Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-08-27 / 35. szám
Függetlenségi és 48-as párti Nagykároly város hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fél é vre.....................................4*— „ Ne gyedévre.........................2‘— „ Egyes szám.........................—-20 „ Köz ségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Az „Ipariigyek“ rovat vezetője: Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Városi költségvetés. Előttünk fekszik városunk 1909. évi költségelőirányzata, mely szerint városunk jövő évre előirányzott összes szükséglete 329,485 K 62 f, „ fedezete 172,725 K 79 f. Fedezetlen hiány: 156,759 K 83 f, mely hiány 165,000 K állami adóalap után 95°/o-ban kivetendő községi pótadót igényel. Ha a költségvetést általánosságban vizsgáljuk, úgy azt tapasztaljuk, hogy a községi pótadó az 1908. évinél 2°/0-al apad, vagyis 97°0-ról 95°/(,-ra csökkent. Ezen községi pótadő csökkenése nem jelenti ám azt, hogy városunk az anyagi elöhaladás útjára lépett, vagy pedig a városi tanács, pénzügyi bizottság és a képviselőtestület együttes munkájának sikerült oly módot találni, melylyei a városi polgárság vállaira nehezedő súlyos terheken könnyíteni lehet, hanem igenis azt, hogy a községi pótadókivetés alapját képező állami adók összege 12,000 koronával növekedett egyrészről, másrészről pedig hogy nem kevesebb, mint 16,435 koronára rúg az az összeg, melyet a folyó évi költségvetési szükséglettel szemben a jövő évi költségvetésbe felvenni nem kellett. Ezeket az adatokat tekintve, lényeges pótadó csökkenésére lehetne kilátásunk, mert joggal reméltük, hogy a városi alkalmazottak illetményei javításának, illetve rendezésének kérdése egyelőre szünetelni fog és nem leszünk ismét abban a kellemetlen helyzetben, hogy tiltakozzunk a város polgárainak jogtalan megterheltetése ellen. Már nem egyszer kifejtettük lapunk hasábjain, hogy mi a városi alkalmazottaknak helyzetéirszíVtísen segítenénk, mert méltányosnak tartjuk azt, hogy a tisztességes megélhetéshez szükséges anyagi eszközöket megadjuk, azoknak, kik munkaerejüket a város szolgálatába adják. Nem volna egyetlen szavunk a jelenleg tervezett illetményjavitás ellen sem, ha a város olyan anyagi helyzetben volna, hogy az ezen czimen reá- nehezedö újabb, de állandó terhet meg- birná. De akkor, midőn évek óta egyetlen lépés sem történik arra nézve hogy a város anyagi viszonyain segítve legyen, midőn összetett kezekkel nézzük, hogy bevételeink évröl-évre apadnak és még kilátás sincs arra, hogy helyzetünkben belátható időn belül változás álljon be, — legalább is méltánytalanság a város kiadásainak apadásánál mutatkozó legelső kedvező alkalmat arra használni fel, hogy illetmények javitása czimén a képviselőtestület által már megszavazott 2216 koronán kívül újabb 4233 koronát állítsanak be a költségvetésbe s ezállal majdnem 3°/o községi pótadó emelkedését involválják. Országosan ismert dolog, hogy a városi alkalmazottak illetményeinek rendezése küszöbön áll. A belügyminiszter csak nemrégiben tett oly irányú kijelentést, hogy egy újabb városi törvényt fog a parlament elé terjeszteni, amelynek keretén belül gondoskodás fog történni a városi alkalmazottak fizetésének egyöntetű rendezéséről is. De ugyanakkor segíteni kivánnak a városok helyzetén is, mert a kormány majd belátja, hogy a mai viszonyok között TÁRCZA. Búcsú a fiat utói. Kis fiacskám utrakészen, Most ül fel a vonatra. Az elválás végperczében Lelkem őt úgy siratja! Könnyben úszik mindkét szemem S ajkam olyan hallgatag, Hogy tőlem most búcsút vészén, Mint csörtető kis patak. Törűlgeti ö is szemét S könnyei mint Indiának! A válás hogy elérkezék, Kis szívének búja nagy. Aíessze, messze útra indúl. Sokáig lesz ő oda A Sajónak partjain túl . . . S hogy sír, zokog — nem csőd,a. Isten veled, kis fiacskám, Életemnek lelke te! Múlandó az élet . . . S aztán Vájj’ ki tudja, lát lak-e ?! . . . Imádkozzál mindig híven S nem leszel te elhagyott: Vigyáz reád a jő Isten És az égi, angyalok! Sallay Lajos. d_in.ri.3re. Szép nagy darab dinnye földje vau Bállá Mihók bácsinak, meg van két fertály; ott terül el a falu alatt egy szép lankás helyen ; a legjobb fekete porhanyós föld ez a határban, a Mihók bácsi legfőbb büszkesége, nem is terem ilyen dinnye senkinek messze vidéken mint neki. A föld körül van ültetve dús lombo- zatu akáczfával és mikor a fák fehérlenek a selymes illatos virágfürtöktől, Mihók bácsi megelégedett, boldog szívvel, áhitatos lélekkel veszi le minden hajnaihasadáskor és napszálltakor a kalapját, hogy kérges napbarnított kezeit összetéve, buzgó imát mondjon Annak, akitől minden szép és jó ered e világon. Bállá Mihók bácsi istenfélő, vallásos ember, mint ilyennek az isten félelem megedzette a lelkét, rendíthetetlen bátorságot adott a szivébe, van is szüksége rá, hogy ! * fi fü fi fi fiM# ¥*!*»(• fi BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 6. sz. 120 szobával. A fö- és székváros legújabb és legmodernebbül berendezett szállodája. *fi:í«í«Kfi filítfvLfí ífcféfi}?«*