Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-07-02 / 27. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. 5 kiadását egy iparosokból álló bizottság intézte, ő csupán nyomdájának technikai munkájá­val járult hozzá a kiadáshoz, de még ebbe se folyt be személyesen, mert hosszú idő óta tartó betegsége miatt a nyomdába be sem járt, a vád tárgyává tett czikket is csak megjelenése után olvasta. Vádlottnak ezt a védekezését a kir. tör­vényszék nem fogadta el, mert az 1848. évi 18. t.-cz. 31. §.-a magát a kiadót rendeli büntetni s így az mindaddig, mig valamely lap a kiadásában megjelenik, felelős a ki­adásért, s ezt a felelősséget magáról el nem háríthatja, mikor a kiadás beszüntetése mód­jában állott. Ennélfogva tehát, ha viszonyai olyanok voltak, melyek a kiadás körüli te­endők és szükséges felügyelet gyakorlását reá nézve lehetetlenné is tették, — ami kü­lönben bizonyítást nem nyert, mulasztást követett el, hogy a lapot ily körülmények mellett ellenőrzés nélkül kiadta, s e mulasz­tásának következményekép bűnössége az 1848. 18. t.-cz. 30. §.-a 2. pontja alá eső sajtórendöri vétségben megállapítandó volt, mert azt, hogy az „Iparosok Lapjáénak ő volt a kiadója a főtárgyaláson elösmerte. Bűnössége folyamányaként tekintettel a védelmére felhozottakra, továbbá beismeré­sére, büntetlen előéletére, mint túlnyomó enyhítő körülményekre, a — Btk. 92. §.-ának alkalmazásával megfelelőnek talált pénzbünte­téssel volt büntetendő s a bp. 480. §. alapján a netán felmerülő bűnügyi költségek meg­fizetésére kötelezendő, ezeken a büngyi költ­ségeket azonban igazolt vagyontalansága miatt egyelőre behajthatatlanoknak kellet kimondani. Ez ítélet közzétételére vonatkozó rendel­kezés az 1848. évi 18. t.-cz. 35. szakaszán alapszik. A közzétételt a „Nagykároly és Vidéke“ czimü lapban azért kellett elrendelni, mert az „Iparosok Lapja“ már megszűnt s az is a vádlott kiadásában jelenik meg. Ezt a nyílt ülésben kihirdetett ítéletet közvádló, Sarkadi N. Zsigmond vádlott és ■védője megnyugvással tudomásul vették, miért is az jogerőre emelkedett. Kelt a szatmárnémeti-i kir. törvényszék­nek, mint büutetö bíróságnak, 1908. junius 15-én tartott ülésében. Papolczy s. k. Schneller s. k. elnök. jegyző. Jogerős végrehajtható. Kelt mint fent : Papolczy s. k. elnök. ess jg 18 Van szerencsém a n. é. közönség nagybecsű tudomására hozni, hogy negyedszázada fenálló óra- ás iiter-iizleleiez unokaöcsémet Engel László urat nyil­vános társul vettem s mától fogva az üzletet Löfkovits Arthur és tsa czég alatt folytatjuk. Engel László ur, ki szakmabeli kiképeztetését üzletemben nyerte, s azt Párizsban s Bécsben tö­ké letesitette, bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy a n. é. közönség az üz­letemben megszokott megbízható szak­szerű előzékeny kiszolgáltatását ezentúl még fokozottabb mérvben megtalálja. Az uj Löfkovits Arthur és Társa czéget de minden egyébben a régi üz­letet an. é. közönség további nagybecsű jóakaratu pártfogásába ajanlva, vagyok kitűnő tisztelettel Debreczen, 1908. junius 28. 1—1 Löfkovits Arthur. ü 1 ill u jjgg Magyar királyi államvasutak. Üzletvezetőség: Arad. 16,416—1908. II. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. A magyar királyi államvasutak aradi üz­letvezetősége nyilvános Írásbeli egységáras versenytárgyalást hirdet: Arad állomáson létesítendő távirda ellen­őrségi raktár és műhelyépület előállítási mun­kálataira, megjegyezvén, hogy az építéshez szükséges anyagok közül a falazó és padló­burkoló téglát, a géptéglát, továbbá az ol­tatlan meszet, czementet, homokot, salakot és tetőfedő-cserepet a m. kir. államvasutak aradi üzletvezetősége adja, illetve bocsátja | vállalkozó rendelkezésére,' a többi építési anyagot pedig elsőrendű minőségben a vál­lalkozó köteles adni. A pályázati feltételek, a szerződésterve­zet, az ajánlati minta és a költségszámítás a magyar királyi államvasutak aradi üzlet­vezetősége pályafentartási osztályában (II. oszt.) 3 korona lefizetése mellett a hivatalos órák alatt délelőtt 8-tól délután 2 óráig bár­mikor beszerezhetők, vagy Írásbeli megkere­sés mellett a megfelelő bólyegjegyek előzetes megküldése után, királyi postán is megkap­ható. Az építmény tervei a pályafentartási osztálynál megtekinthetők. Ugyancsak az em­lített hivatalnál megtekinthetők: a munkák és szállítások kiadására vonatkozó feltétfüzet általános határozatai, az államvasutak