Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-01 / 35. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

Mig ez be nem következik, mindig igaz marad a döczögös rossz magyarsággal fordított, de mélyen találó epigramm :

„Nagy társaságból haza egyszer

Hallgatva ment egy tudós ember;

Kérdek, hogy volt megelégedve?

Szóla: Egyet se olvasnék el, ha könyv volna!“

Sotnossy Miklósné.

SzInJn-ázKrémer Sándor színtársulata napról-napra beigazolja, hogy a hozzáfűzött várakozásnak teljesen megfelel. Eddig már bemutatkozott társulatának minden tagja. Alkalmunk volt meggyőződni, hogy társulata úgy van szervezve, hogy képes bármely drámai műfajt teljesen kielégítő összjátékban bemutatni.

A közönség pártolása azonban az előbbi évekhez képest nem hogy javult volna, ellenkezőleg még gyengébb. Hisszük, hogy az egész idény alatt ez igy nem fog tartani. Ha az igazgató anyagi áldozatot nem kiméivé, szervezte társulatát, nekünk erkölcsi kötelességünk nemcsak a jelenlegi társulatot megillető támogatást nyújtani, hanem a jövőre nézve buzdításul szolgálni, hogy minél több műélvezetet nyújtó társulat jöjjön körünkbe. Ezt megköveteli városunk jó hírneve.

A heti műsort következőkben ismertetjük:

Szerdán, aug. hó 24-én az operette- személyzet bemutatásául színre került Martos Ferencz és Huszka Jenőnek „Aranyvirág“ czimü operettéje. A kellemes zenéjü operette jól volt megválasztva bemutató előadásnak, mert alkalmat adott az egyes szereplők tehetségének kellő érvényesítésére. Kornai Margit (Aranyvirág) már régebbi ismerősünk, úgy énekszámai, mint temperamentumos játéka nem egyszer tapsra ragadták a közönséget. A második felvonásban Papir Sándorral előadott tánczát meg kellett ismételnie. Kellemes hangja van Kőszeghy Arankának, ki Stóne Ellen szerepében mutatkozott be. Hugonnay Irén Signorina szerepében hallatta koloraturáját. Ki kell emelnünk Bay László gyönyörű baritonját. Tisztái és Papir Sándor (Gauld Harry) már régi jó ismerőseink, kik a komikai elem hivatott képviselői. Ernyei Emil is jó volt, mint fogadós. Közönség csekély számban.

Csütörtökön, aug. hó 25-én a „Kis lord“ majdnem üres ház előtt került színre, pedig úgy a vígjáték, mint előadása megérdemelte volna a közönséget. Az előadás sikeréből az oroszlánrész Garai Ilust illeti, kit Cedrie szerepében nyílt színen megtapsoltak. Nem soroljuk elő az egyes szereplőket, csak konstatáljuk, hogy minden szereplő jó, az össz- játék kitűnő volt. Tetszettek a második felvonásban a Kornai, Kőszeghy és Hugonnay által előadott énekszámok is és a Magyari és Völgyi által lejtett kozák-táncz, melyet meg is kellett ismételni.

Pénteken, aug. hó 26-án „Bob herczeg“ Huszka Jenőnek szép zenéjü operettéje került színre zónaelőadásban. A darabot tavalyról ismeri már közönségünk. A kitűnő szöveg és a kellemes zene most is megtette hatását a nem nagy számban megjelent közönségre. A czimszerepet az idén is Kornai Margit adta elő, ki ezen hálás szerepet kedvesen és ügyesen játszotta meg. Szépen énekelte a második felvonásban előforduló

„Bor-dalt“ és remekül is tánczolt hozzá, mely jelenést többször meg kellett ismételnie. Romainak játéka tökéletesebb és hangja erősebb lett; a közönség tetszésének több Ízben kifejezést is adott. Anniét Havi Rózsi adta elég ügyesen. Jó komikusnak mutatkozott Tisztái Miksa Pomponius szerepében és kellemesen énekelte a „Holló legendáját“. Szép alakítást nyújtott és bájos volt Kö- szeghi Aranka, a herczegnő szerepében. Osztatlan tetszést aratott Papir Sándor, Plum Pudding borbély szerepében. Meg kell még emlékeznünk Szilágyi Bertáról, ki igen jó királyné és Bay Lászlóról, ki jó gárdakapitány volt. Ez alkalommal mutatkozott be a színtársulat karmestere is és felette ügyes dirigensnek bizonyult, ki érvényre emelte a zenének legkisebb részletét is az összhangban játszó zenekarral.

