Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-05 / 45. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE H B R E K. — Személyi hir. Uray István pénzügyi tanácsos hivatalos ügyben folyó hó 2-án városunkba érkezett s 3-án délután tovább utazott. — Meszlényi Gyula püspök egészségi ál­lapota — mint örömmel értesülünk —- tel­jesen helyreállt, úgy, hogy már a napokban látogatást tehetett a szatmári zárdabeli is­kolában. — Meghívás. 1903. k. szám. Nagykároly r. t. várok képviselőtestületi tagjait 1903. november hó 8-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rend­kívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. — Nagykároly, 1903. évi november 4-ik napján. Debreezeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. Belügyminiszter ur 133,139— 1903. V. c. sz. leirata a tíizrendészeti sza­bályrendelet módosítása tárgyában. (6501— 1903. k. szám; kj.) 2. Belügyminiszter ur 79,203 II. b.—1903. számú leirata az ebtar­tási szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. (6475—1903. k. szám ; kj.) 3. Szatmárnémeti sz. kir. város polgármesterének 2909—1903. elnöki számú átirata, szinikerület megala­kítása tárgyában szerződés elfogadása iránt. (7131—1903. k. szám; kj.) 4. Palczer Ernő lemondása az egészségügyi-bizottsági s gazd. isin. iskolaszéki elnöki állásról. (6220—1903. k. szám; kj.) 5. Az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség kérelme szederfa tenyésztésre terület átengedése iránt. (7261—1903. k. sz.; fj.) 6. A róm. kath. plébános megkeresése a róm. kath. templom tornyában lévő óra meg- javittatása iránt. (6984—1903. k. szám; fj.); 7. A ,Blum társa“-féle alapítvány elfogadása s alapitó okirat megállapítása, (6852—1903. k. szám; fj.) 8. „Erős Gyula“-féle sírhely gondozási alapítvány ügye. (6922—1903. k. szám; fj.) 9. Buttyán János volt városi hagyatékügyi jegyző kérelme végkielégítése iránt. (7011—1903. k. szám; kj.) 10. Polo- vincsák János illetőségi ügye. (6618—1903. k. szám; fj.) 11. Luczás Mária illetőségi! ügye. (6655—1903. k. szám; íj.) 12. Deme- j tér Virág illetőségi ügye. (6815—1903. k. sz.; fj.) 13. Dezserán János illetőségi ügye. (6822—1903. k. sz.; fj.) 14. Néhai Görbe Gyula illetőségi ügye. (6583—1903. k. sz.; íj.) 15. Néhai Balega László illetőségi ügye. (7173—1903. k. sz.; fj.) 16. A vágóhídi pénz­kezelés tárgyában intézkedés. (6598—1903. k. sz.; kj.) 17. Rózenczweig Mór és társai kérelme a vágatási szabályrendelet módosí­tása iránt. (7000—1903. k. sz.; kj.) 18. Dob- ránszky Flórián kérelme telkéből eszközölt kisajátítás kártalanítása iránt. (6624—1903. k. sz.; kj.) 19. Sarkadi N. Zsigmond Petöfi- utczai telkéhez csatolt utczaterület árának megállapítása. (7234—1904. k. sz.; kj.) 20. Lochmájer Márton és társai kérelme a Kál- mánd-utczán eszközölt kisajátítások ügyének rendezése iránt. (6985—1903. k. szám; kj.) 21. Folyó év szeptember hónapi pénztár­vizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (6361— 1903. k. sz.; fj.) 22. 