vona­lain előállítandó épületek leírása és feltét­füzetek részletes határozatai is, melyek a magyar királyi államvasutak igazgatóságának budapesti nyomtatványtárából megszerez­hetők. Az ajánlatot 1 koronás magyar okmány­bélyeggel, az ajánlat mellékleteit, úgymint pályázati feltételeket, szerződéstervezetet és költségszámítást pedig ivenkint 30 filléres ! magyar okmánybélyeggel ellátva, lepecsételt borítékban a következő felirattal : „Ajánlat a 16,416—1908. sz. verseny- tárgyalási hirdetés alapján a magyar királyi államvasutak Arad állomáson létesítendő távirda ellenőrségi raktár és műhelyépület előállítási munkálataira“ kell benyújtani, vagy postán beküldeni és pedig legkésőbb 1908. julius hó ll-én déli 12 óráig az aradi üzlet­vezetőség általános osztályának (I. oszt.) fő­nökéhez (aradi és Csanádi egyesült vasutak j palotája, I. em., 13. ajtószám). Az ajánlatok a benyújtásra kitűzött határ­idő leteltével a magyar királyi államvasutak aradi üzletvezetősége I. osztályában azonnal felbontatnak, mely alkalommal az ajánlat­tevők, vagy azok igazolt képviselői is jelen lehetnek. Az ajánlatok benyújtását megelőző napon, vagyis 1908. évi julius hó 10-én déli 12 óráig a pályázónak 600 azaz hatszáz korona bánatpénzt a magyar királyi államvasutak aradi üzletvezetöségének gyüjtőpénztáránál j — hivatkozással a hirdetett versenytárgyalás számára — akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban letenni, { mely bánatpénz esetleg posta utján is be- I küldhető. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett ár­folyam szerint számíttatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Azon felek, kik a postatakarékpénztár cheque-forgalmában bent vannak, a bánat­pénzt a postatakarékpénztár utján is letehe­tik. Az ajánlatban a bánatpénz letételének megtörténte megemlítendő ugyan, de az erről nyert letéti jegy nem csatolandó. A bánat­pénzt az ajánlathoz csatolni nem szabad, mert az ilyen csatolt összeg bánatpénzül el nem fogadható. Az itt felsorolt feltételektől eltérő, sza­bálytalanul kiállított, az ajánlattevő, vagy | meghatalmazottja által alá nem irt, javított j vagy vakart szövegű, pecséttel le nem zárt, sértett borítékba helyezett, a kitűzött határ­idő után érkezett, a pótlólag vagy esetleg táviratilag tett és oly ajánlatok, melyekre nézve az előirt bánatpénz előlegesen le nem tétetett, figyelembe nem vétetnek. Olyan ajánlattevők, kik a pályázat tár­gyát képező munkák teljesítésére törvényes képesítéssel nem bírnának, kötelesek aján­lataikban ily képesítéssel biró megbízottat megnevezni és annak képesítését igazolni. Aradon, 1908. évi julius hó. 1—2 Az üzletvezetőség. (Utánnyomás nem dijaztatik). A kövezet vámdijszabályzat meghosszabbítása. Másolat. 967—-I.-B. 1908. szám kereske­delemügyi m. kir. miniszter. Szatmárvármegye közönségének. Tekintettel arra, hogy a nagyká- roly r. t. város által gyakorolt kövezetvámsze- dési jog érvényesítésénél alkalmazásban lévő hivatali elődöm 24386—1905*sz. rendeletében megállapított vámdijszabályzat érvénye f. évi junius hó 30-án lejár s annak újbóli megálla­pítása iránt folyamatban lévő tárgyalások ezen időpontig előre láthatólag befejezhetők nem lesznek, nehogy vám engedélyes város anyagi károsodást szenvedjen, ezennel meg­engedem Nagykároly r. t. város közönségé­nek, hogy az idézett 24,386—1905. számú itteni rendeletben megállapított vámdijsza- bályzatot az újbóli megállapítás iránt folya­matban lévő tárgyalások befejeztéig, legké­sőbb azonban folyó évi deczember 31-ig ideiglenesen tovább alkalmazhassa. Jelen rendeletem vámengedélyes várossal haladék­talanul közlendő azzal, hogy jelen ideiglenes engedélyből a végleges engedélyezésre semmi következtetés sem vonható. Budapest, 1908. évi junius hó 17-én. A miniszter megbízásából Kálmány, s. k. miniszteri tanácsos. Végzés. 4941—1908. K. sz. Ez a m. kir. keres­kedelemügyi miniszteri rendelet másolatban : 1. A városi számvevőséggel, 2. a m. kir. államvasutak igazgatóságá­val, — Budapest, 141.407.-B. III.-1908. sz. átiratára hivatkozással, 3. a m. kir. államvasutak üzletvezetősé- gének Debreczen. 4. a m. kir. államvasutak állomási fő­nökségének Nagykárolyban, 5. a „Nagykároly és Vidéke“ czimü lap kiadóhivatalának, a lapban leendő közlés czéljából közöltetni rendeltetik. Nagykároly, 1908. junius 2J-én. Debreczeni István, polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents