Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-04-30 / 18. szám
L 2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE nél, miért is az volt a javaslat, hogy a Jelűnek és Báthory-fele utczanyitási alapok a hiány pótlására fordittassanak, minthogy ezek felhasználására az érdekelt örökösök beleegyeztek s hogy 1200 kor. a folyó évre épületek fenntartására felvett összegből ide fordittassék, a fennmaradó hiány pedig a jövő évi költségvetésbe beillesztessék. A képviselő-testület a leszámolást tudomásul vette, az előterjesztést elfogadta és a Jelűnek és Báthory-féle alapok felhasználása kérdésének tárgyalását a junius hó 14-ik napján tartandó közgyűlésre tűzte ki. Ezután következett a piacztér pontos kijelölése tekintetében a helybeli kereskedők társulata kérvénye, valamint Szokolovszky Lajos és társai kérelme. Ugyanis a kereskedők panaszt tettek az ellen, hogy a vásár- vámbérlö az üzletük előtt megálló szekerek után is vásárvámot szed, miért is kérik a piacz-tér pontos megjelölését, vagyis megjelölését azon tereknek, ahol a vásárvám szedhető. Szokolovszky Lajos és társai pedig azt kérik, hogy a gróf Károlyi György-téren a házuk előtti tér ne legyen piacz-tér. A képviselő-testület, minthogy a piacz-terület eddig kijelölve nem volt, a piacz-területet szabatosan körül irva az eddigi helyen kijelölte, — kijelentvén, hogy a járdák és utak piacz-térül nem használhatók. Szokolovszky Lajos és társai kérelmét azonban, mert eddig is volt ott piacz és mert közte- i hintetek a kérelmet indokolttá nem teszik, — teljesíthetőnek nem találta és elutasította, Kun Istvánnak azon indítványát, hogy a Deák-téren csak szeptember, novemher hónapokban engedtessék meg a vásártarlás, a képviselő-testület szintén elutasította. Következett a gróf Károlyi István-utcza mentén levő úgynevezett régi baromvásártérnek ovoda-telek czéljaira leendő felhasználása iránti előterjesztés. A képviselő-tes- j tület az idevonatkozó javaslatot elfogadta és előleges határozatképen kimondotta, hogy megengedi, miszerint ezen terület ovoda czéljára felhasználtassék, az e tekintetben szükséges részletes javaslatok később lesz- | nek előterjesztendök. A belügyminiszter az állami anyakönyv- vezetö diját 1600 K-ra emelte és a főjegyző helyettes anyakönyvvezetötől a megbízást megvonta; minthogy az anyakönyvvezető eljárásában akadályozva lehet s igy szükséges, hogy rendes helyettes legyen, a képviselő testület elhatározta, hogy az anyakönyvi kivonati dijak felhasználása tárgyában kelt véghatározatát hatályon kívül helyezi, ezen dijak a városi pénztárba lesznek befizeten- dők és a közigazgatási bizottság utján felír a belügyminiszterhez, hogy a főjegyzőt és a közigazgatási jegyzőt anyakönyvvezetö helyettessekké teljes hatáskörrel nevezze ki, j az előbbi dijját az állampénztár fizesse, az utóbbi dijját a városi pénztár vállalja el, mely dij mennyisége később fog megállapit- tatni. Következett ezután a Nagyhajduváros- utcza mindkét oldalának szabályozási ügye. Ezen ügyben a jogerős határozat egyes részeinek megváltoztatása iránt Csipkés András és Vetzák Ede bizottsági tagok kérvényt adtak be. Minthogy azonban kérvényezők i kérelmüket visszavonták, az ügy a napirendről levétetett. Szalay Bálint abbeli kérelme, hogy a telke körül létesített asphalt-gyalogjáró 1113 kor. költség fele része fizetését a város vállalja el, mert az ö telke nagyrészt üres telek és mert telke egy részét a szabályozási vonal megállapításakor ingyen engedte át a városnak, azért nem találta teljesíthetőnek, mert ily preczedens alkotása el nem viselhető terheket róna a városra. Rupitzky Jánosnénak a képviselő-testület