Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-05 / 31. szám
4 hidegült kezekből a függetlenségi lobogó. Pedig ha tovább él, bizonyára ő lett volna a megalkuvást nem ismerő, a nemzet törvényes jogait kitartóan követelő, a nemzet önállóságáért, függetlenségéért kérlelhetetlenül küzdő függetlenségi politikusok hivatott vezére. Velünk nagy károlyi polgárokkal ritkán érintkezett. A választások kivételével a me- gyegyüléseken is csak akkor jelent meg, ha valami kiválóan nagy nemzeti czél, vagy Nagykároly város érdeke követelte. A Nagy László által kortesfogásból előrángatott székhelykérdés alkalmából azonban teljes erővel vette fel a harczot és kizárólag neki köszönhető, hogy ez a kérdés városunk sérelme nélkül nyert megoldást. Ismeretes az az önérzetes kijelentése: „Mig én élek, a székhely el nem megy Nagykárolyból, halálom után pedig majd megvédik utódaim“. Megjelent azonban — hacsak tehette — a márczius 15-iki nemzeti ünnepélyünkön. Izzó honszeretettől duzzadó, tartalmas beszédeivel mindannyiszor feltüzelte az őt állandó szeretettel körülövező választóit s buzdította őket a függetlenségi eszmékhez, Kossuth nagy elveihez való tántoríthatatlan ragaszkodása. Egy ilyen márczius 15-iki ünnepély egyik epizódja jut eszembe. A nagy idők nagy alakjaira elhangzottak a beszédek, midőn felállottam én s utalva arra, hogy a szabad- sághareznak nemcsak a férfiak, de a nők közt is voltak hősei s utalva Károlyi György- nének, a lelkes honleánynak, a nagyasszonynak honleányi érdemeire, poharamat emlékére ürítettem. A nemes grófnak köny szökött szemébe s meghatottságtól remegő hangon beszélt velem édes anyjáról, édes anyja emlékéről. íme rövid vonásokban ama férfiú élete és működése, kit az egész magyar nemzet ismert, tisztelt és becsülve szeretett s e be- czéző szeretet nyelvén általában Pista grófnak nevezett. Ez Károlyi István. Kuruez magyar gróf, mégis koronás fők barátja. Az izzó haza- szeretet mintaképe, ki a haza javára többet tett, mint a mit mindennapi ember tenni képes. De hiszen ő nem is volt mindennapi ember. Typusa volt az igazi magyarnak. Erős, makacs és hajthatlan magyar, ivadéka annak a fajnak, mely ezt a földet megszerezte és ezer év viharai között meg is tartotta. Vezérünk volt életében, vezérünk marad holta után is. Lelki nemessége, lovagiassága őszinte, becsületes jelleme és törhetlen hazafiasága az a világitó fáklya, mely után haladva igyekezünk nyomdokait követni. Azért mondom, hogy ez a kép nem élettelen. Él, beszél hozzánk mintha mondaná: „A kuruez függetlenségi zászló kiesett, elhidegült kezeimből. Emeljétek fel és vigyétek diadalra. Legyetek a hazának olyan szerető fiai, minő én voltam. Küzdjetek a nemzet jogaiért, önállóságáért, szabadságáért, függetlenségéért, mint én küzdöttem“. Ezt mondja ez az élettelen kép Nagykároly város polgárainak. Ez a kép : jelképe a magyar becsületnek, áldozatkészségnek és hazaszeretetnek. Amaz ismeretlen derék polgártársunk, ki ez arczképet a Polgári olvasókörnek ajándékozta, szebb, dicsőbb és nemesebb ajándékot nem adhatott volna. Köszönet érette Nagykároly város összes polgárai nevében. Iskolai értesitök. IV. A nagykárolyi m. kir. áll. polg. leányiskola értesítője 1908—1909. tanévről. Szerkesztette: Cs. Tattay Irén, igazgató. A nőnevelésnek helyes irányba való terelése egyike azoknak a paedagogiai kérdéseknek, amelyek megoldása a tanférfiak egyik legfőbb törekvését képezi. Amily jogosultsággal hangoztatják azt, hogy a fiukat a középiskola nem az élet számára neveli, épen oly NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE jogosultsággal lehet ezt elmondani a polgári