Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-01 / 31. szám
XXIV. évfolyam. Nagykároly, 1^07. augusztus 1. f jL y \ l\ t Úfj? m •» \ 31-ik szám. f i f I\ ... i) f NAGYKÁROLY Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre..................................................8.— korona. Fél évre . . . .......................................4.— Ne gyedévre..............................................2.— Eg yes szám..............................................—.20 Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Aggódó reménységgel vártuk, szorongó szivvel lestük, hogy a kinzó betegség, mely választókerületünk országgyűlési képviselőjét gróf Károlyi Istvánt gyötörte, mikor fog jobbra fordulni ?! Reménytelt szivvel üdvözöltük a betegség jobbrafordulását tudató híreket s mikor ősi családi fészkébe visszatért, bizton hittük, hogy gyermekkori kedves emlékeinek helyén, az annyira szeretett családi kastély életet adó levegőjében hatalmas szervezete legyőzi a gyilkos betegséget s daliás alakját csakhamar ismét látni fogjuk magunk között. Hiú remény volt! Károlyi István gróf tegnap délután 3 órakor megszűnt élni! Akkor, midőn a nemzetnek talán sohasem volt nagyobb szüksége megalkuvást nem ismerő, önzetlen, igaz hazafiakra; akkor, midőn mindenoldalról ellenségek támadnak erre a szegény nemzetre; akkor, midőn az egész emberre remény telten néztünk, akkor ragadja el a kérlelhetetlen halál a legönzetlenebb hazafit, a legjobb magyar embert, az egész emberek között is a legelsőt! Pedig olyan kevesen vannak, kikre ez a szegény, elárvult nemzet bizalommal tekinthet. Olyan kevesen vannak, kiktől sorsunk jobbrafordulását várhatjuk! Mélyen megdöbbentő ez a haláleset, mely nemcsak vármegyénket és különösen városunkat, de az egész országot is mély gyászba borítja. Mert Károlyi István gróf nevét nagy őseinek fényes nevei mellé is ragyogó betűkkel véste be a történelem lapjaira. A Károlyi grófi család története szorosan összefügg a magyar nemzet legfényesebb korszakának történelmével. A hol a magyar szabadságért küzdeni kellett, a hol a nemzeti érzés fejlesztéséről volt szó, ahol a nemzet boldogulása és előrehaladásán munkálkodni kellett, a gróf Károlyi család tagjait mindenütt ott találjuk a küzdők legelső soraiban. A megboldogult is egyike volt azon keveseknek, kik mindenek előtt magyarok, csak azután emberek! A legnagyobb magyar Nagyasszonynak fia hogyan is lehetett volna más, mint ami volt? Aki azokról az ajkakról hallotta a hazaszeretet édes igéit, aki tőle tanulta meg az első szót kimondani, aki az ö lelkét öntötte át magzatának leikébe, csak azzá válhatott, ami volt, nagygyá, igazzá és mindenekfölött magyarrá! Egész élete nyitott könyv! Gyermekkorától kezdve haláláig a következetes férfiasság mintaképe. Szent előtte minden, ami a nemzet javára válik. Az adott szónak rabja. A korrupeziónak kérlelhetetlen ellensége s üldözője mindenkinek, aki a kifogástalan tisztességnek még csak látszata ellen is vét! Nem üres szócsépléssel kívánt feltűnni, nem kereste a könnyű sikereket, nem hajhászta a népszerűséget, de ha egyes alkalmakkor felemelte szavát, amit mondott bátran, férfiasán mondotta, nem egyszer gyújtotta szavaival lángra a már-már szunnyadó nemzeti érzést! Hogy hazánk legválságosabb korszakában mit tett Ö a nemzeti ellenállás érdekében, az az egész ország előtt ismeretes! Az ő nemes példája hány követőt vonzott maga után, tudjuk mindannyian. Hiszen Károlyi István gróf elismert vezére volt a magyar arisztokracziának s az ö állásfoglalása döntő súlylyal esett a mérlegbe. S azután, midőn már a küzdelemre nem volt többé ok, midőn a nemzeti kormány elfoglalta helyét, midőn a tulipán eltűnt az emberek kebléről,_ az ő tulipánja ott diszlett kabátjának gomblyukában, palotáját tulipánokkal diszittette fel, szóval, tettel azon volt, hogy a nemzeti érzést jelképező tulipán minél szebben, minél fényesebben virágozzék, hogy mindenkinek lelkét az az égő bonszerelem hevítse, amely az ö lelkét járta át. És ez az igaz nagy szív megszűnt dobogni. A kéitelhetetlen halál kioltotta azt a nemes életet, melynek minden pillanata hazájának volt szentelve. Pótolhatatlan űrt hágy maga után. Nagy a nemzet vesztesége, talán nagyobb a vármegyéé, de hogy mi, Nagykároly városa mit veszítettünk benne, azt talán kimondani sem lehet. Egyetlen szó van arra, hogy mit veszítettünk: mindent! Mert nem lógja többé felemelni hathatós szavát érdekünkben, nem fogja többé szivén viselni ennek a szegény városnak előrehaladását s ki tudja, vájjon vágyaink, czéljaink ü nélküle teljesedni