Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-08 / 27. szám

3

tudomásul vétetett és irattárba tétetni rendeltetett.

A Hajduköz szabályozási vonala az idevonatkozókig hozott korábbi határozat hatályon kívül helyezésével az építészeti bizottság javaslatának elfogadásával úgy állapíttatott meg, hogy a Janitzky Albert telkének sarkából 50 czméternyi terület levágásával nyert egyenes vonal fogja az uj szabályozási vonalat képezni.

Fetser József kérelmére megengedtetett, hogy a Tompa-utczai 17. számú háza építési idejére közterületen fabódét állíthasson, azonban köteles ezért 10 koronát a városi pénztárba befizetni és az építkezés befejezése után a bódét szétszedetni és az előbbi állapotot a köztéren helyreállítani.

Klein Zoltán betonáru iparvállalattulajdonos helybeli lakosnak azon kérelmét, hogy közterületen mintaraktárul szolgáló bódét állíthasson fel, a képviselőtestület teljesithetönek nem találta.

A közgyűlés tárgysorozata ezzel ki lévén merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Dr. Cservenyák Károly, Csipkés András, Sándor György és Vida Sándor képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette.

HÍREK.

— Szerkesztőségünk köréből. Dr.

Adler Adolf ügyvéd, lapunk felelős szerkesztője tegnap Karlsbadba utazott. Távolléte ideje alatt a szerkesztésért segédszerkesztőnk felelős.

— Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 1-én délelőtt fél 11 órai kezdettel dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a bizottsági tagok igen csekély számban jelentek meg. A tárgysározat jelentékenyebb ügyei következőleg tárgyaltattak le: Elfogadták az 1907—1908. évi közúti zárszámadást, tudomásul vették a kereskedeAz elméletben a paedagogiát felosztják: fegyelmezés, tanítás és nevelésre. A gyakorlat azonban e megkülönböztetést nem igen ismeri. Mint a csontvázon az izmok, véredények és idegek egymáson keresztül — látszólag minden rend nélkül — össze-vissza fonódnak, úgy a fegyelmezés, tanítás és nevelés a tanító működésében egymást szüntelen keresztezik s különválva, egyik a másik nélkül hatást nem eszközöl. Szerves összefüggésük, együtmüködésük biztosítja csak az iskolától várható eredményt. A fegyelem alatt ott rejlik a nevelés, ebben visszont a fegyelmezés; a tanítás pedig saját czélján kívül a másik kettőt is szolgálja és előmozdítja. Innét van, hogy a fegyelem körébe tartozó dolgokról nem beszélhetünk a nélkül, hogy egyszersmind a tanítás vagy nevelés szabályait, elveit ne érintsük.

A fegyelem tehát egy czélra törekszik az oktatással; arra, amire a nevelés; a nevelés czéljához képest mindkettő együtthatva képesíteni kivánja a növendéket általános emberi rendeltetése valósítására. A kettő közötti külömbséget azon mód teszi, mely- lyel a közös czél elérését eszközük. Az oktatás az ismeretek közlése által emeli, vagy akarja emelni a növendékeket egész azon magaslatig, hogy belátással, öntudattal, önelhatározással, öncselekvöleg szabad akarattal legyen képes rendeltetése szerint élni.

A fegyelem: kényszerítő befolyások és sokféle gyakorlat által készitget el a feltett