leányiskolákról, a leányokat illetőleg. Annyi sok mindenféle felesleges tananyaggal tömik meg a serdülő leánykák fejét, amelynek talán épen semmi hasznát sem veszik az életben azok, akik a polgári leányiskolából nem akarnak valamely kenyérkereső pályára lépni, hanem meg akarnak maradni annál, ami a nő tulajdonképeni igaz hivatása: a családi tűzhely. Épen ezért a polgári leányiskolákban már a jelen tanévben egy újabb tanilási terv lépett életbe. Ebben a tanítási tervben- már kissé közelebb hozzák leányainkat az élethez; megismertetik velük azokat az eszközöket és módozatokat, amelyek a leendő háziasszonyoknak okvetlenül ismerniük kell a mellett, hogy a helyes irányba tereit nemzeti és gyakorlati nevelés követelményei sem téveszttet- nek szem elől. Az eddigi túlságosan elméleti tudásra fektetett tanterv bizony nagyon sok ferde kinövést szolgáltatott s még az uj, gyakorlati és gazdasági irányú tanítási módszernek inkább vagyunk hívei, bár még mindig vannak oly hiányok, amelyeket szívesen kiküszöbölnénk leányiskoláinkból. Amint lassanként reájöttek a régi irány ferdeségeire, épen úgy ki fogják lassanként küszöbölni ami még felesleges s a modern irányban való haladás bizonyára meg fogja teremni a maga áldásos gyümölcseit. A leányiskola értesítőjének bevezető jelentését legnagyobb részben ennek az uj tanítási tervnek ismertetése foglalja el, mely a folyó évben az I. és II. osztályokban lépett életbe. A jelentés többi része az iskolai év történetét öleli fel. Ezek közül megemlítjük a következőket: A tanítás szeptember 7-én vette kezdetét és junius hó 16-ig tartott, mely napon kezdetüket vették az osztályvizsgálatok. A tanítás menetét az év folyamán semmiféle zavaró körülmény sem akasztotta meg. Az év folyamán a tanítónők közül: Kurcz Vilma Békésgyulára lett áthelyezve, kinek helyét Hajtmann Etelka foglalta el. A hazafias érzület ápolására több iskolai ünnepély tartatott. így például november 19-én Erzsébet királyné emlékezetére, amikor az intézet által létesített Erzsébet-alapból 20 korona jutalmat nyert Markovics Matild km. osztálybeli tanuló a királyné emlékére irt szép dolgozatáért. Megünnepelték márczius 15-ét, ápril 11-ét és junius 28-án tartották meg a záróünnepélyt. Ápril 24-én a fák és madarak napját a gazdasági ismétlőiskola nagy kertjébe való kirándulással ünnepelték meg, hol Matuska István gazdasági szaktanító ismertette a nap jelentőségét. Részletesen beszámol az értesítő arról a nagyobbszabásu kirándulásról, amelyet az intézet 17 növendéke, két tanítónő és a gazdasági szaktanító kíséretében junius hó 10—12. napján Nagy- és Felsőbánya városokba tett. A növendékek egészségi állapota a lefolyt évben kielégítő volt. Járvány nem fordult elő s csak egy növendék mulasztott nehány hetet a családjában előfordult járványos baj miatt. A tanítótestületben is csekély mulasztás fordult elő. Egész éven át egy tanórát sem mulasztott: Király Miklósné. A hivatalos látogatások közül megemlítjük, hogy Bodnár György tanfelügyelő négy Ízben látogatta meg az intézetet; Pallos Albert iskolalátogató pedig ápril 19-én végozte el hivatalos látogatását s mindketten különösen megdicsérték az intézetben levő rendet, tisztaságot és fegyelmet. A IV-ed oszt. növendékei közül 8 növendék a népkonyhában a szegény gyermekek ebédjének kiosztásánál segédkezett. Egyesek a Petőfi-ház, a gyermekvédő-liga sorsjegyeinek eladásánál fejtettek ki dicsérendő buzgalmat. Az intézet növendékei különféle jótékony czélokra 53 K 50 f-t adományoztak. Az intézet dologi kiadásainak fedezésére 3730 koronát utalványozott, melylyel szemben a tandíjbevétel 2830 koronát tett