Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-10 / 37. szám

K\<*\

XX£ évfolyam.

■rr .V'- ,■

__________r_______

Na

gykároly, 1903. szeptember 10.

Vf e tv

y

37-ik szám.

TársaoLalrai, szépiroa.a,lxxa.i és isxxxexerterjeszt© 2a.etila.pNAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE.

Megjelen minden csütörtökön.

Előfizetési árak :

Egész évre . . . . HTTcor.' Félévre..........................4 kor.

Negyedévre

.................2 kor.

Eg

yes szám.................20 fill.

Kö

zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor.

Szerkesztőségi iroda kiadóhivatal:

Deák Ferencz-tér 4. szám.

(A római kath. elemi iskolával szemben).

Rérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek.

Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Az iskolai év elején.

Körülbelül befejeződtek az iskolai beiratások, sőt az iskolák nagy részében már a tanítás is folyik. A fővárosi lapok közlései szerint csaknem valamennyi iskola tulzsuffolt s a vidéken is az előző évi létszám alig csökkent, sőt inkább gyarapodott. De nemcsak a közép, hanem a főiskolákba is tódul az ifjúság s különösen a jogi szak az, mely valósággal egészségtelen tulten- j gést mutat. De ezenkívül az orvosi és mérnöki pályák különösen azok, melyeket az ifjúság legszívesebben keres fel.

A tudományos pályákra való tódu- lás igazán megdöbbentő. Hiába emeli fel szavát a sajtó, hiába látják maguk a szülök, hogy mily keserves csalódásokat hoz egyesek részére az erőszakolt tanulás, hiába lebeg szemük előtt számtalan példa arra nézve, hogy a boldogulás útja ma már nem a diplomában keresendő, nem ér semmit, gyermekeiket mégis arra serkentik, hogy magukat diplomás emberekké képezzék ki.

Unalmassá vált már a mindutalan felhangzó tiltakozás az ifjúságnak ily irányban való nevelése ellen. A kereskedelmi és magasabb ipari pályák iránti érdeklődés nem akar előtérbe nyomulni, s mig egy-egy középiskolában valóságos versenyzés folyik a felvételért, addig a legkedvezőbb jövővel kecsegtető ipari szakiskolák nem képesek kellő előképzettségű tanulókat szerezni.

Ha nézzük, hogy a tudományos pályának ma már minden ága menynyire meg van nehezítve, midőn az ifjú tanulmányait bevégzi, diplomáját kezébe kapja, még akkor is hány év választja el czéljától, valóban érthetetlen, hogy mégis miért törik magukat minden áron a diploma után?

Hány keserves csalódást tereint az élet, hány ember megbánja később, hogy elhibázta életét, szívesen cserélne pályát, de már akkor késő, mert diplomás ember létére nem kezdheti újra az életet és sorsával elégedetlenül éli le napjait.

Ha keressük az indokokat, melyek különösen nálunk Magyarországon az ifjúságot minden tanács és intés ellenére mégis a tudományos pályák felé serkentik, úgy azt csak abban találjuk fel, hogy nálunk a kereskedelem és ipar még nem foglalta el azt a pozi- cziót, mely vonzó erőt gyakorolhatna ezen pályák iránt.

Mig más országokban, az állami élet intézésében a kereskedelem és ipar tevékeny, sőt vezető szerepet visz, — más országok parlamentjében a kereskedelem és ipar képviselői szép számmal foglalnak helyet — addig nálunk talán egy-két nagyobb kereskedőn kívül, csupa jogász és birtokos vagy four a parlament tagja.

Magyarországon az állami élet irányítását a jogász világ dominálja s mig például Francziaország egy iparost ültet elnöki székébe, addig nálunk nincs egyetlen iparos tagja sem az országgyűlésnek, sőt az ipar úgyszólván alárendelt szerepet játszik.

Nem csuda, ha ily körülmények között nem vonzódik az ifjúság a kereskedelmi és ipari pályák iránt. Nem lebeg szeme előtt követendő példa, nem igyekszik a példa után haladni. Nekünk arra kellene törekednünk, hogy ezeket a pályákat kedveltessük meg az ifjúsággal. Hogy mily utón érhetjük azt el, arra módot kell találni. A tudományos pályák megnehezítése úgy látszik nem elég eszköz, hanem az ifjúságot egyenesen nevelni kellene ezekre a pályákra s e tekintetben egyedül a szülői ház lenne hivatott.-o.—

A képviselőtestület közgyűlése.

Városunk képviselőtestülete folyó hó 6-án tartotta meg a szervezési szabályrendelet szerinti őszi rendes közgyűlését.

Debreczeni István polgármester a meglehetősen látogatott közgyűlést délelőtt 10 órakor megnyitván, üdvözölte a megjelent képviselőtestületi tagokat s a napirend előtt bejelentette, hogy ScbifT Ábrahám képviselő- testületi tag elhunyt, miért is indítványozta, hogy a képviselőtestület Schilf Ábrahám elhunyta felett fejezze ki részvétét és emlékét jegyzőkönyvében örökitse meg, mely indítványt a képviselőtestület elfogadván, elnöklő polgármester ily értelemben a határozatot kimondotta. Egyidejűleg polgármester bejelentette, miszerint az elhunyt Schiff Ábrahám helyére a legtöbb adót fizető póttag Kínál József vendéglős hivatott be, mit a közgyűlés tudomásul vett.

Ezután polgármester bejelentette, hogy a szőnyegen levő jövő évi költségvetés közszemlére ki volt téve, azt a tanács és pénzügyi bizottság letárgyalta, az a képviselőtestület tagjainak megküldetett és igy azt hiszi, hogy az általánosságban elfogadható és a részletes tárgyalás megkezdhető; mielőtt azonban a tárgyalást megkezdenék fel kell hivni a képviselőtestület figyelmét a „Nagykároly és Vidéke“ legutóbb megjelent számában „Városi költségvetés“ czim alatt megjelent czikkre, mely nehézményezi azt, hogy a városnak több, mint 60,000 korona pótadó hátraléka van, s mely felhívja a képviselőtestületet, hogy vizsgáltassa meg, vájjon nem terhel-e valakit mulasztás azért, hogy a leirásra kerülő adók kellő időben behajtva nem lettek.

Elismeri polgármester — úgymond a kritika jogát és távolról sem akarja a sajtó- szabadság előnyeit kétségbe vonni, de ezen czikk hangja szükségessé teszi szerinte azt, hogy a képviselőtestület egy bizottságot küldjön ki, a mely megvizsgálja, hogy a hátralékok behajtása körül követtetett-e el mulasztás, ha igen, a mulasztó bűnhődjék, ha nem, a rossz informáczió világittassék meg, hogy kimutatható legyen, miszerint mulasztás nem forog fenn.

Polgármester ezen indítványát már a pénzügyi bizottságban megtette, azonban ez a bizottság nem látta szükségesnek a külön bizottság kiküldését.

Rooz Samu elismeri, hogy a sajtószabadság minden művelt államnak egyik alapköve s azt is megengedi, hogy a hivatolt czikk- ben nem volt animozitás s a ezikkiró csak

szabadságával élt midőn nézetét kifejtette;

; de minthogy ebből concrét adatok hiányzanak,; e nélkül nem tartja helyesnek az ily ; általánosságban mozgó támadást, miért is ellenzi a polgármesternek a külön bizottság kiküldésére vonatkozó indítványa elfogadását ! és indítványozza, hogy a képviselőtestület fejezze ki a polgármester iránt bizalmát s ne rendelje el a vizsgálatot.

Polgármester az ügy tisztázása érdekében a vizsgálat elrendelését szükségesnek tartja,

I Dr. Jékel László a vizsgálat elrendelése ellen | szól, ugyanezen álláspont mellett ny ilatkozik Csipkés András.

Ezután Dr. Adler Adolf szólalt fel s kijelenti mint a „Nagykároly és Vidéke“ szerkesztője, hogy bár a czikket nem ő irta, azért a felelősséget minden téren elvállalja és viseli; mert a közélet bírálat nélkül elposványosodik, s mert meg van róla győződve, hogy ezikkiró a czikket minden más melléktekintet nélkül — tisztán közérdekből irta ;; czikkirónak csak köszönettel tartozunk a komoly bírálatért, mely lehet helyes, vagy 1 helytelen, de tiszta forrásból — a közjó iránti érdeklődésből fakadt, miért is — minthogy szóló is azok közé sorozza magát, kik a polgármesternek tisztelői és benne megbíznak, — örömmel veszi tudomásul azt, hogy a képviselőtestület a vizsgálat elrendelését nem óhajtja s ö is csatlakozik a Rooz Samu képviselőtestületi tag indítványához. Kijelenti azonban, hogy mint lapszerkesztő, a közéletre vonatkozó mindennemű tárgyilagos és a személyeskedéstől ment felszólalásnak tért fog engedni, mert a polgármesternek is csak előnyére válik s csak az ö működését könnyíti i meg az, ha a hivatalnoki kar tudja, hogy működését ellenőrzik.

Ezután polgármester határozatilag kimondja, hogy a képviselőtestület a költség- vetést általánosságban elfogadja és a külön bizottság kiküldésére vonatkozó indítványnak helyt nem ad.

Áttérve a város 1904. évi házipénztári költségvetése részletes tárgyalására, ezzel kapcsolatban tárgyalás alá vette Köves Lajos és társa vásárvámbérlök bérleengedés iránti ! kérvényét. A városi tanács és a pénzügyi bizottság azt javasolták, hogy — tekintettel a gyakori s majdnem állandó állati beteg- 1 ségekre : a sertósvészre, száj- és körömfájásra és az utóbbi évek rósz termésére — a város | a bérlőknek a jövő évre 2,000 korona bért : engedjen el. Dr. Serly Gusztáv és Baudisz Jenő a pénzügyi bizottság javaslata mellett, Bordás Imre, Magyar Károly és ifj. Nagy Antal a bizottság javaslata ellen szólaltak fel, miért is szavazásra kerülvén a dolog, a többség a javaslat ellen foglalt állást s igy a képviselőtestület bérlőket kérelmükkel elutasította, miért is a bevételi rovat 2000 koronával emelkedett.

I A városi kézbesítők kérelme folytán a tanács és pénzügyi bizottság javaslatával egyezöleg elhatározta a képviselőtestület, hogy — miután a kézbesítők olyan fizetést kapnak, mint a szolgaszemélyzet — előbbieket úgy, mint az utóbbiakat, egyenruházat- tal ellátja s az e czélból szükséges összeget a költségelőirányzatba felveszi.

A szerződött személyek járandósága czi- ménél az órásnak járó tételnél Dr. Serly Gusztáv felhívta polgármester figyelmét arra, hogy a katholikus templomban levő toronyóra igen rósz s kérte polgármestert, hogy azt a város költségén csináltassa meg. — Asztalos György erre felhozta, hogy egy, az ev. református templom tornyában levő óra kiigazítására vonatkozó képviselőtestületi határozat mai napig nincs végrehajtva, kéri azt végreliejtatni. Polgármester az órák felhúzása czimén a költségelőirányzatban előforduló tételt ott találta s igy a jogfolytonosság elve alapján azt fentartotta, azonban azt hiszi, miszerint azt a kérdést, hogy toronyórákat tartozik-e a város megigazittatni vagy nem: tisztázni kell; kijelenti, hogy felhívja az egyháztanácsokat nyilatkozattételre s ahhoz képest majd előterjesztést tesz a képviselő- testületnek.

Ezután tárgyaltatott a fizetéses tűzoltóknak a végrehajtásoknál teljesített szolgálatokért való dijazás iránti kérelme. A tanács és pénzügyi bizottság e czimen naponként 1 koronát hozott javaslatba és e czimen 250 koronát a költségelőirányzatba felvett. Komódi Lajos ellene szólott a javaslatnak, majd Lévay Béla adóügyi tanácsos a javaslat mellett érvelt, azonban a többség a javaslatot nem fogadta el, hanem a 250 koronát törölni határozta.

A főgymnasium tételénél polgármester előterjesztette, hogy a főgymnasium épületénél egy közfal lebontása és egy uj közfal emelése kéretett, s minthogy azonban ez csak kényelmi szempontból lenne kívánatos, azonban az épület szilárdságának rovására esnék ezen átalakítás, a tanács a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. Polgármester ezen bejelentését a közgyűlés tudomásul vette.

Ez alkalommal Fürt Ferencz képviselő- testületi tag felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a főgymnasium falépcsöjét tüz- veszélyességénél fogva jó lenne kőlépcsővel kicserélni. Polgármester erre kijelenti, hogy az átalakítást a maga részéről is szükségesnek tartja, miért is mielőbb költségvetést fog készíttetni s azt elő fogja terjeszteni, hogy ezen kérdésben határozat hozható legyen.

A „Gazdasági ismétlöiskola“ tételénél a városi tanács és a pénzügyi bizottság azt a javaslatot tették, hogy miután ez nem látogatott, nem czélszerü intézmény, Írjon fel a képviselőtestület a miniszterhez, hogy a várost a hozzájárulási kötelezettség alól mentse fel. Fürth Ferencz ellene szól a javaslatnak, mert ezt az iskolát szükségesnek tartja, Csipkés András ellenben a javaslat mellett hoz fel érveket, mire a többség a pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el s igy a képviselő- testület a fenti értelemben felír a miniszterhez.

Ezután tárgyalás alá vétetett a városi tanácsnak a hitfelekezeti elöljáróságok kérelmére tett azon előterjesztése, hogy a hitfelekezeti iskolák előtt készített asphalt- gyalogjáró törlesztési összegét a város terhére vállalja át. Polgármester előterjeszti, hogy a mit a város az iskoláknak segélyképen egyik kezével ad, azt a másik kezével elveszi akkor, ha az iskolák előtt készített asphalt-gyalogjáró költségeit a hit- felekezeteknek kell viselniük, miért is méltányosnak tartja, hogy ezen költségeket a város vállalja át, s azon hitfelekezeteknek, a melyek e czimen már fizetéseket teljesítettek, az áltatok fizetett összegek visszatérittes- senek. Csipkés András és Dr. Vetzák Ede pártoló felszólalása után a többség a tanács előterjesztését elfogadta.

A dalegyesület jubileumi ünnepélyének költségei fedezésére a dalegyesület annak idején 1000 koronát kért, melyre vonatkozólag a képviselőtestület felhatalmazta polgár- mestert, hogy ezen összeget a jövő évi költségelőirányzatba vegye fel, fenntartatván a képviselőtestület abbeli joga, hogy ezen összeget megszavazza, vagy megszavazását megtagadja; ezen határozat ellen annak idején felebbezés adatván be, a törvényhatósági közgyűlés azt helybenhagyta. Most Dr. Vetzák Ede ismét ellene szólott a tanács és pénzügyi bizottság javaslatának, tehát az 1000 korona megszavazásának, hangsúlyozva azt, hogy egy városnak, melynek annyi az adóssága és oly nagy a pótadója, nem szabad oly fényüzési kiadásokat magának megengedni, hanem fedezze ezen kiadásokat a társadalom önkéntes adakozás utján. Somossy Miklós a javaslattal szemben 500 korona megszavazását indítványozta. A képviselőtestület többsége a fenti czimen 500 koronát a dalegyesület jubileumi költségére megszavazott.