Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-25 / 52. szám

52. számához. Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1902. deczember 25. —-— Tisztújító közgyűlés. Városunk képvi­selőtestülete 24-én délelőtt tartotta meg tiszt­újító közgyűlését Nagy László varmegyei al­ispán elnöklete alatt. Mint előre látható volt, a tisztújitás egészen csendesen folyt le, leg­nagyobbrészt egyhangú választások történtek. Pályázó is kevés volt és szavazásra csupán egyszer került a sor, az I-ső osztályú irnoki állás betöltésénél. A régi tisztikar teljesen megmaradt, csupán az adóügyi tanácsosi ál­lásra került új ember Lévay Béla eddigi al­jegyző személyében. A gyűlés lefolyása kü­lönben a következő volt: Nagy László alispán délelőtt 10 órakor megnyitván a gyűlést, üd­vözölte a képviselőtestületet s konstatálta, hogy a város örvendetes fejlődés alatt áll s a pótadó emelkedése a fejlődéssel arányban áll. A megoldandó kérdések közül még a villanyvilágítás kérdése van hátra, mely szin­tén a közeljövőben teljesedésbe fog menni. Megemlékezett még Kirilla Tivadarról, a volt adótanácsosról, kit súlyos betegsége gátol abban, hogy továbbra is a város, szolgálatá­ban állhasson. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Debreczeni István polgármester jelen­tette be a maga és tiszttársainak lemondását és köszönetét fejezte ki a képviselőtestület­nek azért a készséges támogatásért, melyet eddig tanúsított s egyszersmint a tisztviselő­kar iránt tanúsított atyai gondoskodását, a a nyugdij-alap megteremtését illetőleg hálás köszönetét nyilvánította. —- A lemondás után Nagy László alispán bizalmifér­fiakul s egyszersmint a jegyzőkönyv hite­lesítésére Serly Ferencz, Kaufmann Jakab, í Vida Sándor, Szalay Bálint és Csőkör Ferencz tagokat, szavazatszedő küldöttségi elnöknek Palczer Ernőt, tagokul Berger Ármint és Csipkés Andrást, jegyzőnek Néma Gusztávot kérte fel. A kijelölő-bizottságba a közgyűlés Stróhmájer Ferencz és Rooz Samut válasz­totta meg, az alispán pedig a maga részé­ről Wagner Lajost és Róth Károlyt jelölte ki. A kijelölés tartamára pedig a gyűlést fel­függesztette. Midőn ismét megnyitotta a gyű­lést, jelezte, hogy a polgármesteri állásra az egyedül pályázó Debreczeni Istvánt jelölték, mire a közgyűlés tagjai részéről felhangzó éljenzés tanúsította, hogy a jelölés egyhangú lelkesedéssel találkozott, mire az alispán Debreczeni Istvánt megválasztott polgármes­ternek jelentette ki. A polgármester erre j letette a hivatalos esküt s néhány szóval | megköszönte a képviselőtestület bizalmát s kérte, hogy legyenek iránta még fokozottabb | bizalommal, mint eddig, mert a város fej­lődése és elöhaladása a szivén fekszik, s, azon igyekszik, hogy városunkat a modern városok sorába emelje. Az alispán örömének adott kifejezést a fölött, hogy Debreczeni Istvánt egyhangúlag választották meg és további működéséhez sok sikert kívánt. Az éljenzések lecsilapulta után tovább folytak a választások. Arvaszéki ülnökké az egyedül pályázó Tömpe Bertalan, adóügyi tanácsossá Buttyán Jánossal szemben Lévay Béla eddigi aljegyzőt, tiszti ügyészszé Borody Györgyöt, számvevőé Feifer Edét, pénztárnokká Serly Györgyöt, ellenőrré Szolomájer Gásztávot, közgyám s egyszersmint