Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-17 / 11. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. I. Istentiszteletek. A márczius 15-iki ünnepségek reggel 9 órakor a róm. kath. templomban tartott ünnepélyes istentisztelettel vették kezdetüket. Testületileg megjelentek: a pénzügyigazgatóság, vármegye, a város, a dohánybeváltó hivatal, a kir. államépitészeti hivatal tisztikara, a városi képviselőtestület és függetlenségi párt számos tagja, az Ecsedi-láp lecsapoló társaság tisztikara, az összes iskolák ifjúsága és nagyszámú ájtatoskodó közönség. A templomajtóban díszruhás városi hajdúk állottak. Az ünnepélyes misét Timár Péter kegyesrendi házfönök mondotta Boross Antal, Klacskó István és Lőrincz Gábor főgymn. tanárok segédkezése mellett. Délelőtt fél 10 órakor az ev. ref. templomban volt ünnepélyes istentisztelet, hol nagyszámú közönség előtt Ujlaky Miklós ev. ref. segédlelkész tartott magasan szárnyaló, igen szép ünnepi beszédet. II. A főgymnasiumi ünnepély. A róm. kath. templomban tartott isten- tisztelet után, a városi tornacsarnokba vonult a közönség, hol a főgymn. ifjúság „Köicsey- önképzököre“ által rendezett ünnepély folyt le, mely minden tekintetben igen szépen sikerült. Megnyitotta az ünnepélyt a főgymn. énekkar által előadott Hymnusz, melyet a közönség állva hallgatott meg. Az énekkar N i k 1 o s János főgymnasiumi tanár vezetése mellett igen preczizül működött, nagyon megérdemelve az általa előadott énekszámok után felhangzó tapsokat, melynek nagyrésze a lelkes vezetőt illette. A megnyitó beszédet Sikolya Bálint VIII. o. t. az önképzőkör elnöke tartotta, ki szépen átgondolt, tartalmas beszédben fejtegette a nap jelentőségét. Majd az énekkar a zenekarral együtt Rákóczi Ferencz imáját adta elő, igen sikerültén, mire Serly Ferencz VIII. o. t. szavalta el nagy hatással a „Nemzeti dalt“. A zenekar által nagy tetszés mellett előadott népdal-csoport után Hornyák Sándor VIII. oszt. tan. tartott magvas és nagy figyelemmel hallgatott felolvasást 1848. márczius idusáról. Ezt követte az énekkar által előadott „Nemzeti dal“. Nagy hatást ért el Balogh István Vili. o. t. szép szavalatával, ki Lamperth Gézának „A magyar ifjúsághoz“ czimü költeményét szavalta. Majd az énekkar énekelte el a „Szózat“-ot, mire a záróbeszéd következett, melyet Adler Ernő VIII. o. tan. tartott meg. A kellő hangsulylyal, nemes hévvel előadott beszédet zajosan megéljenezték. Az ünnepély a zenekar által eljátszott „Rákóczi-induló“ hangjai mellett ért véget. III. A Protestáns Társaskörben. Délután 4 órakor a Protestáns Társaskör tartotta meg ünnepélyét. A megjelent nagy közönség zsuífolásig megtöltötte a kör helyiségét. Részt vett az ünnepélyen gróf Károlyi -István is, kit a kapuban a Társaskör nevében Kubinyi Bertalan üdvözölt. Zúgó éljenzéssel fogadták s az ünnepély befejeztével ép oly szives éljenzéssel kisérték távozása alkalmával. Megnyitotta a műsort Dienes István szavalata, ki a „Nemzeti dalt“ szavalta el mély érzéssel és szép hanghordozással. Majd Simkó Gézáné Úrnő lépett az emelvényre és Farkas Sándornak „Márczius tizenötödikén“ czimü szép költeményét szavalta el azzal a kiváló szavalóképességgel, melyet már több ízben volt alkalmunk kiemelni. Az igazi lelkesedéssel és tökéletes készültséggel előadott költemény oly hatást gyakorolt, hogy a közönség megújuló tapsokban adott kifejezést tetszésének. A rendezőség pedig egy szép csokorral kedveskedett neki. Az ünnepi beszédet Juhász Elek fábiánházai ev. ref. segédlelkész tartotta. Szónoki hévvel áthatott előadását az ünnep jelentőségét méltó fejtegetésekkel fűszerezte,! korrekt, lendületes, lelkesítő beszéde megtette a kívánt hatást a közönségre, mely elismerő tapsokkal jutalmazta meg a szép beszédet. Azután Szabó Matild k. a. szavalatában gyönyörködtünk, ki a tőle már megszokott preczizitással szavalta el Jakab Ödönnek „Márczius tizenötödikén“ czimü költeményét. A kellő hangsúlyozással, érzéssel és lelkesedéssel előadott szavalat jutalma a közönség részéről felhangzó tapsokban, a rendezőség részéről pedig egy szép csokorban nyilvánult ineg. Simkó Géza lapunk főmunkatársa pedig felolvasást tartott, melyben márczius 15-ikét, mint a népakarat megnyilvánulásának ünnepét fejtegette. Szép gondolatokkal telt felolvasását megéljenezték. Befejezte az ünnepélyt Nagy Elek szavalata, ki mint rendesen, úgy most is nagy hatást ért el szép és helyes szavalatával. Túlesik Ferencznék „Márczius 15-én" czimü költeményét szavalta. IV. A Polgári Olvasókörben. A márczius 15-iki ünnepségek programmja a Polgári Olvasókörben tartott estélylyel ért véget. Oly nagyszámú közönség jelent itt is J meg, hogy a nagy terem szűknek bizonyult. A közönség soraiban igen sok hölgy is megjelent. Az ünnepély este 7 órakor vette kezdetét a dalegyesűlet énekével, mely mint mindenkor, úgy most is a közönség teljes megelégedésével és tetszésével találkozott. Azután Nagy Elek szavalta el nagy hatással és a közönség tapsai között a „Nemzeti dalt“. Az ünnepi felolvasást Nagy László, vármegyénk közszeretetben álló alispánja tar- [ tóttá. Egészen uj eszméket fejtegetett azzal a mély gondolkodásra valló, nagy készültsé-! get igénylő előadási modorban, mely az ő műveit jellemzi. A mozgató és mérséklő erők- ! nek egymásra ható működését fejtegette, kapcsolatban a márcziusi eszmékkel és viv- j mányokkal s végeredményben arra a következtetésre jutott, hogy e két erőnek kölcsönös egyetértő működése teremti meg a helyes középutat. A szép hasonlatokkal, mély tudományossággal telitett felolvasás oly nagy hatást gyakorolt, hogy az egész közönség szűnni nem akaró tápsokban tört ki. A műsor a dalárda által elénekelt „Talpra magyar“ - ral ért véget. V. A közvacsora. A fenti műsort vacsora követte, melyen körülbelül 250-en vettek részt. Az asztalfőn gróf Károlyi István ült, Kristóífy József főispán és Palczer Ernő kegyesrendi kormány- segéd között. Ott volt Nagy László alispán, Debreczeni István polgármester, közéletünk vezérlő férfiai, városunk intelligencziája és polgársága teljes számban pártkülönbség nélkül. Az első pohárköszöntőt Debreczeni István polgármester mondotta Ő Felségére a királyra, melyet a közönség állva hallgatott meg. Nagy László alispán az 1848-iki nagy eszmékért , mondott szellemes pohárköszöntőt. Dr. Adler I Adolf, lapunk szerkesztője nagy figyelemmel I hallgatott beszédben Kossuth szelleméért, I Palczer Ernő érdekes reminisczencziákkal ! fűszerezett, nagyhatású beszédben a haza- j szeretetért, Csipkés András pedig a gróf Károlyi-családért ürítettek poharat. Majd a minden oldalról megnyilvánuló közóhajnak engedve, gróf Károlyi István emelkedett szólásra. Többszörös éljenekkel megszakított beszédében a jelenlevő társaságért, Nagy- \ károly város polgáraiért emelt poharat. Beszédét azon óhajtással fejezte be, hogy nemszár maga rendezi azt a felséges nép mulat- tatására. Tódult az egész Róma a czirkusz felé a csalogató látványra. Pilátus, a hatalmas kegyencz is megjelent. De homlokán nehéz gondfelhők ülnek. Követek érkeztek, volt provincziájából s a császári udvarnál nagyon is sokat találtak beszélni vagyonáról és feleségének csodálatos látomásairól. Ezek aztán elég indokok voltak ahoz, hogy vagy a mamertinusok börtönébe jusson, vagy pedig a császár elhívja egy tengerparti sétára, a honnan pedig a császár egyedül szokott visszatérni. íme, most nejét is elhozta, hogy meg- czáfolja a róla keringő híreket. Csak ki ne törne rajta betegsége a czirkuszizgató