Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-27 / 43. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

községeket e munkálatok kivitelében szintén támogatni fogom.

Végül megemlítem, hogy gondoskodni fogok arról, miszerint az egyes szövetkezetek által feldolgozott félgyártmányok értékesítésének módozatai már a szövetkezét megalakulása, illetőleg az állami segély engedélyezése előtt kellő rendezést nyerjenek.

3. a gyár üzemképessége, vagyis, hogy évente hány métermázsa kender, illetőleg len kórét leend képes feldolgozni;

4. a nem szövetkezeti alapon alakuló vállalatnál a kisgazdáktól beváltandó kóró mennyisége, illetőleg a kis és nagy termelőktől* átveendő mennyiségek közti arány;

5. ugyancsak a nem szövetkezeti alapon alakuló vállalatnál a vállalat által átveendő kóróért métermázsánkint és minőség szerint fizetendő legkisebb árak számokban (a minőségi fokozatok megállapításánál első sorban a száraz kóró hosszúságát czentiméterekben véve alapul);

6. amennyiben a vállalat érdekében esetleg feltétlenül szükséges lenne, hogy ott ideiglenesen idegen honpolgárok is alkalmaztassanak, megjelölendő, hogy minő minőségben és mily időtartamra hány idegen honpolgár alkalmazására van szükség;

7. az 5292. ein.—903. számú rendelet második pontja alá tartozó szövetkezeti alapon létesítendő gyáraknál megjelölendő, hogy a kisgazdák minő arányban fognak bevonatni a szövetkezetbe, illetőleg a tagok között a kisgazdák számszerűit milyen arányban lesznek s hány üzletrész fog a kisgazdák részére fentartatni.

8. Végül megjelölendők azok az előfeltételek (vizhasználati, közlekedési, termelési viszonyok; termelési körzet), melyekre a vállalat a gyár létesítését alapítja, valamint az a körülmény is, hogy a feldolgozott félárut hogy értékesíti, (saját maga dolgozza-e fel kész áruvá, belföldön vagy külföldön, esetleg kereskedelmi utón adja tovább).

Az állami támogatás engedélyezése iránti kérvényekhez a már elsorolt adatokon kivül a következő mellékletek szükségesek:

1. a gyár építkezéseinek és berendézésó- nek részletes műszaki tervrajzai, költségelőirányzata és műszaki leírása;

2. részvénytársasági vagy szövetkezeti alapon létesítendő gyáraknál a szervezeti szabályzat vagy ennek tervezete.

A szükséges adatokat magában foglaló kellően felszerelt kérvény megfelelően tár- gyaltatván, a folyamodó értesítést nyer az állami támogatás engedélyezéséről, az avval szemben tett kikötésekről, avagy a kérelem elutasításáról, illetőleg az esetleges előzetes észrevételekről.

Az állami támogatással együtt közölt kikötések elfogadása esetén, illetőleg az értesítés alapján folyamodó kérelmezheti az illetékes hatóságtól a telepengedélyt s a szükséges egyéb hatósági engedélyeket és ennek eredményéhez képest megkezdheti az építkezést.

Az engedélyezett állami támogatás folyósítása csak akkor igényelhető, ha az állami támogatással szemben tett kikötéseket magában foglaló, szabályszerűen kiállított kötelező nyilatkozat, valamint ennek intézkedései által kívánt okmányok (a telekkönyvi bekebelezésről szóló végzés, vagy az állami támogatás biztosítására vonatkozólag kívánt egyéb adatok) hozzám beérkeztek. — Ennek megtörténte után, illetőleg a fent hivatkozott 5292. ein.—1903. sz. rendelet 5-ik pontja értelmében megejtendő hivatalos felülvizsgálat eredményéhez képest fog az esedékes összeg folyósittatni.

Az előbb idézett rendelet 2. pontja alá tartozó szövetkezetek részére kilátásba helyezett államsegély utalványozása előtt az érdekeltek által hitelesen igazolandó még az is, hogy az üzletrészek a kisgazdák között

a kérvényben bejelentetett arányban nyertek elhelyezést.

II. Az önálló áztatok létesítéséhez államsegély csak ott igényelhető, a hol a kendert vagy lent a termelők saját üzemükben szokták és kívánják kidolgozni s mesterséges áztató nélkül a szóban levő termelési ág okszerűen és haszonnal nem űzhető.

Az államsegély engedélyezésének további feltétele, hogy az érdekeltség megfelelő sza- ; bályzatban nemcsak az áztató fentartásáról ; és üzembentartásáról, hanem megfelelő tartalékalap gyűjtéséről is gondoskodni hajlan- j dónak mutatkozik arra az időre, a mikorra j az áztató újraépítése vagy újraburkolása szükségessé válik. Az utóbbi czélra az áztatási dijakból annyi fordítandó, amennyi az áztató építési költségei 50—75%-ának 12 év alatt való összegyűjtéséhez szükséges. Ezen tar-! talékalap az áztatót létesítő és fentartó érdekeltség tulajdonát képezi és általa a felhasználásig gyümölcsözően kezelendő, felhaszná- j lása pedig csak miniszteri engedélylyel és a miniszterileg jóváhagyott terv szerint történhetik.

Az önálló mesterséges áztató létesítésé- j hez igényelt államsegély iránti kérvény a vármegye alispánjához nyújtandók be, ki azt az illetékes gazdasági egyesület s közgazdasági előadó véleményének kivétele után s azzal együtt terjeszti elém.

Az államsegély iránti kérvényhez csatolandó mellékletek:

1. az érdekeltségbe belépni óhajtók kender vagy lentermelésének kiterjedését kát. holdakban feltüntető kimutatás;

2. az illető községekben a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. és az annak végrehajtása iránt ugyanazon évben 48,000. szám alatt kiadott rendelet értelmében kijelölt áztatok helyének s az illető községektől való távolságuknak kimutatása.

Az áztatónak legalkalmasabb hely kivá- lasztása s netán felmerülő kérdések szakértői szemle utján fognak tisztáztatni.

Az áztatok tervét és költségvetését ez' iránt a kérvényben kifejezett kérelemre az j illetékes m. kir. kultúrmérnöki hivatalok díjtalanul készítik el.

Amennyiben azután az érdekeltség a jóváhagyott tervek kivitelére a kilátásba helyezett államsegély mellett hajiadónak nyilatkozik és erre, valamint az áztató hasz-! nálatára és karbantartására vonatkozó jogerős nyilatkozat (határozat) beérkezik, intézkedés történik a munkálatok kivitelének a tervező kultúrmérnöki hivatal által való vezetése és ellenőrzése iránt, egyúttal pedig az államsegély is folvósiltatik.

A kender- és lenfeldolgozó gyártelepek, valamint az önálló mesterséges áztatok ezen állami támogatásának engedélyezése, az erre vonatkozó miniszteri rendelet keltétől számított egy évre érvényes, ezen idő elteltével ‘az engedélyezés hatályát veszti és újból kérelmezendő.

Jelen rendeletem a községeknek és hatóságoknak a mezőgazdaságról és mezörend- örségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. illetőleg áz annak végrehajtása iránt ugyanazon évben 48,000. sz. a. kiadott rendeletben megállapított kötelességeit nem érinti.

Azonban ott, hol az 1894. évi XII. t.-cz. alapján kijelölendő áztató helyeknek ily czélra való alkalmassá tétele mesterséges munkáj latok kivitelét teszi szükségessé, az illető 1

HÍREK.

— Személyi hir. Knstóffy József vármegyénk főispánja ma reggel néhány napi tartózkodásra a fővárosba utazott.

— Meghívás. 7674—1904. K. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete tagjait 1904. év október hó 30-ilc napján délelőtt 10 óralcor a városháza tanácstermében tartandó választó közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. október 19-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: A városi adóügyi tanácsnoki állásnak választás utjáni betöltése. (4674—1904. k. sz.)

— Hivatalvizsgálat. Dr. Róth Ferencz törvényszékünk elnöke tegnap délelőtt a helybeli járásbíróság megvizsgálása czéljából városunkba érkezett.

— Halottak napja lesz a jövő héten kedden, a kegyelet és emlékezés ünnepe, a mikor benépesül a halottak máskor oly nagyon csendes birodalma. Az emberek sietnek felkeresni kedves halottaik sirhalmát, azokat felékesíteni, felgyújtani rajtuk a szeretet lángjait, ez által mintegy ellensúlyozni akarván a sárgult lombok jelképezte enyészetet és buzgó imát rebegnek az élet és halál Urához kedveseik lelki nyugalmáért. A sötét őszi felhők, a hidegen szemező eső már sejteni engedik, hogy közeledik a gyásznap — halottak napja.

— Eljegyzés. Városunknak még a közelmúltban is ismert egyik szépségét Tóth Erzsikét, volt állomásfőnökünk, ma m. á. v. ellenőr bájos leányát Debreczenben hétfőn, e hó 24-én jegyezte el Rázol József, az aradi államépitészeti hivatal segédmérnöke. Gratulálunk !

— Előfizetési felhívás. Báró Wesselényi Miklós élete és munkái czimü müvére hirdet előfizetési felhívást Dr. Kardos Samu debreczeni ügyvéd, ki maga is zsibói születésű lévén Wesselényi nagy egyéniségével már kora gyermekségétől fogva foglalkozott és a reá vonatkozó adatokat évek hosszú során át gyűjtötte egybe és dolgozta fel. A nagy Wesselényi életét és működését tárgyazó munkája két hatalmas kötetből fog állani, mindenik kötet 34—36 nyomtatott ivet foglal 560—580 lappal, melyekhez képek, történelmi okiratok és levelek fényképmásolatai lesznek csatolva. A két kötet bolti ára 30 K, előfizetési ára 20 K; az előfizetési pénzek legkésőbb deczember 15-ig Debreczenbe szerző czimére küldendők. Ezen időn túl a munka csak bolti árban lesz kapható.

— Értekezlet. Szávay Gyula, a debreczeni kerületi kereskedelmi és iparkamara titkára tegnap városunkba érkezett, hogy az itteni kereskedőket és iparosokat a városi

i kövezetvámtételek czélbavett felemelése tekintetében egy értekezletre összehivassa és azok ellenvetéseit és aggályait meghallgassa s ezeket a kamara véleménye megadásánál kellő figyelemre méltassa.

pában, aki ma is azt a mesterséget gyakorolja, amelyet legalább ötvenezer esztendö- ^ vei ezelőtt is gyakorolt az emberiség. Sőt szakasztott azon módon gyakorolja, mint az őshajdanban.

Itt tehát nem változott a divat. A művészeti irányok és technikai vívmányok nem avatkoztak be ennek az embernek mesterségébe. Egyszer, de csak egyetlenegyszer, ütötte fel itt a fejét a szeczesszió; de ez is igen régen volt, talán a bronzkorszakban, amidőn égy merész ujitó kitalálta a bögrének korongon való gyártását. Ez ellen valószínűleg élénken tiltakoztak a bronz-akadémiák, de úgy látszik, hogy az ifjúság ismert erőszakossága győzött, mert a gölöncsér máig is használja a korongot. Néha-néha mégis elpártol tőle, amidőn szabadon alakit, minden mechanikus készülék nélkül. Ilyen tárgyakkal egyre sűrűbben találkoztunk az iparművészeti kiállításokon, ami arra mutat, hogy az ős-akadémia kibőjtölte az évezredek tekintélyes számát.

Ilyen bögrém van nekem is.

Amint kezembe veszem és megsimogatom fekete, kerek termetét eszembe jut az a két kéz, amely ezt a bögrét a nedves agyag-korában épp igy simogatta, hogy megkapja a kellő formát. Előbb a tenyér, aztán az ujjak végigsiklottak rajta, hol erősen, hol meg nagyon gyengéden, néhol pedig csak annyira, hogy a kéz meleg nedvessége egy leheletnyit simítson rajta. így dolgozik az igazi gölöncsér, a művészi érzésű. Formáló gesztusából sok átsiklik az

engedelmes agyagba: a gölöncsér lelkének egy pár atomja költözködik a bögrébe. A magasabb művészeteknél ezt érzésnek nevezik, de a szegény gölöncsért kevesen tak- j sálják ily magaslatokra.

A gölöncsér aztán odatartja a művét az ég ellenébe vagy az ablak ellenébe. Most ! látja, hol kell egyet lendíteni a körvonalon, a Silhouetten. És meglendíti azt a vonalat. Azután forgatja, hogy minő profilt mutat erről még arról az oldaláról. Nem kajla, nem pupos-e? Ha baj esett a vonalon, az a simogató ujj addig simogatja, amig helyessé lesz. És simogatja szeretettel, mintha az a sárga agyag a gyermeke szőke haja volna. Simogatja szeretettel, elnéző, szelíden javító béketüréssel, akár a jó szüle. Egész leikével résztvesz a bögre megszületésében. Ő az örömapa. Az ö gyermeke ez a kis feketeség. Rajta van a családi hasonlatosság, mert ezt csak Pintér József uram formálja igy. Belé van zárva a szeretete, a gondossága. Tehát a szive. Sőt belé van zárva a perez hevülése vagy nembánomsága, a pityó- kossága vagy komolysága, a csalafmsága vagy józan becsülete. Az engedékeny, puha agyag minden lehelletnvi nyomot fölvesz magára. Fotográfia, sőt életrajz. De leginkább jellemrajz. Minden bögre, amely igy készül, cserépbe vájt okmány egy emberi lélekről, akár Inlimina sumir agyagtáblája.

Így formált az ősember is, akinek ötvenezeréves cserepeit most ásogatja ki a tudomány. Ö is ezt a munkát végezte, még pedig betüszerint igy. Egy körömfeketényivcl

sem másképpen. Amikor a nyirkos agyag a keze közé került, épp igy szikrázott belé a lelke, a kedélye, a jelleme. Minden úgy történt itt akkor is, mint ma a gölöncsér- műhelyben. Akkor is más volt az ember, mihelyt a nyirkos agyag formáló kezei közé került, mint egyébb időkben. Akkor is a munka szolid lázát érezte, a teremtés gyönyörűségét valóságos agyag-inspirácziót. Akkor is tudta, hogy amit formál, az valami különleges érték, amelynek atyafiságos becse is van. Akkor is élvezett az ujja puha hegye, amidőn végigsiklott a bögretesten, akkor is akaratos lendüléssel nyomta, terjengette a puha matériát. Az én gölöncsérem és az ős-gölöncsér egy. Semmi észrevehető különbség nincs köztük. A munkáik is tökéletesen egyformák.

Ha e mellé a kis fekete bögre mellé odafektetem a világtörténet tiz vastag kötetét : akkor kél a respektusom. Minő semmi ez a tiz kötet, ami tele van múlással, el- hamvadtsággal s minő nagy ez a bögre, amelyen számlálatlan évezredek mit sem változtattak.

Kell, hogy több legyen ebben a bögrében, mint az a vegyi formula, amelyről a czik- kem elején irtain. Ha kissé elgondolkozom rajta, rá is jövök. Az van ebbe a kis fekete bögrébe zárva, a mi változatlan kincse az } emberiségnek s ami az egyetlen örök és j állandó, amióta ember lett s ember lesz a I föld vidékein. Ez a mindenek felett szuverén í és örök uralkodó talán a művészet.

Lyka Károly.

— Pártgyülés. A vármegyei függetlenségi és 48-as pártot f. évi november hó 23-ik napján d. e. 10 órakor Szatmáron a Károlyiház nagytermében tartandó szervezkedő párt- gyűlésre hívja meg Luby Géza, vármegyei pártelnök.

— A helybeli népnevelési egylet f. hó

23-án d. e. 11 órakor az ovoda helyiségében Reök Gyula elnök elnöklete alatt tartott választmányi ülésében az ovoda vezetőnek kert használati egyenérték czimen 50 koronát, ugyanannak és a 2 inenház vezetőjének f. évi november havától 1905. év ápril hó végéig terjedő 6 hóra drágasági pótlék czimén havonkinti 10 koronájával számítva egyenkint 60 koronát szavazott meg, tudomásul vette hogy az 1903. évi zárszámadás a városi számvevő által megvizsgáltatván, helyesnek találtatott, miért is a felmentvény megadását fogja a közgyűlésnek javasolni. Hetey Vilmának ki az óvodavezetőjét egy hónapig helyettesítette 40 koronát kiutalt, tudomásul vette, hogy a népünnepélyt rendező bizottság a népünnepély jövedelméből 400 koronát juttatott az egyletnek és a rendező-bizottságnak köszönetét szavazott. Végül Ujfalussy Jolán óvodavezetőnek f. évi november 1-től kezdödöleg 1 havi szabadságot engedélyezett, helyettesítéséről gondoskodott és ennek dijja fejében 20 koronát kiutalt.

— Rákóczi hamvait jövő év május havában fogják hazaszállítani és nagy ünnepségek között elhelyezni. A síremlék elkészítésére vonatkozó pályázatot a jövő hó elején fogja a vallás és közoktatásügyi miniszter kiíratni.

— A reformáció kezdetének 387-ik évfordulóját október hó végén ünnepli meg a protestáns világ. Városunkban szintén ünnepély lesz f. hó 30-án, vasárnap, még pedig d. e. 9 órakor a rendes istenitisztelet alkalmával, délután 6 órakor pedig a „Protestáns Társaskör“ saját helyiségében a következő programmal: 1. A XG. zsolt. 1. verse. Énekli a közönség. 2. Ünnepi megnyitó- beszéd. Tartja Lukács Mihály. 3. „Luther éjszakája“. Szavalja Fülep Margit k. a. 4. Alkalmi felolvasás. Tartja Dr. Lúcz Ignácz.

5. „Reformáczió emlékünnepén“. Szavalja Ujlaky Miklós. 6. A 179. dics. 10. verse. Énekli a közönség. Ezen ünnepélyre a kör tagjait és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívjuk. Nagykárolyban, 1904. okt. 26. Az elnökség.

—- Gyászeset. Mint lapunk zártakor sajnálattal értesülünk, Brezenóczy Sándor, néhai gróf Károlyi György uradalmának nyug. tiszttartója, a helybeli Takarékpénztár-egyesület igazgatósági tagja, f. hó 26-án 84 éves korában jobblétre szenderült.

— Búcsúszó. Mindazon jó barátaim és ismerőseimnek, kiktől az idő rövidsége folytán személyesen el nem búcsúzhattam, ez utón mondok szívélyes „Isten hozzád“-ot s kérem, tartsanak meg továbbra is jóemlékezetükben. Csíkszereda, 19Ö4. évi október hó

26-án. Malcranczy József, törvh. m. kir. állatorvos.

— Házvétel. Rubletzky István és neje Jakobovics Lina budapesti lakosok megvették Reök Gyuláné és Zanathy Blanka helybeli, valamint Sőtér Viktor kupóozpusztai lakosok tulajdonát képező a nagykárolyi 1999. sz. telekjegyzökönyvben 1163. hrsz. alatt felvett Kossulh-utczai házas telket 16,000 koronáért.

— A helybeli népkonyhának még nincs helyisége, pedig most már az intézőségének bevásárlásokat kellene eszközölni a népkonyha számára. Ha nem kap a népkonyha helyiséget, akkor a télen nem fog működhetni ; pedig a télen a szűk esztendő, a nagy drágaság és a szegénység fokozottabb mérve következtében még nagyobb szükség lenne ezen jótékony intézményre mint máskor. A városi hatóságnak erkölcsi kötelessége közreműködni, hogy a népkonyha megfelelő helyiséget kapjon.

— A vármegyei közigazgatási bizottságba a kir. ügyészség képviseletében közigazgatási bizottsági tagul dr. Várady Sándor szatinárnémetii kir. ügyész lett kirendelve.

— Megfogták a domahidai betörőt. Lapunk legutóbbi számában említettük, hogy Domahidy István domahidai birtokos kastélyába egy ismeretlen tettes behatolt és egy szekrényből 840 koronát ellopott s hogy a gyanú egy elbocsátott inasra esik. A csend- I őrség nyomozása eredményes volt, mert a

tettes ifjú Balázs János nagylétai születésű egyén személyében megkerült. Nevezett Domahidy Istvánnál szolgálatát elhagyva Kállai Rudolf nyíregyházai orvosnál kapott szolgálatot, ott 6 napi szabadságot kért, eljött Domahidára, kileste mikor Domahidyék nincsenek otthon s akkor követte el a betöréses lopást. Nevezettet Nyíregyházán fogták el, a honnan elhozták városunkba és előzetes letartóztatásba helyezték. Tettesnél, ki tettét beismerte 225 K készpénzt még megtaláltak, a többi pénzt részben elmulatta, részben testvéreinek ruhanemüeket vásárolt belőle, mely ruhanemüeket szintén elkobozták.