Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-04-30 / 18. szám
XXV évfolyam. Nagykároly, 1908. április 30. 18. szám. Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fé l évre.................................4-—• „ Ne gyedévre.........................2•—- „ Egy es szám.........................—'20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Az „Iparosok Lapja“ vezetője: Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Szérkesztöségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A soproni eset. A belügyminiszter jóváhagyta Sopron város képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a referáló előadók a szóban forgó tárgyat a képviselőtestület egyes tagjainak kívánságára kötelesek németül is előadni, illetve megmagyarázni. A belügyminiszter ezen jóváhagyó határozatát azzal indokolja, hogy Sopron városa képviselőtestületének régi gyakorlaton alapuló szokása a kétnyelvű referálás s ezen régi gyakorlatot respektálni kívánja. Nem tudjuk megérteni, hogy a mai viszonyok között, amidőn elég bajunk van a nemzetiségi kiruczczanásokkal, hogyan lehetséges újabb tápot adni a nemzetiségi törekvéseknek. Hiszen alig pár hónapja annak, hogy a horvát szóáradat mindent elnyelt a magyar parlamentben s az egész ország közvéleménye óriási felháborodással ítélte el a horvátok garázdálkodását. A nemzetiségi képviselők minduntalan előhozakodnak sérelmeikkel, rést akarnak törni a magyar nyelv jogán, sőt magát az államfentartó magyarságot is létalapjában kívánják megbontani akkor, amidőn az általános titkos választói jog megvalósítása esetén a választói jogosultságot nem az állam nyelvének bírásához kívánják kötni. A mi sajátos viszonyaink között ennek a belügyminiszteri határozatnak jelentőségét kicsinyelni nem lehet és nem szabad. És nagyon osztjuk a függetlenségi párt jogos felháborodását, mely ezen határozat kapcsán keletkezett. Hiszen 18(58. óta, mióta a nemzetiségi törvény megvan, örökösen azon törekvések ellen küzdünk, melyekkel a nemzetiségek a magyar állam egységének megbontását akarják elérni. A nemzetiségi kérdés már régen tengeri kígyóvá nőtte ki magát. Sajnos számos példa áll előttünk arra, hogy a nemzetiségi kivánalmaknak egy pillanatig sem szabad tért engednünk, mert bármily meggondolatlan engedékenység nagyon megbosszulja magát. Megengedjük, hogy épen a hazai németség az, amely a magyar állam- eszméhez legjobban alkalmazkodik és német ajkú polgártársaink a legjobb hazafiak közé tartoznak. Példa erre a vármegyénkben a hazafias sváb községek, amelyekben bizonyára senkinek sem fog eszébe jutni a soproni esethez hasonló jogokat kívánni. De már nem ilyen véleményünk van az erdélyi szászokról, vagy a temesi svábságról, akiknek körében az altdeutsch mozgalmak már nagyon is éreztetik hatásukat és mivel vagyunk biztosítva arról, hogy a belügyminiszter határozatára hivatkozva, holnap egy erdélyi szász, vagy temesi sváb község nem fog e a soproni kiváltsághoz hasonlót kívánni a maga részére is? És ezután a többi nemzetiségek. Az oláhok, tótok, szerbek stb. Ellehetünk készülve arra, hogy rövid időn belül nem egy helyen fogják megkísérelni a saját nyelvük, - ‘Vénvesilését az állam hivatalos nyelve, a magyar rovására. És számtalan esetben kell majd a belügyminiszternek dönteni hasonló kérdésekben. És feltéve, hogy a belügyminiszter minden hasonló esetben az elutasítás álláspontjára helyezkedik is. és csak Sopron városa fog azzal a kiváltságos joggal bírni, hogy közgyűlési termében kétféle nyelvű referálásoknak kell elhangzaniok, még akkor is helytelen volt ilyen esetek lehetőségének teret engedni. De bizonyosak lehetünk a felől, hogy a pópák és mártírok nem fogják elszalasztani ezt a jó alkalmat a nélkül, hogy legalább is meg ne kisértsék kellemetlenséget okozni gróf And- rássy Gyulának és a magyarságnak. Ilyen döntésekkel nem fogjuk ám a magyarság megerősödését elősegíteni s amit a közművelődési egyesületek és állami iskolák hosszú idő alatt és sok küzdelmek között javítanak az állapotokon, azt nagyon könnyen tönkreteheti egy túlzott loyalitásból eredő engedékenység. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselő-testülete folyó hó 26-án délelőtt Debreczeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Polgármester a megjelentek üdvözlése 1 után a tárgysorozat első tárgyaként bemu- j tatta a vallás- és közoktatásügyi miniszter- ! nek a polgári fiúiskola létesítése ügyében kelt leiratát, mely megállapítja azon már ismertetett feltételeket, melyekvmellett a miniszter az iskolát létesíteni hajlandó. A képviselő-testület a feltételeket elfogadta, a miniszternek az iskola felállításért í már előre is köszönetét fejezte ki. Elhatározta ennélfogva a képviselő-testület, hogy a polgári fiúiskola ügyében eddig hozott érdemleges határozatokat hatályon kivül helyezi, megengedi azt, hogy a felajánlott telekre vonatkozólag a kincstár javára a tulajdonjog— azon időre, mig az iskola czéljaira használtatik bekebeleztessék, a város elvállalja a tanitók nyugdíj-járulékának a fizetését, három évre az iskola ideiglenes elhelyezésének költségeit, mig a tandij a kincstárt fogja illetni, de a dologi kiadások is ezt terhelik. Egyúttal a képviselő-testület polgármestert megbizta, hogy az iskola ideiglenes elhelyezése czéljából szükséges helyiségről gondoskodjék. A vármegye törvényhatóságának azon véghatározatát, — mely szerint a husvágási szabályrendelet módosításától a jóváhagyás megtagadtatott —■ tudomásul vette a képviselő-testület azért, mert a vágóhid átalakításának kérdése most van rendezés alatt. Az iparos tanoncziskola fejlesztése kérdésében a'képviselő-teijtület elhatározta, hogy miután a vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami segélyt évi 1800 koronáról évi 2400 koronára felemelte, az 1908—1909.-iki tanévre már két újabb rajz-csoportot felállít, a rajztanitást heti 6 órával, a tanitás diját 480 koronával emeli, iskolahelyiségül a gazdasági ismétlő-iskola helyiségét kijelöli és felhívja az igazgatóságot a szükséges teendők megtételére és az újabb rajz-csoportok szervezésére. Ezután a városi villamos-telep fejlesztésének kérdése került napirendre. Ugyanis a képviselő-testület egy uj gép beszerzését rendelte el, a pályázat meghirdettetett, három ajánlat beérkezett, miért is ezen kérdésben lett volna már most határozat hozandó ; azonban a villamos-müvet kezelő bizottságnak Hollós József műszaki tanácsos szakvéleménye alapján a javaslata az volt, hogy egyelőre ez a nagyobb befektetés mel- lőztetessék s csakis egy körül-belül 25000 kor. áru kazán szereztessék be, és hogy ez beszerezhető legyen s hogy a villamos műnek elegendő forgó tőkéje is legyen, egy rövid lejáratú 40,000 koronás kölcsön vétessék fel. A képviselő-testület polgármester beható felvilágitása és Reök Gyula, valamint Dr. Szabó Albert hozzászólása után a javaslatot elfogadta és a 40,000 koronás kölcsön felvételét elhatározta. Szóba hozatván ezen kérdéssel kapcsolatosan az indóház építésének kérdése, polgármester kijelentette, hogy a vasúti üzletvezetővel történt értekezés alapján tudathatja, hogy a felvételi épület építését még ez év őszén megkezdik; az építkezés a folyó évi költségvetés jóváhagyásától függ, abba az indóház épités költsége be van illesztve s igy biztosra vehető, hogy az építkezést a jövő évben befejezik. Ezután előterjesztetett a színkör építkezés költségeiről a leszámolás és a hiány fedezetére vonatkozó javaslat. Ezek szerint minthogy az alapozásnál a vasgerendák alkalmazásával s az öltözőknél a bádogfedél alkalmazásával költség-többlet merült fel, 12,643 kor. hiány mutatkozik a szinházépités-