városgazdának Lúcz Györgyöt egyhangúlag megválasztották. A mér­nöki állásra két pályázó volt: Illés József és Schöberl Károly. Minthogy azonban ez utóbbi a törvényben előirt 24 éves életkort még nem töltötte be, a kijelölő-bizottság nem kandidálta s igy Illés József egyhangúlag lett megválasztva. Adótisztnek három pályázó közül Buttyán János, polgári biztosnak öt pályázó közül Serly Gyula lettek közfelkiáltással megvá­lasztva. Szavazás csupán az I-ső oszt. irnoki állás betöltésénél történt, melynek eredménye : az lett, hogy öt pályázó közül a beadott 125 szavazat közül 68-al Orosz Károly vá­lasztatott meg. Il-od oszt. irnoki állásra köz- felkiáltással Ősz Jánost választották meg. — A meghirdetett adóvégrehajtói állások üre­sedésbe nem kerültek s igy választásra szük­ség nem volt. Miután még a megválasztott' tisztikar a hivatalos esküt letette, az alispán az ülést berekesztette. — Dalestély. Keressük, kutatjuk, mi lehet annak az oka, hogy a közönség épen a dal­egyesület által rendezett hangversenyek irá­nyában viseltetik oly részvétlenséggel, — de eltalálni nem vagyunk képesek. Mig más egyletek által rendezett estélyek fényes siker­rel végződnek, addig a dalegyesület estélye csak úgy kong az ürességtől. Pedig ezen egyesület is mindent megtesz a közönség szórakoztatására s estélyeinek műsora épen oly élvezetes, mint bármely más egyesületé.; A f. hó 20-án tartott hangversenyen alig jelentj meg negyven főnyi közönség, pedig, hogy él­vezetes estélyben lett volna része u közön-; ségnek, azt a minden tekintetben sikerült műsor igazolja. A dalegyesület három dara­bot adott elő, köztük „Dal a dalról“ czimü férfikart, mely az 1903. évben tartandó or-1 szágos dalosünnepély versenydarabja s él­mondhatjuk, hogy Réti karmester kitűnő ve- j zetése alatt, minden tekintetben kifogásta- j lanul énekeltek s nagyon reászolgáltak a lelkes tapsokra. Haunstädter József főgymn. J tanár „A dal hatása“ czimmel egy igen ked-! I vés és szellemes felolvasást tartott, melyet legközelebb alkalmunk lesz a közönséggel megismertetni. A tanár ur felolvasását méltó lett volna nagyobb közönségnek végig hall­gatni, mert különösen a magyar népdalok ismertetésével igen élvezetes perczeket szer­zett a hallgatóságnak, mely éljenzéssel és tapsokkal adott kifejezést megelégedésének. Művészi magaslaton állott a Réti Janka k. a. és Réti László egyleti karmester által zongorán négykézre előadott „Liszt rapsodia“. A finom, precziz játék nagy hatást ért el s a kisasz- szonynak az egyesület egy szép csokorral kedveskedett, mindkettőjüknek pedig annyi tapsban volt részük, hogy a felhangzó kíván­ságoknak engedve, még egy darabot játszot­tak el. A műsor befejezte után a tánczolni vágyó ifjúság tánczra perdült, mely a hajnali órákig tartott. — Változás lapunk beleleteben. A folyó év végével, mint már lapunk élén is olvashatta a közönség, Papp Béla, lapunk felelős szer­i kesztője, ki hat éven keresztül odaadó buz­galommal vezette lapunkat, őszinte sajnála­tunkra visszalép a szerkesztőségtől. Reméljük, hogy nem véglegesen s közönségünk még gyakran fog találkozni az ő kipróbált tollá­val e lap hasábjain, melylyel a város javát annyi éveken keresztül, önzetlenül szolgálta. A jövő hó elsejétől a lap szerkesztését Dr. Adler Adolf ügyvéd — lapunknak egyizben már volt szerkesztője — veszi át. — Pásztorjáték. A kath. legényegyesület i által Karácsony másodnapján, a polgári ' olvasókör helyiségében tartandó műkedvelői előadás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul s hisszük, hogy az minden tekintetben jól fog sikerülni. A szereplők nemes ambiezió- val igyekeznek feladatuknak megfelelni, a mi — ismerve az egylet vezetőinek fáradhatlan buzgalmát s a szereplők törekvését — bizo­nyára meghozza méltó jutalmát. — Esküvő. Fényes esküvő folyt le váro­sunkban kedden, folyó hó 23-án. Ekkor es­küdött ugyanis hűséget Dr. Szende Sándor fővárosi ügyvéd Cukor Irén kisasszonynyal, Dr. Cukor Lajos járásorvos, városunk köz- tiszteletben álló polgárának kedves leányá­val. Tanuk voltak: Kaufmann Márton föld- birtokos és Dr. Singer Henrik közkórházi j igazgató-főorvos Miskolczrúl. A polgári há-/ zasságkötést délelőtt 11 órakor Debreczeni István polgármester, az egyházi szertartást ( pedig délután 3 órakor Fürth Ferencz főrabbi i végezte, ki szép beszédet intézett az itju párhoz. Tartós boldogságot kívánunk fri­gyükhöz ! — Műkedvelői szinielőadás. Városunknak oly ritkán van alkalma műkedvelői szinielőadáso-: kát látni, hogy igazán örvendünk a „Nagykárolyi Kereskedő-ifjak Köre“ vállalkozásának, mely egy műkedvelői szinielőadást fog január hó 4-én rendezni. Pedig városunk közönsége párt­fogásába szokta venni az ilyen vállalkozást s bizonyítja ezen állításunkat a múlt év folya­mán rendezett előadás sikere is és épen ezért hisszük, hogy a pártolás ez alkalom­mal sem fog elmaradni. A darab, mely elő­adásra kerül egyike a legkaczagtatóbb víg­játékoknak, igazán mulattató s a megjele­nőknek egy igen kedélyes estélyben lesz részük. A hetekig tartó próbák után a szerep­lők teljes reménynyel néznek az előadás elébe, mely részükre bizonyára sikert fog hozni. A szinlap alakban kiállított meghívó, melyet az ünnepek alatt fognak széthordani, igy szól: Műkedvelői szinielőadás. A Nagy­károlyi Kereskedő-ifjak Köre 1903. évi január hó 4-én, vasárnap, a Polgári Olvasókör dísztermében, saját pénztára javára táncz- mulatsággal egybekötött műkedvelői szini- j előadást rendez, mely alkalommal színre kerül „A mozgó fényképek.“ Bohózat 3 felvo­násban. írták: Blumenthal és Kadelburg, Történik Budapesten. (Rendező: Simkó Géza. Súgó: Csipkés Károly.) SZEMÉLYEK: Kapor Kálmán . . . Pucser Károly Mariska, a felesége . Kelepetz Lujzika k. a. Göncs Bálint, az apósa Kovács György Róza, a felesége . . Filep Endréné úrnő Kazár Vilma .... Schöberl Erzsiké k. a. Kaján Tóbiás . . . Baik Traján Julis, szobaleány . . Kerekes Erzsiké k. a. Menszky Boris . . . Grosz József Ladányi.....................Somlay Elemér Gombos, könyvvezető Szteriády Sándor Helyárak: Páholy 5 személyre 10 K. Oldal­szék 2 K 40 f. 1-sö sor 2 K 40 f.; 2-ik, 3-ik, 4-ik sor 2 K, a többi sorok 1 K 60 f. Állóhely 1 korona. Karzat 60 f. Az előadás kezdete fél 8 órakor. Jegyek előre válthatók j Pucser Károly és Kovács György urak iizle- í tében. A jótékonyczél érdekében a közönség j támogatását kéri A rendezőség. — Gyászeset. Balogh Bertalan nyug. vár- megyei tb. tiszti főügyész folyó hó 20-án \ hosszas szenvedés után