Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-12-03 / 49. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE tessék, nem pedig, hogy a meglevő és évszázadok óta missiót teljesítő gócz- pont, mely a szomszédos német községeket majdnem egészen megmagya- rositotta — meggyengiteni megengedtessék. Nagykároly városából tehát a vármegyei székhelyt elvinni tiltja a magyarság, az ország érdeke, tiltja a czélszerüség, a politikai okosság, az igazság és méltányosság. Elmúltak azok az idők, mikor a nyers erő egyedül volt irányadó arra nézve, hogy ki tud jobban boldogulni s az erős kaparitson magához mindent; a mai szocziális gondolkozás mellett a kisebb és ke- vésbbé erős érdekét is meg kell védeni a mindent elnyelni akaró erősebb érdekeivel szemben s ha valaki nagyobb, az még nem ad jogczimet arra, hogy az a kisebbiket megsemmisítse. Bízunk ennélfogva jogunkban, igazságunkban, bízunk abban, hogy sokan azok közül, kik ellenünk foglaltak állást, tettüket megbánják, Szatinár város önző czéljainak a vármegye és az egész magyarság érdekeit feláldozni nem fogják s a székhely áthelyezés gondolatát örökre leteszik. Az esetben pedig, -ha a magyarság érdeke azt hozza magával, hogy az ország ezen részében két erős központ legyen, akkor a kormány bölcsesége módot fog találni arra, hogy a vármegye kétfelé osztassák, hogy Szatmár városától örökre megszabaduljunk. Erre alapos kilátásunk van a szatmári székhelypárt küldöttségének a fővárosban való fogadtatása után, mely a következőkép folyt le: Kende Zsigmond kamarás istvándi-i nagybirtokos vezetése alatt múlt hó 26-án tisztelgett a szatmári székhelypárt küldöttsége Wekerle Sándor dr. miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf belügyminiszter és Justh Gyula a kép- viselöház elnöke előtt, kérve a vármegye székhelyének városunkból Szat- márra leendő áthelyezését. A küldöttségben Kelemen Samu dr., Luby Béla, Luby Géza, Szunyogh Mihály és báró Vécsey László képviselők, Dr. Vajay Károly szatmári polgármester, Tankóczi Gyula szatmári főkapitány, Ferenczi Ágoston tanácsjegyzö továbbá Antal Alajos, Ardeleán Vazul, Bajnay György, Balsay János, Bikfalvy Albert, Biky Károly, Bölönyi László, Böszörményi Emil dr., Böszörményi Sándor, Böszörményi Zsigmond, Chol- noLy Imre, Domahidy Viktor, Farkas Sándor, Fényes Béla, Helmeczi József, Ináncsi Károly, Dr. Jármy Béla, Jékey Mór, Jékey Sándor, Jékey Zsigmond, Kállai Szabolcs, Klein Mór, Kende Béla, b. Kovács Jenő, Kölcsey Andor, Kölcsey Gábor, Kölcsey Zoltán, Kovács Sá-'dor, Dr. Keresztszeghy Lajos, Lit- teczky Endre, Dr. Lengyel Alajos, Dr. Lengyel Endre, Lengyel József, Mada- rassy Dezső, Madarassy László, Gs. Mayer Károly, Maróthy Sándor, Nagy Béla, Németh Elemér, Osztrovitzky István, Rethö György, Révész János, Sár- közy Andor, Szarka Andor, Szőke Sándor, Suta József, Szabó Béla, Szenti- ványi Gyula, Szegedy Antal, Szerdahelyi Ágoston, Szombathy Ödön, Szu- hányi Ferencz, Toóth Mór, Dr. Torday Sándor, Urai Bertalan, Veréczy Ernő és Világossy Gáspár vettek részt. Lejegyeztük e neveket emlékezés okáért. Wekerle Sándor a hozzá intézett beszédre igy felelt: Tisztelt Uraim! Nem szeretnék olyan kérdésben, melyet a kormány még nem vett tárgyalás alá és amely a Belügyminiszter ur t. barátom hatáskörébe tartozik, határozott nyilatkozatot tenni. Egy pár megjegyzésem azonban van. Mint az önkormányzat tisztelői, mindnyájan elismerjük a törvényhatóságok jogát, hogy saját székhelyüket ök állapítsák meg, a helyi érdeket összeköttetésbe hozva az országos érdekkel. Ez a lokális érdek nem csak Szatmár vármegyében, de más megyében is felmerült és ha nem tüztük ki napirendre, azért történt, mert akkor, amidőn a választási törvénynyel, a kerületi beosztással kapcsolatosan a nagy közvéleményt külömben is lázas izgatottságban tartjuk, nem akarunk ilyen kérdéseket napirendre tűzni, a melyeknek megoldása higgadt megfontolást igényel. Jól méltóztatott mondani, h.ogy a recompenzáczió ténye felmerül Nagykárollyal szemben. Ez maga is azon kérelemre indít, hogy méltóztassanak türelemmel lenni, mig a kérdést tárgyaljuk. Legyenek meggyőződve, hogy minket sem személyi, sem más érdekek nem vezetnek, tisztán két szempont fog vezetni: a nemzeti érdek és másodszor az adminisztráczió érdeke. Ezt a kérdést akkor fogjuk elbírálás alá venni, midőn más törvényhatóságokkal együtt kívánjuk ezt a kérdést rendezni és az országban felmerülő igényeket megoldásra juttatni. Kijelentem önöknek, hogy ez nem sorozható a legközelebb megoldást nyerő kérdések közé. Igyekezni fogok a legnagyobb jóindulattal, pártatlansággal és igazsággal a kérdést megoldani és a jövőben foglalkozni fogok vele. Andrássy Gyula gróf válasza ekép hangzott: Tisztelt Uraim! Legyenek meggyőződve, hogy én Szatmár városának jogos és komoly igényeit méltánylom, azonban amint a helyzetet ismerem, Nagykárolynak is vannak igen komoly érvei. Kétségtelen, hogy Nagykárolyt talán a megsemmisítés szélére sodorná, ha most elvesztené amit a múltban nyert. Nem akarok állást foglalni sem Szatmár, sem Nagykároly mellett, csak azt hangoztatom, hogy komoly, nagy kérdés ez, melyet alaposan kell tanulmányozni és csak azután lehet megoldani. Azonban — ez válaszom lényege — a jelenlegi helyzet nem alkalmas arra, hogy ez a kérdés megoldassék most, midőn a választási törvény küszöbön van és midőn azzal kapcsolatosan a kerületi beosztásokat is meg kell változtatni. Annyi vidéki érdek fog érinttetni, olyan változás lesz a múlttal szemben, hogy ezt még egy elkerülhető változással kombinálni és komplikálni hibás volna. Minden kérdést a maga idejében kell megoldani, ma nein kedvező még a helyzet. Ezért pozitív Ígéretet nem adhatok, csak annyit, hogy majd annak idején a lehető legjobb akarattal, lelkiismerettel és kötelességtudással fogom ezt a kérdést tanulmányozni és azután kizárólag a közérdek által vezettetve megoldani. A lehangolt küldöttségnek Justh Gyula képviselőházi elnök igyekezett egy kis reményt nyújtani, amivel a küldöttség fogatatása véget ért. És most nekünk mindent el kell követnünk, hogy ez a kérdés véglegesen megoldassék, még pedig úgy, hogy a vármegye kettéosztása — ha csak lehet — megvalósittassék. Városok érdeke. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt a városok érdekeinek védelembe vétele és kielégítése érdekében föliratot intézett az országgyűlési függetlenségi és 48-as párthoz és ezt azon kéréssel küldte meg hazánk összes városai függetlenségi és 48-as pártjainak, hogy a kérelmet hasonló szellemű fölirattal támogassák. A kérelem, melylyel a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt is foglalkozni fog, — igy szól: Nagyméltóságu Pártelnök ur! Magyarország városai az állami életben 1867. óta nemcsak az őket joggal megillető helyet nem foglalhatták el, de még azt sem voltak képesek elérni, hogy lakosaik a többi állampolgárokkal egyenlő elbánásban részesüljenek. Szervezetüket nem testükre szabott, irányában már születésekor túlhaladott törvény állapítja meg. A kormány legfőbb felügyeled és ellenőrzési joga kicsinyesen túltengő és még sem hatályos. Pénzügyi autonómiájuk szűk, a változó kormányok felfogásától, esetleg kegyétől függő s adórendszerük az általánosan rossznak elismert állami adórendszerhez szorosan hozzákapcsolt. Közművelődési és különösen közoktatásügyi autonómiájuk egyenlő a legkisebb faluével s a ta- nitóválasztásban és a szükséges költségek megszerzésében és rendelkezésre bocsátásáÍ «jjj 1 ■t* ® 1 p*= it n lí £ EGY EGÉSZ DOBOZ ÁRA 2.50 KORONA. Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és legizletesebb hizlaló és vértisztitó szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva fhlxrfbljr'TO 4*1 ■ Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja ^ J tSA ll&wikCXLl&d ■ a mirigyeket és az ótvart, biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését, javítja és rendezi az emésztést. *jO jsl zíí.í.a1^i| Al m Utólérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél! ™ üAAAU ti uCJLllvl ■ erősítő és mirigyoszlató szer, mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.
