Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-11 / 24. szám

Tá.xsa.öLa.lMa.i, szé^ixoa-alxxxi és israeietterjesztő Ixetila/p. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOJ3 HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Nlegjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ..............8 kor. II Negyedévre Fé lévre.....................4 kor. || Egyes szám 2 kor. 20 fill. Községi jegyzők és tauitóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-t#“ 4. szám. ' (A római kath. elemi iskolával szemben). —- -- ------------ • --------------­Bérmcnt etlen leveleket előttünk ismeretlentől nein fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Pangás. (—r.) Az országban általános a panasz a közgazdasági viszonyok rosz- szasága miatt s igy nem lehetne azon csodálkozni, hogy a viszonyok váro­sunkban is rosszak. Mégis csodálkozásra késztet bennün­ket az, ha városunk viszonyait egyedül tesszük vizsgálódás tárgyává. Hogy az iparos osztály nálunk nehány év óta vagyonilag vissza ment, az köztudomású dolog. De a mit most már a kereskedői osztálynál látunk, az valóban elszo­morító. A múlt nyár óta négy csőd volt városunkban, melyek közül egy be­fejezést nyert, három most is folya­matban van. A múlt hónap óta négy nyílt fize­tésképtelenség fordult elő és hármat most is küszöbön állónak mondanak. Minden iparos, minden kereskedő panaszkodik, s ha ezt nem is teszi nyíltan, mert hiszen nem is teheti, — amennyiben annak teszi ki magát, hogy hitelét megszorítják — panasz­kodik bizalmas körben és pedig méltán. Hiszen az iparnak minden ága pang, tehát a kereskedelem sem lehet virágzó. Mi lehet az oka ennek az általános közgazdasági viszonyok rosszaságán kívül? Szerintünk az oka annak az, hogy iparosaink, kereskedőink nem rendel­keznek elegendő piaczczal, hová ipar­termékeiket, kereskedelmi czikkeiket el­helyezzék, mert a messze vidékre nem mehetnek a verseny és a nagy költ­ség miatt, a vásárokra járás ma inár nem fizeti ki magát; sokszor több az iparos költsége, mint a mennyit árul. A közeli vidék a rossz közgazda- sági viszonyok következtében a lehető­ségig megszorítja szükségleteit s igy az itt beálló fogyasztási kevesebblet elhelyezésére uj piaczot kellene szerezni. Erre solise volt városunknak oly ked­vező alkalma, mint most van, ha a 1 Nagykároly—Mátészalka—Csapi vasút létesül. Ugyanis a tervezett vasút elsőrangú ezéljában mezőgazdasági szolgálatot akar ugyan teljesíteni, mint közvetítő eszköze a felszabadult Ecsedi-láp gaz­dasági területének, melyet 34. kilométer j hosszban közvetlenül érint és igy 26—30 ezer kataszteri hold termék-feleslegét, a mi megfelel 300—320 ezer méter- mázsa nyersárunak — közvetíteni van hivatva. Azonban ha figyelembevesszük, hogy a lápon felszabadult ezen óriási terület megművelése czéljából e terü­leten okvetlenül uj telepek — sőt valószínű, — hogy idővel falvak is fognak keletkezni, uj szükségletek fog­nak elöállani, tehát városunk egy egész uj termövidéket nyer, a mely a vasúti összeköttetés által természetszerűleg ide fog gravitálni, nagyon természetes tehát, hogy ez városunk sok tekintet­ben jónevü iparának, de különösen kereskedelmünknek nagy előnyére fog válni. Ha még hozzávesszük ehhez azt, hogy a fent érintett vasút létesítése által a virosunk vasúti csomóponttá lesz, ahol a létesítendő vasút igazgatósága is eset­lel székelni fog, városunk a vasúti tisztviselők és személyzet számtalan családja ide telepedésc folytán számban isíemelkedni fog; ha figyelembe vesz- szuk, hogy a felszabadult területen egy