1903. október hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (7276—1903. k. szám ; fj.) — A reformáczió emlékünnepe. A hely­beli ev. ref. egyház csendben, zajtalanul, de annál bensöségteljesebben ünnepelte meg a reformácziónak, eme nagy szellemi világ­tavasznak 386 éves évfordulóját. Október 31-én a középiskolai és elemi ref. vallásu növendékeknek tartott alkalmi imádságot Ujlaky Miklós ev. ref. s. lelkész s vallástanár. Vasárnap pedig nt. Asztalos György ev. ref. lelkész s nyug. esperes méltatta magas szár- nyalásu s magvas beszédben a reformáczió jelentőségét. A szép számú közönség emelt kedélylyel oszlott szét az egyszerű isten­tiszteletről, viszhangra lelve szivükben a szere­tet evangéliumának szózatos igéje. — Mindenszentek napja. Folyó hó 1-én gyönyörű idő kedvezett a kivilágításnak. Meg­élénkült a temető s a szokásos csendet egy napra az élet zaja váltotta fel. A gyászolók sokasága vonult ki a temetőbe s fényárban úsztak a sírok, mert hiszen alig van valaki, kinek ne volna kit gyászolnia. Egyik helyen a mécsek sokasága, másik helyen egy-egy pislogó gyertyácska tanúsította a megemlé­kezést, mely egyformán gyászt és bánatot jelképez. Estefelé kialudtak a mécsek, le­égtek a gyertyák s lassankint eltávoztak az , élők s a csend, a halottak birodalmában ismét átvette uralmát. — Fényes hangverseny. Az oltáregyesü­let tagjai Gróf Hugonnai Béláné föispánné védnöksége alatt deczember hó elejére egy fényes hangversenyt szándékoznak rendezni. A nemes grófné, ki társadalmi mozgalmaink iránt a legnagyobb érdeklődést tanusitja, nagyban fáradozik a hangverseny sikere ér­dekében. A hangverseny az egyesületi zászló javára rendeztetik s egyéb érdekes programm- számok mellett bibliai tárgyú élőképeket is szándékoznak bemutatni, a mi érdekessége mellett még az újdonság ingerével is bir, mert városunkban még ily élőképeket nem volt alkalmunk látni. A rendező-bizottság a főispáni pár lakásán a grófné elnöklete alatt tartja üléseit, s a programúi már nagyjában meg is van állapítva, melyet legközelebb alkalmunk lesz közölni. Az érdekes hang­versenyre közönségünk figyelmét már jó előre felhívjuk. — Kinevezés. Gróf Hugonnai Béla főispán Madarassy István íizetésnélküli közigazgatási gyakornokot fizetéses gyakornokká nevezte ki. — Dalestély. Folyó hó 7-én a polgári olvasókör helyiségében megtartandó dalestély — tekintve a nagy érdeklődést, mely a kö­zönség körében nyilvánul — előreláthatólag igen jól fog sikerülni. Az egyesület által előadandó énekszámok igen élvezetesek lesz­nek, de az estély fénypontját Réthy Lina kisasszony éneke és Varjas Endre fögymn. tanár felolvasása fogják képezni. Réthy k. a. elismert művésznő és Varjas tanár felolva­sásai pedig mindenkor magas színvonalon állanak s ez a két pont biztosíték arra, hogy a közönségnek valódi élvezetben lesz része. — A villany világítási ügyben a jogügyi, pénzügyi és kiküldött külön bizottság a múlt hó 31-én tartott ülésében vette tárgyalás alá a beérkezett ajánlatokat s a hangulatból I ítélve a többség határozottan a villanyvilági- j tás behozatalát óhajtja ugyan, azonban a j házi kezelés ellen s inkább a konczessió mel­lett van. A bizottság nem hozott határozatot, hanem tanácskozását ma délután 3 órakor folytatja. — Beküldetett. A közönség köréből arra kérték lapunk szerkesztőségét,, hívjuk fel polgármesterünk figyelmét az asphalt-gyalog­járók között a Kishajduváros elején levő átjáró gyarló voltára, amennyiben igen jó lenne ezt az átjárót is koczkakövekkel ki­kövezve oly jó állapotba hozni, mint az már sok helyen történt. — Hangverseny. Értesülésünk szerint az izr. nőegylet egy nagyobb szabású hangver­seny rendezésén fáradozik. Érdeklődéssel tekintünk ezen esemény elé, mert az izr. nőegylet mulatságai mindig kitünően sikerül­tek s élvezetesek volta*. A készülő hang­versenynél is biztosítva van már a siker, mert Nagy László vármegyei alispán már szives volt közreműködését megígérni. A kik már őt hallosak, bizonyára élvezettel emlé­keznek egy-egy felolvasására. Ezenkívül az elnökség érintkezésbe lépett egy budapesti művésznővel, hogy közreműködésre meg­nyerje, s igy ezen mulatság egyike lesz a legsikerültebb mulatságoknak, mely iránt annyival is inkább érdeklődünk, mert az izr. nőegylet a népkonyha számára házat fog építtetni s a jövedelem erre a czélra fog fordittatni. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz e hó 13-án délelőtt 10 órakor a vármegye székházának nagytermében Deák Ferencz születésének 100-ik évfordulója alkalmából, mely alkalommal az ünnepi beszédet Doma- hidy István törvényhatósági bizottsági tag fogja mondani. — Műkedvelői szinielöadás. Városunknak egyik legagilisabb egyesülete, a „Kereskedő- ifjak köre“, a múlt évi nagysikerű műked­velői szinielöadás sikerétől bátorítva, decz. hó folyamán ismét hasonló előadást szándéko­zik rendezni. Jókai Mórnak nagyhatású szín­müvét „Az arany ember“-t óhajtják előadni, eltérve az eddigi szokástól, hogy műkedvelők csak népszínművet vagy vígjátékot adnak elő. A szereplők már meg vannak nyerve s az összes szerepek igen jó kezekbe vannak letéve. A próbák már a napokban megkez­dődnek. — Hymen. Hiripi és ivacskói dr. Böször­ményi Emil szatmári ügyvéd eljegyezte felsö- kubinyi Meskó Béla leányát, Mária kisasszonyt Temesvárról. — Kaszinói közgyűlés. A helybeli régi kaszinó folyó hó 1-én délután 5 órakor rend­kívüli közgyűlés tartott, a mely alkalommal a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Nonn Ferenczczel a tüzbiztositási kártalanítási ellj tekintetében a biztosító-társasággal, vala­mint a helybeli pénzintézetekkel kötött egyez­séget ; egyben kimondotta azt, hogy az esetben, ha a kaszinó jobb viszonyok közzé jut és adós­ságától teljesen megszabadul, a helybeli pénzintézeteknek, mint hitelezőknek az el­engedett összeget kamat nélkül visszatéríti. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget arra, ! hogy az aláirt 21 tag jótállása mellett a S4Ü0 korona kölcsönt vegye fel és ezzel az egyezséget a hitelezőkkel perfektuálja. A közgyűlés a lemondás folytán üresedésbe ; jött elnöki állásra Debreezeni István polgár- j mestert elnökké egyhangúlag újra megválasz- í tóttá, a könyvtári választmány tagjává pedig l)r. Cservényük Károlyt szintén egyhangúlag választotta meg. — Kinevezés. A helybeli pénzügyígazgató- ság Jakab Viktor főgymnasiuinot végzett ifjút a fehérgyarmati adóhivatalhoz díjtalan gya­kornokká nevezte ki. — Anyakönyvi kinevezések. A belügy­miniszter vármegyénkben a hagymásláposi anyakönyvi kerületbe Keresztény Lajos helyet­tes körjegyzőt anyakönyvvezetővé; a nágy- nyiresi anyakönyvi kerületbe Ihász Henrik helyettes körjegyzőt; a nántüi anyakönyvi kerületbe Bencze János segédjegyzöt; a nábrádi anyakönyvi kerületbe Fülöp Lajos községi aljegyzőt s a nyirmegyesi anyakönyvi kerületbe Magyar Endre községi aljegyzőt anyakönyvvezető-helyettesekké nevezte ki. — Társas lakoma. Hetey Ábrahám városi főjegyzőnk 25 évi szolgálatának megünnep­lésére szükebb körű, mondhatni házias jellegű összejövetelt rendezett e hó 4-én a városi tisztikar a „Régi kaszinó“ nagy ter­mében, melyen az összes városi tisztviselők élükön Debreezeni István polgármesterrel s városunk polgárai közzül is többen meg­jelentek. Lapunk zárta miatt csak röviden emlékezhetünk a lefolyt ünnepségről, melyen a megjelentek az őszinte szeretet, tisztelet és baráti érzelmektől áthatva ünnepelték vá­rosunk derék főjegyzőjét. Első szónok Deb- reczeni István polgármester volt, ki lelkes szavakkal ecsetelte a 25 év alatt fáradha­tatlan buzgalommal eltöltött munkásságát, az őszinte szeretettől áthatva tolmácsolta a városi tisztikar legjobb kivánatait. Néma Gusztáv, Demidor Ignácz és Borody György, mint ki­tűnő tisztviselőt és jó barátot éltettek. Ku- binyi Bertalan az ünnepelt családjának bol­dogságára ürítette poharát. Majd az ünnepelt válaszolt s meleg hangon köszönte meg a tiszteletére rendezett óvácziót. A társaság a legkitűnőbb hangulatban a késő hajnali órákig maradt együtt. Nagyon sajnálatos, hogy tisz­telőit és barátjait, — ha másképen nem, leg­alább hírlapok utján, nem értesítették a társas­lakomát intézők, mert bizony igen sokan vannak, kik nem tudva semmit a készülő ünnepélyről, azon meg nem jelenhettek. — Uj operette bemutatójára készül a pécsi nemzeti színház. — Az uj operette neve „A. B. C.“, zenéjét Dr. Bródy Miklós városunk szülötte, fiatal zeneszerző és a pécsi Nem­zeti színház karmestere, szövegét Bródy István szintén városunk szülötte, a „Független Magyarország“ munkatársa és Révész Ferencz hirlapiró Írták. A bemutató előadás e hó végén lesz. — Csőd városunkban. A szatmár-németi kir. törvényszék Köröskényi Timóth fűszer- kereskedő ellen, ennek saját kérelmére a csődöt megnyitotta. Csődbiztossá Dr. Dezső Kálmán kir. törvényszéki biró, tömeggond­nokká Dr. N. Szabó Albert helybeli ügyvéd, helyettessé Dr. Antal László szatmári ügyvéd neveztetett ki. A követelések bejelentésének véghatárnapja 1903. évi deczember hó 7-ig, a felszámolási tárgyalás folyó hó 14-én, a csődválasztmány alakítása folyó évi decz. hó 16-án lesz. — Halálozás. Vettük a követekezö gyász- jelentést : Özv. Kerezsi Györgyné szül. Nichita Mária úgy a maga, mint édes gyermekei Bogdán Andrásné született Kerezsi Mária és Kerezsi János és ezek gyermekei, valamint j nevelt leánya Nichita Emilia nevében fáj­dalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a legjobb férj, atya és nagyapa Kerezsi György i porteleki gör. kath. plébános folyó hó 30-án déli 12 órakor, élete 61-ik évében megszűnt | élni. A megboldogultnak földi maradványai F.: Csak biztatott, hogy megfizet, ha egy menybéli banknál leszámítolják a váltóját, addig pedig zálogba akarta adni Évát. K.: És Éva? F.: Nagyon megrémült lángpallosomtól s Ádámhoz simult, a kit pedig — úgy vettem észre kacsintásából — kedve lett volna meg­csalni velem. K.: Most mit csinál ? F.: Rendbe szedem az egyes napok véd- szentjeit, hogy a jövő esztendőben szép sor­rendben virrasszák fel a napokat. — Jaj!!! K.: Mi baj? F.: Január elsejének a szentjét nem ta­lálom sehol. Bizonyosan Sylvesterrel ment el valahova. K.: Hát aztán baj az ? F.: Baj bizony; mert a hunezut kvartál- zäufer s ha egyszer belemelegszik az ivásba, egy hétig sem látjuk. K.: Nos és mi baj van ebben? F.: Az a baj, hogy a jövő esztendő nem január elsejével, de másodikával fog virradni. K.: Mi közünk hozzá? F.: No né! .... Talán nem is tudja, hogy az a dóhivatal csak elsején fizet. Mi lesz a tisztviselőkkel, ha az esztendő január máso­dikával kezdődik? K.: Látom, hogy a tisztviselők sorsa iránt érdeklődik. — Mondja meg tehát főangval- ságod: remélhetik-e a tisztviselők a fizetés- emelést ? F.: Igen. K.: Miért? F.: Mert remélni szabad. K.: Mikor lesz a fizetésemelés ? F.: A mikor reinkarnálódom, K.: Mit tart a protekciokeresést tilalmazó rendeletekről ? F.: Azok nagy megnyugvást eredményez­nek. K.: Miért ? F.: Mert a kinek nincs protekciója, azt hiszi, hogy a nélkül is boldogul és a kinek van, nem fog újabb versenyzők fellépésétől tartani. K.: Tehát azt véli, hogy a protekció to­vább is virulni fog? F.: Boldog Isten ! Ilyen kérdés ! Hát Ura- ságod nem a rendező protekciójából jutott ide? K.: És mit szól a névmagyarosításhoz? F.: Az nagyon üdvös dolog. Lám itt is legjobban boldogul a gentry. Példa rá Nepo- muky Jankó. Aquinoy Tárni, sőt újabban Loyola Náczi is y-al Írja a nevét; de azért előttem csak olyan derék magyar Lax A'oel Naftuli, mint Tátracsucsfoky Taksony — fel­téve, hogy váltózsiróit honorálják. Más szellem jelentkezik. K.: Ki van itt ? F.: Madam Pompadur. K.: Hol van most Madam ? F.: A skaramajonban. K.: Mit akar mondani ? F.: Arra kérem a szónoklatban jártasabb hölgyeket, hirdessék a rossz asszonyoknak, hogy ne pereljenek annyit férjeikkel; mert ők ide s az urak a Letheparti csárdába jutnak. K.: Hát vannak talán perlekedő asszo­nyok is a világon? F.: Nekem elhiheti, hogy a szép Bereg- vármegyében egyetlen egy sincs; de bizony máshol itt-ott akad egy-kettő. Az ilyen nők rendesen túl vannak a húsz éven. ügy a kétszer-háromszor húsz év között állandóan I a harmincz felé közelednek, szerényen rikító színekbe öltöznek, a férfiakra haragszanak; j mert már nem udvarolnak nekik s a férje­iknek minduntalan azt vetik föl, hogy már nem szeretik többé. Hej pedig!... Tudom én jól magamról, hogy nekünk könnyen áll a szerelem; mert ha egy kis piros kalapot teszünk föl, mindjárt azt hisszük, hogy a bokorugró szoknyásokkal versenyezhetünk, de a szegény férfiak! Sok apró fogyatkozá­son lehet segíteni; ám az idő elöhaladásá- val a szem tüze, az ölelő karok ereje gyen­gül. Tempi passatti. Vége a szerelemnek! K.: Kivánna-e valamit az urakra vonat­kozólag közölni? F.: Óh igen! A nős urak kerüljék a há­zon kívül az izgalmakat; szeszes italt csak annyit igyanak, a mennyit potyára, hitelbe és pénzért kapnak; egyenek szükségből sár­garépát is és akkor nagyon megrövidül az a veszekedési idő, a mely a legjobb menyecske férjének is úgy kijár, mint az irodalmi esté­lyeken szereplőknek a taps. A fiatal urakhoz ezek szavaim: Kevesebb szerelem, Kevesebb kártya s bor, Kevesebb váltóláz S ha az ifjú kiforr: Kevesebb ámítás, Kevesebb számítás S ha a lányka hévül: Karolják emberül. Ez a jó házasság, Higyjék el nekem azt. Elűzi ez a bút, S szép bimbókat fakaszt. K.: És a leányoknak mit mond ? F.: Ne keressenek a völegényjelöltekben regényhősöket és akkor hamarabb jutnak fökötö alá. K.: A skaramajont mint valami kellemet­len helyet említette. Lenne szives velünk azt megösmertetni? F. : Erről ne is beszéljünk! Elég legyen annyit mondanom, hogy az itteni élet a csalódások szakadatlan lánczolatából áll s ezek közt az még a legkisebb, mikor a vén asszony —- a világon sehol sincs ugyan vén asszony, de itt a fiatal is öreg — sötétben azt hiszi, hogy valami selymes balyuszt csó­kol aztán kisül, hogy az bizony a tarka macska farka volt. — Még egyszer kérem tehát a hölgyeket, hogy a rosszra hajlókat óvják minden bajtól; mert különben idejut­nak, mig a rossz asszonyok férjei egy olyan korcsmába kerülnek, a melyben a kontót csak újabb cecheléssel lehet kiegyenlíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents