Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-01 / 31. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

Legjobbjaink egyike volt ö s hosszú, tevékeny élete maradandó nyomokat hagyott hátra a magyar nemzet fejlődésének, fölvirágzásának történelmében. Fényes és büszke nevet, áldott emléket, virágzó családot, nagy vagyont s a nemzet érdekeinek előmozdítására kifejtett példás áldozatkészsége elszám- lálhatatlan alkotásait hagyta hátra. Neve fénylett a Széchenyié mellett, életének története részt kér a nemzeti nagy mozgalmak, az ébredés és újjászületés évei, a negyvenes évek történetéből és messze benyulik az azt követő évtizedek eseményei közé. Magyar volt érzése és gondolata, fénylő mintaképe e tekintetben arisztokracziánknak s voltak idők, midőn az ő termei gyúpontját képezték az ujraébredő nemzeti életnek. Főur volt, büszke és nemes, áldozatkészsége kimerit- hetlen s a vagyonszerzésben okos és szerencsés anélkül, hogy nevét akár csak egy kis árny is bántaná a legújabb idők oly kétes vállalkozásaiból, melyekhez czégérül a főúri neveket szokták kikölcsönözni. Inkább tettei, mint születése által magasodott ki, pedig családja is egyike a legfényesebbeknek, melyeket a haza felmutatni tud. Ha az akadémiára, a Tisza-szabályozásra, a tudomány, irodalom, vagy a közgazdaság bármely nagyobb momentumára gondolunk, mindenütt az ő nevét látjuk ragyogni első sorban, s a cserkoszoru épp úgy illeti meg a rendületlen nemzeti érzelmű hazafit, az áldozatkész főurat, az úttörők egyikét, amint példányképül idézhetjük benne a jó gazdát, ki hosszú időkre alapitá meg családja jólétét.

Ötven év történetét kellene elmondanunk, ha részletesen rajzolni akarnék mindazon fontosabb hazai eseményeket, melyekben gróf Károlyi György részt vett, mindig a szabadelvű, józan haladás, igaz hazafiság lobogója alatt működve a nemzet javára. Csak főbb adatait jegyezhetjük ide a nemes főur életrajzának, alább még néhány érdekes vonást csatolván hozzájuk jelleme megvilágításául.

Gróf Károlyi György 1802-beu Bécsben született s atyját gróf Károlyi Józsefet egy éves korában vesztette el. A derék apa azonban végrendeletében fiait illetőleg fontos intézkedést. tett: meghagyta, hogy Magyarországon, magyar tanítók és magyar szellemben neveljék őket. Az özvegy, szül. Waldstein Jozefa grófnő eleget is tett az atya hazafias kívánaténak s három fia: István, Lajos és György a magyar érzelmű föurak élén haladott mindenkor.

Gróf Károlyi György 1820-ban az akkori szokás szerint a császári dzsidás ezredbe állott be s még ezen év őszén hadnagygyá tétetve, átment a Württemberg huszárokhoz. 1821. tavaszán a Hessen-Homburg huszárezredbe lépett át, hol ugyanakkor a nagy Széchenyi is szolgált, mint kapitány. A két főrangú ifjú már ekkor közelebbről megismerkedett egymással, habár együttlélük nem tartott sokáig, mivel Károlyi 1822 telén Nőshez nevű könnyű lovasezredhez neveztetett ki kapitánynyá.

Az ifjú csakhamar megelégelte a katonaéletet s 1824-ben megválva onnét, hosszabb útra ment külföldre. Különösen Francziaor- szágban s Angliában tartózkodott hosszabb ideig. Az 1830-iki telet Párisban töltvén, ott sok jeles férfiúval kötött barátságot. Időközben hazánkba is többször visszajött. Részt vett az 1825-iki országgyűlésen is s itt Széchenyi lelkes példájára az akadémia javára ő is 40 ezer forintot ajánlott fel. 1830. nyarán visszatért ismét s júliusban Szatmár- megye részéről képviselővé, 1832. márczius havaban pedig az akadémia tiszteletbeli tagjává választatott.

