Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-31 / 13. szám
2 kötelessége ezeknek segélyére sietni. A társadalomnak kötelessége, hogy kezét nyújtsa a szenvedők, a kétszeresen sújtottak felé. A könyörületes sziveknek kell kezükbe venni ezeknek a szánandó egyéneknek sorsát, akiknek nincs kihez fordulni, akiknek talán még a mindennapi betevő falatot sincs az, aki megszerezze. A főváros közönsége megérezte azt, hogy ez a szerencsétlenség, mely Ököritó községet sújtotta, nemcsak annak a községnek, nemcsak vármegyénknek, hanem az egész országnak gyásza, melynek enyhítését megkísérelni nemzeti kötelesség! Vaszary Kolos herczegprimás, Prohászka Ottokar székesfehérvári püspök, Giesswein Sándor kanonok, Hock János kőbányai plébános, a Széchényi gróíok, báró Ma- darassy Beck Gyula, dr. Kovács Gyula és dr. Lehrer Péter miniszteri tanácsosok, Madarassy Beck Marcell, nagyhantai dr. Dobay Aurél, Krasznay Aladár bankigazgatók, Gelléri Mór királyi tanácsos, Csaba Adorján szatmári főispán, dr. Márkus Dezső kúriai bíró, Bálint Imre, a Kereskedelmi Muzeum igazgatója, dr. Gondos Viktor gyárigazgató, sóvári dr. Schneider Sándor miniszteri titkár, Havas Ernő részvénytársasági igazgató, fesöbatyai Madarász Pál stb. tagokból álló ideiglenes bizottság alakult, mely már is kezébe vette a segítő akcziót s igyekszik a nyomor a szenvedést any- nyira amennyire lehet enyhíteni s a szerencsétleneken segíteni. Szatmárnémeti város 500 K, a lipótvárosi kaszinó szintén 500 koronás adományukkal járultak a segítés alapjához. A mi társadalmunk is bizonyára meg fogja tenni ez irányban kötelességét. — Adományokat szívesen elfogad szerkesztőségünk is, melyeket hirlapilag nyugtázunk. A magyarok Istene óvjon bennünket minden csapástól! Képviselöjelölés városunkban. A helybeli függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága kedden délután 4 órakor a képviselőjelölés dolgában ülést tartott, melyen a városból mintegy hatvan most egyáltalában nem kivánunk uj jogokat, csak meglévő nemzeti jogainknak törvényes betartását. Ez az, ami akkora jajveszéklést indít s ami egyszerre megbizhatlanná, rebellissé teszi a magyart. Igaz, más nemzetek se, épen az öntelt német se nyert alkotmányos jogokat uralkodóinak barátságából, hanem szerzett a maga erejéből. De az a lényeges különbség, hogy nemzeti dinasztiával biró népeknél az uralkodócsalád érdeke egy a népnek érdekével s a koronás fő nem egyéb, mint a nemzet leghatározottabb emanatiója. Azért ritkák és köny- nyebben kielégíthetők az érdekek összeütközései. Ez is rendes történeti tünemény, hogy az uralkodók segédcsapatokat keresnek a népek alkotmányos jogai ellen való konok ellenálláshoz. S erősen koczkáztatott dolog, mikor egy császári trón a demagógiában keresi a maga megerősítését. Hogy ezt a veszedelmes kísérletet nagy német barátaink kiváncsi érdeklődéssel szemlélik, nem csoda. Az ő számukra ez csak egy fölötte érdekes politikai kísérlet, aminő lesz a porosz választói törvény, ha meg lesz. Sikerül, vagy kudarczot vall. Nemzeti veszedelmet se igy, se úgy nem jelent az erőtől duzzadó, egy fajú, egy nyelvű, egységes, nagy német nemzetnek. De minekünk kísérletezni nem szabad! A magyar választói reformnak sikerülnie kell. Se a nemzettagadó fajoknak, se a gyárkémények körül kóborló ritte- reknek a magyar törvényhozást szabad prédájára nem bocsátjuk. tag jelent meg s a vidék is képviselve volt. Dr. Adler Adolf pártelnök röviden jelezte a gyűlés összehívásának okát és az elnökség nevében azt az indítványt terjesztette elő, hogy tekintettel arra, hogy Papp Béla eddigi országgyűlési képviselő becsülettel és tisztán hozta vissza azt a zászlót, melyet a választókerület kezébe adott, mert hazánk közgazdasági és kereskedelemügyi önállóságáért folytatott harczban elvhüséggel állotta meg a helyét, — a végrehajtó-bizottság képviselőül jelölje őt újra. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, Csipkés András vezetése alatt Letlinger Béla és Mangold István párttagokból álló küldöttség bízatott meg azzal, hogy ezen határozatot Papp Bélával közölje, mely időtartamra az elnök az ülést felfüggesztette. A küldöttség megbízatásában eljárván, vele jött Papp Béla volt országgyűlési képviselő, kit lelkes éljenzéssel fogadott a gyűlés és az elnök üdvözölte, újra közölvén vele a párthatározatot és annak indokolását. Papp Béla megköszönve az iránta megnyilatkozott bizalmat, kijelentette, hogy körülményeinél fogva nem akar tovább politikával foglalkozni, miért is a felaján- | lőtt jelöltséget megköszöni, de nem fogadja el, hanem ajánlja, hogy a választókerület jelöljön oly férfiút, ki igaz függetlenségi képviselő lesz, nem lesz leszerelő, nem lesz megalkuvó és e mellett a választó- kerület és városunk érdekét minden oldalról tudni és akarni fogja megvédeni és ez a férfiú Károlyi József gróf. Dr. Adler Adolf, Csipkés András és Somossy Miklós felszólalása után elnök enuncziálta, hogy a végrehajtó-bizottság egyhangúlag