fognak-e, s nem állunk-e ismét egy oly küzdelem előtt, melyben vesztesek maradunk? Soha igazabb gyászt nem jelképeztek még talán a házakon lengő gyászlobogók, mint most, soha mélyebb gyász nem töltötte el a sziveket, mint gróf Károlyi István halála fölött. Isten veled nemes gróf! A kaplonyi sirbolt ajtai nemsokára bezárulnak földi maradványaid után. Elhangzanak a zsolozsmák s az örök válás könnyei ráhullanak koporsód fedelére! De emléked élni fog! Mert oly fényes emléket hagytál magad után, melyet mindenkor követendő példa gyanánt fogunk állítani gyermekeink elé. S inig örök álmodat aluszod imádott édes anyád mellett, megfogadjuk, hogy példádat a hazaszeretetben követni fogjuk! Az elhunyt gróf életrajzi adatai a kővetkezők: Károlyi István gróf — néhai Károlyi György gróf és Zichy Karolina grófnő legifjabb fia — 1845. február 2-án született Budapesten. Tanulmányait itthon végezte, majd 1865-bén Firenzébe ment, ahol közelebbi érintkezésbe lépett a magyar emigráczió kiválóbb tagjaival. Innen eredt azon elhatározása, hogy a következő évben Tibor gróf bátyjával együtt belépett a magyar légióba, ahol Klapka tábornok segédtisztje volt. Mikor a fegyverszünet megköttetett s a magyar légió feloszlott, bátyjával ő vezette a határra azokat, akik hazatérni szándékoztak, a határon azonban elfogták őket, Bécsbe vitték s csak Bismark herczeg hatalmas befolyásának volt köszönhető, hogy nem állíttattak haditörvényszék elé. Szabadonbocsáttatása után Párisba ment s onnan 1867-ben hazatérvén, nőül vette Csekonits Margit grófnőt. Hazajövetele óta állandóan előkelő szerepet játszott a magyar társadalmi életben. Hosszabb ideig volt a fővárosi Nemzeti Kaszinó igazgatója is. Vármegyénk életében vezérszerepet vitt; a közigazgatási bizottságnak tagja, a nemzeti ellenállás idején a vármegyei oppositio egyik vezetője, a 60-as alkotmányvédő bizottság elnöke volt. Választó- kerületünket első Ízben 1887-ben képviselte pártonkivül programmal, az 1892-iki választáskor a kormánypárthoz csatlakozott, később ismét pártonkivüli, majd nemzetipárti lett. Csatlakozott Apponyi Albert gróf táborához, akinek lelkes hive volt s akivel együtt az 1904. november 18-iki alkotmánycsiny miatt a függetlenségi pártba lépett be, melynek ezen időtől fogva tekintélyes, nagy- befolyású tagja lett. Függetlenségi programmal választotta meg választókerületünk az 1905-iki januári választások alkalmával egyhangú lelkesedés mellett. A parlament az állandó összeférhetetlenségi bizottság elnökévé választotta azt az embert, aki mindenkor üldözője volt a tisztességtelen dolgoknak, mint a puritánság példányképe. Városunk beléletében szintén nagyfontosságu tényező volt. Áldozatkészségével tette lehetővé a Kossuth-szobor felállítását, amidőn a maga nevében 2000 koronát, édesanyja emlékére 1000 koronát ajánlott fel a szobor költségeihez. Néhány hónapja súlyos betegség támadta meg az életerős szervezetet, mely tegnap délután 3 órakor — miután Palczer Ernő nyug. kegyesrendi házfőnök, kiérdemesült kormánytanácsosnak meggyónt — kioltotta életét. A megrendítő hir egy pillanat alatt bejárta az egész várost, mindenütt meglepetésszerüleg hatva. Egymásután tűntek fel a gyászlobogók a középületeken és számos magánházon. Megkondult a róni. katb. nagytemplom haranja is, hogy széliében hirdesse kegyurának Teremtőjéhez való visszatértét. A betegágynál a halál pillanatában neje Csekonits Margit grófnő, kezelőorvosa Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos és Barta tanárnak városunkban idéző asszis- tense állottak. Fia Károlyi György gróf ma reggel jött, leánya Károlyi Melinda grófnő férjével Károlyi Gyula gróffal holnap reggel érkezik édes atyja temetésére, mely holnap, folyó hó 2-án délután fél 4 órakor lesz, amikor is a holttestet itt beszentelik s azután a kaplonyi családi sírboltban teszik örök nyugalomra. A temetésre nagyban folynak az előkészületek. Az elhunyt gróf a kastély kápolnájában van ravatalra téve. Holnap helyezik át az átriumba. Tiszta feketébe öltözött holttestét fekete csipkével díszített fehér selyem takaró borítja. Ravatalánál neje, fia és gróf Dessewffy Aurélné Károlyi Pálma grófnő vannak. Dessewffy Aurél gróf ma délben érkezett ide, s úgy a mai nap folyamán, mint holnap számos magasrangu vendég jön a temetésre. A kormány képviseletében Josipovics Géza horvát miniszter jön holnap délben a gyorsvonattal. Városunk polgármestere szabadságát megszakítva holnap reggel szintén hazaérkezik. Ma déltől kezdve a kastély kapujánál 2 diszruhás városi hajdú áll őrt. G-róf ZsZá.rol'jri István..
