Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-05 / 45. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

H B R E K.

— Személyi hir. Uray István pénzügyi tanácsos hivatalos ügyben folyó hó 2-án városunkba érkezett s 3-án délután tovább utazott.

— Meszlényi Gyula püspök egészségi állapota — mint örömmel értesülünk —- teljesen helyreállt, úgy, hogy már a napokban látogatást tehetett a szatmári zárdabeli iskolában.

— Meghívás. 1903. k. szám. Nagykároly r. t. várok képviselőtestületi tagjait 1903. november hó 8-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. — Nagykároly, 1903. évi november 4-ik napján. Debreezeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. Belügyminiszter ur 133,139— 1903. V. c. sz. leirata a tíizrendészeti szabályrendelet módosítása tárgyában. (6501— 1903. k. szám; kj.) 2. Belügyminiszter ur 79,203 II. b.—1903. számú leirata az ebtartási szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. (6475—1903. k. szám ; kj.) 3. Szatmárnémeti sz. kir. város polgármesterének 2909—1903. elnöki számú átirata, szinikerület megalakítása tárgyában szerződés elfogadása iránt. (7131—1903. k. szám; kj.) 4. Palczer Ernő lemondása az egészségügyi-bizottsági s gazd. isin. iskolaszéki elnöki állásról. (6220—1903. k. szám; kj.) 5. Az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség kérelme szederfa tenyésztésre terület átengedése iránt. (7261—1903. k. sz.; fj.) 6. A róm. kath. plébános megkeresése a róm. kath. templom tornyában lévő óra meg- javittatása iránt. (6984—1903. k. szám; fj.); 7. A ,Blum társa“-féle alapítvány elfogadása s alapitó okirat megállapítása, (6852—1903. k. szám; fj.) 8. „Erős Gyula“-féle sírhely gondozási alapítvány ügye. (6922—1903. k. szám; fj.) 9. Buttyán János volt városi hagyatékügyi jegyző kérelme végkielégítése iránt. (7011—1903. k. szám; kj.) 10. Polo- vincsák János illetőségi ügye. (6618—1903. k. szám; fj.) 11. Luczás Mária illetőségi! ügye. (6655—1903. k. szám; íj.) 12. Deme- j tér Virág illetőségi ügye. (6815—1903. k. sz.; fj.) 13. Dezserán János illetőségi ügye. (6822—1903. k. sz.; fj.) 14. Néhai Görbe Gyula illetőségi ügye. (6583—1903. k. sz.; íj.) 15. Néhai Balega László illetőségi ügye. (7173—1903. k. sz.; fj.) 16. A vágóhídi pénzkezelés tárgyában intézkedés. (6598—1903. k. sz.; kj.) 17. Rózenczweig Mór és társai kérelme a vágatási szabályrendelet módosítása iránt. (7000—1903. k. sz.; kj.) 18. Dob- ránszky Flórián kérelme telkéből eszközölt kisajátítás kártalanítása iránt. (6624—1903. k. sz.; kj.) 19. Sarkadi N. Zsigmond Petöfi- utczai telkéhez csatolt utczaterület árának megállapítása. (7234—1904. k. sz.; kj.) 20. Lochmájer Márton és társai kérelme a Kál- mánd-utczán eszközölt kisajátítások ügyének rendezése iránt. (6985—1903. k. szám; kj.) 21. Folyó év szeptember hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (6361— 1903. k. sz.; fj.) 22. 1903. október hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (7276—1903. k. szám ; fj.)

— A reformáczió emlékünnepe. A helybeli ev. ref. egyház csendben, zajtalanul, de annál bensöségteljesebben ünnepelte meg a reformácziónak, eme nagy szellemi világtavasznak 386 éves évfordulóját. Október 31-én a középiskolai és elemi ref. vallásu növendékeknek tartott alkalmi imádságot Ujlaky Miklós ev. ref. s. lelkész s vallástanár. Vasárnap pedig nt. Asztalos György ev. ref. lelkész s nyug. esperes méltatta magas szár- nyalásu s magvas beszédben a reformáczió jelentőségét. A szép számú közönség emelt kedélylyel oszlott szét az egyszerű istentiszteletről, viszhangra lelve szivükben a szeretet evangéliumának szózatos igéje.

— Mindenszentek napja. Folyó hó 1-én gyönyörű idő kedvezett a kivilágításnak. Megélénkült a temető s a szokásos csendet egy napra az élet zaja váltotta fel. A gyászolók sokasága vonult ki a temetőbe s fényárban úsztak a sírok, mert hiszen alig van valaki, kinek ne volna kit gyászolnia. Egyik helyen a mécsek sokasága, másik helyen egy-egy pislogó gyertyácska tanúsította a megemlékezést, mely egyformán gyászt és bánatot jelképez. Estefelé kialudtak a mécsek, leégtek a gyertyák s lassankint eltávoztak az , élők s a csend, a halottak birodalmában ismét átvette uralmát.

— Fényes hangverseny. Az oltáregyesület tagjai Gróf Hugonnai Béláné föispánné védnöksége alatt deczember hó elejére egy fényes hangversenyt szándékoznak rendezni. A nemes grófné, ki társadalmi mozgalmaink iránt a legnagyobb érdeklődést tanusitja, nagyban fáradozik a hangverseny sikere érdekében. A hangverseny az egyesületi zászló javára rendeztetik s egyéb érdekes programm- számok mellett bibliai tárgyú élőképeket is szándékoznak bemutatni, a mi érdekessége mellett még az újdonság ingerével is bir, mert városunkban még ily élőképeket nem volt alkalmunk látni. A rendező-bizottság a főispáni pár lakásán a grófné elnöklete alatt tartja üléseit, s a programúi már nagyjában meg is van állapítva, melyet legközelebb alkalmunk lesz közölni. Az érdekes hangversenyre közönségünk figyelmét már jó előre felhívjuk.

— Kinevezés. Gróf Hugonnai Béla főispán Madarassy István íizetésnélküli közigazgatási gyakornokot fizetéses gyakornokká nevezte ki.

— Dalestély. Folyó hó 7-én a polgári olvasókör helyiségében megtartandó dalestély — tekintve a nagy érdeklődést, mely a közönség körében nyilvánul — előreláthatólag igen jól fog sikerülni. Az egyesület által előadandó énekszámok igen élvezetesek lesznek, de az estély fénypontját Réthy Lina kisasszony éneke és Varjas Endre fögymn. tanár felolvasása fogják képezni. Réthy k. a. elismert művésznő és Varjas tanár felolvasásai pedig mindenkor magas színvonalon állanak s ez a két pont biztosíték arra, hogy a közönségnek valódi élvezetben lesz része.

— A villany világítási ügyben a jogügyi, pénzügyi és kiküldött külön bizottság a múlt hó 31-én tartott ülésében vette tárgyalás alá a beérkezett ajánlatokat s a hangulatból

I ítélve a többség határozottan a villanyvilági- j tás behozatalát óhajtja ugyan, azonban a j házi kezelés ellen s inkább a konczessió mellett van. A bizottság nem hozott határozatot, hanem tanácskozását ma délután 3 órakor folytatja.

— Beküldetett. A közönség köréből arra kérték lapunk szerkesztőségét,, hívjuk fel polgármesterünk figyelmét az asphalt-gyalogjárók között a Kishajduváros elején levő átjáró gyarló voltára, amennyiben igen jó lenne ezt az átjárót is koczkakövekkel kikövezve oly jó állapotba hozni, mint az már sok helyen történt.

— Hangverseny. Értesülésünk szerint az izr. nőegylet egy nagyobb szabású hangverseny rendezésén fáradozik. Érdeklődéssel tekintünk ezen esemény elé, mert az izr. nőegylet mulatságai mindig kitünően sikerültek s élvezetesek volta*. A készülő hangversenynél is biztosítva van már a siker, mert Nagy László vármegyei alispán már szives volt közreműködését megígérni. A kik már őt hallosak, bizonyára élvezettel emlékeznek egy-egy felolvasására. Ezenkívül az elnökség érintkezésbe lépett egy budapesti művésznővel, hogy közreműködésre megnyerje, s igy ezen mulatság egyike lesz a legsikerültebb mulatságoknak, mely iránt annyival is inkább érdeklődünk, mert az izr. nőegylet a népkonyha számára házat fog építtetni s a jövedelem erre a czélra fog fordittatni.

— Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz e hó 13-án délelőtt 10 órakor a vármegye székházának nagytermében Deák Ferencz születésének 100-ik évfordulója alkalmából, mely alkalommal az ünnepi beszédet Doma- hidy István törvényhatósági bizottsági tag fogja mondani.

— Műkedvelői szinielöadás. Városunknak egyik legagilisabb egyesülete, a „Kereskedő- ifjak köre“, a múlt évi nagysikerű műkedvelői szinielöadás sikerétől bátorítva, decz. hó folyamán ismét hasonló előadást szándékozik rendezni. Jókai Mórnak nagyhatású színmüvét „Az arany ember“-t óhajtják előadni, eltérve az eddigi szokástól, hogy műkedvelők csak népszínművet vagy vígjátékot adnak elő. A szereplők már meg vannak nyerve s az összes szerepek igen jó kezekbe vannak letéve. A próbák már a napokban megkezdődnek.

— Hymen. Hiripi és ivacskói dr. Böszörményi Emil szatmári ügyvéd eljegyezte felsö- kubinyi Meskó Béla leányát, Mária kisasszonyt Temesvárról.

— Kaszinói közgyűlés. A helybeli régi kaszinó folyó hó 1-én délután 5 órakor rendkívüli közgyűlés tartott, a mely alkalommal a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Nonn Ferenczczel a tüzbiztositási kártalanítási ellj tekintetében a biztosító-társasággal, valamint a helybeli pénzintézetekkel kötött egyezséget ; egyben kimondotta azt, hogy az esetben, ha a kaszinó jobb viszonyok közzé jut és adósságától teljesen megszabadul, a helybeli pénzintézeteknek, mint hitelezőknek az elengedett összeget kamat nélkül visszatéríti. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget arra,

! hogy az aláirt 21 tag jótállása mellett a S4Ü0 korona kölcsönt vegye fel és ezzel az egyezséget a hitelezőkkel perfektuálja. A közgyűlés a lemondás folytán üresedésbe ; jött elnöki állásra Debreezeni István polgár- j mestert elnökké egyhangúlag újra megválasz- í tóttá, a könyvtári választmány tagjává pedig l)r. Cservényük Károlyt szintén egyhangúlag választotta meg.

— Kinevezés. A helybeli pénzügyígazgató- ság Jakab Viktor főgymnasiuinot végzett ifjút a fehérgyarmati adóhivatalhoz díjtalan gyakornokká nevezte ki.

— Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter vármegyénkben a hagymásláposi anyakönyvi kerületbe Keresztény Lajos helyettes körjegyzőt anyakönyvvezetővé; a nágy- nyiresi anyakönyvi kerületbe Ihász Henrik helyettes körjegyzőt; a nántüi anyakönyvi kerületbe Bencze János segédjegyzöt; a nábrádi anyakönyvi kerületbe Fülöp Lajos községi aljegyzőt s a nyirmegyesi anyakönyvi kerületbe Magyar Endre községi aljegyzőt anyakönyvvezető-helyettesekké nevezte ki.

— Társas lakoma. Hetey Ábrahám városi főjegyzőnk 25 évi szolgálatának megünneplésére szükebb körű, mondhatni házias jellegű összejövetelt rendezett e hó 4-én a városi tisztikar a „Régi kaszinó“ nagy termében, melyen az összes városi tisztviselők élükön Debreezeni István polgármesterrel s városunk polgárai közzül is többen megjelentek. Lapunk zárta miatt csak röviden emlékezhetünk a lefolyt ünnepségről, melyen a megjelentek az őszinte szeretet, tisztelet és baráti érzelmektől áthatva ünnepelték városunk derék főjegyzőjét. Első szónok Deb- reczeni István polgármester volt, ki lelkes szavakkal ecsetelte a 25 év alatt fáradhatatlan buzgalommal eltöltött munkásságát, az őszinte szeretettől áthatva tolmácsolta a városi tisztikar legjobb kivánatait. Néma Gusztáv, Demidor Ignácz és Borody György, mint kitűnő tisztviselőt és jó barátot éltettek. Ku- binyi Bertalan az ünnepelt családjának boldogságára ürítette poharát. Majd az ünnepelt válaszolt s meleg hangon köszönte meg a tiszteletére rendezett óvácziót. A társaság a legkitűnőbb hangulatban a késő hajnali órákig maradt együtt. Nagyon sajnálatos, hogy tisztelőit és barátjait, — ha másképen nem, legalább hírlapok utján, nem értesítették a társaslakomát intézők, mert bizony igen sokan vannak, kik nem tudva semmit a készülő ünnepélyről, azon meg nem jelenhettek.

— Uj operette bemutatójára készül a pécsi nemzeti színház. — Az uj operette neve „A. B. C.“, zenéjét Dr. Bródy Miklós városunk szülötte, fiatal zeneszerző és a pécsi Nemzeti színház karmestere, szövegét Bródy István szintén városunk szülötte, a „Független Magyarország“ munkatársa és Révész Ferencz hirlapiró Írták. A bemutató előadás e hó végén lesz.

— Csőd városunkban. A szatmár-németi kir. törvényszék Köröskényi Timóth fűszer- kereskedő ellen, ennek saját kérelmére a csődöt megnyitotta. Csődbiztossá Dr. Dezső Kálmán kir. törvényszéki biró, tömeggondnokká Dr. N. Szabó Albert helybeli ügyvéd, helyettessé Dr. Antal László szatmári ügyvéd neveztetett ki. A követelések bejelentésének véghatárnapja 1903. évi deczember hó 7-ig, a felszámolási tárgyalás folyó hó 14-én, a csődválasztmány alakítása folyó évi decz. hó

16-án lesz.

— Halálozás. Vettük a követekezö gyász- jelentést : Özv. Kerezsi Györgyné szül. Nichita Mária úgy a maga, mint édes gyermekei Bogdán Andrásné született Kerezsi Mária és Kerezsi János és ezek gyermekei, valamint

j nevelt leánya Nichita Emilia nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a legjobb férj, atya és nagyapa Kerezsi György i porteleki gör. kath. plébános folyó hó 30-án déli 12 órakor, élete 61-ik évében megszűnt | élni. A megboldogultnak földi maradványai

F.: Csak biztatott, hogy megfizet, ha egy menybéli banknál leszámítolják a váltóját, addig pedig zálogba akarta adni Évát.

K.: És Éva?

F.: Nagyon megrémült lángpallosomtól s Ádámhoz simult, a kit pedig — úgy vettem észre kacsintásából — kedve lett volna megcsalni velem.

K.: Most mit csinál ?

F.: Rendbe szedem az egyes napok véd- szentjeit, hogy a jövő esztendőben szép sorrendben virrasszák fel a napokat. — Jaj!!!

K.: Mi baj?

F.: Január elsejének a szentjét nem találom sehol. Bizonyosan Sylvesterrel ment el valahova.

K.: Hát aztán baj az ?

F.: Baj bizony; mert a hunezut kvartál- zäufer s ha egyszer belemelegszik az ivásba, egy hétig sem látjuk.

K.: Nos és mi baj van ebben?

F.: Az a baj, hogy a jövő esztendő nem január elsejével, de másodikával fog virradni.

K.: Mi közünk hozzá?

F.: No né!

.... Talán nem is tudja, hogy

az a

dóhivatal csak elsején fizet. Mi lesz a tisztviselőkkel, ha az esztendő január másodikával kezdődik?

K.: Látom, hogy a tisztviselők sorsa iránt érdeklődik. — Mondja meg tehát főangval- ságod: remélhetik-e a tisztviselők a fizetés- emelést ?

F.: Igen.

K.: Miért?

F.: Mert remélni szabad.

K.: Mikor lesz a fizetésemelés ?

F.: A mikor reinkarnálódom,

K.: Mit tart a protekciokeresést tilalmazó rendeletekről ?

F.: Azok nagy megnyugvást eredményeznek.

K.: Miért ?

