Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-13 / 15. szám
HÍREK. — Személyi hir. Kristóffy József vármegyénk főispánja f. hó 9-én a délutáni gyorsvonattal a fővárosba utazott és onnan f. hó 12-én a délutáni gyorsvonattal jött vissza székhelyére. — Meghívás. 2708—1905. k. sz. Nagykároly város képviselőtestületi tagjait az 1903. évi ápril hó 16-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1905. április 10-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat:: 1. Törzsvagyon-alap czimén pénzintézetben j kezelt összegnek szinkörépités czéljaira fel- használása tárgyában határozat. (2447—905. k. szám; kj.) 2. A svábrész tulajdonát ké- j pező, a nagykárolyi 144. számú tjkvben fel-1 vett ingatlanra vonatkozó telekkönyvi helyesbítéséhez hozzájárulás ügye. (1967—1905. k. szám ; kj.) 3. A szinkerületre vonatkozó | szövetség további fenntartása tárgyában határozat. (2332—1905. k. szám; kj.) 4. Gre- gersen G. és fiai kérelme a Nagykároly— Mátészalka—Csapi h. é. vasútra megszavazott összeg kifizetése iránt. (2483—1905. k. szám; kj.) 5. Kiss Péter kérelme a reá kirótt 24 korona telepedési díjnak 10 koronára mérséklése iránt. (1709—1905. k. sz.; fj.) 6. Rózenberg József kérelme a reá kirótt telepedési dij fizetése alól felmentése iránt. (2568—1905. k. szám; fj.) 7. A hegyközség 1904. évi zárszámadásának felülvizsgálata. (1912—1905. k. szám; hj.) 8. A tn. kir. közigazgatási bíróság 960—1905. k. szánni ítélete a polgármester és rendőrkapitány lakbérilletménye ügyében. — Gyászmise. A helybeli róm. kath. plebánia-templomban tegnap Gyula napján, az elhunyt Meszlényi Gyula püspök védőszentjének ünnepén ünnepélyes gyászmise mondatott a boldogult püspök lelkiüdvéért ; erről a hívek vasárnap a szószékről, a városi elöljáróság és egyéb hivatalos testületek meghívás utján értesittetvén, a testületek és a hívek nagyszámban jelentek meg és majdnem egészen megtöltötték a templomot. Az ünnepélyes szent misét Hám József czelebrálta Varjas Endre és Boros Antal segédlete mellett. A Gyula napja előestéjén egy negyed óráig a harangok szólották a másnap tartandó ünnepélyes misét jelezve. — Az országgyűlési képviselőválasztók 1906. évre érvényes névjegyzékének kiigazításával megbízott összeíró küldöttségek f. évi márczius hó 30-án befejezték munkálataikat s ezek e hó 14-ik napjáig beterjesz- tendök, a központi választmány ezen munkálatok alapján a névjegyzék összeállítását e hó közepén fogja megkezdeni s a kész névjegyzék közszemlére fog kitétetni, a mikor is a névjegyzékből kimaradottak felszólalással fognak élhetni. Aki az összeírás alatt nem jelentkezett, kisérje figyelemmel a közszemlére kitétel idejét s ha esetleg kimaradt j a névjegyzékből, ne mulassza el az ellen felszólalni, hogy a névjegyzékbe felvétessék. — Az Oltáregyesület nagybőjti felolvasó- estje. Az Oltáregyesület által eddig tartott fényes sikerű estélyek sorában méltó helyet foglal magának a folyó hó 9-ikén, vasárnap lefolyt böjti felolvasó-est. Az eddiginél is nagyobb és lelkesebb közönség hallgatta és gyermekeiket odaadták a gyönyörű lovagok védelmére, ha vész fenyegette őket, az anya leszakította kebléről zokogó gyermekét, hajh! mert nem volt többé az övé: leányai az úrnőket, fiai az urakat szolgálták! Akaratuk, eszük, szivük, testük, lelkűk mindmegannyi Isten által beléjök lehelt fönséges tulajdonuk uraiké volt, a picziny ártatlan rabszolgaszülött, már bölcsőjében — rabszolga — volt, sorsa ugyanaz, mi szomorú sorsú nemzőié! ... Éhüket, szomjukat uraik asztaláról lekerült kegyelem morzsák enyhiték, fáradt j fejüket álomra — roskadó gunyhóik födele alatt — az édes, a szép ország földjének kebelére hajták — és álmodoztak — álmodtak sorsuk feketeségében... a fényről, a ' szabadságról! Furcsa ország, ugye gyermekeim ?! Fény és arany együtt! De hát nem mindég és