Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-11 / 6. szám

a javaslathoz hozzájárulván, a közgyűlés mindhárom kérdés együttes tárgyalását és eldöntését határozván el, névszerinti szavazással egyhangúlag a javaslatot elfogagta, a telep sürgős kibővítését elrendelte azzal, hogy a határozat jogerőre való emelkedése után a tanács a versenytárgyalási felhívást a legrövidebb idő alatt bocsássa ki és tartsa meg. A kölcsön kötelezvény és az államvasuttal kötendő szerződés felolvastatott és elfogadtatott. E határozat 15 napi közszemlére kitétetik, ellene felebbezés 15 nap alatt polgár- mesterhez beadható s a felebbezési határidő lejárta után jóváhagyás czél- jából felterjeszteni rendeltetett.

Megjegyzendő, hogy az összes helybeli pénzintézetek szólittattak fel ajánlattételre, mert a bizottság hosszabb lejáratú vagy törlesztéses kölcsön felvételét nem javasolta s a felszólítottak közül a Kereskedelmi és Iparbank ajánlatot nem adott, a Takarékpénztár- Egyesület 40—50,000 koronát a bankkamatlábnál ÍV* százalékkal, a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank 30,000 koronát a bankkamatlábnál 2 százalékkal, a Központi Takarékpénztár az egész 150,000 koronát a bankkamatlábnál 2 és fél százalékkal magasabb kamat mellett ajánlott s igy a Hitelbanki ajánlát legolcsóbb volt.

Lörincz György és társai kérelmezték, hogy a város által részükre cserébe átadott a nagykárolyi 304. sz. betétben A. + 1. sor s 1009. hrsz. alatt foglalt 115 □-öl terület tulajdonjogának nevükre átíratásra alkalmas nyilatkozatot a város adja ki. Noha kérelmezők jogelődje tulajdonjogot ezen földre nem szerzett, a régi használatra való tekintettel a jogügyi és pénzügyi bizottság, valamint a tanács azt javasolják, hogy a képviselőtestület a kérdéses terület tulajdonjogát kérelmezőknek ajándékozás czimén engedje át. Minthogy azonban a képviselőtestületi gyűlésen jelenvolt tagok száma nem volt elegendő arra, hogy ezen kérdésben való érdemleges határozat hozatalára illetékes legyen, e kérdés érdemleges tárgyalása az ápril hó 4-én tartandó rendes közgyűlésre tűzetett ki.

Következett ezután a vallás és köz- oktatásügyi miniszternek leirata az iparos- és kereskedö-tanoncziskoláknak a főgimnáziumból leendő kitelepítése iránt. A miniszter ugyanis elrendelte a kitelepítést, azonban a képviselőtestület kérelmére megengedte, hogy a folyó iskolai évben a kérdéses tanoncz- iskolák továbbra is a főgimnázium épületében működhessenek. A jogügyi és pénzügyi bizottságnak az a javaslata, Írjon fel a képviselőtestület újból a miniszterhez, hogy az iskolákat mostani helyükön állandóan hagyja meg addig, mig a polgári fiúiskola felépül, akkor pedig ennek épületében helyezze el, mert a város nem képes ezen iskolák elhelyezéséről máskép gondoskodni és kénytelen lenne azokat beszüntetni.

Ezután bemutattatott a városi mérnök javaslata a szölö-utczai 2., 4., 6. és 8., a gróf Károlyi István-utczai 14., 16., 18., 20., 22. és 24. népsorszámu telkek előtt s a Temetö-utczai 36.

2

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

népsorszámu telek szölö-utczai része mentén asphalt gyalogjárónak a telek- tulajdonosok költségére leendő készíttetése iránt. A pénzügyi bizottság és tanács véleményével egyezőleg a képviselőtestület a javaslatot azon módosítással fogadta el, hogy a 36 népsorszámu ház előtt az asphaltjárda elkészítését nem határozta el.

A királyi tanfelügyelő abbeli értesítése, hogy a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a régi kertészlakot a gazdasági ismétlöiskolai szaktanító természetbeni lakásául el nem fogadja, a jog és pénzügyi bizottság javaslata alapján tudomásul vette és a további intézkedéssel polgármestert megbízta.

Mangu (Irina) Mária menhelyveze- tönö kérelmére a képviselőtestület úgy nevezettnek, mint Turcsányi Mária menhelyvezetönönek 1909. évi január hó 1-töl szeptember 30-ig személyenként és havonként 20 kor. drágasági pótlékot engedélyezett.

Torna István mészáros, Gaál József könyvkötő, Epstein Menyhért bodega- tulajdonos és Szabó József könyvkötő és papirkereskedö kérelmére a képviselőtestület megengedte, hogy a Szé- chenyi-utczai 31. sz. ház előtti térre egy-egy megfelelő deszkabódét állítsanak fel, még pedig azok, kik továbbra is a kérdéses házban maradnak, a ház felépítéséig, a többiek pedig folyó évi május hó 1-ig terjedő időre. Epstein Menyhértet pedig arra kötelezte, hogy a bódéknak egy elkülönített részében egy illemhelyet létesítsen. A hely kijelölésére a képviselőtestület a tanácsot bízta meg, kimpndatott, hogy mihelyt az épület készen lesz, a bódék elbon- tandók.

