Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-31 / 13. szám

2 kötelessége ezeknek segélyére sietni. A társadalomnak kötelessége, hogy kezét nyújtsa a szenvedők, a kétszeresen súj­tottak felé. A könyörületes sziveknek kell kezükbe venni ezeknek a szánandó egyé­neknek sorsát, akiknek nincs kihez for­dulni, akiknek talán még a mindennapi betevő falatot sincs az, aki megszerezze. A főváros közönsége megérezte azt, hogy ez a szerencsétlenség, mely Ököritó községet sújtotta, nemcsak annak a köz­ségnek, nemcsak vármegyénknek, hanem az egész országnak gyásza, melynek eny­hítését megkísérelni nemzeti kötelesség! Vaszary Kolos herczegprimás, Prohászka Ottokar székesfehérvári püspök, Giesswein Sándor kanonok, Hock János kőbányai plébános, a Széchényi gróíok, báró Ma- darassy Beck Gyula, dr. Kovács Gyula és dr. Lehrer Péter miniszteri tanácsosok, Madarassy Beck Marcell, nagyhantai dr. Dobay Aurél, Krasznay Aladár bankigaz­gatók, Gelléri Mór királyi tanácsos, Csaba Adorján szatmári főispán, dr. Márkus Dezső kúriai bíró, Bálint Imre, a Keres­kedelmi Muzeum igazgatója, dr. Gondos Viktor gyárigazgató, sóvári dr. Schneider Sándor miniszteri titkár, Havas Ernő rész­vénytársasági igazgató, fesöbatyai Madarász Pál stb. tagokból álló ideiglenes bizottság ala­kult, mely már is kezébe vette a segítő akcziót s igyekszik a nyomor a szenvedést any- nyira amennyire lehet enyhíteni s a sze­rencsétleneken segíteni. Szatmárnémeti város 500 K, a lipót­városi kaszinó szintén 500 koronás ado­mányukkal járultak a segítés alapjához. A mi társadalmunk is bizonyára meg fogja tenni ez irányban kötelességét. — Adományokat szívesen elfogad szerkesztő­ségünk is, melyeket hirlapilag nyugtázunk. A magyarok Istene óvjon bennünket minden csapástól! Képviselöjelölés városunkban. A helybeli függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága kedden délután 4 órakor a képviselőjelölés dolgában ülést tartott, melyen a városból mintegy hatvan most egyáltalában nem kivánunk uj jogokat, csak meglévő nemzeti jogainknak törvényes betartását. Ez az, ami akkora jajveszéklést indít s ami egyszerre megbizhatlanná, rebel­lissé teszi a magyart. Igaz, más nemzetek se, épen az öntelt né­met se nyert alkotmányos jogokat uralkodói­nak barátságából, hanem szerzett a maga erejéből. De az a lényeges különbség, hogy nemzeti dinasztiával biró népeknél az uralkodó­család érdeke egy a népnek érdekével s a ko­ronás fő nem egyéb, mint a nemzet leghatá­rozottabb emanatiója. Azért ritkák és köny- nyebben kielégíthetők az érdekek összeütközései. Ez is rendes történeti tünemény, hogy az uralkodók segédcsapatokat keresnek a népek alkotmányos jogai ellen való konok ellenállás­hoz. S erősen koczkáztatott dolog, mikor egy császári trón a demagógiában keresi a maga megerősítését. Hogy ezt a veszedelmes kísér­letet nagy német barátaink kiváncsi érdeklő­déssel szemlélik, nem csoda. Az ő számukra ez csak egy fölötte érdekes politikai kísérlet, aminő lesz a porosz választói törvény, ha meg lesz. Sikerül, vagy kudarczot vall. Nem­zeti veszedelmet se igy, se úgy nem jelent az erőtől duzzadó, egy fajú, egy nyelvű, egységes, nagy német nemzetnek. De minekünk kísérle­tezni nem szabad! A magyar választói reform­nak sikerülnie kell. Se a nemzettagadó fajok­nak, se a gyárkémények körül kóborló ritte- reknek a