mindenütt van ez igy? Nincsen-e nálunk is szolga és ur! Igen, gyermekeim! Csak hogy nálunk az Isten-teremtette ember szabad akaratából: szolga, avagy ur! De figyeljetek tovább, mesém röviden véget ér! Ebben a tündérországban élt — nádfödeles kis házacskában — egy szegény mészáros ember, áldott szivü feleségével. Újév első reggele volt. A téli napsugár bevilágított a fagyos ablaktáblákon, játszi enyelgéssel szökik egy hófehér párnákon nyugvó halvány asszony arczárói a kisded bölcsőben nyugvó rózsaszín arczu picziségre ; kit a gólya épen ma, újév első reggelén hozott ajándékba a kis házikó lakóinak! Épen ma! Újév reggelén ! . . . Kis fiú volt!.. . A jó mészáros ember örömmel szemléli a kis jövevényt, karjába veszi s megcsókolja piros arczocskáját. „Mi is lesz a fiú neve, anyja-, NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. élvezte végig az estély minden egyes számát. Az egyesület kiváló, fenköltlelkü vezetői, mint; mindig, fáradtságot most sem kiméivé mindent elkövettek, hogy a közönségnek élvezetes estét szerezzenek. A programm első száma Illovszky A ve Mária kettőse volt; a műsorban változás állott be, a mennyiben Boros Antal rekedtsége miatt az éneklésben akadályozva lévén, helyét Letlinger Béla töltötte be. A remek zenéjü melódiát Demi- dor Ignácz lágy tenorja átérzett melegséggel intonálta. Az ő hangja mindég kedves és szívesen hallott a közönség előtt, melyhez szépen simult Letlinger Béla kísérete, fökép az együttes részletekben. Diczig Adám discrét j harmoniumkisérete csak fokozta a hatást. A 2-ik szám Endrődy Sándor „Czelli búcsú“- ját, mint melodrámát szavalta Kerekes Irén. A kisasszony egyénisége már maga — hozzá : érzéssel, kifejezéssel és kellő hanghordozás-j sál előadott szavalata — mély hatást gya- ] korolt a közönségre s midőn a színfalak j mögül Diczig Ádám harmoniumkisérete mel- j lett egy férfi négyes által előadott Mária- i ének hangzott elő, templomi áhitat vonult át , az ott megjelenteken. Zúgó taps honorálta S a szép számot. Ezután lépett az emelvényre! Wolkenberg Alajos dr. szatmári theologiai | tanár, kinek felolvasása volt jelezve a műsor j 3-ik számában, melyet annyiban változtatott | meg, hogy szabad előadással lepte meg a I közönséget. Egyházmegyénk leghíresebb szó-1 nokainak egyike ő s kik még nem ismerték őt — ép mivel elejtette a felolvasást — volt j alkalmunk erről meggyőződni. Még élénken { él emlékünkben egy nemrég körünkben idő-1 zött országos hirü, illusztris szónok s ép ezért I a legnehezebb feladatot választotta Dr. Wolkenberg Alajos akkor, midőn Dr. Prohászka Ottokár után ő is szabad előadást tartott. És épen ez élénk emlék által észlelhető összehasonlítás tüntette fel legfényesebben az ő nagy tehetségét, hogy azon csodás ado- mányu szónok mellé ő is oda állhat; mellé I és nem mögé. Rövid e hely kifejteni azt a; mély tudásra és magasztos lélekre valló elő- j adást, melylyel a „vért“, az ember e leg-1 lényegesebb alkotó részét tárta elénk, fejtegetve annak uralmát, működését; feltüntetve a „tiszta vér“ ideális munkájának magasztos eredményét, ebből áttérve a „legtisztább vérre“, a Krisztus vérére. Előadásán fel-fel- csillámló szellemes humora s később a mély vallásosságtól áthatott részletek mind jobban- jobban lekötötte a közönség figyelmét, annál is inkább, mert úgy adta elő mindezt, hogy mindenki megértette, szinte érzékeltette hallgatóival lélekre ható szavai által az ö mély értelmű gondolatait. Felzúgó és szűnni nem akaró taps honorálta a remek előadást. Majd Kaffka Margit „Magdolna“ czimü műve került ismét színre. Nagyon jó gondolat volt az egyesület elnökségétől még egyszer előadatni Magdolnát. Kaffka Margit e költeményét minél többször halljuk, annál több szépséget tudunk benne felfedezni. A szereplőkről múlt alkalommal mondott elismerésünkhöz még csak annyit