. Általa feltalált műszerekről, szemészeti speczialis eljárásairól, általa első ízben leirt kórformákról kiterjedt irodalmi működéséről, az orvosi vándorgyűléseken kifejtett tevékenységéről ezúttal nem szólok, mert ez csak szakkörök előtt bit- érdekei. Egyéniségét mindannyian ismeri ük. Fellépesében szerény és egyszerű, de annál mélyebben érző, a beteg ágynál nemcsak az érdekes esetet s betegséget látta, hanem fő- czélja volt a betegen .enyhíteni s nem tett különbséget sem rang, sem vagyon szerint s ha az eset úgy kívánta órákat töltött a betegágynál, különösen a kórház falai között, hol legszívesebben időzött s magát legjobban tadélyü ember érdeklődik mások bajai iránt, szeret az emberekkel foglalkozni és jó munkás a közéletben. A kedély lelki erő, tehetség. Gondolatok, megállapodott nézetek kellenek hozzá. Ebből a szempontból a czigányok dologkerülök, de nem kedélyesek, a vármegye dolga nem kedélyesen megy, hanem hanyagul, a naplót iró kislány nem kedélyes, hanem alamuszi. A virgoncz gyermek kedélyes ; nála megvannak a kedély forrásai! a gondolat, az érzés ; hiányzik azonban a nézetekben való megáilapodottság. A gyermek vidám játékait szereti, érdeklődik vagy inkább kíváncsiskodik minden iránt, irgalmas szivü szegényekkel szemben, ártatlan, s mindezek koronája, hogy szereti a templomot és az imádságot. Tegyünk ezekhez nagyfokú megállapodottságot a nézetekben és érzésekben, s meg van a jó kedélyű ember képe. Az eszmények és gondolatok szeretete, a jónak vágya, tiszta szív, meleg szeretet, részvét, önzetlenség az emberekkel szemben, teszik a kedélyes embert. Finom érzések és nagy gondolatok összhangja a kedély: az ilyen kedély hegycsúcs, amelyhez nem fér semmi alacsony. A kedély önzetlen szeretet. Az önzés a kedély halála. Az irigy ember nem lehet kedélyes. A kedélyt természete készti, hogy másokra öntse ki melegét, másokra áldozza erőit. Nagy ajándék a kedély, érzi az egyén, bizonyítja a családi boldogság, hirdeti a társadalom. Mutatja az a tisztelet és őszinte hódolat, melyet idős emberek előtt érzünk, akik megtudták őrizni vidámságukat, az életkedvet, a gyermekkedélynek hasonmását. Kiváncsi vagyok azonban a felnőtt, s még inkább modern ember kedélyére. Hárman utaznak együtt egy müveit urinő, egy magasrangu katonatiszt és egy pap. A társadalom hiányairól beszélgetnek. — Férfiak hiányzanak, mondja a hölgy. Ki ad nekünk férfiakat? — Ki más, feleli a tiszt, mint az asszonyok, de a nők típusait is alig találhatjuk meg. — Nem férfiak, nem nők hiányzanak, mondja a pap, hanem nincsenek gyermekek, hiányzik belőlük a gyermeteg érzés és gondolkodás. A mi korunk is kedélytelenségben szenved. Mintha a lelkek buskomorak volnának. A szegények zúgolódnak, a gazdagok unatkoznak. Nö a gonosz emberek száma. Nincs hely a börtönökben, a tébolydákban. Ez a világ szomorúságát jelzi. Az alkohol, a kártva rettenetes pusztításokat végez. S ilyen körben ke délyt ne keressünk. Társadalmunk elgyötört, de azért meg van benne az élet vágya; harczol életéért a kongresszusokban, társadalmi mozgalmaiban, egyleteiben, társulataiban, amikor gátat akar vetni a pusztításnak. Én bízom ebben az erőben, hiszem, hogy az emberiség meg fog gyógyulni. Az igazi kedélznek a vallás a forrása. 1848-ban egy utczai, harczban Szent Vince leányait is kitolonczolták Párizsból. Az egyik utczasarkon egy kiabáló forradalmárt éri a kartács, s a vállát roncsolja össze. Összeesik. Az egyik apácza odaugrik, a sebről eltávo" „BOURBON“ Cigaretta hüvely és papír. • Legfinomabb minőség. • Hamu és zsir nélküli. Gyári főraktár és el- vnmnOPlf Rflll/lilP Dohányfötözsdéjében árusítás OUmUOjJ IvlllVlUo Wagykároly.
