Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-06 / 18. szám
2 és annyi rosszat nem Írtak Magyar- országon, mint amennyivel telve voltak a koaliczió ellenes lapok, a Wekerle kormány működése alatt és ellene. Különösen a függetlenségi párt volt az, mely ellen a legádázabb harczot folytatták. És ime, most, midőn a függetlenségi párt programrnjának egyik sarkalatos pontját kívánja megvalósítani, akkor neki mennek magának az önálló banknak is s ezt kívánják meghiúsítani. Miért? Nyilván azon czélzattal, hogy a függetlenségi pártnak ne sikerülhessen egy ilyen nagyfontosságu kérdés megoldása, hogy a függetlenségi párt ne hivatkozhassék a nemzet előtt arra, hogy elveinek gyakorlati keresztülvitelét tényleg életbe léptetni is akarja, hogy a függetlenségi elveket lejárassák az ország választó közönségénél. Az a küzdelem, amely jelenleg az I önálló bank jegyében folyik, a függetlenségi párt megújhodására vezet. Azt hisszük, hogy a nemzet nem fog csalatkozni azokban, kikbe bizalmát helyezte. Vagy sikerül az önálló bank kivívása s az esetben a függetlenségi párt az ország közvéleménye előtt elnyeri a diadal pálmáját s beigazolja, hogy a függetlenségi elvek mellett is lehet eredményes, gyakorlati politikát^csinálni, vagy nem sikerül s ez esetben a párt a kormányzás további vitelében részt nem vehet, azért a felelősséget az ország előtt nem viselheti s ez esetben az ellenzéki padokról kell hirdetnie továbbra is azt, hogy Magyarország választópolgársága le nem mond és le nem mondhat önállósági törekvéseiről. Mindkét esetben a helyes utón jár, de harmadik eset nincs. Ám próbálják meg a függetlenségi párt ellenére való kormányzást, azt hisszük, hogy nagy csalódás és kiábrándulás fogja érni azt a merész vállalkozót, aki ezt megkísérelné, mert a nemzet kitart a függetlenségi eszmék mellett s azokat előbb vagy utóbb, de diadalra fogja vinni. Azért nem szabad csüggedni. NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 2-án, vasárnap délelőtt a városháza tanácstermé-' ben rendkívüli közgyűlést tartott. Debreczeni István polgármester pontban 10 órakor az elnöki széket elfoglalván, üdvözölte a nem nagy számban megjelent képviselőtestületi tagokat s a gyűlést megnyitotta. Tárgyalás alá vétetett a gróf Károlyi István-utczai óvoda helyének végleges kijelölése s ezzel kapcsolatban az óvodák építésére beadott ajánlatok feletti döntés. Az első kérdésre nézve Koinódy Lajos, Vida István és Lukácsovits János ellenző, Kacsó Károly, Csipkés András és polgármester pártoló felszólalása után határozatba ment, hogy az óvoda a Szőlő- és Petri-i utczák közötti részen a Nagy Lajos-féle bolttal szemben a vármegye és minisztérium által jóváhagyott terv szerint helyeztessék el. Az óvodák felépítésére vonatkozólag a közgyűlés a tanács és a szakbizottságok javaslatainak elfogadása mellett Bede és Jakabffy építészek 66,000 koronás ajánlatát fogadta el 8 iparosnak jelentéktelenül olcsóbb ajánlatával szemben, miután a csoport beadott ajánlataiban s azok rendjében nem látott kellő garantiát arra, hogy az épületek a szükséges időre elkészülnek. Felhatalmazta egyben a városi tanácsot, hogy vállalkozókkal a szerződést kösse meg, a megejtett építkezéseket vizsgáltassa felül s a megfelelő összegeket kiutalhassa. Arra való tekintettel pedig, hogy a Majtény-utczai óvodának már szeptember 1-ére az állami polgári fiúiskola elhelyezése czéljábó), a másik két óvodának október 1-ére készen kell lennie az államnak átadandólag, a képviselőtestület névszerinti szavazással 40 igenlő szavazattal a határozat azonnali s felebbe- zésre való tekintet nélküli végrehajtását mondotta ki. A villamostelep ügyében hozott f. évi 11. számú véghatározatot oly módosítással jóváhagyó 138—1909. Bjkv. sz. törvényhatósági véghatározat, mely szerint nem 250, de 300 lóerős géppel való bővítés eszközöltessék, miután ez előreláthatólag a rendelkezésre álló 150,000 koronából eszközölhető lesz, megnyugvással vétetett tudomásul. Tasnád község kérelmére a képviselőtestület hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedelemügyi miniszter Szent István napja miatt a f. évi augusztus 20-ára eső pénteki hetivásárjának augusztus 19-én, csütörtökön való megtartását engedélyezze. Pál György és kiskorú gyermekei, Diósi Flóra és kiskorú Diósi Magdolna, valamint Magyar Andrásné szül. Molnár Erzsébet itteni illetöségüeknek el nem ismertettek. Bede Antal és Jakabffy Gábor kérelme folytán megengedtetett, hogy a 19—1909. kgy. sz. véghatározat rendelkezéseitől eltérő- leg a kispiacztéren készített bódé az építés időtartamára 20 K dij fizetése mellett meg- hagyassék. Schefler József Verbőczy-utczai telkéből utczaterülethez csatolt 3’52 Q m2 terület kártalanítási ára Q-méterenként 2 K-ban, Rész Pál Ágoston-utczai telkéhez utczaterü- letből csatolt 12‘28 m2 terület kártalanítási ára Q-méterenként 1 K-ban állapíttatott meg. A rendőrkapitányi hivatal pénzkezelésének f. évi márczius 30-án történt megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyv beinutattatván, tudomásul vétetett s irattárba tétetni rendeltetett. Egyéb tárgy hiányában polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csőkör Ferencz, Papp Lajos, Sándor György, Sternberg Mór és Török Imre képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Színészet. Heves Béla színtársulata folyó hó 1-én, szombaton kezdette meg előadásainak sorozatát a városi színházban. Örömmel vártuk I színészeinket vissza, mert abban a reményben voltunk, hogy városunk unalmas egy- 1 hanguságába egy kis pezsgő életet hoznak I a színészek s legalább művészi nivón álló I előadásokban gyönyörködhetünk. — Sajnos, azonban ezen reményünk eddig nem vált be. j A mostanáig látott előadásokról bizony semmi I jót sem mondhatunk. Határozottan konsta- j tálnunk kell, hogy a társulat sokkal gyengébb, mint a múlt évben. Különösen a drámai sze- i mélyzet játéka oly gyenge, hogy jobban teszi a direktor, ha egyáltalán nem adat elő ér- 1 demlegesebb, nagyobb művészi alkotásokat igénylő darabokat. Három drámai darabot adtak eddig elő három első bemutató előadás gyanánt. Mindhárom estén a szerep nemtudás grasszált. A játszó színészek jöt- tek-mentek, némelyik elkésve, a másik korábban s a súgónak oly erős szerepe volt, hogy valósággal megsajnáltuk. Megtörtént, hogy a bemutató előadásnál az egyik szereplőnek kellett intézkedni a színpadról, hogy a villamos készülékkel elsötétítsék a színpadot, az Ember tragoediája előadásánál pedig Peterdynek szintén a színpadról kellett a kulisszák mögött zajongó színészeket csendre inteni. Ezek egy cseppet sem vallanak arra, hogy a színtársulat respektálná azt | a közönséget, amely a művészetért kíván | áldozatot hozni akkor, midőn pénzét erre a czélra áldozza. Nagykároly városának intel- t ligens és műértő közönsége van, mely szíjuk pereputtyostól a hamisítatlan indiánt, hogy nyaktörő játékokkal vonják, tereljék világvásárra a közönséget. Nem csak a vadak falják egymást, az emberek is. Háborúikkal amazoknál rosszabbak, mert törvényesítették a gyilkosságot. Élni egymás mellett, joga van a népeknek, de a derékon törni, irtani egymást, nem, soha nem. Ezt minden erkölcs tiltja. A fehér ember tudja a jogot, még sem cselekedett aszerint, mert kapzsi és hataloméhes volt. A Bismarck-féle kegyetlen mondást, hogy a hatalom erősebb a jognál, gyakorlatban már előbb érvényesítette. Előre nyomulása, az indiánok hátrálása volt, ha olykor, véres harczok árán is, de amiként a bölény veszett, pusztult az indián, meghajolt, mint a spanyol nád. A gyűrűt mind szükebbre vonták. A fehér ember úgy is pusztította őket, hogy megkedveltette velük a pálinkát, ezt az édes, ölő mérget, sőt kimondani is borzasztó, pusztító betegségeket honosított meg közöttük. Himlőbetegséggel fertőzött ágyneműt terjesztettek el közöttük. Egy német bölcsész azt mondta, hogy a fehér emberek eljárása az indiánokkal szemben, örök szégyen lesz. De ha el is vesztették az uralmukat ezidőben, ha az idők rohanó árja el is borította az indiánt, az emberanyag kihalásáról még sincs szó, hiszik sokan, hiszem én, mert vannak az indián 600 törzsben ma is, — mikor a száz millió fehér ember Amerikában elfoglalta a tengerpartokat, jobb földeket, uralkodó lett a többi népség fölött — mintegy tiz millióval sokan, vérkeresztezéssel kétszer annyinál többen. Fehér apától és indián anyától meszticz származik. Az indiánoknak, hazátlanokká téve, jó menedékük van a Cordillerák magaslatán, a La Plata síkságán, az Indián területen, elszórva másutt is. Ha félnomád, félvad, sátoros czigány módra is élnek s nem képesek állam alakításra, ha nem is bírnak beilleszkedni az átalakító uj társadalmi rendbe, mégis fennmaradnak. Nemhogy fogynának, hanem szaporodnak. Az Egyesült Államok tanácsának a megbízásából Larrabbee őrnagy, nagy fáradsággal összeállította a szabad területeken élő rézbőrüek statisztikáját. Eszerint 1836-ban 25.464-en voltak, 1906-ban 284.000-en. Amint látom, hallom, a rézbőrü indiánoknak sok törzse van a kiállításon képviselve. Telepükre 40 aczra földet mértek ki. Nézem a sátrakat. Akár a lappoké, más vándor népeké. A tűzhelyek ? Ezek még csak a kezdetlegesek. Fekhely? Akár a kármelita baráté. Megfigyelem a napsugárban fürdő, szájukat tátó gyerekeket, a borzas hajú, üveg- I gyöngyös serdülő leányzót, meg a pipázó I anyjukat, aki kezdetleges dolgokkal babrál. Nézem az apjukat is tetőtől a talpig. Megakad szemem a kidurodó pofacsontján. Nem törődtek a kiváncsiakkal. Tudom szánni őket. Ha fel is öltözködnek jól, hiányos akkor is a ruházatuk. A leány, ha akármennyit aggat fel magára, mégis hagy mutatónak. Feltűnik közöttük egy villogó szempár és gyöngysorfog. Csillogó tárgyak ő magán. Pár darab rézpénzért, melyeken az ősének dombor képe van, vad tánczot jár, de nem — örömében. Feltűnik azután egy fegyverben álló harczos, aki taglejtéssel, pajzs emeléssel, dárda forgatással iparkodik a figyelmet magára vonni. Teste sötétvörösre van festve, fején, sátor- szerüen, festett sasszárny tollak, nyakán láncz- szerü füzér van állatfogakból, csigákból. Ha a nő előkelő, akkor is van rajta toll és gyöngy. Megnézek többet a félvad ruhája rezes ábrázatuak közül. Az egyiknek nyakán kaláris füzér, indián ékesség. A közepes termetű indiánoknak az alacsony homlokuk felfelé keskenyedik, koponyájuk hátul lapos építésű, eszerint fejük nyujtottnak látszik. Mélyen fekvő, kifejlett szemöldök alatti fekete szemük kicsiny, merev néző. Szemhéjuk piszkos szinü. Ajkuk vastag, húsos. Hajuk merev. Felső testük erős, kezük, lábuk kicsiny. A mongoloid típus, hogyan jutott ide, nem tudjuk. Firtatják. Talán Grönlandon át. Vörösbarna a testszinük, mely a festékkel való bemázolástól származik. Az indiánok történetéből megtudom, hogy mint ellenségek kegyetlenek, lehúzzák a foglyok fejéről a bőrt.