elhunyt. A vármegye- ■ házán kitűzött gyászlobogó hirdeti a megyei j tisztikar gyászát, melynek az elhunyt hosszú j' időn keresztül kedvelt tagja volt. Pár évvel ezelőtt támadta meg szervezetét a betegség | s akkor nyugalomba vonult, melyet azonban csak rövid ideig élvezhetett. Temetése hétfőn délután 3 órakor történt meg, nagy részvét mellett. A koporsót boritó koszorúk halma­zából kitűnt a vármegyei tisztikar által letett gyönyörű koszorú, melynek széles szalagja a következő feliratot viselte: „Tisztviselőtársá- [ nak — Szatmár vármegye tisztikara.“ A temetési szertartást Asztalos György ev. ref. lelkész végezte, ki megható beszédet mon­dott a ravatal fölött. A koporsót a sirhoz a megyei tisztviselők vitték. Nyugodjék béké­ben! A család által kiadott gyászjelentés igy szól: Özv. Balogh Bertalanná szül. Hor­váth Mária a maga és gyermekei: Erzsébet, Margit, Ferencz és István, továbbá a nagy­számú rokonság nevében is fájdalomtól meg­tört szívvel tudatja a forrón szeretett férj és gondos apának Balogh Bertalan Szatmár vármegye nyug. tb. főügyészének életének 52-ik, boldog házasságának 27-ik évében folyó évi deczeinber hó 21-én reggeli 6 óra­kor hossszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytat. A megboldogult földi része f. hó 22-én délután 3 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint a hely­beli sirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Nagykároly, 1902. deczeinber 22. Béke legyen porai felett! — Primiczia. Hágen Ferencz felszentelt áldozár, városunk fia, karácsony első napján délelőtt 9 órakor tartandó ünnepélyes isten- tisztelet alkalmából fogja elvégezni első mi­séjét. — A manuductori tisztet Palczer Ernő kegyesrendi korrnánysegéd, házfőnök tölti be. Az űjmisés úgy miséje után, mint a délután általa végzendő vecsernye után fogja a hí­veket áldásában részesíteni. Érettségi vizsgálat. A múlt szomba­ton főgimnáziumunkban érettségi vizsgát tar­tottak Géresi Kálmán tankerületi főigazgató elnöklete alatt, ki e czélból pénteken este városunkba érkezett. Jelentkezett összesen 3 tanuló, kik közül egy teljes, kettő pedig javitö-vizsgálatot tett. Az érettségi vizsgalat befejezése után a főigazgató szombaton dél­után visszautazott Debreczenbe. — Gyászeset. A helyben állomásozó honvédtisztikarnak gyásza van. Egyik köz­kedveltségben álló derék tisztje Simkó József százados hunyt el a múlt héten Nagybányán, hová egészségének helyreállítása czéljából, családja körébe vonult vissza. Az életerős, derült kedélyű ember halála —• ki városunk­ban is közszeretet és becsülésben részesült — mindenkit meglepett és őszinte részvéttel fogadtuk a lesújtó hirt. Elhiunytáról családja a következő gyászjelentést adta ki: özv. Simkó Józsefné Humzer Kornélia úgy a maga, mint anyósa özv. Simkó Istvánné szül. Kovács Katalin, édesanyja Robelly Lajosné Thaisz Fanny és atyja Robelly Lajos s a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy felejthetetlen jóságos férje, a szerető fiú, testvér és vő Simkó József László m. kir. honvédszázados folyó év és hó 19-én este fél 7 órakor, hosszas szenvedés és az üdvösségünkre rendelt szent­ségek példás felvétele után élete 38-ik s boldog házassága 6-ik évében vissza adta lelket Tererntöjének. A drága halott földi maradványait folyó hó 21-én délután 2 óra­kor kisérjük örök nyugalomra, jó leikéért pedig folyó hó 22-én délelőtt 9 órakor kér­jük Istenünk irgalmasságát. Nagybánya, 1902. deczember 19. Isten adjon neki örök nyu­godalmat ! — Karácsonyi szünidő. Kedden, folyó hó 23-án kezdődött meg az iskolákban a kará­csonyi vakáczió, mely egészen bezárólag ja­nuár 2-ig tart. A főgimnáziumi ifjúság részére kedden lettek az értesítők kiosztva, mielőtt reggel 8 órakor misét hallgattak. Egyetemi ifjúságunk is már itthon van, hogy a szere­tet ünnepét szeretteik körében töltsék el. —- Felhívás. Többször tapasztaltam, hogy a város belterületén egyesek szoba- vagy kerti fegyverrel lövöldöznek. Tekintettel ezen cselekménynek tiltott voltára, felhívom a vá­ros közönségét, hogy a városon való lövöl­dözéstől tartózkodjanak, mert ellen esetben a kihágást elkövetőket a törvény értelmében felelősségre fogom vonni. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Halálozás. Vettük a következő gyász- jelentést : Alantirottak úgy maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a forrón szeretett édesanya, anyós, nagyanya, illetve jó testvér és rokonnak özv. Ryll Ferenczné m. kir. dohánybeváltó tiszttartóné sz. Propszt Teréziá­nak életének 72-ik évében folyó évi decz. 19-én éjjel 1 és fél órakor rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után Jer- ■ szegen történt gyászos elhunytat. A meg-1 boldogult hült teteme folyó hó 22-én d. u. ' 1 órakor fog a r. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli mesterrészi sirkertben örök ívugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent- nise-áldozat pedig ugyan e hó 23-án reggel j ) órakor fog a helybeli róm. kath. templom­ján az Egek urának bernutattatni. Nagykároly, L902. deczember 21. Béke legyen örök álmai felett! Özv. Stuller Sándorné szül. Ryll Erzsébet, Dr. Ryll Ferencz honvéd-ezredorvos : és neje Lengyel Alicze, Ryll Mária és férje Hromkovics Endre, Ryll Jozefa, Ryll Viktor erdész, özv. Prém Józsefné szül. Ryll Terézia mint gyermekei. Hromkovics Jolán, Hromko­vics Ándor, Hromkovics Viktor, Hromkovics Ferike, Prém Józsika unokái. Özv. Füzy Ist­vánné, özv. Klie Antalné testvérei. — Felhívás. Igen kérem azon tisztelt nő­egyleti tagokat, kik a tagsági dijak begyűjté­sével foglalkoznak, hogy azokat hozzám leg­későbben folyó hó 28-ig beküldeni szívesked­jenek. Serly Móricz Ilka, I. alelnök. — Ajándék a szegényeknek. Egy társaság gyűjtést inditott a szegényeknek Karácsony estéjén átadandó ajándékok végett. Adomá­nyaikkal hozzájárultak: Sugár Emil, Lendek Pál, Bornemissza Géza, Illés József, Fejes Lajos, özv. Riskóné és Merkl Lajos. A külön­féle élelmi czikkeket és más adományokat ! A társaság küldöttei ma délután adták át a városi szegényházban levő szegényeknek, kik bizonyára, a nemes szivü adakozóknak hálával telt szívvel mondanak köszönetét a megemlékezésért. — Eigner Simon könyv- és papirkereske- désében mindenféle hírlapok, folyóiratok és divatlapok megrendelése a rendes előfizetési árban pontosan eszközöltetik. — Nyilvános számadás. A nagykárolyi Dalegylet által f. hó 20-án a polgári olvasó­kör nagytermében tartott tagilletményes dal­estély jövedelméről. Bevétel