azon kikötéssel engedte meg, hogy a Szé- chenyi-utczai sétatér mellett árusíthasson, hogy köteles 60 nap alatt egy szétszedhető sátort készíttetni. A Werböczy-utczai szabályozási vonal az építészeti bizottság javaslata szerint álla-' piltatolt meg és elhatároztatott, hogy ezen utcza nyugati részén egy méter és 30 czenti- méteres asphalt-gvalogjárda, a másik oldalán pedig 80 czentiméter széles kő-gyalogjárda a telektulajdonos költségén létesittessék. A 7-től 15 éves elhagyottnak nyilvánított gyermekek gondozása költségei az e czélra rendelkezésre álló alapból teljes fedezetet nem nyerhetvén a tanács javaslatára a képviselő-testület elhatározta, miszerint felír a belügyminiszterhez és kér e czélra 3000 kor. évi segélyt. A közgyűlés tárgysorozata ezzel ki lévén merülve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Kaufmann Izidor, Kun István, Magyar Károly, Spitz Antal és Vida Sándor képviselő-testületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. A Kölcsey-egyesület estélye. A világ éltető eleme, a mindent betöltő szeretet ülte ünnepét f. hó 28-ikán este a városi színházban. — A Kölcsey-egyesület a József főherczeg sanatorium-egyesület javára kiváló egyéniségek részvételével fényes rnü- soru művészestélyt rendezett, mely a nemes emberszeretet érzelmének s a legteljesebb sikernek jegyében folyt le. A színházat zsúfolásig megtöltő elegáns közönség — a város társadalmának szine-java — át volt hatva azon magasztos kötelezettségtől, melyet a socialis élet ró reánk, hogy szenvedő, beteg embertársainkat a lehetőséghez mérten segítenünk, támogatnunk kell. De amellett lelki gyönyörűségére szolgált a humanismus vándorapostolainak, Jászai Marinak, Barabás Bélának és Vemer Lászlónak, valamint a többi ez alkalomra felléptetett kiváló szereplőnek előadása i=. Es így — összekapcsolva a hasznost a kellemessel -— örömmel adózott közönségünk filléreivel az emberszeretet oltárán, élvezte és igaz melegséggel ünnepelte ez eszme fáradhatatlan, buzgó terjesztőit. Az estélyt Gyurovits Mariska vezette be Bállá Miklósnak „A mi ünnepünk“ czimü prologjával, mely megkísérli ecsetelni a veszedelmes kórtól sújtott ember szenvedéseit. De hát lehet-e azt leírni, mit érez a testi fájdalmakon kívül az az ember, aki a halál torkában van? A sok érzéssel előadott szavalatot — az elhangzott tapsok után — Vende Margit zeneszerző czimbalomszáma követte. Concert etude-jét játszotta hatalmas tehetséggel és bámulatos technikával. A legnehezebb fugáknál is kétségtelen biztonságú volt hangvétele, játékának színezése és előadási módja pedig oly valami specialis, aminőt csak nagyritkán hallani. A remek variatiókban bővelkedő etude-öt Dóczy József kiváló zeneköltőnk három szép magyar dalával : Daru-madár . . . Nincs a pusztán rózsabokor ... és Elmentem a templom előtt . . . toldotta meg. Verner László, a József főherczeg sana- torium-egylet főtitkára „Gátszakadás“ czimen tartott szabad előadást, melynek folyamán statistikai.adatokkal bizonyította, hogy a tuberkulózis a mohácsi vésznél is több veszteséget okoz a társadalomnak, azért ideje, hogy a legerélyesebben hozzá lássunk a védekezéshez, mert — amint Németország példája bizonyítja — a 90 sanatorium felállítása óta a gümőkóros betegek halálozása 30°/0-al, a betegség terjedése pedig még sokkal jelentékenyebb mértékben csökkent. Mint mondá, ö csak az újság negyedik oldala: a hirdetés, az ö kötelessége egyesületének, mely oly kiváló hivatást tölt be, propagandát csinálni s azért felkéri Dr. Falussy Árpádné főispán- nét, álljon a vármegyében és Nagykárolyban az egyesület támogatására létesítendő fiók élére, teremtsék azt meg s igy segítsék elő a társadalmi szervezkedéssel a sanatorium- egylet nehéz munkáját. Itt tartjuk inegemiitendönek, hogy Verner beszéde alatt rövidzárlat következtében borzasztó sistergés közepette az egész villamos világítás felmondotta a szolgálatot. Pánik tört ki, a közönség egy része kiáltozva a kijáratok felé szaladt, de nehány szó megnyugtatás után — hogy nincs tűz és semmi baj -— lecsillapodtak az izgalmak, különösen akkor, midőn Jászay Mari megjelent a sötét színpadon. Alig pillantotta meg a közönség a biztonsági lámpák halvány fényénél alakját, kitört a taps és éljenzés. A kiváló tragi ka rendkívüli flegmával, csodás hangján beszélte el, hogy ugyanez az eset állott be Pesten a Nemzeti Színházban, mikor a villamos berendezés féléves volt. Épen „Medeá“-t adták, ö és Hegyesi Mari voltak a színpadon. Amint a világítás megszűnt, ő a legnagyobb hidegvérrel folytatta jelenését s be is fejezte azt. A közönség látva az ö nyugalmát, nyugton maradt, inig ha fejetlenség tör ki, óriási szerencsétlenség keletkezett volna. Az Istentől megáldott művésznőnek itt is sikerült a már kipróbált módszer alkalmazása. Időközben gyertyákat hoztak s ezek fénye mellett folyt le tovább a műsor. Kovács Béla Beriot „Concerto IX.“ ez. darabját játszotta rendkívüli ügyességgel és igen preczizül. Játéka messze felülemelkedik a dilettantismuson, az előadott hangok tisztasága, a kétszólamu részek harmóniája igaz élvezetet szerzett. Vitek Károly karnagy kifogástalan zongorakisérete kellőleg simult a hegedüjátékhoz. jászay Mari, a legnagyobb magy&r tra- gika, jelent meg a legközelebbi függönyfel- gördülés után a színpadon. Művészetének, kiváló tehetségének teljében, melyen nyomot nem hagyott a kor. Fekete bársony ruhát viselt nehéz eirisch csipkével díszítve. Gyönyörűen mély orgánuma a lágy, szerelmes ; tónustól kezdve a legféktelenebb kitörésig hatalmasan szárnyal. Szivvel-lélekkél szaval, s nemcsak érez, de éreztet. Szinte suggerálja a hallgatóságnak az előadott darabban megnyilatkozó eszméket és érzelmeket és igy feltétlen ura a hallgatósága hangulatának. Ez már a művészetek művészete. A közön- I ség pedig hallgatja áhítattal, lesi ajkáról a szót s minden költemény után elemi erővel zúg fel a taps. Először Vörösmartynak „A ! sors és a magyar ember“ czimü költeményét szavalta, azután Petőfitől „Én“, „Sors, nyiss j nekem tért“, „Ha az Isten“, „A csillagos ég“, 1 „Ósz elején“, „Itt van az ősz, itt van újra“, „Hazám“, „Homér és Ossian“ kerültek sorra. Elhallgattuk volna reggelig . . . Énekszám következett ezután. Tóth Mi- czike — oltáregyleti estélyekről már régi ismerősünk — Gumbert „Dalmadárkák“ és Abet „Édes álom“ czimü műdalát adta elő kedvesen, szépen csengő hangon.A zongora- kíséretet itt is Vitek Károly látta el szak- avatottsággal. A következő szám Jászay Mari felolvasása volt. Programm szerint „Emberirtó“ czimü novelláját kellett volna felolvasnia, de — amint mondá — nem volt szive ahhoz, hogy hallgatóságánál az elbeszélés komolysá- ságával és borzalmasságával — a villamos világításnál előállott incidens kellemetlenségét súlyosbbitsa. E helyett egy nemzeti szin1 a á I E EGY EGESZ DOBOZ ÁRA 2.50 KORONA. Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és legizletesebb hizlaló és vértisztitó szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva! Gyermekeknél: Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart, biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését, javítja és rendezi az emésztést. Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigyoszlató szer, mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást. Felnőtteknél:
