Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-06-11 / 24. szám
A ^ \ y J> XXV. évfolyam. Nagykároly, 1908. junius II. 24. szám. NAGYKAROUT És VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megj elenik minden csütörtökön. Előfizetési árak : A politikai rész szerkesztéséért felelős: Egész évre .............................8-— kor. Dr. Adler Adolf Fé l évre.................................4'— „ szerkesztő. Negyed évre 2'_ A szépirodalmi részt vezeti: Az „Ipariigyek“ rovat vezetője: Eg yes szám.........................—-20 ” Simkó Géza, fömunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs Köz ségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Laptulajdonos és J««dó : Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: 1 Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Egy dissonans hang. (—ly.) Két hete, hogy városunkban leleplezték Kossuth-szobrát. Két hete hullt le a lepel annak szobráról, kit Magyarország megváltójaként tisztelünk. Amint az isteni Megváltónak a vallási kegyelet szobrot, emléket emel minden városban, faluban, utón s útfélén, úgy emel a hazafias kegyelet mind több és több Kossuth-szobrot, melyek kivitel tekintetében lehetnek külömbözök, de czéljuk egy : hirdetni a magyar haza szabadságát, függetlenségét. A nagykárolyi Kossuth-szobor, mely e vármegye területén az első és még ez idöszerint az egyedüli, hirdeti, hogy e vármegye s első sorban Várősünk közönsége át van hatva azon magasztos eszméktől, melyek a Kossuth Lajos nevével vannak elválaszthatlanul összeforrva. Ezen eszméket hirdették Kossuth előtt már mások is, ott éltek azok már minden magyar lelkében, de annyi tűzzel, a hazafias felbuzdulás akkora erejével és elszántságával, mindeneket magával ragadó hévvel, nem hirdette előtte még senki. Ezért lett a Kossuth-név és az őt jelképező szobor az önzetlen, megalku- | vást nem ismerő, törhetlen hazafiság i szimbóluma. Ez önzetlen hazafias érzésnek köszönheti létét a nagykárolyi Kossuth- szobor és ezért volt jelentőségében nagy a lefolyt ünnepség. Az önzetlen hazafiság ünnepén megjelentek városunkban a kormány, a főrendiház, a képviselöház, a szomszéd törvényhatóságok, városok, testületek képviselői, hogy hódolatukat a haza- szeretet oltárán bemutassák és akik | látták a hazafiság tüzének fellángolását, csak az elismerés hangján szóltak az itt megnyilatkozó hazafias érzésről. A gróf Károlyi _ Is-tyánné és gróf Károlyi Gyuláné szemeiben' csillogó könyeket nemcsak a hitvesi és gyermeki szeretetből fakadó kegyelet csalta ki, hanem azon mély hazafias érzelem iránti kegyelet, mely örökségként szállt át leányára, mint átszállóit édes anyjáról a megboldogult gróf Károlyi Pistára. Gróf Károlyi István lángoló hazaszeretetét is hirdeti a szobor, mert az ő áldozatkészsége nélkül alig létesült volna az. A Pista gróf emlékezetére letett koszorú és Károlyi Gyula gróf ama szavai, melyekkel a Károlyi család koszorúját letette, bizonyítják, hogy Nagykárolyban a legelsőtől a legutolsóig élnek, égnek azon eszmék, melyekért a képviselőház nevében Szentkirályi Zoltán a szobrot megkoszorúzta. Károlyi Gyula gróf e szavakkal tette le a koszorút: Ne csak múló lelkesedést keltsen bennünk ez a szobor, hanem mentsünk itt erőt a kitartó folytatólagos munkásságra. Komoly, az öntudatos hazafiasságtól áthatott szavak. Nagybánya város tudós képviselője is hangsúlyozta Kossuth azon tanítását, hogy „az eszmékért nemcsak lelkesülni, hanem azokért tenni, küzdeni is kell. “ Nagykároly városa küzdött Kossuth eszméiért a múltban és küzdeni fog a jövőben és kész arra a kitartó folytatólagos munkára, mely hazánk jövő nagyságához vezet. Ily eszmék hatása alatt született meg a szobor felállításának gondolata és valósult meg a gondolat. Ezen eszmék hatása alatt voltunk, midőn a szoborról lehullott a lepel és ünnepeltünk. Fényes ünnepünket nem zavarta TAROZ A. Hogyha olykor . . . Hogyha olykor kedvem támad, Odaszólok a czigánynak: Húzd rá, húzd rá! azt a régit!... Megfizetem egy fillérig! Rég nem volt már egy víg napom, Bánatom most elsíratom. Elsiratom, eltemetem, Ne maradjon a hire sem! Hadd szóljon hát az a nóta! Csapiáros!... bort a kancsóba! Igyunk, fiuk, mindhalálig! Úgysem élünk itt — sokáig. Sallay Lajos. Kirándulásunk. Forró napsugarak füzében indult az ifjú csapat a nagykárolyi állomás felé ; mindegyik arczán az öröm ragyogott, alig várva a vonat indulását, mely új, eddig még nem látott vidékeket ismertet meg tanulni vágyó, fogékony lelkűkkel. Alig indultunk ki a pályaudvarból, meg- i eredt a magyaros jókedv kifejezője, a dal s j ilyen vidám maradt kedélyük egész utón, sőt fokozódott a meglepően szép festői, természeti képek szemlélete közben. Az első éjszakát Nagyváradon töltöttük. Másnap kora reggel talpon volt az ifjúság, mert kirándulásunk egyik legremekebb pontjához, a Rév-Zichy cseppkőbarlanghoz — a Programm szerint — már reggel nyolcz órára akartunk megérkezni. Leírhatatlan az a kép, mely a vonat sötét alagutja után egyszerre elénk tárult; kitörő lelkesedés, öröm vett mindenkin erőt; balról a Réz hegység meredek sziklafalai, jobbról a Máv. patak vízesése, a Király-erdő vadondús lejtői egészítették ki a kedves képet. Elbájolva a vidék szépségétől tettük vizsgálódásunk tárgyává a környéket. Két csapatra osztva tekintettük j meg a hires cseppkőbarlangot, melynek jelentéktelennek látszó, alacsony nyílású bejáratánál ugyancsak vigyáznunk kellett, hogy bele ne üssük fejünket az alácsüngő cseppkő- kolonczokba. De nehány méternyire csakhamar megnő a mennyezet s a cseppkőburkolatok már itt az előcsarnok falán kezdenek jelentkezni és utána a különféle nevet viselő szebbnól-szebb figurák, a természet csodás alkotásai következnek. A különféle színek a legragyogóbb pompában; a fehér, a halvány rózsaszintől a sötét bronz-zöld és feketébe játszó olajzöldig, a sötét-barna árnyalatok egész a feketéig — tündérlakká varázsolják a barlang belsejét, melynek leg- romantikusabb színezetét a középen tovarohanó, Styx nevet viselő patak adja meg. A barlang eddig látogatható legbelső részén van a „Pokol“, melynek bejárata felett egy fekete-sárga zászló búslakodik; ide menekült a föld alá a pokol fenekére : nem jó idő jár reá már oda.fenn. Felfrissítve magunkat a Sebes-Kőrös rohanó vizében, délután utunkat folytattuk tovább Kolozsvár felé, hol egy kedves Operette előadása közben az ország elsőrangú, nagy kényelemmel és fénynyel berendezett színházának szemlélésében gyönyörködhettünk. Másnap Kolozsvár nevezetességeit tekintettük meg, melyek közül a klinika gyönyörű fekvésével és modern berendezésével és a kapucinus zárda Mátyás királykori styl- jével ragadta meg leginkább figyelmünket. Kellemes emlékekkel távoztunk este felé a nagy történelmi múlttal dicsekedhető város falai közül, hogy ismereteinket újabb benyomásokkal gazdagítsuk. Legközelebbi megálló helyünk Torda volt, hova az esti órák-