Ifjú Asztay József és Mangold György abbeli kérelmükkel, hogy Petöfi-utczai telkük Csokonay-utczai illetve Vaday- közi része előtt készített asphalt gyalogjáró készítési költségei fele részben illetve utóbbinál egészben elengedtessenek — elutasittatott, valamint elutasit- tatott ifjú Asztay Józsefnek a fenti járda valamint N. Szabó Antalnak és Fazekas Vilmosnak Kölcsey illetve Kaplony-utczai telkük Kaszinó-utczai része előtti gyalogjárónak közjárdák módja szerinti takarittatása iránti kérelme.

özv. Marder Lörinczné szül. Kosz- i fin Zsuzsanna, Kupferstein Sándor, Krausz Mihály, Klein Lipót és Kecskés Sándor illetőségi ügyében kimondatott, hogy nevezettek városunkbeli illetősé- güeknek el nem ismertetnek.

Reitler György Majtény-utczai telkéhez csatolt 0.85 m2 utczaterület kártalanítási ára □ méterenként 1 koronában, Serly Mihályné Kaplony-utczai telkéhez csatolt 20,37 m2 utczaterület kártalanítási ára pedig □ méterenként 2 koronában állapíttatott meg.

Az 1908. deczember és 1909. január havában tartott pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvek bemuttattatván, minthogy különös intézkedések szükségessége fel nem merült, azokat tudomásul venni és irattárba tenni határoztatok

A közgyűléshez indítvány be nem adatván, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Lochmayer Márton, Lukácsovits János,

Sternberg Mór és Vida Sándor képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette.

A mi igazságunk.

— A nagykárolyi székhely pártjának Emlékirata. —

(Folytatás.)

A csengeri járással a lecsapolt Ecsedi- láp területén keresztül vezető Nagykároly— Börvely—Ura—Csengerujfalu—-csengeri már kiépített törvényhatósági közút s ennek északkeleti irányban Porcsalmára vezető mellékága nemcsak a járás központját hozták olyan közelségbe Nagykárollyal, mint amilyenben Szatmárral van (mintegy 2 óra, tehát napjában többször is megjárható), de a járás északi nagyobb része ezen az utón ma gyorsabban, könnyebben és figyelembe véve a. Szatmár és Csenger közötti Szamoshid vámját, olcsóbban megközelíthető Nagykárolyból, mint Szatinárról. Az ez év folyamán kiépített Szatmár—mátészalkai vasút semmit sem javított a helyzeten Szatmár előnyére, mert csak a Csengerig vezető része alkalmas úgy, ahogy a személyközlekedésre, de ez is igen rósz menetrenddel. Csengeren túl Mátészalka felé fekvő állomások vagy a községektől való óriási távolságaik miatt (például Pátyod vagy Tyúkod, amely a Nagykároly—mátészalkai vonalon fekvő Nagyecsed állomást közelebb kapja, mint a Szatmár—mátészalkai vonalon fekvő Porcsalma—Tyúkod nevű állomást), vagy pedig a vasúti góczpontot képező Mátészalkához való közelségük miatt semmi hasznát sem veszik a Szatmárra létesített vasúti összeköttetésnek. Így a Mátészalkától néhány kilométerre fekvő Kocsord, Győrtelek bizonyára szívesebben, könnyebben és olcsóbban utazik a 34 kilométeres vonalon Szálkán át Nagykárolyba, amely Szatmártól 36 kilométerrel nyugatra feküdvén, az országrész gazdasági góczpontjával, Debreczennel és az ország fővárosával is könnyebb és olcsóbb személy- és áruösszeköttetést nyújt, mint az 56 kilométeres pályán délkeletnek fekvő Szatmárra.

Az erdődi járásnak két közvetlen vasúti összeköttetése van Nagykárollyal. Egyik a Nagykároly—somkuti vasútnak a fővonalból Gilvácsra kiágazó vonala, amely a járási székhelyet érintve, az egész járást átszeli, a másik pedig a szilágysági vasutak Nagykároly—zilahi vonala, amelynek Ákos állomásához az erdődi járás egész nyugati része közvetlen közelben, a legnagyobb és legvagyonosabb község Krasznabéltek például 4 kilométernyire fekszik. Erdődnek, a járási központnak Nagykárolytól való vasúti távolsága 36 kilométer, Szatmártól való vasúti távolsága 29 kilométer. A külömbség tehát elenyésző, különösen figyelembe véve, hogy Nagykárolynak nyugati fekvése itt is előnynyel bir Szatmár keleti fekvése felett.

A nagysomkuti járást, amely a régi Kővár vidékből lett alakítva s amely a vármegyének Nagykárolytól és Szatmártól egyaránt legtávolabbra eső része, az imént említett Nagykároly—somkuti vasút szintén éppen olyan összeköttetésbe hozza, mint amilyenben Szatmár van e vidékkel; Nagykároly nyugoti fekvésének előnyei itt is szembetűnők.

A Nagykárolylyal csak Szatmáron át összeköttetésben levő fehérgyarmati, nagybányai és szinérváraljai járásokkal — hála a vármegye igen kifejlett vasúthálózatának — Nagykároly éppen úgy megjárható naponként kétszer is, mint Szatmár. így Fehérgyarmatról reggel 5'53-kor indulva, délután 4'29-kor, délután 12'15-kor indulva, este 9'20-kor lehet ismét otthon á fehérgyarmati lakos. Szi- nérváraljáról reggel 7'16-tól délután 4’02-ig délután 12.36-tól este 8'45-ig, Nagybányától pedig reggel 6*17-töl délután 5‘06-ig, déli 11'37-től este 9’49-ig lehet megjárni oda vissza a vármegyei székhelyet.

Messze vezetne tárgyunktól, ha összehasonlító kimutatást akarnánk készíteni az ország 63 vármegyéjéről abban a tekintet-