N A G Y KA R 0LY ÉS VIDÉKE

lemügyi miniszter leiratát a szatmár—bik- szádi h. é. vasútnak adott vasúti előmunkálati engedély tárgyában. Arad sz. kir. város átirata folytán az aradi vértanuk kiontott vére által megszentelt földterület megváltására 500 K szavaztatott meg. E tárgynál N. Szabó Albert szólalt fel s intézett kirohanást a függetlenségi párt ellen, e kegyeletes ügyet is pártpolitikai ellenségeskedés czéljára használván fel. Ilosvay Aladár alispán verte vissza a támadást, ecsetelvén a néppárti politikusnak a császárjubileum alkalmávali szereplését és hazafiságát. Az 1848—49-iki ereklye- gyűjtemény és Kossuth-muzeumnak 50 kor. segélyt adtak. Tudomásul vették a Pesti hazai takarékpénztártól a közúti alap terhére felveendő 500,000 koronás kölcsön kötelezvényét s annak aláírására s a pénz felvételére Ilosvay Aladár alispán és Dr. Schön- pflug Richárd t. főügyész megbizattak. Városunk képviselőtestületének -ingatlan átengedése, építkezési szabályrendelet módosítása, állami iskola felépítése czéljára telekvétel tárgyában kelt határozatai jóváhagyattak. Megalkották a községi és körorvosok, halottkémek és községi bábák ügyviteléről, kötelességéről és illetményéről szóló szabályrendeletet. A 148 pontból álló tárgysorozat többi kevésbbé fontos ügyeit az állandó választmány javaslata értelmében intézték el.

— Beosztás. Toóth József vm. köz- igazgatási gyakornok szolgálattételre a vármegyei árvaszékhez osztatott be.

— Házasság. Dr. Egeli Imre ügyvéd f. hó 6-án esküdött örök hűséget Feifer Ede városi főszámvevő és neje leányának Erzsikének. A polgári házasságkötést Debreczeni István polgármester végezte. Tanuk voltak Dr. Vetzák Ede ügyvéd és Lutz György városi gazdasági tanácsos.

— A városi építészeti bizottság

2-án délután tartott ülésében a vasárnapi közgyűlés szakbavágó ügyeit látta el javaslattal.

— Polgármesterünk szabadságon.

Debreczeni István polgármester f. hó 12-ón kezdi meg szabadságát melyet jórészben Feketehegyen fog tölteni. Távolléte ideje alatt Hetey Ábrahám főjegyző helyettes polgármester helyettesíti.

— A községi iskolaszék f. hó 2-án délután 5 órakor alakult újra, megválasztván elnökké Reök Gyulát, alelnökké Fürth Ferenczet, gondnokká Lucz Györgyöt és jegyzővé Matuska István gazd. iskolai igazgatót. Az iskolaszék részben hivatalból való, részben a városi képviselőtestület által választott tagokból áll.

czél elérésére s a szoktatás folytonossága által azt eszközli, hogy a gyermek addig is, inig az oktatás befolyása alatt a czélzott önállóságra eljutna, úgy éljen, amint azt rendeltetése kivánja.

A kényszerítés és szoktatás a fegyelem természetéhez tartozik. A gyermek már úgyis természeténél fogva hajlandó nemcsak a jóra, de rosszra is. Ha a gyermek a veleszületett hajlamával magára hagyatik, hiányozván még nála az értelem, a belátás és akaraterő, erőt vesznek rajta az érzékiségben gyökerező rossz hajlamok és indulatok.

Igaz, hogy a modern paedagogusolc előtt a kényszerítés és szoktatás eszméje rossz hírben áll, de az is igaz, hogy a kényszerítés — föltéve eszközeink alkalmatosságát — épp oly szükséges és elkerülhetetlen, mint szántás a földnek, azért, hogy termésre kényszeresük s a mag elől a gazt és dudvát el- tisztitsuk.

Hogy a fegyelem és szoktatás hathatós és jótékony befolyást biztosit, igazolja a történelem egyes nemzetek életében.

A tantárgyak tanítási módját, melyek nagyon befolynak az iskolai fegyelemre, jó vezérkönyvekből megtanulhatjuk és gyakorlatban követelhetjük az adott utasítást.