1833-ban hosszabb s az eddigieknél is nagyobb utazásra indult. Az őszt és telet Olaszországban s különösen Nápolyban töltötte. 1834 tavaszától kezdve egymásután meglátogatta Máltát, Görögországot, Egypto- mot, Nubiát, Arábiát, Palestinát és annak egyes vidékeit, Syriát, Kis-Ázsiát és innen átjővén, Konstantinápolyban hosszabb ideig tartózkodott, majd Maczedonián s Szerbián át I83p nyarán Pestre megérkezett. 183fi-ban részt vett a pozsonyi országgyűlésen s ugyanakkor vette el nőül gróf Zichy Karolinát, kivel esküvőjük után hosszabb körutat tett Európában.

Károlyi György társadalmi s politikai működése ezután kezdődik. Az országgyűléseken 1848. szeptemberig mindenkor részt vett s a mérsékelt ellenzékhez tartozott. 1838-ban az árviz-bizottságnak volt tagja. 1839 tavaszán Csongrádmegye íőtspáni helyettesévé, 1841-ben Békésmegye, 1848-ban István nádor által Szatmármegye főispánjává neveztetett ki. Társadalmi téren nevezetes működése az orsz. gazdasági egyesületnél, melynek 1840. óta sok ideig elnöke volt, a Tisza-szabályo- zásnál stb.

Az 1848-iki mozgalmakban őszinte hive volt a nemzet ügyének s a később bekövetkezett reakezió napjaiban, bár maga is csak bajjal és nagy áldozatok árán menekülhetett, a szerencsétlen bujdosóknak s más szenvedőknek kifogyhatatlan bőkezüségü és bátor pártfogójuk volt. Budapesti fényes termei a

A temetésre vonatkozólag eddig a következő intézkedések történtek; a vármegye törvényhatóságának, a város képviselőtestületének 12—12 tagú küldöttsége és a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt elnöksége holnap délelőtt 11 órakor Dr. Falussy főispán vezetése mellett teszik le koszorúikat a ravatalra rövid nehány szó kíséretében. A függetlenségi párt koszorúja e feliratot fogja viselni: „Pártunk felejthetetlen disz- elnökének — a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt“. A vármegye, város és a párt, valamint a Kölcsey-egyesület tagjai délután 3/4 3 órakor gyülekezik a vármegyeháza nagytermében, ahonnan együtt vonulnak a temetésre. A gyász- szertartás az átriumban lesz, hová a törvényhatóságnak és képviselőtestületnek 12—12 tagja, a függetlenségi pártnak elnöksége bocsáttatik be, a menet többi része az átriummal szemben a parkban foglal állást s a beszentelés után csatlakozva a küldöttségekhez, gyalog megy a gyászkocsi után, a képviselőház és az országos függetlenségi párt küldöttségét követve.

A temetésnél a vármegye, város és párt részéről mindenféle beszéd a család egyenes kívánságára elmarad.

Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter a halál hírére a következő sürgönyt intézte Dr. Falussy Árpád főispánhoz :

„Megdöbbenve hazánkat és pártunkat ért pótolhatatlan csapáson, alig találok szavakat részvétem kifejezésére, hanem én is súlyosán beteg vagyok, képtelen ágyból mozdulni, ezért lehetetlen temetésen megjelennem. Intézkedtem, párt küldöttsége vigyen koszorút. Kossuth. Herkules- fürdő.“

A vármegye törvényhatósága, a városi képviselőtestület és a nagykárolyi függetlenségi párt a haláleset és temetés közötti rövid terminusnál fogva csak a temetés után tartanak rendkívüli közgyűléseket, melyeken mély gyászuknak és részvétüknek méltó módon kifejezést adhatnak. Ugyanezen testületek a szombaton tartandó ünnepélyes requiemen küldöttségileg részt vesznek. A Kossuth Lajos asztaltársaság, melynek védnöke volt az elhunyt, szintén testületileg zászló alatt fog kivonulni a temetésre. Gyülekezés délután 3 órakor a törzshelyiségben.

^áurol3rIátírta : Pozsonyi Gábor.

Ama 108 magyar nemzetségnek, mely másodízben jött ki Szittya-országból és 216,000 fegyveres népből állott, egyike volt a Kopien nemzetség, melyből a Károlyi-ág ered. E nemzetség Szatmármegyében telepedvén meg, az első osztályból kapta birtokait, melyeknek nagy részét a Károlyiak grófi ága, mint a Kopien törzsöknek egyik sarjadéka, most is bírja.

A Kopien nemzetség sok kiváló férfiút adott a nemzetnek, kik közül mi itt csak a Károlyi-ágnak jelesebb hajtásait vesszük szem- ügyre. , j

Károlyi Bertalan volt az első, ki a magyar történetben nevezetesebb szerepet játszott. Zsigmond magyar királylyal-a külföldön járt és vitézi tettei által mind a fejedelem, mind a haza iránt magának fényes érdemeket szerzett, melyeket,' de kivált különféle súlyos körülmények között és legnehezebb küldöttségeiben, Franczia-, Angol- és Németországban jártakor bizonyított hűségét és tapintatos magatartását a király figyelembe vevén, régi nemzetségi birtokaira neki uj adománylevelet adott Constanzban 1418-ban sz. Bálint ünnepén. Károlyi László, Bertalan testvére, ki Lancz név alatt ismeretes, egyike volt Mátyás király embereinek. A német császár ellen folyó háborúban Aíátyás király külön levelet menesztett Károlyihoz, melyben hizodalmasan megkérte, hogy állítson fegyveres csapatot s vezesse azokat személyesen Haimburg alatt álló táborához. A levél végén megígérte, hogy királyi kegyelmén fölül még hadaira teendő költségei visszatérítésére is számot tarthat.

Károlyi Jánosnak gyermekeiről nem, csak unokájáról tesz említést a história. Ez Károlyi Mihály volt, ki már 10 éves korában elveszté atyját. Anyja, Perényi Erzsébet, a magyar anyák mintaképe, fiát leggondosabb nevelésben részesité. A gyermekkorból kilépve, II. Mátyás király udvarához került, hol két évig asztalnoki hivatalt viselt. Utóbb úgy hadi, mint udvari hű szolgálatainak elismeréséül a király kiemelte őt a nemesek sorából és 1609. decz. 11-én a Nagyok, vagyis leveleik pecsétlésében vörös viaszszal élhető bárók sorába helyezte.

Fia, Károlyi Adám, mint a szatmári erősség főkapitánya, örökös nélkül halt meg és igy Mihály öcscse, Károlyi László, a mostani Károlyi grófoknak dédőse következett a szat- mármegyei főispánságban. Első fia 1682-ben, mint főezredes a Tököjy Imre elleni harcz- ban Szatmár alatt vesztette életét. Második fiának, Lászlónak úgy a törökök, mint Tököly emberei f'öldulták összes faluit, elhajtották marháit és szatmári házát kivéve, 1670-ben alig maradt annyi helye, hogy ama viszontagságos időben fejét lehajthatta volna. Mint főispán, arany sarkantyus vitéz, királyi fő- udvarmester az 1681-iki országgyűlésen királyi biztossá és felső Magyarország kir. táblájának bárójává neveztetett. József király koronázási ünnepélyére 1687. aug. 26-án öt is, fiát is külön levéllel hívta meg. Húsz gyermeke közül csak egy maradt életben.

Ez Sándor volt, ki Leopold császár alatt a zivataros háborúk és zendülések idejében több Ízben hü szolgálatokat végzett s nemcsak a polgári ügyekben, hanem a hadi dolgokban is elsőrangú szerepet játszott. A Törökországban volt Tökölynek hívei nem nyugodtak. 1697-ben Tokay Ferencz 20 éves ifjúnak vezénylete alatt jul. l-én Zemplén megyében újra fegyvert ragadtak. Károlyi a megye bandériuma élén ment volt ellenük s elzárta előlük az utat Szatmármegyébe.

1703-ban mindenütt lobogott már 11. Rá- kóczy Ferencz és Bercsényi táborainak tüze. Károlyi rég tudósította Nigrelli Octávot., Magyarország főkapitányát, de ez csak némi segédcsapatokat küldött, melyeket Károlyi egybecsatolván a Hajdúk városaiból Szatmár, Ugocsa, Bereg, Mármaros és Szabolcsmegyék- böl egybeszedett sereggel, megindult azzal a fölkelők ellen, kik Doiha mellett Mármaros- ban Rákóczit várták. Julius 5-én szétverte őket s több foglyon kívül több zászlót vett el tőlük, melyeket maga vitt föl Bécsbe, hogy azokat ott átadja, egyszersmind a fölkelés nagyságára és a legsürgősebben teendő komoly rendelkezések szükségére figyelmeztesse a fejedelmet.

