Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-12 / 32. szám
XXVI. évfolyam. Nagykároly, 1909. augusztus 12. ■ i 32. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre . .........................8-— kor. Fél évre.................................4‘— „ Ne gyedévre.........................2•-— „ Egye s szám.........................—-20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. júiBf&'-i§p4- Poétikai rész szert esztéseért felelős : Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Sirnkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben) Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Tanulságok. Ha iskolai értesítőink lapjait figyelmesen tanulmányozzuk, az azokban közölt adatokból kétféle szomorú tapasztalatot szerezhetünk, a melyek gondolkozóba ejthetik a tanférfiak táborát. Ezek a szomorú tapasztalatok nem mai keletűek. Ismerjük már régen. írtak róla már eleget úgy a szakközlönyök, mint a napilapok, de bármenynyire is hangoztatják a segítés szükségét, ezideig semmi, vagy legalább nagyon is kevés történt arra, hogy középiskoláink tanítási rendszerét egészségesebb irányba tereljék. Mert a középiskolákról van szó. A kétféle szomorú jelenség egyike a tanítás anyaga, a másik pedig a tanulók rendkívüli gyengesége és pedig nemcsak a fiú, hanem a leányiskolákban is. Ha az olvasó egy főgimnázium, vagy polgári leányiskola tanítási anyagát átolvassa, megdöbbenve keli észlelni, hogy a középiskolák tananyagát oly túlterhelt elméleti tárgyak képezik, a melyekkel a zsenge ifjúság megbirkózni alig képes. Már az alsóbb osztályokban, különösen a gimnázium alsó négy osztályában az úgynevezett alapvető ismeretek megszerzése czimén, valóságos tudóssá nevelik a gyermeket — már tudniillik azokat, akik a tananyagot megemészteni is képesek. — Elmélet és elmélet szünet nélkül. Még a legszükségesebb tárgyakat, mint a természetrajzot, földrajzot, történelmet, sőt még magát a magyar nyelvet is oly tankönyvekből tanítják, a melyek nem zsenge ifjak, hanem egyenesen kész férfiak számára lettek Írva. Alig látunk valami törekvést arra, hogy a tankönyvek a gyermekek szellemi képességeihez mért, könyen érthető és könyen felfogható szavakba«^* legyenek megírva, legtöbbjét a szabályok szigorú mondatba szedése és minél nehézkesebb előadási mód jellemzi. Jól tudjuk azt, hogy a tankönyv Írónak nem lehet könyvében minden legapróbb részletre kiterjeszkednie, — mert akkor könyve messze túllépné a tankönyv terjedelmét és a mit ö elmulaszt, azt a tanárnak kell pótolnia a közvetlen érintkezés és megmagyarázás révén. De engedjen meg nekem, egyszerű laikusnak, a tanférfiuk serege, ha meg merem mondani, hogy a mai tananyag beosztása mellett, annak a tanárnak nem lehet fizikai ideje arra, hogy tantárgyát oly alaposan adja elő, hogy azt tanítványaival teljesen megértesse és velük a kellő eredményt elérje. Mert ha az tanár úgy akarja az elvégzendő tananyagot előadni, mint azt kellene, akkor egy év alatt alig felét volna képes elvégezni, — a mint azt például az egyetemen is látjuk, — a hol a tanár megirta tankönyvét, a mit a hallgatónak el kell sajátítani és abból vizsgázni is köteles, — de maga alig felét képes előadni egy egész évi szorgalmi idő alatt. Annak a középiskolai tanárnak még a feleltetés terhe is a vállain nyugszik. Neki kötött marsrutája van a tananyagot illetőleg. Az előirt anyagot el kell végeznie, akár birnak tanítványai versenyt haladni vele, akár nem. És bizony nagyon elhiszem, hogy egy lelkiismeretes tanárnak súlyos aggodalmakat okoz, ha látnia kell, hogy legjobb igyekezete daczára sem képes TÁRCZA. Nagymajtényi páston.* Nagymajtényipáston csöndes némaságban Valami igéző, vonzó hangulat van. Elhaló kolompszó, madarak daliása, Hűsítő leheltet édes csapkodása; A suhogó levél, ringó arany kalász, Tücsök cziripelés, mely mind a fülbe mász, Szőtalan intenek, szótalan regélnek; Siró kuruczokról s zászlóról beszélnek: * Valamikor régesrégen, Nagy Rákóczi idejében * Mutatvány szerzőnek sajtó alá rendezendő köretéből. Harczoltak keményen ; Harczoltak keményen. Hazánk vesztett szabadsága, Tárogató bús nótája Hívta a csatába ; Hivta a csatába. Tülekedtek ősi hévvel, Szittya magyar vitézséggel, Ráczczal meg némettel; Rcíczczal meg némettel. De a magyar véres átka Ráült itt a táborukra, S zászlóját lehajtja; Zászlóját lehajtja. * Századok vihara Zúgott el azóta, Minthogyha e rónán Mi sem történt volna • Érnek a kalászok, Nyilnak vad virágok; Akármerre nézek TJjat nem találok. Mégis mily más minden Hatása a szíven, A majtényi páston Más természet terem: Mert e kalász, virág Letiport szabadság, S hős kurucz vitézek Vérében ázott át. Szabó Kálmán. Uj üzlet! GŐZNEK KÁLMÁN ’5Ä3 Uj üzlet! férfi- és nőidivat-üzletét Nagykárolyban a Deák-téren Igaz Károly ur házában augusztus hó végén megnyitja. : : Ugyanott egy tanuló felvétetik!
