Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-23 / 34. szám
XXIII. évfolyam. Nagykároly, 1906. augusztus 23. 34-ik szám. NAGYKÁROLY Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. • Előfizetési árak: Egész évre.......................................... 8.— korona. Fél évre ......................................................4.— „ Ne gyedévre ..................................................2.— „ Egye s szám.................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelősek: Dr. Adler Adolf és Papp Béla társszerkesztők. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben.) Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Szatmár — ellenünk. Megszoktuk mi már szatmári szomszédainktól azt, hogy mindent, a mit városunk emelése és fejlesztése érdekében tenni akarunk, az az ö részükről irigységet, féltékenységet és rosz- akaratot kelt. Megszoktuk, hogy velük szemben örökös harczban kell állanunk, mert Szatmár sehogysem tud belenyugodni a vármegyei székhelynek oly sokszor megbolygatott, mindannyiszor azonban kudarczot vallott — áthelyezésének ügyébe s valahányszor a mi érdekünkben akár a megye, akár más oldalról valami történik, azt Szatmár városa okvetlenül megakadályozni törekszik. Féltékenységgel, irigységgel nézte a Nagykároly—mátészalkai vasút létesité- sét s épen ily érzelmekkel viseltetik a Nagykároly —érendrédi út kiépitése iránt is. Amit pedig csak még a kezdet legelején levő, törvényszékünk visszaállítása érdekében megindult mozgalommal szemben elkövetnek a mi jó szomszédaink, az csaknem hihetetlen. Minden követ megmozgatnak, sajtójuk révén már jóelöre telekürtölik az egész országot az ö sérelmeik hangoztatásával s folyó hó 11-én már egy értekezletet is tartottak képviselőjük Dr. Kelemen Samu elnöklete alatt, melyen nem kevesebbet határoztak el, minthogy a nagykárolyi törvényszék visszaállítása érdekében megindult mozgalommal szemben 1. népgyülést rendeznek; 2. küldöttség utján emlékiratot terjesztenek fel a bel- és igazságügyminiszterhez, melyet a lakosság ezreivel aláíratnak; 3. érdekeikben szintén fenyegetett törvényhatóságokhoz fordulnak, hogy az eszme ellen nagyobb hatással együtt tiltakozhassanak; 4. állandó szükebb bizottságot választottak a mozgalom irányítására és figyelemmel kisérésére. Ezen nagyhangú határozaton kívül egyik lapjuk a „Szatmár és Vidéke“ a kérdéssel foglalkozó vezető ezikkében annak a nézetének ad kifejezést, hogy törvényszékünk visszaállítását „csakis a személyes befolyások túltengése és a közéleti tisztesség végső elfajulása valósíthatná meg csupán“. Hogy Szatmár város ily nagyarányú mozgalmat indított ellenünk, azon nem csudálkozunk legkevésbé sem. Nem csudáihoz unk pedig azért, mert ismerjük azt a rendkívüli önzést, mely a mi örökös riválisunkat jellemzi. Mindent magának,— másnak semmit! Felhasználni mindent, hogy megvédhesse a maga érdekét, hangzatos jelszavakat dobni a tájékozatlan közönség közé s beugratni még a szomszéd törvényhatóságokat is, csakhogy Szatmár érdeke ne szenvedjen csorbát! Helyes. Beleegyezünk. Méltányosságot nem kérünk és nem várunk! Jól teszik, ha érdekeiket megvédeni igyekeznek. Majd igyekszünk mi is megvédeni a magunkét. Ismerjük mi már nagyon jól azokat a hangzatos jelszavakat, melyeket han-1 goztatni szoktak. Természeti fekvés, köz- pontiság, fejlődés, vasúti góczpont stb. mind olyanok, melyet minden legkisebb kérdésnél piaczra visznek. Ezekkel már nem törődünk, meghagyjuk az ő külön speczialitásuknak! Hanem hogy épen egy szatmári lap hangoztassa azt, hogy a mi törvényszékünk visszaállítását csakis a személyes befolyások túltengése és a közéleti tisztesség végső elfajulása valósíthatja meg: ezt már igazán mégis soknak tartjuk. Hogyant, hát a „Szatmár és Vidéke“ panaszkodik a személyes befolyások túltengése miatt? Az a „Szatmár és Vidéke“, mely az országos képviselőválasztások idején óva intette a választó polgárságot, nehogy elveit igyekezzék diadalra juttatni a függetlenségi jelölt megválasztásával, hanem tegye előbbre az érde- k.az egyedül üdvözítő érdeket, mindennél ! Az a Szatmár panaszkodik, mely minden közintézményét épen a személyes befolyások túltengésének köszönheti ! Jól megválasztott miniszter-képviselők, befolyásos nagy urak támogatásával mindent magának igyekezett megszerezni s törekvéseit a legtöbb esetben siker koronázta. Az állam támogatását alig élvezte még egy város oly rohamosan és oly nagy mértékben, mint épen Szatmár! És mi — sajnos — türelemmel, összetett kezekkel néztük, hogy a vármegyénkben tervbevett állami intézmények mindegyikét miként harácsolja el Szatmár és mindig csak Szatmár! És még ez mind nem elég, még mindig több kell, mert Szatmár telhetetlen és a pap zsákja üres. Hogy a nagykárolyi törvényszék visszaállításának ügye mennyire méltányos, azt laptársunk a „Szatmárvár- megye“ kétségbevonhatatlan statisztikai adatokkal igazolta be. Kimutatta, hogy a szatmári és nagyváradi törvényszék területe oly nagy, hogy egy újabb, a két területből kihasítandó törvényszék szervezését a lakosság érdeke, az igazságszolgáltatás gyors lebonyolítása feltétlenül szükségessé teszik. Adatot adatra halmozva igazolta be a mi kívánságunk jogosságát. Ezzel szemben mit tesznek a szatmári lapok? Epébe mártott tollal írnak rólunk, száj hősködöknek, saját zsebükre dolgozóknak mondják el a mozgalom kezdőit és irányitóit. Ellenérv, meggyőző igazság, adatczáfolatról szavuk sincs, de fenyegetni, terrorizálni, azt szívesen teszik. Nem kevesebbel fenyegetik meg a kormányt, mint azzal, hogy ha a szatmári törvényszék területéből elvesznek, akkor ugyan Szatmár- vármegye területéről egyetlen, a jelenlegi kormányt támogató képviselő sem jut be a parlamentbe! Ej, ej, hát ennyire jutottunk?! Az elvek diadala attól függ, vájjon Szatmár érdeke csorbát szenved-e vagy sem ? Hát azért választott Szatmár most függetlenségi képviselőt, mert az érdeke igy kívánta ? No, és mi még azt hittük, hogy a függetlenségi eszme, az elvek győztek a mi kedves szomszédainknál is! TARCZA.-ess-tFürdöi levél. Bikszádfiirdő, 1906. aug. 19. A kiesfekvésü bikszádi fürdőben irom e sorokat, a magyar Karlsbadban, mely nevet — páratlan hatású gyógyforrása révén — méltán megérdemel. Mert, bár igen régi a bikszádi fürdő, mégis elég kevesen ismerik kiváló gyógy- hatását. A fürdő több már, mint száz éves. — 1765-ben fedezték fel először a marhatenyésztéssel foglalkozó környékbeli lakosok. Feltűnt nekik ugyanis, hogy az akkor őserdőt képezett területen bárhová hajtották is marháikat, azok deleiékor mindig egy helyre — a mostani forrásra — mentek inni. Megvizsgálva a forrás vizét, észlelték annak konyhasós tartalmát. Előbb gödröket vájtak e forrás mellé s abban fürödtek. 1815-ben Teleky Sámuel, akkori időbeli kanezellár volt az első, aki a fürdőt gyógyczélokra kultiválni kezdte. Építkezéseket eszközölt s ez időtől kezdve a bikszádi gyógyforrás fürdőül használtatott. Teleky Sámuelről leányára, gróf Rhédey Klára Radák Istvánnéra, majd ennek leányára, Radák Mária Bernát Albertnéra szállott a fürdő. Ezidötájt a fürdő elég primitiv állapotban volt, két földszintes lakóháza volt. A mostani Móriczlak (20 szobával) és Sveitz (7 szobával). Később épült az Anna- lak (23 szobával). 1886-ban örökölte a fürdőt a jelenlegi tulajdonos Bernáth Berta Szentiványi Gyuláné. Az uj tulajdonos s a fürdő gyógyászati értékét méltányolni tudó férje Szentiványi Gyula, már bizonyos ambiczióval igyekeztek azon, hogy a fürdőnek jóhirnevét emeljék, hogy annak páratlan gyógyhatását az emberiségnek minél nagyobb része élvezhesse. Megnagyobbították a fürdőtelepet, uj épületeket emeltek. Ők építtették az „Orient“-szállót (16 szobával), a „Turul“-t (12 szobával), az | „Alföld“-öt (12 szobával), a Mária-lakot (22 szobával), végre a Berta-lakot (46 szobával), I mely utóbbi már teljesen modern és teljes kényelemmel és komforttal van berendezve. Van azonfelül igen csinos szénsavas fürdő és egy a modern kivánalmaknak teljesen megfelelő rendszeres hidegvizgyógyintézet s posta, távirda és gyógyszertár helyben. Ugyancsak Szentiványi Gyula fáradozásának köszönhető, hogy a Szatmár—bikszádi j vasút létesült s most oly közlekedési eszköz ! áll a közönség rendelkezésére, melylyel a | fürdő könnyen elérhető. A mi a fürdő gyógyhatását illeti, azt bővebben illusztrálnom nem kell. Égvényes sós gyógyforrása különösen gyomorbajoknál elsőrendű gyógy tényező. Vannak fürdő vendégek, a kik Karlsbadból jöttek Bikszádra s itt találták fel azt a javulást, a melyet ott elérni nem tudtak. Igen szép a 105 hold kiterjedésű angol {park, mely a fürdő közönség rendelkezésére áll s melynek speczialitását a 400—500 éves hatalmas tölgyfák képezik. A fürdővendégeket Ekamp Gyula budapesti vendéglős kitűnő konyhája látja el. Van ezenkívül egy rituális vendéglő és egy kisebb vendéglő, mely a szegényebb sorsú vendégek ellátásáról gondoskodik. A fürdő mai állapotában egyszerre 500 ■ vendéget képes befogadni, de — mint tudom, ! még tovább lesz fejlesztve. A telep maga az „Avas“ hegység által körülvett völgykatlanban fekszik és teljesen por- és szélmentes. A fürdő látogatottsága évről-évre emelkedik s különösen kedvencz tartózkodási helye a vármegyei „gentry“-nek. A folyó évi szezonban vármegyénkből a következők voltak a kies fekvésű fürdőben: Dr. Kádár Ambrus szatmári kanonok, Domahidy István és neje, Jékey Zsigmond és neje, Berenczei Kovács Gyuláné és leányai, özv. Sepsy Ká- rolyné és leánya, Ujfalussy Miklós és neje, Szeöke Sándor és neje, Nemestóthi Szabó Antal és neje, Kende Elemérné és leánya, Mándy Zoltánná és leányai, özv. Czerjék Imréné, Dr. Ujfalussy Dezső és neje, özv. Ujfalussy Sándorné báró Uray Leona, Luby Gyuláné, Szerdahelyi Ágoston, Sváiczer Gábor ezredes, Komoróczy Jenő és neje, Dienes Lajos, Madarassy László és neje, Rohay Gyula és neje stb. Daczára az előrehaladott idénynek, a fürdői élet még mindig élénk. A fürdőben tartózkodnak még: Domahidy Sándor Doma- hidáról, városunkból pedig Dr. Serly Gusztáv, Papp Béla, Horváth Ernő és Berger Jenő. A fürdői élet egyhangúságát tombolaestélyek és tánczmulatságok teszik változatossá. E hó 25-én is nagyobbszabásu tánez- mulatság lesz, melyre a vármegye egész előkelő közönsége meg van hiva. Ha megemlítem még, hogy a forrást a tulajdonos f. évi julius 1-től házilag kezeli s a kivitel évenként másfél millió palaczkot tesz, elmondtam mindazt, amit erről a kedves természetű, szépségekben gazdag fürdőtelepről elmondani lehet. Érdemesnek tartottam pedig mindezeket elmondani azért, mert Bikszád-fürdő egyike ama fürdőhelyeknek, a hol igen csekély anyagi áldozat mellett a beteg gyógyulást, az üdülni vágyó s a természet szépségét élvezni kívánó pedig kellemes szórakozást találhat. Hovatovább nagyobb lesz a fürdő látogatottsága s azt hiszem, nincs messze az idő, midőn Bikszádnak nemcsak országos, de világhírű neve lesz. —p.— AFEGYFnürPIISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHA1TQS7FE