A fölkelés ezalatt egyre terjedt s Károlyit még mindig Bécsben tartóztatták, ki, midőn terve el nem fogadtatott, aug. 13-án odahagyta Bécset s október 14-én Rákóczi zászlójához csapott át. Rákóczi örömmel fogadta. A kecskeméti rónán álló jászok és kunok, valamint a Duna balpartján levő seregeinek fővezérévé tette. Rákóczi vezérei azonban kancsal szemmel figyeltek reá. — 1704. jan. 2-án Széchenyi Pál kalocsai érsek királyi parancsot kapott, hogy a fölkelőkkel alkudozásba ereszkedjék. Ez erről Rákóczit levélileg tudósitá s nemsokára azután Gyöngyösre rándult, hogy Leopoldot Rákóczi föltételeiről tudósítsa. Pakson újabb alkudozások indíttattak, de azok sem vezettek eredményre. Leopold halála után I. József rajta volt, hogy elégületlen magyarjait lecsöndesitse s Rákóczi maga sem idegenkedett a békéltetéstől s azon ürügy alatt, mintha Oroszországból segédseregeket akarna hozni, 1711. február 2-án Lengyelországba ment. Pálffy János császári fővezér már egy ízben értekezett Rákóczival a békesség felett s ennek eltávozta után Károlyival, ki csakhamar Rákóczi után ment Lengyelországba, hogy közölje vele Pálffy újabb föltételeit. Az ott jelen volt Bercsényi, Forgách, Eszterházy mind titkos ellenségei voltak Károlyinak és arra unszolták Rákóczit, hogy fogassa el azonnal Károlyit. Rákóczi azonban e helyett híveinek gyűlést hirdetett Husztra, mely gyűlést Károlyi önhatalmúlag Nagykárolyba vitt át s olt egyeztek meg a felkelés fő tagjai ama föltételekben, melyek alatt a béke megköttetett. A gyűlés e pontozalokat megküldte Rákóczinak azon kérelemmel, hogy fogadja el és írja alá azokat. A letisztázott alku- levelet azután fölolvasták fönszóval egy tágas csűrben és ápril 30-ikán megállapították az eskü és. menedék formáit és másnap Pálffy 200 vasastól kisérve megérkezett s Károlyi a hadirendben felállított sereg előtt a többiekkel egyetemben letette a hűség esküjét,

I mely után Pálffy Károlyi felé fordulva, meleg I szavakban köszönte meg a békeszerzésben viselt fáradozásait; neki tulajdonitolta a haza nyugodalma megszerzésének örök dicsőségéi s kérte, legyen hathatós eszköz a bizalmatlanság teljes elenyésztetésében. Pünkösd-hó első napján íratott alá a frigylevél, mely véget vetett a zordon polgár-háborúnak, mely j szerzőjétől és keletkezési helyéről hordja a nagykárolyi békekötés nevét.

Károlyi Sándort ez érdemeinek jutalmául, Eleonora özvegy fejedelemné grófi méltóságra emelte.

Politikai pályájának terhei közt nem feledkezett meg jobbágyairól sem, valamint saját jószágainak tökéletesbitésén is sokat fáradozott. Az osztrák örökös tartományokból, Olasz- és Németországból földműves és mesteremberekből álló gyarmatokat telepitett a háború viszontagságai közt elpusztult helységekben s őket lehetőleg segítette : a selyemtenyésztést pártfogolta, terjesztette ; iskolákat, paplakokat, templomokat építtetett vallás- különbség nélkül. Az utóbbiak közt különösen felemlitést érdemel a szerzetesek háza és a szegények kórháza Nagykárolyban s a Szt.- Klára apácza-zárda Budapesten. Meghalt 75 éves korában.

Fia, Ferencz, 1705-ben született. Már 16 éves korában Szatmármegye főispánjává neveztetett ki s 1735-ben a Rajna-menti háborúban ő vezérelte a gróf Károlyi Sándor-féle lovas ezredet. 1739-ben a török háborúra készülvén, lovassági föhadvezérré, a következő évben a hétszemélyes itélőszék köz- birájává, azután pedig főasztalnok-mesterré neveztetett. Mint tudománykedvelő s mint maga is iró, 1755-ben nemzetsége lakhelyén Nagykárolyban könyvnyomdát állított, mely czelra a lőcsei nyomda műszereit vásárolta meg 2567 forinton. Első nagykárolyi nyomdászok Pap István és Biró Mihály voltak.