Szombaton, augusztus hó 27-én Rajna Ferencz és Gzobor Károlynak a Magyar Színházban számos előadást ért kitűnő nagy operettéje, a „Hajdúk hadnagya“ került újdonságként bemutatásra, szép számban megjelent közönség előtt. — A darab Budavára előtt annak visszavétele idejében játszódik le, hol Borouay Imre hajduhadnagy (Bay László) hősi tetteivel tűnik ki, de egy pár szép szemért mindig kész a katonai kötelességet megszegni. Ügy is történik, hogy Scherffenberg Jadviga grófnő (Hugonnay Irén) elkísérése czéljából elhagyja őrsparancsnokságát és ezért a haditörvényszék halálra ítéli. Az ezredes Blauchefort gróf (Áldori László) elitéit bajtársát és barátját utolsó útja előtt zenével és táncczal akarja vigasztalni és e czélra fel óhajtja használni az apja által küldendő franczia szinészcsopor- tot. De a francziák késnek, miért is Boronay barátnői és barátai Gaston de Jancourt kadét (Kornai), Scherffenberg grófnő (Hugonnay), Hájas őrmester (Papir), felesége Barbarina (Kőszeghy) és Szép íczig kém (Tisztái) elhatározzák, hogy ők tartanak előadást a francziák costüinjében és a tiszteket lerésze- gitve megmentik — a hajdúkkal együtt — barátjukat. Táncz, zene és pezsgő után a tisztek elkábulnak és az elősiető hajdúk hadnagyukat kiszabadítva rohamra indulnak, hol a hadnagy első lesz a falon, de ezen Lettét is szökésnek minősitik és elfogják, de arája a grófnő kegyelmet hoz. Az előadás minden tekintetben remek és kifogástalan volt. Kré- mer igazgató nem kiméit semmi anyagi áldozatot és pompás jelmezekben, korhű kiállításban adatta elő a darabot. Nagy hatást ért el Bay László a czimszerepben gyönyörű baritonjával; mondhatjuk, hogy ilyen kellemes hangú énekes még nem volt színpadunkon. Minden énekszámát meg kellett ismételnie, kezdve belépőjétől. Erős hangjához hozzájárul még férfias szépsége és kellemes megjelenése. Hasonló jót Írhatunk Áldori Lászlóról is, ki szép éneke mellett elegáns játékával is kitűnt. Ügyes Barbarina volt Kőszeghy Aranka, ki kedves hangján kívül gyönyörű és temperamentumos tánczával egészen magával ragadta a közönséget. Ezen Tisztáival együtt előadott tánczot a közönség megújuló tapsai miatt több Ízben meg kellett ismételni; szép jövőt jósolunk neki. Remek alakítást mutattak be a beugrott francziák; Hugonnay, Kornai és Kőszeghy énekükkel és tánczukkal kiérdemelték a közönség tetszését. Különösen komikus látványt nyújtott és megkaczagtatta a közönséget Papir, mint női súgó, de jó volt Tisztái is. A kar minden tekintetben támogatta a magán szereplőket és nagyban hozzájárult az est sikeréhez. A kellemes zenét is élvezettel hallgattuk.

Vasárnap, aug. hó 28-án a „Hajdúk hadnagyá“-t megismételték ugyanolyan jó előadásban, de kisebb számú közönség előtt.

Hétfőn, aug. hó 29-én Lehár Ferencznek óriási hatást ért darabja, a „Drótostót“ ke- j rült színre félhelyárakkal. Közönségünk úgy látszik, ez estére megemberelte magát és I szinültig megtöltötte a termet, ez volt az első telt ház, pedig a társulat nagyon is megérdemli a támogatást, mert még Kréiner igazgató ilyen nagy számú és jól szervezett j társulattal nem volt városunkban. Magáról az előadásról nem sok jót írhatunk. Tisztái Miksa Pfefferkorn szerepében Tábori tavalyi kabinet alakítása után nem tudott hatást elérni. Az előjáték szereplői közzül Kolozs- | vári Blanka (Jankó) és Garai Ilus (Zsuzsika) elég jók voltak. Kifogástalanul alakította azonban Kornai Margit Zsuzsira tót leány i szerepét és kellemes éneke is jó hatást telt;

| előnyösen tűnt ki még Áldory László (Jankó) kellemes tenorjával és Bay László mindig szép és érczes baritonjával. Az általuk előadott kettőst meg is kellett ismételniük. Pa- | pir tőle teihetöleg játszotta meg Günther I bádogos-mester nem neki való szerepét.

I Szép hangon énekelte Hugonnay Miczi sze- I repét, mely szerepben azonban Kőszeghy Arankát szívesebben láttuk volna, mert ez már egyéniségénél fogva is inkább neki való szerep. A betétként előadott Cake-Walk-ot Havi Rózsi Tisztáival ügyesen lejtette és

méltán kiérdemelte annak megismétlését. A szép zenét összhangzó előadásban élvezettel hallgattuk.

Kedden, aug. hó 30-án Beyerlein világhírű színműve, a Nemzeti Színházban folyton műsoron levő darab, a „Takarodó“ került színre. A szerző ezen darabban a katonai szubordinácziót és az elavult katonai büntető törvényt tárja elénk. Élvezettel hallgattuk a tökéletes előadást, melynek sikeréhez minden egyes szereplő hozzájárult. Kendi Boriska (Klári) szerepét drámai erővel játszotta meg és annak minden egyes részletét gondosan alakította; művészi játékával reá szolgált a nyert tapsokra. Méltó társai voltak azt est sikerében Peterdi Sándor (Volk- hardt őrmester), Szőke Sándor (Lauffen) és Papir Sándor (Hőwen). Peterdi kitünően alakította csakis a katonai szubordinácziót ismerő őrmester szerepét és különösen jó volt a második felvonás végjelenetében. Szőke Sándor is jói alakította a könnyelmű és csak a pillanatnyi szerelmet akaró lovastiszt szerepét. Papir Sándor helyesen fogta fel a komoly, egyrészt barátjához húzó, de másrészt az igazságot is kideríteni óhajtó bajtársi szerepet. Meg kell még emlékeznünk Bayról (Helbig), Ernyeiről (Qnueisz), Tisztáiról (Mi- halek) és lírémer igazgatóról (Lehudenburg), kik hozzájárultak az egyöntetű, pompás menetű előadás sikeréhez.

a tapasztalt rend és tisztaság felett. Másnap Pribékfalura kocsizott át Gróf Teleki Géza látogatására és a délutáni vonattal Bikszádra utazott.

Uj ezredtulajdonos. Ö felsége a király az 5. sz. cs. és kir. gyalogezred tulajdonosává, a mely eddig Braumüller Frigyes táborszernagy nevét viselte, Klobucsár Vilmos altábornagyot, a honvédség főparancsnokának adlá- tusát nevezte ki.

— Uj vasúti üzletvezető. A Nagykároly— Somkuti h. é. vasút vezetésében változás állott be; Pallay Péter, a vasútnak 10 év óta hivatalnoka, köztiszteletben álló férfia, e vasút üzletvezetője lett. Gratulálunk!

— Főgimnáziumunkban a beiratások az 1904—1905. iskolai évre szeptember 1., 2. és 3-án lesznek d. e. 8—11-ig, d. u. 3—5-ig. Mit azzal juttatok a t. szülők, gyámok tudomására, hogy a júliusban beirt tanulóknak csak az osztályfőnök uraknál kell jelentkezniük felvételi lapjukkal. Igazgató.

— Gyászeset. Schik Ignácz nyugalmazott jószágfelügyelő múlt hó 20-án Nagybányán élete 89-ik évében elhunyt. Az öreg ur jóformán két évtizede, hogy elköltözött városunkból, de annak társadalmi életében egy időben olyan tevékeny részt vett, hogy kegyelettel vagyunk köteles megemlékezni elhunytáról. Nagykárolyban született és itt is élte le élete legnagyobb részét, mint uradalmi tiszt és később főtiszt. Jószivü, előzékeny, nagy műveltségű úri ember volt. Mindaddig, mig 42 évi szolgálat után nyugdíjba nem vonult és Nagybányára nem tette át lakását vejéhez Nagy György nyug. műszaki tanácsoshoz; élénk részt vett városunk társadalmi mozgalmaiban és nem egy üdvös intézmény alapításában és vezetésében, így a többi között a Nagykárolyi Népnevelési-egyletnek buzgó elnöke volt. Benne Schik Emil uradalmi tiszttartó édes atyját, Péchy László műszaki tanácsos, az Ecsedi- láp lecsapoló társulat igazgató főmérnökének kedves neje nagybátyját vesztette el. Az elhunytnak temetése Nagybányán, — a hol az öreg ur igen kedvelt és köztiszteletben álló egyéniség volt — f. hó 21-én ment végbe nagy részvét mellett. Béke poraira!

— Kinevezés. Ö Felsége a király Leitner Emil szinérváraljai járásbirósági albirót a szatmárnémeti-i ügyészséghez alügyészszé nevezte ki.

— Vívó akadémiát rendez folyó hó 3-án a helybeli Vivő- és Torna-Club, amelyen kitűnő amateur vívók vesznek részt. Az érdekes vivóversenyt ajánljuk a közönség figyelmébe. Az akadémiát tánczmulatság követi.

A meghívó a következő: A „Nagykárolyi Vivő- és Torna-Club“ saját pénztára javára a régi kaszinó helyiségében 1904. évi szept.

j hó 3-án, szombaton Sz. Benedek Sándor vivó- I mester vezetése alatt vivő-akadémiát és i tánczmulatságot rendez, melyre kívül czim- zettet és családját meghívja a rendező-bizottság nevében : Péchy László, elnök. Dr. Schön- pflug Richárd tb. elnök. Belépti-dij: személyjegy 2 korona. Család-jegy 5 korona. A vívás kezdete délután 5 órakor. — A vívás sorrendje a következő: 1. Kováts László —

Debreczeni Sándor (tör). 2. Bálint Jenő — N. Szabó Albert dr. (kard). 3. Móricz István —- Schönpflug László (kard). 4. Benedek Sándor —- Debreczeni Sándor (kard). 5. N. Szabó Albert dr. — Schönpflug László (kard).

6. Móricz István — Kováts László (kard).

7. N. Szabó Albert — Bálint Jenő (kard).

8. Benedek Sándor — Schönpflug László (kard). 9. Móricz István — Debreczeni Sándor (tőr). 10. Benedek Sándor — Kováts László (kard).

— Kitüntetés. A magyar földhitelintézet által községi faiskola-kezelő tanítók és gyümölcsfa tenyésztést oktató községi kertészek részére a gyümölcsfatenyésztés terjesztése és oktatása körül szerzett érdemeik elismerése czéljából az 1904. évre kitűzött húsz darab 200 koronás jutalomdij közzül egyet Sebestyén Vincze gencsi tanítónak ítélt oda a biráló-bizottság.

— Házasság. Szabadkai József színész, Krémer Sándor színtársulatának tagja, ma délután 4 órakor vezeti oltárhoz Kolozsvári Blanka s. színésznőt a helybeli ev. ref. templomban.

— Az ev. ref. elemi fiú- és leányiskolába

az 1904—1905. tanévre a beiratások szeptember 1-től 5-ig d. e. 8—11-ig, d. u. 2—4 óráig az iskola helyiségben eszközöltetnek. A tanítás f. hó 6-án veszi kezdetét.

— Értesítés. Láng Margit kisasszony, ki a helybeli irgalmas nővérek intézetében a zongora-tanitónői állásáról lemondott,, továbbra is városunkban fog működni a zongora órák adásában. Jelentkezni lehet a helybeli polgári leányiskolánál.

— Az áliami polgári leányiskolában a beiratások szeptember 1., 2. és 3-án délelőtt 8—12 és d. u. 3—5-ig tartatnak meg az iskola hivatalos helyiségében. —- A polgári leányiskola I-sö osztályába szabályszerűen csak oly növendék léphet be: a) ki életének légii I R E K.

— Személyi hírek. Kristóffy József, vármegyénk főispánja, huzamosabb tartózkodásra szeptember hó 2-án Bikszádról városunkba érkezik. — Gróf Károlyi István és kedves neje f. hó 2-án ; Gróf Károlyi Gyula kedves neje s családjával e hó 4-én hosszabb tartózkodásra városunkba érkeznek. — Csil- léry Dávid, kir. járásbiró, múlt hó 25-ikén kezdte meg hat hétre terjedő szabadságidejét.

— Meghívás. 6386—1904. k. szám. A képviselőtestület t. tagjait 1904. évi szept. hó 4-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre

j tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. évi augusztus hó 31-ik napján. Debreczeni István, polgármester. —■ Tárgysorozat: 1. Az 1903. évi házipénztári-, községi közmunka- pénztári s a különféle alapokra vonatkozó zárszámadás. (6120—1904. k. szám; kj.) 2. Az 1905. évi házipénztári és a községi közmunkára vonatkozó költségvetési előirányzat ; s ezzel kapcsolatban : a) a Lövölde-kert bérbeadása tárgyában megtartott árverés eredményének bejelentése, illetve Bordás Imre és Frank Lajos által beadott utóajánlatok; b) az adóvégrehajtók, c) a rendőrlegénység, d) a hajdúk, e) a vágóhídi felügyelő fizetés- javítás iránti kérelme; f) anyakönyvvezető- helyettes kérelme városi pótdijának a jövőben is meghagyása iránt; g) a mészárosok és hentesek kérelme a vágóhíd átalakítása iránt; h) a kereskedő-tanoncz iskolai bizottság s i) a népnevelési-egyesület kérelme az iskola, illetve az óvodák segélyezése iránt; j) a tűzoltók kérelme az adóbehajtásnál segédkezéstől felmentetésök iránt; k) a fogyasztási adóellenőrök kérelme a büntetéspénzeknek egészen részükre leendő átengedése iránt; l) a városi útkaparók kérelme fizetésük javítása iránt. (1014., 2068—1902 ;

3835., 6019., 6160—1903 ; 3379., 4963., 5169.,

5255., 5300, 5411, 5472, 5612, 5944, 6106, 6121, 6212, 6242, 6343, 6369—1904. k. sz.; kj.) 3. A városi gyámhatóság alatt álló kiskorúak és gondnokoltak pénzének gyümölcsöztetése tárgyában alkotott szabály- rendelet módosítás^.. (5797—1904. k. szám; fj.) 4. Gróf Károlyi Tibor örököseinek kérelme a szentmiklósi 157. számú tjkvben foglalt'— a város nevén álló — ingatlan tulajdonjogának átengedése iránt. (6Ö50— 1904. k. szám; fj.) 5. Jelentés a nyugdíjalap állásáról. 6. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1905. évi névjegyzékének megállapítása. (6370—1904. k. szám; kj.) 7. A julius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (5644—1904. k. szám; fj.) 8. Az augusztus havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (6323—1904. k. szám ; fj. 9. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadott indítványok.

— Választás. A N. Szabó Antal közjegyzővé történt kinevezésével megüresedett ön- segélyző-népbanki ügyészi állásra, az intézet — múlt hó 27-én tartott gyűlésén — Dr. Nemestóthi Szabó Albert ügyvédet választotta meg.

— Főispáni látogatás Nagy-Somkuton.

Múlt hó 20-án tartotta Kristóffy József főispán ur ő méltósága a nagysomkuti járásban szemle-utját. A járás közönsége impozáns módon fogadta a főispáni párt. Mintegy 300 kocsi zászlókkal és lovasbandérium kisérte őket Nagysomkutra a községházához, hol pár pereznyi pihenés után a főispán a megjelent küldöttségeket fogadta. Ennek végeztével a közkórházat látogatta meg s a legnagyobb megelégedésének adott kifejezést

borulva megvallhatná egész megbánással, mi gyötri őt, mi okoz valóban fizikai fájdalmat szivének, hogy szeret, kiolthatatlan vétkes szenvedélylyel, szereti azt, kire gondolni sem volna szabad, hiszen a más asszony férje.

Maga sem tudná megmondani, mikor jött ez a lelkét megejtő nagy szenvedély, mitől támadt, miért? De hiszen a valódi szerelemnek nincsen is miértje; az következetes magához és nem ismer érdemeket, sem hibákat, valamint hogy nem respektál semmiféle korlátokat.

Azért mondják a szűk látkörü emberek, hogy a szerelem vak; pedig az igazi szerelemnek csodásán látó szemei vannak ; a csúnyát szépnek látja, a szépet hasonlithatlan gyönyörűnek és nincs az a természeti nagy hiba, lelki elvetemültség, mit szerelme tárgyában menteni ne tudna és fel ne tudná öltöztetni a jóság, a tiszta kellem és erény selyemköntösébe.

Mennyivel érthetőbb tehát, ha Eliz is elveszítette lelki egyensúlyát; hiszen egy minden tekintetben kiváló, szeretetreméltó egyéniségről, egy igazi férfi eszményről álmodott ő s im, megtalálta a Bárdos személyében. Nem volt gát a nagy korkülömbség, sem az, hogy már nem szabad, hiszen nem ismert senki mást s talán a gyakori együttlét, az alkalom volt a kerítő főként.

(Vége köv.) Tóth Erzsiké.