Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-24 / 12. szám
— A Kossuth Lajos-asztaltárs&ság ünnepe. A Nagykárolyi Kossuth Lajos- asztaltársaság márczius 15-ét és Kossuth Lajos halálának évfordulóját f. hó 20-ikán ünnepelte meg, illetőleg adózott mély kegyelettel a legnagyobb magyar hazafi emlékezetének. Az ünnepély a Kun István-féle vendéglő helyiségeiben folyt le a közönség rend- kivül nagy érdeklődése mellett, a magasztos! eszmékhez méltóan, hazafias lelkesedéssel. Az asztaltársaság újból tanujelét adta, hogy bár szerény alapokon működik, hézagot pótol városunkban, mert nemcsak áldásos jótékonyságot gyakorol, hanem a hazaszeretetei és ami szintén nem csekély érdeme, Kossuth Lajos szellemét a szivekben és lelkekben folyton ébren tartja. Az ünnepély első száma Suták István ügyvédjelölt alkalmi beszéde I volt, méltatva a szabadságharcz történetét. * Utána Drágus Margitka szavalta el rendkívül j temperamentumosán Garainak a „Nép törté- nétéből“ czimii hazafias költeményét általános tetszés kíséretében. Kabelik Gyula nagy j hatást ért el a „Talpra magyar“ elszavalásá- val. Dr. Merts László mindvégig érdekfeszitő és mély tartalmú felolvasást tartott az 1848-iki j szabadságharcz történetéből, a sajtószabad- j Ságról, élénken jellemezve egyes helybeli sajtóorgánum visszaélését a sajtószabadság-, gal és ostorozta a sajtó ilyen fattyúhajtásai- nak túlkapásait. Felolvasását zajos tapsvihar kisérte. Serly Ferencz jogszigorló Petőfi Sán- dórnak „Elet vagy halál“ czimü remek hazafias költeményét adta elő mély érzéssel és kiváló hanglejtéssel. Végül Nonn Gyula jogszigorló szavalta el Krüger Aladár „Nemes j Szűcs Gábor“ ez. költeményét ismert művészi | tehetségével. Ezzel a hivatalos műsor véget érvén, a közönség hazafias ihlettől áthatottan hallani kívánta még a szereplőket, miért is , Suták István és Nonn Gyula engedve a közóhajnak, ráadásul hazafias költeményeket' szavaltak el köztetszés mellett, majd Drágus István elnök ismertette az asztaltársaság működését, amit a jelenlevő közönség lelkes óváczióval jutalmazott, valamint az alapítókat és a tisztikar önzetlen tagjait ünnepelte. A társaság ezután kedélyes társalgásba merült, amely jóval éjfél utánig tartotta együtt a megjelenteket. Természetesen felköszöntőkben sem volt hiány. (K. Gy.) — Bizottsági ülések. Városunk jogügyi gazdasági és pénzügyi bizottsága tegnap délután a városi rendőrök, kézbesítők, tűzoltók, szolgák, utkaparók, városi ács, kőműves és kocsisok fizetésemelése s a városi nyugdíjintézetbe való felvétel iránti kérvénye előkészítése tárgyában ülést tartott. — A helybeli függetlenségi és 48-as párt elnöksége kedden délután tartott ülésében elhatározta, hogy a kép viselő jelölés eszközlése czéljából f. hó 29-ik napjának délutáni 5 órájára a 100-as végrehajtó-bizottságot j gyűlésre hívja össze. — Gyászeset. Lapunk előző számában mégemlékeztünk azon csapásról, mely Janitzky Albert polgártársunkat Béla nevű 17. éves fia elhunytéval érte. A korán sirba szállott ifjút nagy részvét mellett múlt pénteken délután 3 órakor a ref. egyház szertartása szerint a helybeli mesterrészi sirkertben tették nyugalomra. Simon Gyula ref. káplán szép imát és „Mi atyánk“-ot mondott, majd Gy. Kovács József vallástanár remek szép halotti beszédben, megható módon búcsúztatta el a fiatal halottat és igyekezett megvigasztalni a szülőket. A helybeli dalárda szívhez szóló gyászdalokat énekelt. A koporsót a kegyelet szere- tete elhalmozta koszorúkkal, melyek felírása a következő volt: Édes jó Béluskánk- nak, Klie Antal és családja. Béluskának, Józsi báttya. A felső osztály növendékei, Felejthetetlen osztálytársunknak. Igaz részvéttel, í Skhifbeck Károly és neje. Nyugodjál békével, Róza néni és Laczi bácsi. Felejthetetlen Béluskának, Szerelő testvérei. Őszinte részvéttel, Gyurovits Gyula és családja. Szeretett unoka- öcscsünknek, A Schusteritsch család. Mély részvéttel, A központi takarékpénztár. Kereszt apuskának, Miryke. Pintér-család. Részvétünk jeléül, A kereskedő-ifjúság. A jó kis Bélának, Az Igmándy-család. őszinte részvétünk jeléül, Velzák Ede és családja. Janitzky György nagybánya, nagynénje és gyermekei, A jó Bélának. Legyen könnyű a hant jó kis szived felett, 0 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ Margit—Miklós. Kedves Béluskának, Nagymama. Szeretetünk jeléül, Hadnagy Ignácz és családja. Béluskának, A Ferenczi-család. Szeretett keresztgyermekünknek, Mariska néni és Jani bácsi. Drága kis halottunknak, Bánatos szülei. A jó barátunknak, Rupprecht József és Jenő. Özv. Prászkofszky Dezsőné, Petz Gábor és még igen sok koszorú és csokor felírás nélkül. A kereskedelmi-ifjak és a debreczeni kereskedelmi akadémia 38 növendéke, az elhunyt osztálytársai zászló alatt Révész Vilmos és Brancs Béla tanárok vezetése alatt kisérték ki a temetőbe, ahol a temető kapujában katholikus papok vették át a halottat. A temetőben a tanárok nevében az elhunyt osztályfőnöke Révész Vilmos, tanulótársai nevében pedig Klein Lajos vett búcsút az elhunyttól, melyből közöljük a következő részletet: Itt hagytál bennünket te drága jó barát, eltűntél közülünk mint zivatar jöttével a napsugár. Eltűnt veled arczunkról a vidám beszéd, megrázta lelkünk a döbbenet s szivünkbe nyilallott a fájdalom. Csend lett a hírre mindannyiunk lelkében, setét csend, mint amilyen az égbolton van, ha egy csillagocska leszalad. Azután megrezdült pilláinkon a forró könycsepp, mely mindannyiunk lelkét, mindannyiunk szeretetét visszatükröztelte. Te, aki már levetéd a hitvány porruhát, melyben lelked lakott, belátsz szivünkbe ott megtalálod, hogy mi voltál te nekünk, hogy milyen nagy volt a szeretet, mellyel szerettünk. Ez a szeretet nem szűnt még meg, mert ha el is ragadott a kérlelhetetlen csontkarjaival a nagy kaszás, csak tested viszi, a lelked itt él lelkűnkbe tovább is és szeretünk. Élted tavaszának tavasszal lett ősze, még ki sem bonthattad szárnyaid, azok már is letörtek, szorgalmad, kitartásod gyümölcsét nem élvezheted, elmúltál akkor, mikor már oly közel volt a czél. Ti, akik e drága fiút szerettétek, ne könnyezzetek. Ő már fent van az Ur lábainál, neki már az örök világosság fényesedik, az Ö lelke már szabad, nem köti le a rög, csak szeressétek tovább is a síron túl is, mert megérdemli, mert jó fiú volt. Szeretett mindenkit, a szülőt, testvért, barátot és unokát, mi is szerettük s a fájdalom mindannyiunknak közös. Most Ő pihenni t-ér, ne- zavarjátok nyugalmát feltörő zokogástokkal, vigasztalódjatok s gondoljatok arra, hogy Ö már boldog, mert az Ur megjutalmazza a jót, ha nem a földön, a mennyben. Nekünk kétszeresen fájdalmas ez a nap, mert ma egy éve is barátot temettünk. Még be sem hegedt az egyik seb, a kérlelhetetlen sors már más tőrt döfött szivünkbe, s ha fájnak is ezek a sebek, de vigasztaljon meg bennünket az, hogy odafent együtt leszünk mind s megtaláljuk azokat, akiket szerettünk s akik minket szerettek. Tavasszal temetünk, rügyező fák tövében ásunk sirt s hintünk virágot, hogy puha legyen ágya, melyben aludni fog. Most elválunk tőled te drága jó barát, hogy tovább gázoljuk az élet bus zaját. De téged Kedvesem el mi nem feledünk, hanem mindég jobban s jobban szeretünk. Csak pihenj nyugodtan s álmodj szépeket. A viszontlátásra, Béla, Isten veled ! A család a következő gyászjelentést adta ki : Janitzky Albert és neje szül. Klie Anna, valamint gyermekei: Margit férjezett Balássy Miklósné, Irma, Anna, Mariska, Pál, Sándor, özv. Klie Antalné nagyanya, az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, felejthetetlen kedves fiók, testvér és unoka, Janitzky Ernő Béla felső kereskedelmi iskolai harmadik osztályú tanuló, életének 17-ik évében folyó évi márczius hó 18-án éjjeli 12 órakor történt gyászos elhunytat. A kedves halott földi maradványa f. évi márczius hó 18-án délután 3 órakor fog a ref. egyház szertartása szerint a Nagyhajdu- város-uteza 17. számú gyászháztól a mesterrészi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1910. márczius 17. Áldás és béke lengjen a drága halott porai felett! — Az „Első magyar általános biztositó társaság“ folyó hó 12-ikén tartotta évi rendes közgyűlését gróf Gsekonics Endre v. b. t. t. elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről az ügyeket a társaság vezérigazgatója, Ormódy Vilmos főrendiházi tag adta elő. Az igazgatóság felolvasott jelentéséből, valamint e lappéldányban is közölt zár- és mérlegszámlából kitűnik, hogy a lefolyt 1909-iki ötvenkettedik üzletév eredményei voltak a társaság