Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-07-02 / 27. szám

4

akkor, ha nem a biztosított gépmunkánál éri a baleset, segélyt nem kap, de viszont azt az uj munkást, aki őt a gépmunkánál felváltja, nem kell újból biztosítani, mert itt mindég a foglalkozás van biztosítva. 3.) A gépmunkások biztosítását nem lehet úgy eszközölni, hogy azoknak csak egy része, például csak a kéveadogatók biztosíttatnak nevük megjelölése nélkül, másrésze pedig nevük megjelölésével a rendkívüli tagok sorában, hanem vagy az illető gép mellett dolgozó összes munkásokat, ideértve a gépészt is, együttvéve általányban biztosítja, vagy pedig mindannyijukat külön-külön nevük megjelölésével a rendkívüli tagok sorában. 4.) Azok a géptulajdonosok, akik a gépmunkások kötelező biztosítását azok nevének megjelölése nélkül óhajtják eszközölni, erre vonatkozó 17. sz. mintájú nyilatkozataikat s egyidejűleg a megfelelő biztosítási dijat az orsz. gazdasági munkás és cselédsegélypénztárhoz Budapestre V. Alkotmány utcza 16 sz. lehetőleg mielőbb terjesszék fel, mert aki korábban eszközli a biztosítást, több dijat úgy sem fizet, ellenben a mellett, hogy a biztosításra vonatkozó jogát tovább élvezi, kétségkívül előnyös reá nézve, ha a gépmunka tényleges megkezdése idején nem kell sietnie a biztosítással, mert annak gondját már idejekorán elvetette. 5.) Minden gazdasági gépberendezést (cséplőgép, szecskavágógép, fürészelőgép, darálógép, stb.) külön-külön rovatában a nyilatkozatnak kell bevezetni és külön-külön kell a biztosítási dijak megfelelő teljes összegét megfizetni, még az esetben is, ha a külömböző gazdasági gépek mozgásba hozatalára ugyanazon mozgató erő szolgál. Egy gazdasági gépberendezést az illető (a munkát végző) gép, a mozgatásra szolgál, (az erőt szolgáltató) moz- gcnnyal együtt képez. Miről a gazdasági géptulajdonosokat azzal értesítem, hogy az általány-biztosításhoz szükséges lt. számú nyomtatvány a városházánál a közigazgatási jegyzői hivatalban szerezhető be. Nagykároly, 1908. junius 17-én. Debreczeni István, polgármester.

— Elmaradt kirándulás. A Kölcsey- egyesület nagybányai és felsőbányái kirándulása megfelelő számú jelentkezők hiányában ezúttal elmaradt illetve a kirándulás őszre halasztatott, a mikor remélhetőleg több résztvevő fog jelentkezni.

— Uj doktor. Főgimnáziumunk volt jeles tanulója Zwiilinger Lajos, Széchenyi Lajos mérnök polgártársunk unokaöcscse a kolozsvári egyetemen a napokban jogtudományi doktorrá avattatott.

— Tíz éves találkozó. A helybeli főgimnáziumnak 1897—1898-ban érettségit tett növendékei Péter Pál napján 10 éves találkozást tartottak, azonban összesen csak öten jöttek össze és a „Magyar Király“-ban vig poharozás mellett beszélgettek az érettségi vizsga óta történtekről. Az érettségit tevő ifjak rózsás színben látják a világot és 10 év után csak azokról a küzdelmekről tudnak már, melyeket a megélhetésért folytatni kell.

— Bizonyitványkiosztás. Péter-Pál napján a Tedeum után következett a bizonyítványok és értesítők kiosztása külömböző érzelmeket keltve. Az ifjúság felszabadulva az iskolai fegyelmezés és rend szigorúsága alul, úgy érzi magát, mint a szabad madár, melyet kieresztenek a kalitkából. Bezárultak az iskola kapui, megkezdődött a testet felfrissítő, a lelket felviditó vakáczió, melynek egyaránt örvendenek úgy a tanárok, mint a tanulók.

— Mulatság a szomszédságban. Az

érkávási református egyház folyó hó 5-én vasárnap, a Kávási Sándor udvarán -levő tágas, fedett helyiségben műsorral és szavalattal egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Kezdete délután 6 órakor. Belépti- dij személyenként 2 korona, család-jegy 5 korona. Felülfizetések az egyház javára köszönettel fogadtatnak.