tehetünk, hogy most még tökéletesebbek voltak. Előadásuk biztosabb, otthonosabb, j Papp Béláné Magdolnája határozott érzelmei j festésében, elragadtatásában erős, megkapó volt. A felujuló taps meg nem szűnt, mig j ismét meg nem jelent a lámpák előtt. A műsor 5-ik számát Olesniczky Emilia urhölgy remek zongorajátéka töltötte be. Liszt egyik rhapszódiáját adta elő kiváló preczizitással. A legnehezebb technikai complikatióknak nehézséget nem ismerő könnyedsége, billentyű verésének finomsága és futamainak tisztasága, mint remek keret fogta körül azokat a nagyon szép, régi magyar nótákat, melyeknek elhangzásával a szereplő urhölgy a közönség zajos tetszésnyilvánítása után — ennek óhajára megtoldotta még egy számmal játékát. Sűrűn felhangzó taps és három remek csokor volt méltó jutalma a szép játéknak. A műsor utolsó száma következett ezután. A katholikus klérus egy másik hires szónokát, Fechtel János drt láthattuk az előadói | asztal előtt. Szatmár város kedvencze, arany- szájú szónoka az emberi lény legparányibb atomjának is egyedüli, legforróbb vágyáról, a boldogságról és annak elérhetéséről beszélt nekünk. Az ő eszményi, mindenben esztétikát kereső lelke, csodás világba vezetett el minket poetikus, de a legmélyebben fekvő igazságok feltüntetésével. Az a lelkes éljenzés, mely felhangzott záróbeszéde után, tanúskodott arról, hogy nálunk is meghódította szónoklatával a közönséget. (—vi.) — Requiem gróf Károlyi Tiborért. A budapesti egyetemi templomban f. hó 5-én gróf Károlyi Tibor halála napjának évfordulóján ünnepi gyászistentiszteletet tartottak az elhunyt gróf lelkiüdvéért. Az istentiszteleten ott voltak a gróf Károlyi családnak a fővárosban időző tagjai s ezeken kívül a főrangú világból számosán. A gyászmisét Krizsán Mihály plébános, pápai kamarás mondotta. Kaplonyban, hol a grófi család sírboltja van — a plébánia templomban — az évforduló napján szintén tartatott gyászistentisztelet. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában laptársunk a „Szatmárnémeti“ nyomán közöltük, hogy Schönpflug Viktor állami mérnök jegyet váltott Elbel Ilonkával. Illetékes forrásból nyert értesülésünk szerint ezen hir nem felel meg a valóságnak s minthogy azt laptársunk már különben is visszavonta, e hírünket mi is ezennel helyreigazítjuk. — Halálozás. Lapunk tnult számában említettük, hogy Berger József gyógyszerésztanhallgató — Berger Ármin tekintélyes föld- birtokos fia — f. hó 4-én 23 éves korában elhunyt. A nagy reményekre jogosító fiatal | ember temetése e hó 6-án ment végbe óriási részvét mellett. A szebbnél-szebb koszorúkkal megrakott ravatal körül mélyen megtörve állottak a gyászoló család tagjai és őszinte, igaz részvéttel eltelve az ismerősök és jóbarátok. Könnyekig meghatott bennünket az a szép gyászbeszéd, melylyel Fürt Ferencz I a korán elhunyt ifjút elparentálta. Ezután j nagy közönség kisérte ki utolsó útjára a 1 kérlelhetetlen halál fiatal áldozatát. Béke poraira! — Április II. Az 1848-iki törvények szentesítésének emlékére törvénybe iktatott nemzeti ünnep alkalmából városunk középületeit nemzetiszinü zászlókkal díszítették fel. A róm. kath. templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, melyen az összes hivatalok tisztikara, az iskolák ifjúsága s szép j számú ájtatoskodó közönség vett részt. — Az ünnepi misét Hám József főgimn. igaz-; gató mondotta Rády József, Dr. Péchy Ödön és Boros Antal tanárok segédkezése mellett. kom?