Károlyi József grófot kiáltotta ki a függetlenségi és 48-as párt képviselő- jelöltjévé abban a tudatban, hogy noha a jelölt függetlenségi pártonkivüli programmal lép fel, de azért az önálló bank és önálló vámterület mellett foglal állást. Egyúttal a végrehajtó-bizottság Papp Bélának politikai működéséért elismerését és köszönetét nyilvánította, mire Papp Béla kijelentette, hogy ha nem is lesz e NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. Szabadelvű legyen az uj magyar választójog : bizonnyal szabadelvű! De nem a Tisza Kálmán feketesárga, hanem a Kossuth Lajos hóíehér szabadelvüsége kell nekünk. Az a sza- badelvüség, mely szívesen kész minden polgári jogot megadni annak, aki minden polgári kötelességet teljesít. A jogok összeségét a kötelességek teljességéért. De se adófizetésével, se katonai kötelezettségének teljesítésével még nem töltötte be a kötelességek mértékének teljességét az, aki a legkomolyabb polgári jogoknak, a törvényhozás egyenes vagy közvetett irányításának jogát, minden szellemi képesítés nélkül kívánná gyakorolni. S a szabadelvüségnek már igen magas foka az, midőn e szellemi képesítésnek csupán legelemibb eszközét kívánjuk meg a választópolgártól. Az irni-olvasni tudást. S miután a magyar törvényhozás Magyarország számára, magyar nyelven hozza törvényeit, szó se lehet egyébről, mint a magyarul irni-olvasni tudásról. Ám legyen meg a császári demagógia minden kívánsága. Legyen az uj választójog általános, titkos, községenkinti; legyen az adócenzus minimális vagy épen semmis. De legyen hozzákötve az értelmi czenzus: a magyarul irni- olvasni tudás. Akkor majd az uj bőrbe öltözött régi ellenség is megtanulja, amit már mi olyan régen keservesen tudunk, hogy: aki társat vesz, urat vesz magának! Ifj. Somossy Miklós. választókerületnek képviselője, marad annak választópolgára és mint ilyen, ügyelni fog arra, hogy e kerületben a függetlenségi eszmék továbbra is fentartassanak. Ezután a végrehajtó-bizottság elhatározta, hogy testületileg részt vesz az ugyanaznap délután 5 órára a „Polgári Casinóba“ összehívott pártszinezet nélküli jelölő gyűlésen. Reök Gyula, a pártszinezet nélküli gyűlés összehívását eszközlö bizottság elnöke, d. u. 5 órakor a gyűlést, melyen mintegy 300 választó jelent meg, megnyitván, üdvözölte a megjelenteket s a gyűlést elnök és jegyzők választására hívta fel. A gyűlés közfelkiáltással elnökké Reök Gyulát, jegyzőkké pedig Dr. Antal Istvánt és Dr. Mercs Lászlót választván meg, elnök átadta a szót Dr. Adler Adolf függetlenségi pártelnöknek, ki bejelentette, bogy a függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága Papp Béla volt ország- gyűlési képviselő indítványára függetlenségi pártonkivüli programmal Károlyi József grófot jelölte, kéri a jelölő gyűlést, hogy ezen jelölő gyűléshez járuljon hozzá, ennek megtörténte után alakítson a jelölő értekezlet egy vegyes bizottságot, mely aztán a választást keresztül vigye. Ezután Rooz Samu szólalt fel, ki utalva arra, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között nem annyira a pártkeretben, hanem az emberben — kit képviselőnek jelölt a kerület —- kell a garancziákat keresni és megtalálni, hogy a kerület méltóan lesz képviselve és utalva Károlyi József gróf hazaszeretetére és azon napokra, mely őt választókerületünkhöz és városunkhoz fűzi, a maga részéről is azt ajánlja a jelölő gyűlésnek, hogy Károlyi József grófot jelölje. Dr. Falussy Árpád volt főispán szólalt fel ezután. Nem szabad elsiklanunk afelett, — úgymond — hogy Papp Béla részéről az, hogy a választókerület és a -város érdekeit szivén hordozva, Károlyi József grófot ajánlotta képviselőjelöltnek, ez hazafias cselekedet volt, mely megérdemli, hogy a jelölő gyűlés ezért Papp Béla volt országgyűlési képviselőnek elismerését és köszönetét nyilvánítsa, amit szóló indítványba hoz, szükségesnek tartja azonban hangsúlyozni azt, hogy Károlyi József gróf — bárha pártkeretek által magát feszélyeztetni nem akarja, tehát egyik függetlenségi pártba sem lép be, hanem függetlenségi pártonkivüli programmal fogja a jelöltséget elfogadni, határozottan függetlenséginek vallja magát. Ö az Irányi Dániel által megalapozott függetlenségi és 48-as programúi alapján áll s ha köszönettel vesszük is azt a 67-es pártiaknak, hogy Károlyi József grófban vélik feltalálni azt a férfiút, ki méltóan fogja képviselni e választókerületet és érdekeit szivén fogja viselni s igy ők is Károlyi József grófot óhajtják e választókerület képviselőjéül megválasztani, határozottan hangsúlyozni kívánja, hogy Károlyi József gróf függetlenségi és 48-as párti képviselő lesz. (Lelkes éljenzés.) Ezután elnök enuncziálta a határozatot, mely szerint Papp Béla volt képviselőnek a jelölő gyűlés azért, hogy Károlyi József grófot ajánlja képviselő- jelöltnek, egyhangúlag elismerést és köszönetét szavaz s hogy a jelölő gyűlés a nagy károlyi választókerület képviselőjévé függetlenségi pártonkivüli programmal egy-