látványossága alatt. Töprengéséből hatalmas tetszészaj veri fel. A nép üdvözli a megjelenő caesárt, kinek intésére páronként összekötözve szelíd arczu férfiakat és nőket vezetnek elő, kiket az éjjel fogtak el, a mint egy sírboltban istentiszteletet tartottak. Sőt még azt beszélik rólok, hogy ott a császár ellen összeesküdtek. A mint a keresztyéneket az arzénára vezetik felcsendül ajkukon egy bűbájos melódia. Egyszerű, mint akik éneklik és mégis van benne valami, ami a szivet, lelket elandalitja, lebilincseli, megnyugtatja. Valami elérhetetlen utáni vágy, földfeletti boldogság reménye cseng belőle a szivek felé. De a keresztyének hattyúdalába hirtelen a ketreczeikből kieresztett vadállatok éhoi’di- tása vegyül. A hatalmas nubiai oroszlán, a kiéhezett tigris vérszomju düh vei vetik magokat a védtelenekre. A nép tombol s élteti a császárt s a vérlátásától megittasodva feledi annak minden gaztetteit. Ám Pilátus halálos félelemmel néz nejére, kinek olyan csodás zavart kezd lenni a tekintete. Hirtelen felugrik s felrántja a védőrostélyt s az árkádra felugorva kiáltja : megtaláltam az Istent, nem látjátok ott van, ott lebeg a megfeszített Krisztus s a következő pillanatban halálos sikoltással hull alá élettelenül a magasból az arénára. Pilátus merev szemekkel tekint neje, a szép Claudia után, kinek élettelen hullájára csattogó fogakkal rohannak a vadállatok. Majd dermedt fásultságából felijedve fejéhez kap s rohan a császárhoz s őrülten kiáltja: Ave caesár, bevádolom Pilátust, mert megölt egy Istent. Ujlaky Miklós. (Vége). zeti nyelvünket illetőleg semmi körülmények között sem szabad engednünk s ki kell vívnunk azt, hogy az minden téren s igy a hadseregben is érvényre emelkedjék. Szűnni nem akaró taps és éljenzés hangzott fel e szép szavakra. A közönség ezután a főispánt kívánta hallani, ki engedve a felhívásnak az ő kellemes, mély érzésű hangján Gróf Károlyi szavára reflektálva kijelentette, hogy a márcziusi \ eszmék mindenkit át kell, hogy hassanak, mert azok a modern Magyarország alapját képezik. Az egyetértésre és együttérzésre, mely őket egy asztalnál egyesítette, Nagykároly város polgáraiért és Gróf Károlyi Istvánért emelte poharát. A főispán pohárköszöntője nagy tetszéssel és éljenzéssel találkozott. Majd ismét Gróf Károlyi István Palczer Ernőt éltette,, mint a ki Nagykárolyban szokásban volt német nyelvű istentiszteletet megszüntette s a templomban első volt, ki magyar predikácziót tartott. Palczer Ernő mélyen meghatva jelentette ki, hogy negyven évi működésének legszebb jutalmát nyerte el ma, a Gróf Károlyi által hangoztatott elismerő szavakban. Debreczeni István polgár- mester Kristóífy József főispánért és Nagy László alispánért, Dr. Kovács Dezső Debreczeni István polgármesterért s végül Kubinyi Bertalan a független Magyarországért mondottak toasztokat. A társaság Fátyol Józsi zenéje mellett még sokáig maradt együtt. A vacsorát Lendek Pál vendéglős teljes megelégedésre szolgálta ki. HÍREK. — Személyi hir. Kristófig József vármegyénk főispánja f. hó 11-én este Csongrád- megyébe utazott, onnan f. hó 14-én Szatmárra érkezett, elnökölt a közigazgatási-bizottság ülésén és a közgyűlésen s f. hó 15-én városunkba érkezett, hogy a nemzeti ünnepen résztvegyen. Holnap Budapestre utazik, honnan a jövő kedden tér ismét vissza székhelyére. — Károlyi István gróf — ki az Apponyi Albert gróf vezetése alatt uj életre támadt nemzeti pártnak, folyó hó 11-ikén tartott értekezletén kiküldött programmké- szitő-bizottság tagjává is megválasztatott — f. hó 13-án városunkba érkezett, hogy résztvegyen a nemzeti ünnepen s f. hó 16-án visszautazott a fővárosba. — Városunk képviselőtestülete folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében Debreczeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat első tárgyaként bemutatta polgármester a város elektromos-művének szállítására vonatkozólag a Ganz és Társa vasöntő- és gépgyár részvénytársaság budapesti czéggel kötött szerződést, mely az ajánlattól a város előnyére annyiban tér el, hogy a 150 lóerejü gép helyett kapunk egy 1681óerejü gépet, mely 80 kilowatt elektromos erő helyett 100 kilowatt elektromos erőt képes előállítani a mi 780 lámpa többletnek felel meg, s minthogy a szerződést Hollós József kir. főmérnök miniszteri szakértő elfogadhatónak jelezte azt a pénzügyi jogügyi és világítási j bizottság, valamint a tanács elfogadására aján- I lotta. A közgyűlés a polgármester által ismer- ! tetett szerződést, melyszerint a város vállal- ] kozó ezégnek 211,834 koronát lesz köteles fizetni, névszerinti szavazással a beadott összes szavazatokkal elfogadta és polgármester azt elfogadottnak kinyilvánitotta. Ezután bemutattatott a debreczeni közúti kér. fel- | ügyelő értesítése arról, hogy a Csúcsa—Nagykárolyi állami közút városunk belterületén i átvonuló szakaszának kőburkolattal ellátása költségeihez a város által felajánlott 20,000 korona hozzájárulást a kereskedelemügyi miniszter elfogadta. Az értesítés tudomásul vétetvén, utasittatott polgármester, hogy ezen hozzájárulási összeget a villamos telep létesítéséhez szükséges kölcsön felvételénél szintén vegye számításba s a kölcsön felvétele ügyében a képviselőtestületnek tegyen javaslatot. Ezután elfogadta a képviselőtestület a Kölcsey-utcza, Széchenyi-utcza és Hétsastoll- utcza szabályozási vonalának megállapítása tárgyában az építési bizottság előterjesztését. A városi gyámhatóság alatt álló kiskorúak és gondnokoltak pénzei gyümölcsöztetésé- ről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában kelt belügyminiszteri leiratra az ügyészi vélemény, jogügyi bizottság és tanács javaslatának elfogadása mellett elhatározta a képviselőtestület, hogy indokainak előterjesztése mellett a szabályrendelettervezetet fenntartja, mivel az a törvényeknek és rendeleteknek mindenben megfelel, holott a leiratban javasolt módosítások a törvénynyel és miniszteri rendeletekkel ellenkeznek. Elfogadta a képviselőtestület a közkóházi bizottság azon javaslatát, hogy a 3 kórházi ápolónő dijjazása havi 60 K-ról 90 K-ra emeltessék s hogy ezen összegen belül az ápolónők díjazását képességükhöz és szolgálati idejükhöz mérten az igazgató főorvos állapítsa meg, úgy azonban, hogy a díjazás összege havi 20 koronánál kevesebb és 40 koronánál több nem lehet. A helybeli status-quo izr. hitközség abbeli I értesítésére, hogy a Blum Sára és Blum József és neje-féle alapítványokra vonatkozó betéti könyveket megőrzés végett átveszi ugyan, de a kezelés tekintetében kötelezettséget nem vállal, elhatározta a képviselő- testület, hogy miután a jelentéshez a hitközség 18-as választmánya határozata hiteles alakban becsatolva nincs, a határozatot ily alakban bekéri s csak annak beérkezte után fog érdemleges határozatot hozni. Riesenbach Samu órás-segéd nagybányai lakos illetőségi bizonyítvány kiállítása iránti kérvényére vonatkozólag — miután a nevezett Szinyérvár- alján előállittatott s ottani illetőségűnek lenni látszik — az illetékesség vitás volta következtében, az ügyet eldöntés czéljából a felsőbb hatósághoz felterjeszteni rendelte. Láng Samu helybeli lakos kérelme folytán nevezettet a város kötelékébe felvette a képviselőtestület. Végül a hegyközség múlt évi zárszámadása, miután azt számvevő felülvizsgálta, a pénzügyi bizottság és tanács javaslata alapján elfogadta és a szokásos fenntartás mellett számadóknak a felmentvényt megadta. A tárgysorozat ezzel ki lévén merítve polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Kaufmann Márton, Kínál József kereskedő, Rooz Samu, Reök Gyula és Tömpe György képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. — Len- és kendertermelés vármegyénkben. Nagyfontosságu és következményeiben nagy horderejű gazdasági akczió indult meg vármegyénkben, melyet főispánunk a leglelkesebben felkarolt s mely iránt felsőbb helyen is melegen érdeklődnek. Az egész országban ugyanis alig van alkalmasabb hely a kender és len termelésére, mint épen vármegyénkben. Len- és kenderfonó gyárak létesítése által az egész vármegye gazdasági fellendülése várható, ha a termelő gazdaközönség is ■— saját érdekében — oly melegen fogja a megpendített eszmét felkarolni, mint azt várni lehet. A gazdasági egyesületben legközelebb lesz előterjesztve az erre vonatkozó tervezet, melynek megvalósulása esetén egy egész nagy vidék áldásává válik a főispán gondoskodása. Reméljük, hogy gazdaközönségünk mindent el fog követni s a tervet mielőbb a megvalósulás váltja fel. — Vármegyénk helyközi telefonhálózata létesítése ügyében hir szerint főispánunk megteszi a kezdeményező lépéseket s azt hisszük, hogy tekintettel arra, miszerint a vármegye községeit a szolgabirói székhelyekkel és ezeket valamint a rendezett tanácsú városokat a vármegye székhelyével összekötő telefon- hálózat az általános közigazgatási érdekeken kívül, főleg állategészségügyi, mezőgazdasági és ezzel kapcsolatos kereskedelmi czélokat is szolgál, főispánunk hathatós befolyásának sikerülni fog á kormány támogatását megnyerni és ezen kérdést kedvező megoldás elé vinni. — Az ipartestületi beiratási dijak ügyében ipartestületünk tanácsot és felvilágosítást kért a kerületi Kereskedelmi- és Iparkamarától arra nézve, miként lehetne keresztülvinni, hogy a képesítéshez kötött iparos iparigazolványát csak akkor kapja kézhez, ha az ipartestületi beiratási dij megfizetéséről szóló nyugtát fel tudja mutatni. A kamara tudatta, hogy ezt törvényes kényszerrel keresztülvinni nem lehet, mert az ellenkezik az ipartörvénynyel, azonban minthogy ezt egyes iparhatóságok jóindulatulag gyakorlatba vették, ennek gyakorlására kérjék meg városunk iparhatóságát s ezen kérelmet a kamara is szívesen támogatja. — Közgyűlés. A Nagykárolyi Kereskedő- ifjak Köre folyó évi márczius hó 20-ikán, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg rendes évi közgyűlését. — A sorozás városunkban ápril hó 9-én és 12-én, a nagykárolyi járásban pedig f. hó 21—24-ik napjain fog megtartatni. A sorozóbizottság polgári elnöke városunkban és a nagykárolyi járásban Nagy László alispán lesz. Egyúttal megemlítjük, hogy a belügyminiszter azt a gyakorlatot, hogy a sorozó! bizottságot a város költségén megvendégeljék vagyis az úgynevezett sorozási ebédeknek a város költségén való rendezését betiltotta. — A villanyvilágítás ügyében a febr. hó 7-én hozott véghatározat ellen két felebbezés adatott be és pedig az egyik felebbezést Kardos Lipót képviselőtestületi tag kép- I viselőtestületi tag aláírásával, a másikat Dr. I Nemestóthi Szabó Albert ügyvéd adta be. — A helybeli ipartestület elöljáróságának ' a múlt évre vonatkozó jelentéséből kiemeljük a következő adatokat: 1902. évi decz. ; 31-én nyilvántartatott 326 tanoncz, 1903. év ! folyamán beszegödött 174, összesen tehát 500. A múlt év folyamán felszabadult 63 tanoncz, a tanviszony felbontatott 70 ta- nonczczal, összesen 133, a múlt év végével tehát maradt nyilvántartásban 367 tanoncz. Munkakönyv kiadatott 100 drb. Iparos az 1902. év végén volt nyilvántartásban 686, uj ipart váltott 1903. évben 28, iparát újból kiváltotta 9, összesen 723; elhalálozás, a a városból történt elköltözködés és lemondás folytán megszűnt 43 ipar, 1903. év végén a