“ — kérdi. Halvány, üdvözítő mosoly ül a beteg nő vonásain és az a téli napsugár örömében repesve futja be a kis házikó minden zugát.... „Sándor lesz ő“, mondja a beteg asszony halkan. ... És a gyermek növekedett, mind nagyobbá s később ifiuvá lön .. . gyenge testalkatú, halvány arczu, nem épen szép külsőleg — csak szemeiből sugárzott ki lelkének szelleme, szivének nemessége. — Merengve járta meg hazája berkeit, erdő koszoruzta ligetjeit, hallgatta a tova futó patakocskák csevegését |... boldog lovagokról... és ... szegény rab- | szolgákról, olykor meg-meg villant szeme, s abban a lelkesültség ég! majd komorrá, lehangolná lesz ... ajka megnyílik ... és dalol .... dalol . .. boldog lovagokról és szegény rabszolgákról. Kezében lant, szivében dal és forró hon- szerelem ! Az ifiuból költő lett!.... Költő ! Kinek dalai behangzottak a fényes palotákba és leszálltak rabtestvérei kunyhóiba ... Dala gyújtott, lelkesített, vigasztalt és | enyhített.... Zengett az édes hazáról, testvériségről meg a . ... szabadságról!. . .. A szabadságról, mely a szegény rabszolgát is gyermekévé tegye a tündérországnak ; egyenlő jogú gyermekévé ama lovagokkal, kik tőlük e szép haza javait — tán akaratlanul is — elvevék ! Oh! Fönséges eszme ! Ragyogó álom! Lehullna a rabbilincs, felragyogna a sok bánatos arcz és forró öleléssel sietne egymás kebelére a két mostohatestvér . .. szolga és Ur! Oh ! Fönséges eszme ! Ragyogó álom ! Szabadon ölelhetni az édes közös anyát e j tündér szép hazát! Élvezhetni szabadon : az illatot, a fényt, a szeretetet és a .. . szabadságot. Bejárhatni visszatartózhatlanul: a berket, ligetet, hegyet, völgyet és zokogva borulni az édes közös anya a szenteltföld ölelő kebelére ! És voltak a lovagoknak is illáik, kiket az ifiui költő dala, szívből sugárzó honszerelme fellelkesitett, édes vágyra gyújtott, szeretettel ölelhetni a megkínzott, sokatszenvedett j rabszolgatestvért! Arczuk pirult szégyenér-1 j zetükben: hogy ezt hamarabb nem tevék ; j lelkűk lángra gyűlt és nemes elhatározásra, | hogy szenvedő testvéreiknek bitorlott jogait I s az édes szabadságot ha kell: karddal, vér- ' rel, avagy tán életük árán is megszerezzék! Mert elképzelhetitek kedves gyermekeim,; hogy nemes elhatározásuk kivitele nem vala könnyű! De isten egyengeti a jók göröngyös utait... A láng, melyet a honi és testvéri-szeretet gyújtott föl ifiu kebelükben,. | sokkal nagyobb volt, semhogy azt bármi is elolthatta volna! Mert ugye napjainkban is kevés eset van arra, hogy valaki azt, mi az övé, ha mindjárt sokja van is belőle — más embernek odaadná! — ? És lám; ama tündérország minden gyönyörűségeivel — javaival a nemes Uraké volt... Föltételezhetjük e hát, hogy azok arról önkényesen lemondtak volna rabszolgáik javára ?... Mily nagynak kellett lenni az áldozatnak, hogy a kivívott győzelem nagysága fényesen ragyoghasson!... És a csuda mégis megtörtént ... és a bilincs mégis lehullt... és a lánczoktól szabadult kar nem boszura emelödik de ölelésre tárul; hogy hálatelt könnyekkel szemében keblére ölelje az áldozatnagyságban tündöklő édes testvért, hajdani Urát! . .. Ah; mint sir örömében az ég is ... Záporkönynyet hullat; megfüröszti véle ama ’ lelkesült ifiak arczait, kik száguldva viszik tova a hirt rabtestvéreiknek. .. a szabadságiról!... — A „Torna- és Vivő-Club“ közgyűlése. Folyó hó 9-én vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a Régi kaszinóban a helybeli „Torna- és Vivő-Club“ rendes évi közgyűlését. A Club pénztárnoka előterjesztette az 1904. évi számadást, melyet a közgyűlés egyhangúlag hagyott jóvá és a pénztárnok részére a felmentvényt megadta. A tisztikar megmaradt a régi, csupán a Dr. Kőszeghy Andor lemondásával megüresedett igazgató választmányi helyre egyhangúlag Kerekes Zsigmond választatott meg. A közgyűlés elhatározta továbbá, hogy az idei vivó-szezonra ismét Benedek Sándor debreczeni vivómestert hívja meg és megbízta a Club titkárját Madarassy Istvánt, hogy a Club nevében nevezett vivómesterrel érintkezésbe lépve, őt hívja meg oly formán, hogy a vivóakadémia május 1-én kezdetét vegye. A közgyűlés több apróbb ügy elintézése után, a Club lelkes elnökének éltetésével ért véget. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága folyó hó 6-ikán rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a bizottsági tagok szép számmal gyűltek egybe. A közgyűlés a székházjavitás munkálatai miatt a városháza tanácstermében lett megtartva. A közgyűlést Kristóffy József főispán nyitotta meg. A tárgysorozat pontjai közül Kisküküllő vármegye átirata felett, melyben az állami népiskolákban a hitoktatásnak magyar nyelven leendő teljesítését szorgalmazza, Bereg vármegyének átiratánál, melyben a népoktatási törvény megalkotását sürgeti, továbbá a felállítandó állami iskolák építésére felveendő kölcsön tárgyalásánál fejlődött ki nagyobb vita. Ugyanis Lukács Konstantin józsefházi gör. kath. pap az oláh nemzetiségi túlzók szemüvegén keresztül valóságos nemzetiségi vitát provokált, ellenezve mindent, a mi a magyar állam megerősbödését, a magyarság térfoglalását elősegítené. Felszólalásai élénk ellenzésekre találtak, melyek a főispánt, alispánt, Dr. Schönpílug Richárd főügyészt, Böszörményi Emil, Kende Zsigmond, Farkas Jenő, Domahidy Sándor és több bizottsági tagot felszólalásra késztettek. Sőt egy ízben, midőn a közigazgatás mai állapotát rablógazdálkodásnak nevezte, a főispán részéről erélyes rendreutasításban részesült. Felszólalásánál a martirság kétes dicsőségén kívül egyebet úgy sem ért el, mert a közgyűlés két szavazat ellenében az összes szavazatokkal, nagy lelkesedéssel magáévá tette az állandó választmány javaslatait, melyek szerint a két vármegye átiratát a maga részéről hasonló felirattal támogatja, az állami iskolák építésére pedig 245 ezer korona kölcsönt vesz fel, melyet az egyes községek 5°/o-°s iskolai pótadóból fognak törleszteni. Továbbá N. Szabó Antal indítványára Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternek a népoktatási törvény megalkotásáért köszönetét fejezte ki. A múltkori általános választáskor több helyen meghiúsult a bizottsági tagok választása, részint az elnökök lemondása, részint a választás megsemmisítése folytán. Ennek folytán az állandó választmány a pótválasztások határnapjául április 27-ik napját javasolta kitűzni s választási elnököknek proponálta a czégényi választókerületben Jékey Istvánt, az alsófernezelyiben Kovács Sándort, a nyirmegyesiben Farnek Lászlót, a középhotnoródiban Péchy Istvánt és a koltókataliniban gróf Teleky Jánost. A keresÉlükön az ifiu ... a költő ... aki született újév regeién ... ama nádfödeles kis házikóban ... Nem halavány, nem roskodozó, szeme úgy ragyog ... szive úgy dobog ... hangja oly érczesen cseng . . .! Hallgassátok csak mit beszél? !.. . „Talpra magyar hí a haza ... Rabok voltunk mostanáig..." Tehát már nem vagyunk rabok? ... Nézd ! mint öleli keblére ama ragyogó lovag volt rabszolgáját közös anyjuk édes gyermekeit! Nézd! Mint öleli keblére ama volt rabszolga egyetlen fiát... aki im már az övé és önmagáé! ... Nézd ! Mint vált valósággá a fönséges álom. .. mint találta fel a zokogó édes anya mindegyik gyermekét!... Hogy szakad a zápor ... az Ég öröm könye ... hogy nevet át a napsugár!. . . És megjelennek mind ! Mind a nagyok ! Most már nincs Ur és szolga köztük; kezet fog mindegyik és Szent esküt tesznek hogy ezentúl immár együtt védik, együtt óvják a | közös édes anyát, melynek gondterhes arcza i megifjul a boldogságtól, ragyogóbbá, szebbé, dúsabbá teszi az édes anyaföldet, hogy bol- ; dogitsa véle szerető gyermekeit! . .. * * * Tündér szép ország Te! Édes magyar Haza !... adj békés álmot ama hü fiaidnak, kik szenvedő gyermekeidet szabaddá tevék ; kiknek neveit őrzi az örökemlékezetnek minden berked, minden ligeted; kiknek borostyán koszoruzta fejők kebeledre dűlt örök pihenőre !.. . Nekik ! Emléküknek tartsuk mi e napon ünnepet — márczius 15-én; emlékére ama — záporesős — márczius 15-ének, melyet soha sem lehet törülni az emlékezet kalendáriumából! !...