De a legszükségesebbeket mégis megjegyzem. A fegyelem felköltésének legfőbb eszköze az oktatásban van adva: a tanítás legyen szemléleti. Mindenki tudja, hogy a gyermek eszmélése perczétől kezdve minden

— Az izraelita nőegylet f. hó 4-én délután V25 órakor a Népkonyha helyiségében tartotta közgyűlését ifj. Sternberg Sán- dorné aleinök elnöklete mellett. Az elnöki jelentés tudomásul vétele után bemutattat- tak az egyesület számadásai, melyek jóváhagyattak s számadóknak a felmentvény megadatott. Kaufmann Mártonné volt elnöknő lemondása sajnálattal vétetett tudomásul, egyben Rooz Samuné indítványára a távozó elnöknőnek eredménydus működéséért jegyzőkönyvi köszönetét mondottak, örökös tiszteletbeli elnökké választották s erről jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni határozták. Ugyancsak tudomásul vették sajnálattal s köszönet kifejezése mellett az egylet 11 éves jegyzőjének Peisner Lajos czégvezetőnek lemondását s helyére Singer Márton kereskedő választatott meg. Az elnöki állás betöltése egy Jegközelebbi közgyűlésnek lesz feladata.

— Fegyelmi vizsgálat. Vármegyénk főispánja Dienes Dezső mátészalkai szolga- biró ellen hivatali mulasztások miatt a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelte.

— Az anyakönywezetés köréből.

Hetey Ábrahám városi főjegyző anykönyv- vezetőhelyettes ebbeli működését f. hó 7-én megkezdte.

— Dalegyesületünk e hó végén avagy a jövő hó elején műkedvelői előadást rendez, melyen szerepelni fog Somogyi Károly, színtársulatunk kedvelt komikusa is, ki az előadás rendezését is elvállalta. A többi szerepek is mind a legjobb kezekben lesznek. Hogy mit fognak előadni, az egyelőre még el nem árulható.

— A hegyközség közönsége f. hó

11-én délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében tartja közgyűlését.

— Felfüggesztett szolgabiró. Dr. Falussy Árpád főispán Tóth Tibor mátészalkai szolgabiró ellen többrendbeli hivatali hanyagság és mulasztás miatt a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelte s nevezettet egyidejűleg állásától felfüggesztette. A vizsgálatot Ilosvay Aladár alispán foganatosítja.

— Tárgy sorsjáték. A szatmári ref. egyházmegye által rendezett tárgysorsjáték húzása f. hó 25-én lesz Rudapesten.

— Villand testvérek országos hirü czirkusza f. hó 9-én érkezik hozzánk s az este, 10-én és 11-én fognak előadásokat tartani; vasárnap délután is lesz előadás. A czirkusz a legkiválóbb attraktiókkal rendelkezik s műsora igen változatos, élvezetet ígérő.

! tárgyat közelebbről látni és kezébe venni kiván.

A szemléltetés mellett sok függ a tanítási alakok helyes alkalmazásától. Mindig a tárgy természete határozza meg, hogy a közlő vagy kérdező alak czélszerübb-é a kifejtésre. Á fegyelmet azonban a tanalakok váltogatása inkább ébrentartja, mint akár a hosszas, unalmas közlés, akár a kérdezgetés által való örökös faggatózás, mely utóbb szintén érdekét veszti.

Fontos tényező a fegyelem ébrentartására a tanító előadási modora. Élénk, szabatosan hangsúlyozott beszéd kellemesebb és érdekesebb az egyhangú, vontatott, színtelen elmondásánál. Lármás, kiáltozó tanító agyon fárasztja növendékei figyelmét, a nagyon csendesen és hang erélye nélkül beszélő fel sem költi azt.

A képezdékben tanítják, minden oktatástanban megírják, hogy a kérdés föltevése után a gondolkozásra egy kis szünetet engedve, szabad csak feleletre felhívni valakit a tanulók közül, mégis sok tanító van, aki ezt a helyes szabályt nem alkalmazza.

Ha előre megnevezzük, ki feleljen, egészen természetes, hogy a többiek a kérdést nem fogják hozzájuk is intézettnek s magukra tartozónak tekinteni. Tapasztalás szerint — kevesen is figyelnek az ilyen kérdésre. Ellenkező esetben nemcsak figyel, de a kérdések felett is gondolkodik.

A fegyelem természetes folyamánya a rendnek, mert a rend a lelke mindennek.