Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-14 / 41. szám
XXVI. évfolyam. Nagykároly, 1909. október 14. 41. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ 509 a 15 Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. R£e$je8ei?ik minden csütörtökönElőfizetési árak: Egész évre .........................................8-— kor. Fé l évre.....................................................4-— „ Negyedévre...................................2’— „ Eg yes szám.......................................-—-20 „ A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs, japtulajdonos és kiadó : Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben) Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A válság. Miniszterválság, parlamentválság és alkotmányválság, egyszerre kissé sok lenne! A miniszterválság már kitört s az úgynevezett nemzeti kormány nehány nap múlva megszűnt létezni. A parlamenti válság is kitört; mert a koaiiczió szerencsés kimúlásával a pártok egymás elleni agyarkodása már kezdetét vette. Alkotmányválság még nincs. Bécs- böl riadó híreket küldenek az alkotmányválság lehetőségét tudatva, de mi ebben nem hiszünk. Sajnos, ennek lehetősége azonban kizárva nincs, mert a mi időnk még el nem 'érkezett. A függetlenségi pártban az udvar még nem bizik, az osztrákokat pedig bor- zadály járja át arra a tudatra, hogy Magyarország gazdasági függetlensége által elveszti azon évi 1600 millió korona egy részét, mit iparczikkért hazánkból kap. Hát ez még kis baj. Dehogy magyar emberek, kik magukat 67-eseknek nevezik, azért, mert szerintük a függetlenségi és 48-as párt programmja még meg nem valósulhat — hazájuk érdeke ellen törnek és azt a nótát fújják, amit az osztrákok — az valóban botrányos dolog. Mert lehet valaki politikai tekintetben bármily meggyőződésű, amig ez a meggyőződés tiszta, addig az tiszteletet érdemel. Lehet tehát valaki abban a meggyőződésben, hogy jobb a 67-es alap, mint a függetlenségi és 48-as programm, mert a nemzetre nézve jobb a lassú, de biztos haladás. De ha bebizonyul az, hogy a függetlenségi programm keresztülvihető, becsületes magyar ember nem igyekszik ennek megvalósítását megakadályozni,-'hímem inkább még elősegíti. Mit érdemelnek tehát azok az emberek, kik a nemzeti ügy hátrányára az osztrákokkal egy követ fújnak és a függetlenségi eszmék megvalósulását megakadályozni igyekeznek? Megérdemlik a nemzet megvetését. Megérdemlik a gyászmagyarkákkal való egyforma elbánást! A függetlenségi és 48-as párt pedig ne adjon ezekre az emberekre semmit! Törvénykönyvvel a kezünkben, az j alkotmányosan uralkodó és hitünk szerint továbbra is így uralkodni akaró király királyi esküjében bízva, a nemzet érdekének a dinasztia érdekével való ugyanazonosságát hangsúlyozva, ezek karöltve való elhaladásának szükségességét bizonyítva és hirdetve, haladjon előre a megkezdett utón! Törvényes eszközökkel, a nemzeti géniuszban bízva küzdjünk; meg kell hogy valósuljon a függetlenségi és 48-as párt tiszta programmja, ha az becsületesen, demokratikusan kezeltetik s ha a reaktiós elemek háttérbe szorittatnak ! De szaporítani kell a küzdők számát az által, hogy az alkotmány sáu- czaiba befogadtalak a?ok 1°. kik eddig csak kötelezettségeket ismertek, de jogot nem. Meg kell csinálni az általános, titkos, községenként! választói jogról szóló törvényt, azokkal a garantiákkal körülvéve, melyek a magyarság suprematiája fenntartására okvetlenül szükségesek. Ezen programm inellett nincs mitől tartani. Ha az irányadó körök a függetlenségi és 48-as párt elvei megvalósulásának idejét még elérkezettnek nem TÁRCZA. A rózsa. Irta: Pozsonyi Gábor. Valamennyi növény közül, melyeket az ember ápolás alá vett, a rózsa tett legnagyobb népszerűségre és elterjedésre szert. Majdnem naponkint van alkalmunk az ízlés állhatatlanságáról meggyőződni, szakadatlanul váltakoznak a legkülönfélébb nézetek és irányok. A rózsát azonban az Ízlés e változatossága nem érintette; a virágok uralkodó királynéjának van elismerve s trónusát a változó divatok daczára is megtudta tartani s költőink most is még épp oly hévvel és bámulattal éneklik meg, mint a régiek — és joggal. A rózsa a virág aestetikai tökéletességének inkarnácziója, mely alak, színezet és illat tekintetében utolérhetetlent nyújt. Egy dísznövény sem dicsekedhetik oly minden tekintetben arányos és stylszerü virággal, egynél sem találjuk oly változatosságát a színjátszásoknak, mely a fehér és sárga kivételével, a rózsaszín legváltozatosabb árnyalataiban pompázik, néha kápráztató, lángoló vörös, mint a tűz hatalmas lángja, néha gyönge, üde, mint a hajnal első pírja a reggeli felhőn. S szerfölött emeli e színeket amaz atlaszszerü csillogás, azon gyöngyfény, azon bársonyszerü felület, mely a színeket még ragyogóbbá, még feltűnőbbé teszi és mintha a természet ez egy remekművében tetézni akarta volna egész művészetét, mintha e kegyeltjét el akarta volna halmozni annak minden varázserejével, adott e fényes tulajdonokhoz még oly felséges illatot, minővel ritkán találkozunk más növényeknél. A rózsa annyi anyagot nyújt számtalan válfaja, érdekes története és az ápolásnál megfigyelendők megbeszélésére, hogy valóban messze vezetne, ha itt részletekbe ereszkednénk és törekvésünk csak oda irányul, hogy a kevésbbé jártasakat a rózsa tenyésztésének főbb szabályaival megismertessük és oly gyűjteményt mutassunk föl, mely a legértékesebb fajokat foglalja magában. A rózsát október második fele előtt ültetni nem szabad és tulajdonkép a november hó az ültetésnek legalkalmasabb ideje. Azon virágkedvelök tehát, kik rózsafáikat már korán elültetik, teljesen tévúton járnak. A rózsa akkor még vegetáczióban, nedvei folytonos keringésben vannak és ebben zavarni nam szabad, hanem be kell várni, mig azok teljesen visz- szavonultak és a fa nyugállapotába jutott. A rózsa sikeres tenyésztéséhez szükséges a földet 60 czentiméternyire rigolirozni és jól trágyázni, ami növését nagyban elősegíti. Legalkalmasabb földnem a nehéz agyag és ahol ez rendelkezésre nem állna, tanácsos HA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatásil a műtrágyáK sohasem pótoljáK. A szárított Hizósertéstrágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRriYRI TRRGYRSZRRirÓG ifRR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Bosá»ji, Scbietrumpf ét Tina cégtél »adagéit, IX., iNMt ti uü