F.: Mert a kinek nincs protekciója, azt hiszi, hogy a nélkül is boldogul és a kinek van, nem fog újabb versenyzők fellépésétől tartani.

K.: Tehát azt véli, hogy a protekció tovább is virulni fog?

F.: Boldog Isten ! Ilyen kérdés ! Hát Ura- ságod nem a rendező protekciójából jutott ide?

K.: És mit szól a névmagyarosításhoz?

F.: Az nagyon üdvös dolog. Lám itt is legjobban boldogul a gentry. Példa rá Nepo- muky Jankó. Aquinoy Tárni, sőt újabban Loyola Náczi is y-al Írja a nevét; de azért előttem csak olyan derék magyar Lax A'oel Naftuli, mint Tátracsucsfoky Taksony — feltéve, hogy váltózsiróit honorálják.

Más szellem jelentkezik.

K.: Ki van itt ?

F.: Madam Pompadur.

K.: Hol van most Madam ?

F.: A skaramajonban.

K.: Mit akar mondani ?

F.: Arra kérem a szónoklatban jártasabb

hölgyeket, hirdessék a rossz asszonyoknak, hogy ne pereljenek annyit férjeikkel; mert ők ide s az urak a Letheparti csárdába jutnak.

K.: Hát vannak talán perlekedő asszonyok is a világon?

F.: Nekem elhiheti, hogy a szép Bereg- vármegyében egyetlen egy sincs; de bizony máshol itt-ott akad egy-kettő. Az ilyen nők rendesen túl vannak a húsz éven. ügy a kétszer-háromszor húsz év között állandóan I a harmincz felé közelednek, szerényen rikító színekbe öltöznek, a férfiakra haragszanak; j mert már nem udvarolnak nekik s a férjeiknek minduntalan azt vetik föl, hogy már nem szeretik többé. Hej pedig!... Tudom én jól magamról, hogy nekünk könnyen áll a szerelem; mert ha egy kis piros kalapot teszünk föl, mindjárt azt hisszük, hogy a bokorugró szoknyásokkal versenyezhetünk, de a szegény férfiak! Sok apró fogyatkozáson lehet segíteni; ám az idő elöhaladásá- val a szem tüze, az ölelő karok ereje gyengül. Tempi passatti. Vége a szerelemnek!

K.: Kivánna-e valamit az urakra vonatkozólag közölni?

F.: Óh igen! A nős urak kerüljék a házon kívül az izgalmakat; szeszes italt csak annyit igyanak, a mennyit potyára, hitelbe és pénzért kapnak; egyenek szükségből sárgarépát is és akkor nagyon megrövidül az a veszekedési idő, a mely a legjobb menyecske férjének is úgy kijár, mint az irodalmi estélyeken szereplőknek a taps.

A fiatal urakhoz ezek szavaim:

Kevesebb szerelem,

Kevesebb kártya s bor,

Kevesebb váltóláz S ha az ifjú kiforr:

Kevesebb ámítás,

Kevesebb számítás S ha a lányka hévül:

Karolják emberül.

Ez a jó házasság,

Higyjék el nekem azt.

Elűzi ez a bút,

S szép bimbókat fakaszt.

K.: És a leányoknak mit mond ?

F.: Ne keressenek a völegényjelöltekben regényhősöket és akkor hamarabb jutnak fökötö alá.

K.: A skaramajont mint valami kellemetlen helyet említette. Lenne szives velünk azt megösmertetni?

F. : Erről ne is beszéljünk! Elég legyen annyit mondanom, hogy az itteni élet a csalódások szakadatlan lánczolatából áll s ezek közt az még a legkisebb, mikor a vén asszony —- a világon sehol sincs ugyan vén asszony, de itt a fiatal is öreg — sötétben azt hiszi, hogy valami selymes balyuszt csókol aztán kisül, hogy az bizony a tarka macska farka volt. — Még egyszer kérem tehát a hölgyeket, hogy a rosszra hajlókat óvják minden bajtól; mert különben idejutnak, mig a rossz asszonyok férjei egy olyan korcsmába kerülnek, a melyben a kontót csak újabb cecheléssel lehet kiegyenlíteni.