— Vármegyénk állandó választmánya a f. hó 10-ik napján d. e. V, 11 órakor, melynek tárgysorozatában többek a következők vannak felvéve : Belügyminiszter leirata a vármegye folyó évi költségelőirányzata tárgyában. Vármegyei alispán elöterjesztése a „Pesti Hazai Takatékpénztár-Egye- sület“ által engedélyezett 700,000 koronás kölcsön tárgyában és az idevonatkozó kötelezvény bemutatása. Bácsbodrog vármegye átirata, a magyar jegybank létesítése tárgyában az országgyűlés képviselöházához történt felirata támogatása iránt. Trencsén vármegye átirata a törvényhatósági bizottságok magyarságának biztosítása tárgyában iniézett felirata támogatása iránt. Eötvös Róbert és társainak kévénye a Szatmár— Erdőd—ákosi törvényhatósági útvonal sürgős kiépítése iránt. A vármegyei dijnokok szolgálati viszonyainak és fizetésének rendezéséről szóló szabályrendelet. Domahidy Pál szolgabiró lemondása. Nagykároly város ut- czái kikövezésének ügye stb.

— Főgimnáziumunkban a jövő iskolai évre vonatkozó beiratások junius 30-án megkezdődtek és f. hó 5-én bezárólag eszközöltetnek szeptember hó első 3 napján pedig folytattatnak. Jelentkezni csak személyesen lehet a beiratkozásra s minthogy a párhuzamos elsöosztály fenmarad, azért a vidéki szülők a helybeliekkel együtt már szeptember 1-én jelentkezhetnek. A felvételi javító és pótló vizsgálatok augusztus hó utolsó napján d. e. 8—12 óráig fognak megtartatni.

A felvételnél minden tanuló a behatási, ifjúsági könyvtár, értesítői és ének-dij czimen valamint a tanulmányi kirándulások czélja- ira összesen 9 koronát fizet, első félévi tandíj 20 korona, vidékieknek pedig 24 korona.

— Pályázat. A szatmárnémeti-i kir. törvényszéknél irnoki állásra 4 hétre lejáró pályázat van hirdetve.

— Aratás. Péter Pál napja rendszeresen az aratási munka megkezdésének az időhatára, de az idén az aratási munka már előbb megkezdődött, mert a rozs már egy héttel azelőtt megérett. Most már nagyban folyik az aratás zavartalanul országszerte és Istennek hála van mit letakarilani. Szakértők állítása szerint vármegyénkben van az idén a legszebb termés.

— A szinkörépitési bizottság ma este fog ülést tartafti a színház festése és a drapériák megválasztása ügyében.

— Leesett. Straub Nándor csanálosi lakos czipész múlt hó 28-án Csanáloson a szőlőben permetezett, amikor is egy létrát odatámasztott egy megyfához, hogy arról gyermekeinek néhány széTir-megygyet szedjen, a létra megcsúszott, Straub arról egy szőlőkaróra esett és a balkeze annyira megsérült, hogy a helybeli közkórházba szállították. ahol ápolás alá vették.

— Ha egy asszony. Shicht „szarvas“ jegyű szappanéval mos, s inelelte egy más asszony közönséges, kemény és nehezen oldódó szappanal, a mosással az előbb kész, aki Schicht „szarvas“ jegyű szappanét használja. Egy év múlva a másik asszony lesz előbb kész, de fehérneműjével, mert a köny- nyen oldódó „szarvasszappan“ kíméli a fehérneműt és a színeket nem támadja meg.

— A nagy károlyi kereskedő-ifjak köre e hó 18-án a Magyar Király kávéház összes nyári és téli helyiségében a debre- j czeni kereskedő-ifjak dalárdája közremükö- | dése mellett hangversenyt rendez tánczrnu- latsággal egybekötve.

— Hirdetmény. 4991—1908. K. szám. Az esküdtbiróságnál alkalmazandó esküdtek összeírása végett kiküldött bizottság közhírré teszi, hogy az esküdt képes egyének összeírása f. évi julius 6., 7. és 8-ik napján a városházánál fogja eszközölni. Felhívja azért a város területén, s pusztákon és tanyákon lakó mindazon férfit, ki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26 évét betölti, a magyar nyelvet érti, azon Írni és olvasni tud és évenként legalább 20 korona egyenes állam adót fizet, vagy a mennyiben időleges adómentességet élvez, 20 korona egyenes állam adónak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy adózásra való tekintet nélkül köz- tisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajóskapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos továbbá az, a ki a felsőbb művészeti, vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül a ki a középiskolai [

NAG YKAROLY E S VIDÉK E

záróvizsgát letette, hogy az alaplajstromba í való felvétel végett az összeíró bizottság előtt személyesen, vagy meghatalmazott által f. évi julius hó 5. 7. és 8. napján délelőtt 9—12 óráig, délután 3—5 óráig jelentkezzenek. Kelt Nagykárolyban, 1908. évi junius hó 30-án. Debreczeni István, polgármester.

NYILT-T ÉR.*

7354—1908. B. sz.

Ö Felsége a király nevében!

A szatmárnémeti-i kir. törvényszék mint í büntető bíróság, Dr. Némethy József kir. törvényszéki biró elnöklete alatt, Rozgonyi Vik- I tor kir. törvényszéki biró, Nuszer Dezső kir.

törvényszéki biró, valamint Görög Miklós tör- ; vényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a vádtanácsnak 1908. évi 5086—1908. B. sz. a. kelt vádhatározatában Sarkadi N. Zsigmond ellen sajtórendőri vét- ; ség miatt foglalt vád fölött Leitner Emil kir. ügyésznek, mint közvádlónak, a szabadlábon levő vádlottnak, Dr. Adler Adolf nagykárolyi ügyvédnek, mint védőnek jelenlétében 1908. évi junius hó 15 napján Szatmár-Németiben megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg

ítélt:

A kir. törvényszék Sarkadi N. Zsigmond 44 éves, sarkadi születésű, nagykárolyi lakos, nős, gyermektelen, nyomdatulajdonos, ir, olvas, vagyontalan vádlottat ama cselekménye miatt, hogy a Simkó Aladár felelős szerkesztősge alatt megjelent „Iparosok Lapja“ nagykárolyi társadalmi heti lap 1908.

I január 5-iki 1-ső számában, mint-e lap kiadója „Az ország véleménye“ czim alatt egészben politikai tarlalmu czikket engedett : közzé tenni, holott e lapra nézve a politikai lapoktól megkívánt óvadékot le nem tette, az 1848. évi 18. t.-cz. 30. §.-a 2-ik pontjába ütköző sajtórendőri vétségben bűnösnek mondja ki, és azért az 1848. 18. t.-cz. 31. §-a alkalmazásával az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt, az 1892. évi 27. t.-cz. 3. §.-ában jelzett czélokra fordítandó és behajthatatlanság esetén a btk. 53. §.-a alapján (2) két napi fogházra átváltoztatandó (20) húsz korona pénzbüntetésre, mint fő- s további (1) egy napi fogházra átváltoztatandó (10) tiz korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli.

Kötelezi marasztalt vádlottat, hogy az ezután netalán felmerülő eljárási költséget és a büntetés végrehajtása körül még felmerülendő bűnügyi költségeket a m. kir. államkincstár részére az 1890. 43. t.-cz. 9. §.-a alapján közadók módjára leendő végrehajtás terhe alatt fizesse meg, mely bűnügyi költségeket azonban a hivatolt törvény 4. §.-a alapján egyelőre behajthatatlanoknak mondja ki, végül az 1848. 18. t.-cz. 35. §.-a alapján kötelezi vádlottat, hogy ezt az iteletet az ugyancsak az ő kiadásában megjelenő „Nagykároly és Vidéke“ nagykárolyi lapban annak legközelebbi számában egyszer az Ítélet jogerőre emelkedése után az említett 35. §.-ban foglalt törvényes következmények terhe alatt egész terjedelmében tegye közzé.

Indokok:

A debreczeni kir. ügyész, mint arra illetékes sajtóúgyi közvádló 207—1908. k. ü. sz. vádiratában az 1848. évi 18.-ik t.-cz. 30. §.-ának 2. pontjába ütköző s a 31. §. szerint büntetendő sajtórendőri vétség miatt azért vádolta Sarkadi N. Zsigmondot, hogy ez a kiadásában megjelent „Iparosok Lapja“ czimü társadalmi hetilap 1908. évi január 5-én megjelent 1-ső szmában „Az ország véleménye“ czim alatt egészben politikai tárgyak körül forgó czikket tétetett közzé, holott e lapot illetőleg a politikai lapok részére meghatározott biztosítékot le nem tette.

E váddal szemben Sarkadi N. Zsigmond a főtárgyaláson azzal védekezett, hogy e lap

*E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget

a Szerk.