Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-08 / 27. szám

2

Képviselőtestületi közgyűlés.

Városunk képviselőtestülete f. hó 4-én rendkívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében.

Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor az igen gyengén látogatott közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelent képviselőtestületi tagokat. Áttérve a napirendre mindenekelőtt be- muttatott a nagykárolyi Hitelbank r. t. közraktára kövezetvám-ügyében kelt közigazgatási bírósági határozat, mely szerint a város által beadott panasz elutasításával az az alispán! határozat, hogy a közraktár által beadott s a részére érkező szállítmányok vámmentesen kezelendők, helybenhagyatott, minek következtében a képviselőtestület az ítéletet, valamint a tanács azon intézkedését, mely szerint elrendelte, hogy a közraktár által feladott s a részére érkező szállítmányok vámmentesen kezeltessenek s a közraktár által befizetett vámösszegek megfelelő igazolás után visszautaltassanak, tudomásul vette.

Ezután bemutattatott a Demidor Ignácz rendőrkapitány fegyelmi ügyében hozott elsőfokú határozat, mely szerint ellene a fegyelmi eljárás be- szüntettetett s a képviselőtestület a jogügyi bizottság véleményéhez képest a határozatot tudomásul vette és az iratokat irattárba helyezni rendelte.

Bemutattatott a városi kezelő és segédszemélyzet, dijnokok, rendörle- génység s más városi alkalmazottak kérelme fizetésük javítása, illetve drágasági pótlék megállapítása iránt. A képviselőtestület a jogügyi és pénzügyi bizottság javaslata szerint a városi tisztviselők, a kezelő és segédszemélyzet tagjai részére — polgármester és rendőrkapitány kivételével — törzsfizetésük és személyi pótlékuk 10 °/0 - át, illetve az 1909-ik év második felére ennek felét, a dijnokok részére napi 2 korona illetményükhöz napi 50 fillért, rendörtizedesek, rendőrök, hajdúk és

N AGY KÁROLY ES V I DÉ K

ezek közé beosztott egészségügyi szolga részére havi 15 K 88 fillért, fizetett tűzoltók részére havi 15 K 88 fillért oly kötelezettséggel, hogy 9 közül nyáron 7, télen 5 tartozik szolgálatot teljesíteni, városi kocsisoknak havi 10 K, fogyasztási adóhivatal alkalmazottjainak fizetésük és személyes pótlékuk 10" 0-át s lakbérüknek fizetésük 15 százalékára való emeléséhez szükséges összeget illetve felét, városi ács és városi kőművesnek havi 6 K 66 fillért, utkaparó és szekér mellett dolgozó napszámosoknak havi 8 koronát engedélyezett, utasítva a városi tanácsot, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után a drágasági pótlékot 1909. évi julius 1-töl 1909. deczember 31-ig terjedő időre utalja ki s ezen kiadási többletet az illető költségvetési rovatoknál tulkiadásként számoltassa el. Ezen határozat kihirdettetvén, 15 napi közszemlére kitétetni s ezen idő eltelte után jóváhagyás czéljából a vármegye törvényhatóságához felterjeszteni rendeltetett. Fellebbezések 15 nap alatt a polgármesterhez adhatók be.

Debreczeni István polgármester abbeli bejelentése, hogy négy heti szabadságát igénybe veszi, tudomásul vétetett.

Ezután bemutattatott a Deák-téri 16. sz. telekhez csatolandó közterületre vonatkozólag Lutz Berta férj. Bu- kowszky Rétemével megkötött kisajátítási szerződés. A képviselőtestület a szerződést, mely szerint 33 D-öl területet 234 K 40 f vételárban a város kérelmezőnek átenged, névszerinti szavazás utján egyhangúlag jóváhagyta, a jóváhagyási záradékot rávezetni rendelte.

Bemutattatott ezután gróf Károlyi Antal megbízottjának válasza, mely szerint a szentmiklósi határon 1600 □-öl területet iskolatelekül átengedni hajlandó az esetre, ha a képviselőtestület kiad oly nyilatkozatot, miszerint beleegyezik abba, hogy a szentmiklósi

E.

korparéti tag azon 31 hold 1300 □-öl i részlet, melyet a gróf birtokol, a vá- ; ros nevéről az ö nevére átírható legyen. A képviselőtestület elhatározta, hogy azon esetre, ha gróf Károlyi Antal az 1600 Q-öl iskola czéljára szolgáló területet a város nevére átíratja és az iskolát saját költségén felépitteti, a kérdéses nyilatkozatot kiadja.

Dr. Vetzák Ede képviselőtestületi tag a szervezeti szabályrendelet módosítása iránt beadott kérvényét visz- szavonván, ez a napirendről levétetett.

Ugyancsak levétetett a napirendről Dr. Vetzák Ede és 14 társának a Széche- nyi-utcza keleti oldalán a szabályozási vonalnak újból leendő megállapítása iránt beadott kérelme.

Makay Miklós és Lipiczky Gyula abbeli kérelmét, hogy a Nagyhajduvá- ros-utcza nyugoti oldalán a jogerősen megállapított szabályozási vonal megváltoztattassák •— nehogy a Dr. Vetzák Ede tulajdonát képező épület főfalát mely épületnél a déli sarok nincs ut- czavonalba épitve — le kellessen bontani, a képviselőtestület az építészeti bizottság javaslatához képest elutasította.