magyar törvényhozást szabad prédá­jára nem bocsátjuk. tag jelent meg s a vidék is képviselve volt. Dr. Adler Adolf pártelnök röviden jelezte a gyűlés összehívásának okát és az elnökség nevében azt az indítványt terjesztette elő, hogy tekintettel arra, hogy Papp Béla eddigi országgyűlési kép­viselő becsülettel és tisztán hozta vissza azt a zászlót, melyet a választókerület kezébe adott, mert hazánk közgazdasági és kereskedelemügyi önállóságáért folytatott harczban elvhüséggel állotta meg a helyét, — a végrehajtó-bizottság képviselőül je­lölje őt újra. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, Csipkés András vezetése alatt Letlinger Béla és Mangold István párttagokból álló küldöttség bízatott meg azzal, hogy ezen határozatot Papp Bélá­val közölje, mely időtartamra az elnök az ülést felfüggesztette. A küldöttség megbízatásában eljárván, vele jött Papp Béla volt országgyűlési képviselő, kit lelkes éljenzéssel fogadott a gyűlés és az elnök üdvözölte, újra közölvén vele a párthatározatot és annak indokolását. Papp Béla megköszönve az iránta megnyilatkozott bizalmat, kijelentette, hogy körülményeinél fogva nem akar tovább politikával foglalkozni, miért is a felaján- | lőtt jelöltséget megköszöni, de nem fogadja el, hanem ajánlja, hogy a választókerület jelöljön oly férfiút, ki igaz függetlenségi képviselő lesz, nem lesz leszerelő, nem lesz megalkuvó és e mellett a választó- kerület és városunk érdekét minden oldal­ról tudni és akarni fogja megvédeni és ez a férfiú Károlyi József gróf. Dr. Adler Adolf, Csipkés András és Somossy Miklós felszólalása után elnök enuncziálta, hogy a végrehajtó-bizottság egyhangúlag Károlyi József grófot kiáltotta ki a függetlenségi és 48-as párt képviselő- jelöltjévé abban a tudatban, hogy noha a jelölt függetlenségi pártonkivüli program­mal lép fel, de azért az önálló bank és önálló vámterület mellett foglal állást. Egyúttal a végrehajtó-bizottság Papp Bélának politikai működéséért elismerését és köszönetét nyilvánította, mire Papp Béla kijelentette, hogy ha nem is lesz e NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. Szabadelvű legyen az uj magyar választó­jog : bizonnyal szabadelvű! De nem a Tisza Kálmán feketesárga, hanem a Kossuth Lajos hóíehér szabadelvüsége kell nekünk. Az a sza- badelvüség, mely szívesen kész minden polgári jogot megadni annak, aki minden polgári kö­telességet teljesít. A jogok összeségét a köteles­ségek teljességéért. De se adófizetésével, se katonai kötelezett­ségének teljesítésével még nem töltötte be a kötelességek mértékének teljességét az, aki a legkomolyabb polgári jogoknak, a törvényhozás egyenes vagy közvetett irányításának jogát, minden szellemi képesítés nélkül kívánná gya­korolni. S a szabadelvüségnek már igen ma­gas foka az, midőn e szellemi képesítésnek csupán legelemibb eszközét kívánjuk meg a választópolgártól. Az irni-olvasni tudást. S miután a magyar törvényhozás Magyarország számára, magyar nyelven hozza törvényeit, szó se lehet egyébről, mint a magyarul irni-olvasni tudásról. Ám legyen meg a császári demagógia min­den kívánsága. Legyen az uj választójog álta­lános, titkos, községenkinti; legyen az adócen­zus minimális vagy épen semmis. De legyen hozzákötve az értelmi czenzus: a magyarul irni- olvasni tudás. Akkor majd az uj bőrbe öltözött régi ellenség