ki. Az állam a tanerők díjazására 26,960 K-át fordított. Átlagszámítás szerint egy-egy növendék tanítása 170 koronába került. A nőiparegyesület alapítványából a két I 300 koronás ösztöndíjat ebben az évben j Néma Ilona I. és Hegedűs Mária II. o. t. élvezték. Azonkívül a városi tanács 60—60 korona ösztöndíjat adományozott 5 tanulónak. Az elengedett tandijak összege 410 kor. | Az Ágoston-alapitvány 200 K ösztöndíját pedig Fridrik Margit nyerte el. Az adományok rovatát egyedül Dr. Jékel | László által adományozott 10—10 korona j tölti ki, amelyet két szorgalmas és jó maga- viseletü tanuló: Juhász Mária és Akkermann Margit IV. o. t. kaptak. Könyvjutalmat 20 tanuló kapott. A vizsgálatok junius 16-án kezdődtek és 21-én értek véget, 24—26 ig magánvizsgálatokat tartottak. Az értesítő Il-ik része az iskolai felügyelet, III-ik része pedig a gondnokság tagjainak névsorát közli. A IV-ik rész a tanítótestület tagjait sorolja fel, akik a következők : Dr. Cservenyákné Tattay Irén igazgató, H. Király Miklósné, Décsey Mária, Suránszkyné Jánossy Jolán, Hajtmann Etelka, Kurcz Erzsébet, Balogh Margit rendes tanítónők, Gsanády Ilona se- gédtanitónő. Dr. Cservenyák Károly egészségtanár, Matuska István gazd. ism. iskolai tanító és Vitek Károly zenetanitó. Hitoktatók gyanánt működtek: Pallmann Péter róm. kath., Cupcea Péter gör. kath., Gy. Kovács Józs»f ref. segédlelkészek, Boross János ág. ev. lelkész, Riesenbach Mór és Kertész Miksa izr. tanítók. Az értesítő V-ik része az elvégzett tanítási anyagot, a Vl-ik rész a használt tankönyvek jegyzékét ismerteti. A VII-ik részben a növendékek névsora van, az érdemjegyek közlése nélkül, a VIII-ik rész az Amizoni Károly által alapított orsz. magyar nőnevelő intézet pályázati hirdetménye van közétéve. A IX. rész a statisztikai adatokat foglalja magában, melyekből közöljük a következőket: rendes tanuló volt 164, magántanuló 12, tanév vége előtt kimaradt 11, tanév végén vizsgázott 130, javitó-vizsgálatot tehet 22, osztályismétlésre utasittatott 1 tanuló. Vallás szerint: róm. kath. volt 63, gör. kath. 13, reform. 37, ág. ev. 4, izraelita 47. Helybeli volt 124, szatmárvármegyei 22, más vármegyebeli 18. A szülők foglalkozása szerint legtöbb volt köztisztviselőé: 40, iparosé 30, kereskedő, vállalkozóé 29, földbirtokos és bérlőé 20, magánzó és nyugdíjasé 13, szolgálati viszonyban álló 9, kereskedelmi alkalmazotté 8, gazdasági alkalmazotté 7, értelmiségi 5, iparos alkalmazotté 3. Az osztályozás eredménye szerint általános kitűnő osztályzatot nyert 15, jelest 31, jót 50, elégségest 34, egy tárgyból elégtelen volt 7, kettőből 7, háromból 8, háromnál többől 1. A X. rész az intézet felszereléseinek állapotáról számol be. A XI. rész a jövő tanévre szükséges ut- ! mutatásokat adja meg, melyből megemlítjük, ; hogy a beiratások szeptember hó 1—3. napjain d. e. 8—12. és d. u. 3—5-ig tartatnak meg az iskola hivatalos helyiségében. Végül még ismertetve vannak a magán- vizsgálatokra és a kedvezményekre vonatkozó tudnivalók is. HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád főispán f. hó 3-án az éjjeli vonattal a fővárosba utazott — Ozv. gróf Károlyi Istvánná sz. Csekonits Margit grófnő fia György gróf társaságában múlt hó 30-án a fővároson át Karlsbadba utazott. Előzőleg a kaplonyi sírboltban jártak néhai Károlyi István gróf koporsójánál s az elhunyt lelkiüdvéórt requie- met mondottak. — Dr. Sternberg Géza közkórházi igazgató főorvos f. hó 1-én négy hétre Német-, Svédországba és Norvégiába utazott. — Czimadományozás A király ünger Gusztáv debreczeni Ítélőtáblái bírónak a curiai bírói czimet és jelleget adományozta.