Id. Keresztszeghy Mihály képviselő- testüteti tag korára való tekintettel az iparos tanoncziskolai bizottságban viselt tagsági állásáról lemondván, helyébe az iparos tanoncziskolába bizott- ; sági tagul Szabó Kálmán szabómester választatott meg.

Szabados Erzsébet és kiskorú Szabados Emilia nagykárolyi illetőségét a képviselőtestület nem ismerte el.

Szabó Kálmán Árpád-utczai 21. számú telkéből utcza területhez csatolt 10 96 nr terület kártalanítási ára négyszögméterenként 1 koronában állapíttatott meg.

A folyó évi junius hó 18-án tar- : tott pénztárvizsgálati jegyzőkönyv be- mutattatván, minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forgott,

nem kiknek jelentőségét a mélyen tisztelt Hallgatóság úgyis kitalálja: szelidség, jámborság, félénkség, hazugság, ravaszság stb.

De csend ! halkan, lessük a kertészt az ő foglalkozásában.

Arcza szelíd, nyájas, szeméből a szív jósága sugárzik. Itt is, ott is szemlél, igazit, rendez. Virágainak mily odaadó lelkesültség- gel beszél!

De mit is fecsegek én ! Hisz az előbb mondám, hogy az itt pompázó virágokra csak rámutatok; az itt látott és hallott dolgok leírásához én csekély nulla vagyok. Itt Tompa, a virágok leiró királya, tán az is kevés.

Kedves Kartársak! Fel a paedagogiai pápaszemmel, vizsgálódjanak, hisz amit láttak, az csak varázslat. A kert az iskola, a virág benne a gyermek, a kertész pedig a tanító.

Ha a felvett fogalmat a múltban keressük, hamar rá jövünk annak történelmi fejlődésére. Ez igen könnyűnek látszik a fegyelemre nézve, mert hiszen az egész elemi tanoda, melynek sikere oly nagy mértékben a helyes fegyelmezéstől függ, tulajdonképen csak is a jelenkor egyik leghumánusabb vívmánya, melyet legalább mai alakjában sem a köznép, sem a classikus ókorban nem ismertek. Azonban a fegyelem nem mondható az elemi tanoda fogalmával egykorúnak, mert ismeretes a fegyelem fontossága a nevelésnél és tanításnál, mióta csak ember embert tanít és nevel. A fegyelmezés és erkölcsösségre vonatkozó közmondások mai napig is irányadó helyes elvekül szolgálhatnak a nevelés- és tanításnál.

így például már Krisztus születése előtt azt mondja Cicero: „a közjó egyedüli alapja az ifjúság helyes fegyelmezése.“

Tarentius Publius római költő pedig azt mondja: „fegyelmetlenség által hanyatlunk mindnyájan.“ Senecatól Neró hires nevelőjétől ered : „ne az iskolának, hanem az életnek tanuljunk“ ; vagy pedig ez : „tanulj előbb erkölcsösséget és csak azután bölcseséget, mert aina nélkül nem fogod ezt soha elsajátítani“.

De nemcsak századok előtt írtak igy a fegyelem fontosságáról, Kant Emánuel, a jeles bölcs például azt mondja: „ki nem taníttatott, az tudatlan ; de ki nem lett fegyelmezve, az vad.“ „A fegyelem elhanyagolása nagyobb baj, mintha a tanítás elhanyagolta- tik; mert ez pótolható még később is, de a vadság nem pótolható ki többé.“

Tehát a fegyelem a szellemi nevelés egyik főtényezője. Ha a nevelés történetét olvassuk, azt látjuk, hogy a fegyelemre a legrégibb időktől fogva minden műveltebb nemzet nevelési rendszerében az egyes korszakok saját felfogása szerint nagy súly volt fektetve. Roussean volt az első, ki ezt a szellemet lebilincselő, emberhez nem méltó nevelési műveletnek állította.

A kimondott elv követőkre talált. Base- dov még csak kellemetlenséget sem akart okozni a gyermekeknek iskolai pályáján keresztül. A fegyelmet az értelmes oktatás által hitték pótolhatni. Azért a múlt század végén beállott paedagogiai ujkorszakban minden erőt az oktatás javítása körüli fáradozás emésztett föl; a fegyelpnet nem is tartották érdemesnek a gondolkozás komoly tárgyává tenni.

Csak a legújabb időben kezdett a fegyelem a maga fontosságában feltűnni. És mióta e tárgy eszmekörét kezdik a tudomány világánál fejtegetni, mind jobban érik a meggyőződés, hogy az oktatás általi képzéshez a fegyelem szilárdító erejének kell hozzájárulni, ha azt akarjuk, hogy a növendék iskolai tanulmányait az életben értékesíthesse.

De ezen állítás csak azóta lett meggyőződéssé a paedagogiánál, mióta a fegyelem a tudomány szempontjából komoly gondolkozást keltett maga iránt.

Még nincs oly messze az idő, midőn a fegyelem fogalma egy értelmű volt a fenyítékkel ; sőt mi több, akárhány tanitó, kiknél a fegyelem fogalma elválhatatlan kapcsolatban áll a büntetéssel, úgy össze van szőve ennek eszméje a bottal, mint a fa kérge a tulajdonképeni fával.

Szerintem az egyoldalú felfogás e tekintetben, ha a fegyelem a hibáktól való tartózkodás „ mumus “-ának, vagy csak az oktatás sikerét gyámolitó eszköznek, vagy a gyermek külső magaviseletét szabályozó tényezőnek tekintetik. Mert a fegyelem az oktatással együtt ható, a gyakorlatban együvé olvadó nevelési faktor.