is megtanulja, amit már mi olyan régen keservesen tudunk, hogy: aki társat vesz, urat vesz magának! Ifj. Somossy Miklós. választókerületnek képviselője, marad annak választópolgára és mint ilyen, ügyelni fog arra, hogy e kerületben a független­ségi eszmék továbbra is fentartassanak. Ezután a végrehajtó-bizottság elhatá­rozta, hogy testületileg részt vesz az ugyanaznap délután 5 órára a „Polgári Casinóba“ összehívott pártszinezet nél­küli jelölő gyűlésen. Reök Gyula, a pártszinezet nélküli gyűlés összehívását eszközlö bizottság elnöke, d. u. 5 órakor a gyűlést, melyen mintegy 300 választó jelent meg, meg­nyitván, üdvözölte a megjelenteket s a gyűlést elnök és jegyzők választására hívta fel. A gyűlés közfelkiáltással elnökké Reök Gyulát, jegyzőkké pedig Dr. Antal Istvánt és Dr. Mercs Lászlót választván meg, elnök átadta a szót Dr. Adler Adolf függetlenségi pártelnöknek, ki bejelentette, bogy a függetlenségi és 48-as párt végre­hajtó-bizottsága Papp Béla volt ország- gyűlési képviselő indítványára független­ségi pártonkivüli programmal Károlyi József grófot jelölte, kéri a jelölő gyűlést, hogy ezen jelölő gyűléshez járuljon hozzá, ennek megtörténte után alakítson a jelölő értekezlet egy vegyes bizottságot, mely aztán a választást keresztül vigye. Ezután Rooz Samu szólalt fel, ki utalva arra, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között nem annyira a párt­keretben, hanem az emberben — kit képviselőnek jelölt a kerület —- kell a garancziákat keresni és megtalálni, hogy a kerület méltóan lesz képviselve és utalva Károlyi József gróf hazaszeretetére és azon napokra, mely őt választókerüle­tünkhöz és városunkhoz fűzi, a maga részéről is azt ajánlja a jelölő gyűlésnek, hogy Károlyi József grófot jelölje. Dr. Falussy Árpád volt főispán szólalt fel ezután. Nem szabad elsiklanunk afe­lett, — úgymond — hogy Papp Béla részéről az, hogy a választókerület és a -város érdekeit szivén hordozva, Károlyi József grófot ajánlotta képviselőjelöltnek, ez hazafias cselekedet volt, mely meg­érdemli, hogy a jelölő gyűlés ezért Papp Béla volt országgyűlési képviselőnek elis­merését és köszönetét nyilvánítsa, amit szóló indítványba hoz, szükségesnek tartja azonban hangsúlyozni azt, hogy Károlyi József gróf — bárha pártkeretek által magát feszélyeztetni nem akarja, tehát egyik függetlenségi pártba sem lép be, hanem függetlenségi pártonkivüli program­mal fogja a jelöltséget elfogadni, hatá­rozottan függetlenséginek vallja magát. Ö az Irányi Dániel által megalapozott függetlenségi és 48-as programúi alapján áll s ha köszönettel vesszük is azt a 67-es pártiaknak, hogy Károlyi József grófban vélik feltalálni azt a férfiút, ki méltóan fogja képviselni e választókerü­letet és érdekeit szivén fogja viselni s igy ők is Károlyi József grófot óhajtják e választókerület képviselőjéül megválasz­tani, határozottan hangsúlyozni kívánja, hogy Károlyi József gróf függetlenségi és 48-as párti képviselő lesz. (Lelkes éljenzés.) Ezután elnök enuncziálta a határo­zatot, mely szerint Papp Béla volt kép­viselőnek a jelölő gyűlés azért, hogy Károlyi József grófot ajánlja képviselő- jelöltnek, egyhangúlag elismerést és köszö­netét szavaz s hogy a jelölő gyűlés a nagy károlyi választókerület képviselőjévé függetlenségi pártonkivüli programmal egy-

Next

/
Thumbnails
Contents