kqzépbirtokos osztály is fog keletkezni, sőt esetleg nagyobb vállalatok létesül­nek, a melyek alkalmazottjai feltétle­nül hozzánk fognak bejárni és a szüksé­ges ipari és kereskedelmi czikkeket itt fogják nagyrészt beszerezni, kétségte­len, hogy egyedül e vasút képes váro­sunknak uj lüktető erőt adni, a mi a mostani pangást megszüntetni, az ipart, a kereskedelmet felvirágoztatni s köz- gazdasági fejlődésünkre előnyös és ked­vező hatást előidézni van hivatva. Kötelessége ennélfogva városunknak és; városunk minden polgárának a ter­vezett vasút mielőbbi létesítését tőle tölti előleg úgy anyagilag, mint erkölcsi­leg előmozdítani. XT tirri/ULta-tás a baromfi-koleráról és az ellene való védekezés szabói t/a ivói. A földinivclésügyi miniszter 30,‘200—1903. számú rendeletével igen czélszerü útmuta­tást bocsátott közre a baromfi kolera fel­ismeréséről és az ellene való védekezésről. Az útmutatást egész terjedelmében közöljük s a baromfitartó gazdákat annak szigorú be­tartására intjük, mert ennek a veszélyes állati betegségnek csakis úgy lehet elejét venni, ha a kipróbált védrendszert minden pontjában alkalmazzuk. I Az utasítás szövege a következő: I. A betegség jellege és elterjedése. A baromfi-kolera igen könnyen átterjedő ragadós betegség, amely a házi szárnyasokra, nevezetesen a tyúkokra, gyöngytyukokra, li­bákra és kacsákra veszélyes és csaknem kivé­tel nélkül elhullással végződik, az egészséges baromfiállományok hefertőzése leggyakrabban az újonnan beállított beteg baromfival történik. Ezenkívül terjedhet ez a betegség az ugyan­ezen betegségben elhullott baromfi, valamint az élő vagy leölt beteg tyúkok, libák, kacsák stb. ürülékei, továbbá zsigérei, vére, tolla, nemkülönben tojásai és egyéb hulladékai által. Egészséges baromfi befertőzése bekövet- kezhetik akkor is, ha az olyan utakon, lege­lőkön, patakokban, vagy pocsolyákban meg­fordul, a melyeket beteg szárnyasok előzőleg használtak. II. A baromfi-kolera ismertető jelei. A baromfi-állomány befertözését minde­nek előtt a hirtelen bekövetkező elhullások mutatják. Libák, tyúkok és kacsák stb. nem ritkán anélkül is elhullanak, hogy rajtuk feltű­nőbb betegcdési tüneteket lehetett volna ész­lelni. Alapos vizsgálat során azonban az első elhullási esetek következésekor észrevehető, hogy nehány állat bágyadt és szomorú, tol­lazatukat felborzolva és szárnyaikat lelógatva tartják vagy szomjúságot mutatnak, nem­ritkán hánynak is és bűzös hasmenésben szenvednek, ürülékük eleinte pépes és fehér­sárga, később vizenyős és zöld. III. Védekezés a betegség fellépése ellen. A baromfi-kolera behurczolásának a követ­kező elővigyázati szabályok alkalmazásával lehet elejét venni, a) Az idegen, főleg a külföld­ről behozott szárnyasok hozzáeresztésének mellőzésével, b) A háztartásban leölésre kerülő idegen baromfi hulladékainak a fertőzést kizáró módon való eltávolításával, c) A baromfiaknak távoltartásával, olyan utaktól, legelőktől, patakoktól stb. amelyeket idegen baromfiak használnak, d) A baromfi keres­kedőknek az udvaroktól való távoltartásával. Ha idegen baromfiak beszerzése (pl. tenyész­TÁR CZ A. Szeretlek édes! Hallottam én egy dalt Virágos domb alján, Pásztor furulyán szólt, — Csöndes estén hullám — Megbúvóit az étele, A szivemhez beszélt, Soha annál szebbet Fundya nem regélt... A szerető vágya Messze kedveséhez Epedés, búbánat, Mit fájó sziv érez. Imát is hallottam Szentegyháznak mélyén. Megrendült a lelkem Az ima szentségén. Minden bűn, salaktól Megtisztult a szivem, .1 vallás malasztját Befogadta kiveti... A hit boldogsága