működése óta a legnagyobbak s összesítésükben a legkedvezőbbek. Az évi 5,113.728 korona 98 fillér tiszta nyerességből az igazgatóság osztalékul 1,500.000 korona összeget javasolt, tehát minden egyes egész részvényre 500 koronát, mig a nyereség többi része az alapszabályszerü levonások után a társaság dúsgazdag tartalékainak és alapjainak további erősítésére szolgál. Az üzleti eredményekhez méltó volt ezúttal is a társaságnak a közczélok iránt tanusitott hagyományos áldozatkészsége. A közgyűlés az összes számadásokat s az igazgatóság, illetőleg az egész kormányzótestület valamennyi javaslatát köztetszéssel egyhangúlag elfogadta s az 1909-ik üzletévre vonatkozó felmentvényt minden irányban megadta. Az egész részvényenként 500 korona osztalék kifizetését a társaság főpénztára már e hónap 14-én megkezdte. Ä kormányzótestület tagjaiul egyhangúlag megválasztattak a következők: Elnök: gróf Csekonics Endre. Alelnök: gróf Zichy János. Választmányi tagok: báró Baich Milán, gróf Bánfl'y György, gróf Batthyány István, dr. Bródy Samu, Darier Henrik, gróf Erdődy Rudolf, báró Ger- liczy Ferencz, Goldberger Berthold, báró Harkányi János, gróf Karátsonyi Jenő, Libits Adolf, gróf Nádasdy Tamás, lovag Schoeller Pál, Sze- gedy György, Szitányi Géza, báró Uechtritz Zsigmond és gróf Wenckheim Frigyes. Az igazgatóság tagjai lettek: báró Harkányi Frigyes, László Zsigmond, Ormódy Vilmos, Szende Károly, gróf Zichy Nándor ; a felügyelő-bizottság tagjai: Berzeviczy Albert, Burchard-Bélaváry Konrád, Hajós József, Németh Titusz és báró Radvánszky Géza. Végül Szabó Géza részvényes köszönetét mondott elsősorban ormódy Ormódy Vilmos főrend, vezérigazgatónak, az igazgatóságnak, az egész kormányzótestületnek s a kitűnő tisztikarnak az elért fényes eredményekért és kéri azt jegyzőkönyvbe foglalni. Gróf Csekonics elnök köszönetett mond a kor- mányzótestület nevében a bizalom nyilvánításáért s ezzel a közgyűlés véget ért. — A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen az igazgatóság a következőleg alakult meg: Igazgatósági elnök lett báró Harkányi Frigyes, vezérigazgató Ormódy Vilmos főrend, helyettes vezérigazgató pedig Szende Károly. Ez alkalommal köztudomásra hozza a társaság szatmári föügynöksége, hogy Werner Oszkár Il-od titkár titkárrá kineveztetett és a főügynökség vezetésével megbizatott. Az „Első magyar ált. biztositó társaság“ szatmári főügynöksége valamint nagykárolyi ügynöksége Wagner Lajos czégnél Nagykárolyban elfogad biztosításokat tűz-, jég- és betörés ellen, valamint az ember életére, úgyszintén foglalkozik balesetek elleni és szavatossági biztosítások felvételével. — Bizottsági ülések. Városunk nyug- dijűgyi bizottsága f. hó 23-án ülést tartott és kiutalta néhai Dr. Doby Zsigmond halotti évnegyedét temetkezési költségekre. Majd a jog- és pénzügyi bizottság ülésezett és elhatározta, hogy javaslatot tesz a közgyűlésnek, miszerint a városi tiszti nyugdíjintézetben benn nem levő városi alkalmazottak vétessenek fel a magyar- országi „rokkant és nyugdijegyletébe. —- Öreg emberek is hűségesen fogyasztják a rég bevált Ferencz József-keserüvizet, mert kitűnő oldó és hashajtó hatása már három evőkanál bevételénél is elérhető. A „Ferencz József“-keseriiviz fájdalom nélkül kellemesen működik, ezért még a legfinnyásabb egyének is kedvelik. Kérjünk az üzletekben kifejezetten valódi „Ferencz József“-vizet, nehogy valamilyen drasztikus, ártalmas szeri kapjunk. —- Hirdetmény. A nagykárolyi I. választókerület, I-ső összeirási szakaszába eső országgyűlési képviselőválasztásra jogosítottak névjegyzékének az 1874. évi XXXIlI-ik, ezt részben módosító 1899. évi XV-ik törvényezikk értelmében hivatalból leendő kiigazítására alól- irott, — küldöttség! társaimmal együtt, — Tekintetes Szatmár vármegye központi választmányának folyó évi márczius hó 2-ik napján tartott üléséből hozott határozatával megbizat- ván ; ezennel felhívom mindazokat, kik magukat képviselőválasztásra jogosítottaknak érzik, az 1909. évi választók névjegyzékéből akár kihagyattak, akár magukat a névjegyzékbe a folyó évben felvétetni kívánják, hogy 1910. évi márczius 30., 31. és április hó 1-ső napjain mindenkor délután 2 órakor Nagykároly város rajztermében foglalkoztató küldöttség előtt je-