jegyek eladásá­ból 22 K. Felülfizetésekből 4 K. Összesen: 26 K. Ezzel szemben a kiadás 45 K 08 f. A jövedelemből nem fedezett rósz tehát 19 K 08 f. Felülfizetni szívesek voltak: Dr. Vá- rady János, Hampel Ignácz (Börvely), ifj. Matolcsy Sándor, Heinrich János kereskedő 1—1 K. Összesen 4 koronát, ügy a felül- fizetök, mint a dalestélyen megjelentek logad- ják az egyesület nevében hálás köszönetemet. Nagykároly, 1902. decz. 23. Feifer Fde, egyl. pénztáros. — A hangszeripar fejlesztése hazánkban. Nagy munka és áldozattal volt csak lehetsé­ges hazánkban a magyár ipar termékeinek tért hóditani. Pedig a magyar ember nem szívesen adja pénzét a külföldnek. Számos példa különösen a hangszeripar terén, hogy a külföldről hozatott hangszer nagy része silány. Ma azonban, midőn már a németajkú községek lakosai is magyarok s a magyar zenét kultiválják, alig van nagyobb község, melynek saját zenekara ne volna. De a klasszi­kus zene is igen szép irányban halad hazánk­ban ; a vidéki tanítóképző intézetekben, egyes gymnasiumokban és zeneiskolákban igen szép emelkedést mutat fel a magyar zeneirodalom. Ebben a fejlődésben nagy érdeme van Sto- wasser János budapesti hangszergyárosnak, kinek kezdeményezésére számos zenekar lé­tesült a vidéken s a hazai hangszeripar ter­jesztése körül kifejtett tevékenységével köz­tiszteletet és nagyrabessiilést szerzett magá­nak úgy a fővárosban, mint a vidéken, mit | 40 év óta a hangszerkészités terén jó munka és szolid kiszolgálással méltán kiérdemelt, 1 hogy hangszerüzlete ma már a legnagyobb j Budapesten és munkásainak igazságos főnöke, I kikkel szemben a legméltányosabb, úgy, hogy vannak munkásai, kik 30 éven túl vannak nála foglalkozásban. Egyik fötámasza a gyár­ban fia, ki szaktudásával már több Ízben ki­tűnt, különösen a szárnykürt kidolgozásával s a tárogató ősrégi hangszer újra szerkesz­tésével, minek folytán ez a hangszer oly kedveltté vált, hogy főuraink közül is többen megrendelték azt s a külföldön is nem egy symhonikus zenekar kelt érdeklődést a mé- I labus kuruczdaloknak a Stowasser-fele táró-' | gatón előadásával. Nagy elismerés illeti tehát ! Stowasser Jánost, a magyar hangszeripar fej­lesztéséért, melynek részese derék fia is, ki atyja nyomdokain haladva, szaktudásával hi­vatva van a magyar hangszeripar emelésére. — Meghívó. Szatmárnémeti sz. kir. város és Szatmárvármegye ifjúsága által Szatmár­németiben, 1903. január 17-én szombaton, a j Pannónia szálló termeiben rendezendő zárt­körű bálra. — A rendező-bizottság: Bartha j Kálmán elnök, Szeőke Ödön, Dr. Vetzák Ede, Koós György, Jeney Sándor alelnökök. Dr. Joanovics Ernő pénztárnok. Dr. Komáromy Zoltán háznagy. Görög Miklós ellenőr. Ifj. Helmeczy József, Veréczy Ernő, ifj. Kölcsey Ferencz, Schik Elemér, Galgóczy István jegy­zők és 105 rendezőbizottsági tag. — Kezdete 9 órakor. Személyjegy 4 korona, családjegy 10 korona. Erkély-ülés 4 kor. Jegyek előre válthatók Unger Ullmann Sándor ur gyógy­szertárában. A tiszta jövedelem a Széehenyi- társulat alapja javára fog fordittatni. Feliilíi- zetések — a czél érdekében — köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Lajitulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond.

Next

/
Thumbnails
Contents