Ragyogott az arezon, Rózsás pírban égett, Mint estvéli alkony. * * * A dal, az imádság így csengett az éghez: — Szeretlek édes! Tóth Erzsiké. A Friczi fiam. — Huraoreszk. — Irta: ZiáLm.t>ó Imié. II. Harmadnap a nagy zenekar felhőriasztó indulója melleit szálltunk vonatra, a hol aztán szerencsésen el is aludtam. Azt álmodtam, hogy az én fejem klari- nethauseui öreg dob. a mit taktusra agya- bugyálnak a bunkós végű dobverővel. Mikor végre felébredtem s rendezve a klarinethauseni emlékeket, eszembe jutott, hogy kiket kellene még a kocsiban látnom, hát azt láttam, hogy senkit se látok. Se Eliz se a dada nem voltak ott csak egy levél, meg egy fehér paksaméta. „Imádottam! Okozd a végzetet és ne j engemet, ha nem láthatod soha többé a téged sírig szerető Elizedet“. Pókhálósodó szemeim a fehér paksamé- tára estek, a mely egyszerre csak megmozdult. > Jerum! mi lehet benne! Kibontom, hát a; Friczi gurult ki belőle, a kit a végzet, vagy az engem sírig szerető Eliz itt felejtett. Ráadásul aztán még bőgni is kezd. Ez is trombitásnak készül, gondoltam magamban s mert találtam mellette egy gummi végű csudálatos instrumentumot, a végit bedugtam a szájába. Hadd fújja ha tutija. Hát biz az nem fújta hanem szívta és pedig milyen kéjes érzések között szívta! A lakoma után hajmeresztő akrobata mutatványokhoz fogott. A párnán hanyatt fekve előbb az egyik lábát falta be, azután a másikat s Jerum! egyszerre csak mind a keltőt. E közben aztán diskurálni kezdett velem : „Bigye-bigye-mibigye. — Hallgas te sváb-bogár, mert kilöklek az ablakon. — Aj-páj-bigye-bigye. — Hát persze hogy baj, mikor te magad vagy a baj. De hát beszélhettem én annak, annál nagyobb lármát csapott. Hát persze német az Isten adta, nem ért magyarul. Különben emberséges kis német volt. Ha jól lakott, ki diskurálta és kitornázta magát, nagyokat aludt, mint ha neki volna legjobb renden a szénája. Haza érve, az utolsó állomás előtt be­pakoltam a bőröndömbe s rá parancsoltam, hogy csend legyen, mert különben gyors áruként küldlek rögtön vissza izébe... Klá­ri nethauséba. Különben ha mégis trombitálni talál, j egyszerűen azt mondom: Északnémetország- I ból hozok olyan bőröndöt, a melyik magá­tól muzsikál. Otthon aztán dadát hozattam neki: .Vigye ezt a gyereket, de nekem aztán minden héten bemutassa, hogy jól táplálja-e. Ordított a Friczi, mint a sakál, mikor látta, hogy viszik tőlem; ezen aztán az én gyerek piszter jó szivem úgy megesett, hogy utánna kiáltottam a dadának : Még jobb lessz, ha minden reggel elhozza. Aztán írtam izébe ... Klarinethauséba, hogy vigyék el a Friczit, mert nem az enyém. Az pedig pompásan fejlődött. Tetszett neki a magyar tej és levegő, meg az én vendégszeretetem, mert minden reggel bőgve vitte el tőlem a dada. Bizonyosan tudatában volt, hogy mi egy külföldi kéjutazásban úti társak voltunk. Egyszer aztán olyan korán hozta el a dada, a mikor én még aludtam s hogy ne hábor­gasson, keresztbe fektette a lábaimhoz, maga meg valami dolga után ment. A Friczi hamarabb felébredt mint én s ! valami meglepetést eszelt ki Bismark fejével Remek kivitelű fényképnag*yitások! Életnagysága, mellkép 9 frt 80 kr. ^*«1= 9 frt 80 kr.-j 1896. «W KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON. -»£ 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban, MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA! Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi, stb. csoportfényképek a szokott, természetim, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól feljebb.

Next

/
Thumbnails
Contents