Gróf Károlyi Antal, Ferencz fia, 1732-ben született, Pozsonyban tanult, azután atyjának lovasezredébe lépett. A lobositzi véres ütközetben 1755. okt. elsején mellén nehéz zúzást kapott. Hochkirchennél ő vezényelte az Eszterházy-ezredet, bevette a poroszok ágyu- sánezát es elfoglalt 36 ágyút. E csatában a mellén viselt zúzás miatt ellankadt lováról leesett s katonái majdnem eltapodták. Azonban érvágás és rövid nyugalom után ismét lóra ült s zavarba jött ezredét rendbe hozta, minek jutalmául a Mária Terézia-rend keresztjét kapta. 1759-ben a nagybányai bányászhivatalnak három év alatt 1-2,000 köböl gabonát küldött, a pozsonyi nemzeti iskolákra

10.000 irtot adott, s mint az iskolák kir. főigazgatója, fáradhatian munkássággal mozdította elő a közoktatási intézeteket. E mellett a Bereg-, Ung-, Szabolcs-, Zemplén-,- Ugocsa- és Szatmár vármegyéket árvizekkel pusztító folyók szabályozásán fáradozott. A 28 |~j mértt'öldnyi ecsedi lápot több mint

17.000 Irt költséggel jórészt iecsapoitalta; helységeket uj telepitvényekkei népesített, iskolákat, templomokat épített, szegény tanulókat segített stb. stb.

Így teljesítvén a jó hazafinak tisztjét, egymást érték a fejedelmi kitüntetések. — 1775-ben kir. íöasztalnokká, utóbb föhadi tármesterré, majd a magyar nemes teslörség kapitányává, s miután a horvát, tót és dal- mát báni méltóságot több oknál fogva el nein vállalta, aranygyapjas vitézzé neveztetett ki. Meghalt 1791-ben Penzingben, Becs mellett.

Gróf Károlyi József egyetlen gyermeke volt Antalnak; elemi iskolait Váczon, a törvényt Pesten végezte s Bécsben a legjelesebb tanárokat hallgatta. 1790. aug. 20-an mint Szatmármegye zászlóaljának fővezére a megye seregét Bécsbe vezette s még azon év okt. havában mint országos követ a kir. kötés- levelet Budáról Frankfurtba vitte s onnan egyúttal meghozta a királyi választ. Atyja halála után átvette Szatmármegye főispán- ságát s a köz-szükség és ismételt háborúk alkalmával saját költségén 555 ujoncz katonát állított s a hadi szükségekre 124 ezer Irtot, 4400 pozsonyi mérő zabot, 2800 mérő kétszerest és 1900 mérő rozsot adott. Nemes irányú életének korán vége szakadt. Meghalt 35 eves korában. Neje gróf Waldstein Erzsébet áldott lelkű nő volt, a szegények vigasza, istápja. Hat gyermeket hagyott hátra. Ezek közül Mária, gróf Königsegghez ment férjhez. A második gyermek István volt. Elsó hitvese ennek Dillon Eduárd gróf ezredes helytartónak leánya, Georgina volt. Ettől születetett Károlyi Ede és Erzsébet. Második hitvese Eszterházy Francziska grófnő volt, Sándor anyja. Harmadik neje báró Orczy Tekla.

Harmadik fia Lajos, Csongrádmegye .volt főispánja s a magy. gazdasági egyesület elnöke. Házasságra lépett Kaunitz Rittberg Aloiz herczeg leányával. Két gyermeket hagyott háLra: Lászlót és Alajost. Negyedik gyermeke Francziska, ki Sztáray Albert grófhoz ment nőül, ötödik György, mostani grófunk és országgyűlési kégviseiőnk édesatyja. Az elhunyt 1836-ban kelt egybe Pozsonyban vásonkeői Zichy Karolina grófnővel. Hat gyermeket hagyott hátra: Gyulát, Viktort, Gábort, Tibort, Istvánt és Pálmát.

István, Lajos és György grófok szem előtt tartva őseik hazatiságát s hazájuk és alattvalóik boldogitására irányzott törekvéseit, világitó példát nyújtottak a közhasznú intézetek előmozdításában, terjesztésében. E három testvér fényes belükkel irta be nevét a hazai történet könyvébe.

Bennünket e testvérek közül közelebbről gróf Károlyi György élete és munkássága érdekelvén, emlékezzünk meg róla az alábbi sorokban: