Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-15 / 20. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. — Hirdetmény-kivonat. A m. kir. kassai III. honvéd kerületi parancsnokságnak 1902. május 1-én kelt 2368. számú rendelet alapján, a m. kir. szatmári 12. honvéd-gyalogezred helyben állomásozó 3. zászlóalja részére az 1902—1993. évre szükséges zab, széna, szalma és tűzifa szállítása iránt 1902. évi junius hó 11-én délelőtt 10 órakor Szatmáron az ezred kezelötiszti irodában Írásbeli ajánlatok alapján biztosítási tárgyalás (árlejtés) fog tartatni. A szállítás iránti feltételek a helybeli zászlóalj kezelőtiszti irodájában a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagykároly, 1902. évi május hó 5-én. Zászlóalj- parancsnokság. — Sertés-zárlat. Értesittetik a város közönsége, hogy a járványosán fellépett sertésorbáncz miatt a város 15 napi zár alá vétetett. — Arczképnagyitás. Fekete Jakab és fia aradi czég képviselője Fekete Miklós jelenleg városunkban időzik és arczképnagyi- tásokra gyűjt megrendeléseket. Igen szép kivitelű képeket mutat be minta gyanánt s vállalkozik a legpontosabb elkészítésekre. — Egy arczképnagyitás 12 koronába kerül. Azonkívül színezett képeket is elvállal. Lakása Nagyhajduváros-utcza 16. szám. — Vendéglő és kuglizó megnyitás. Kun István vendéglős a Gróf Károlyi-téren levő egészen újonnan és díszesen berendezett vendéglőjét folyó hó 18-án, Pünkösd első napján fogja ünnepélyesen megnyitni, zenével és kugliversenynyel egybekötve. — Eljegyzés. Lefkovits Károly kereskedő e hó 7-én eljegyezte Weisz Herminát, özv. Weisz Móriczné leányát. Országos vásár. Városunkban az úgynevezett Pünkösdi országos vásár e hó 26-án hétfőn fog megtartatni. Halálozás. Fonó Mihály városi adóhivatali végrehajtó, életének 45-ik évében folyó hó 9-én elhunyt. Temetése 11-én délután ment végbe. Béke poraira! Meghívó. A gencsi ev. ref. polgári zenekar 1902. évi május hó 19-én, Pünkösd másodnapján, Récsey Sándor házánál zártkörű tánczvigalmat rendez. Beléptidij: Férfiak részéről 1 korona 40 fillér. Nők részéről 80 fillér. Jó bort a zenekar ingyen fog kiszolgáltatni. Kezdete este 8 órakor. Vizgyógytelep a debreczeni Nagyerdőn. A nagyerdői fürdőtelepen létesített vizgyógy- intézet folyó hó 10-én megnyílott. — Az erre vonatkozó, lapunk mai számában foglalt hirdetésre felhívjuk a t. közönség figyelmét. Iparosok figyelmébe. A magy. kir. honvédelmi Miniszter ur Ö Nagyméltósága megküldvén a kamarának a honvédség részére az 1903. évi márczius hó végéig szállítandó bakancsok és könnyű czipök elkészítésének felvállalására vonatkozó pályázati feltételeket, úgy a nevezett, valamint a kereskedelemügyi Miniszter ur utasította a kamarát, hogy e szállításban való részvételre a kisiparosokat hívja fel. A magy. kir. honvédség részére szükséges bakancsokból 16,300 pár és a könnyű czipőkböl 6700 pár a kisiparosoknak tartatott fenn, a Miniszter ur által közlőit s a kamara hivatalában megtekinthető feltételek értelmében, oly kikötés mellett azonban, hogy a szállításban kizárólag adófizető és az ipartestületi kötelékben levő kisiparosok és ilyenekből alakult szövetkezetek, avagy iparosok oly községből, hol a törvényben megkívánt szám hiányából ipartestület nem létesülhetett, — részesülhetnek. A bakancsok páronkénti ára 10 korona 15 fillérben, a könnyű czipök ára pedig páronként 8 korona 65 fillérben lett megállapítva ; mely lábbeliek legkésőbb 1903. évi márczius hó végéig a honvéd-központi ruhatárba Budapestre lesznek beszállitandók; a netalán már az 1902. év folyamán történő szállításért esedékes kereseti összegek csak 1903. évi január elején, — a jövő évben a kitűzött határidőig bármikor beszállított lábbelikért igényelt keresmények azonban a szállítmányra vonatkozó átvételi bizonyítvány számvevőségi érvényesítése után azonnal fognak kifizettetni. Ezen szállításban résztvenni akaró kisiparosok értesittetnek, hogy az általuk közösen aláirt ajánlat tekintet nélkül az aláírók számára, ivenkint csupán egy koronás bélyeggel látandó el. Ellenben azok az iparosok, kik külön-külön ajánlatokat nyújtanak be, kötelesek külön- külön leróni az egy korona bélyeget. Az esetben, ha egyes iparosok vagy alkalmi szövetkezetek a részükre juttatott bakancsok és könnyű czipök készítésétől a megrendelés után bármi okból visszalépnek, kötelesek erről a kamaránál haladéktalanul jelentést tenni, hogy az eként rendelkezésre maradó lábbelieknek mások által leendő szállítása iránt intézkedés tétethessék. A kamara irodájában megtekinthető szerződési feltételekben foglaltak figyelembe vételével kiállítandó és szabályszerű bélyeggel ellátott írásbeli ajánlatok legkésőbb folyó évi junius hó 1-ig — ahol ipartestület van, annak utján, különben pedig közvetlenül az alulirt kamarához nyújtandók be. Debreczen, 1902. május 1. A kereskedelmi és iparkamara. Különfélék. * Világitó növények. Acherson tanár, berlini tudós, egy szaklapban fölhívja a figyelmet egy foszforeszkáló, vagyis a sötétben világitó növényre, melyet indiai tudósok már félszázaddal ezelőtt leírtak. Egy indiai hivatalnok egy éji utazás alkalmával az eső elől egy szikla alatt keresett menedéket és ott állva azt látta, hogy a füvet itt-ott foszforeszkáló fény világítja meg. így fedezték fel a világitó növényt, mely az orchideák családjához tartozik. Ha a gyökérből egy darabot levágtak és egy órára nedves ruhába göngyölték, épp úgy világított, mint a rothadó fa, vagy halak a sötétben. Acherson tanár szerint nem egészen bizonyos, hogy itt világitó növényekről, vagy pedig világitó gombákról van-e szó, melyek a növény gyökereire telepedtek. * Az állatok életkora. Egy szaklap érdekes összehasonlításokat tesz a különböző állatok életkoráról. Eszerint a medve ritkán él tovább 20 évnél. A kutya 20 évig él, a farkas 14—15 évig. Az oroszlán már hosszabb ideig él, igy a Pompei nevezetű hires oroszlán 70 éves korában pusztult el. A macska élete 15 évig tart, a mókus, meg nyúl 7—8 évig él. A tengerinyul 7 évig. Leghosszabb életű az elefánt, mely 400 évig is élhet. Nagy Sándor Pendsab elfoglalásakor, Pórus, a legyőzött király udvarában egy roppant nagy, Ajax nevezetű elefántot látott. Ez az elefánt akkor 354 éves volt. Sándor ezt az elefántot nagysága miatt, a nap isten- tiszteletére ajánlotta föl. Sanderson, a nagy j természetbúvár, ki az elefántok életét tanulmányozta, ez állatok életkorát 150—200 évre teszi. India benszülöttei szerint egy elefánt átlagosan 120 évig él. Ismertek olyan lovat, mely 62 éves korában múlt ki, azonban átlagos életkoruk 20—25 év között [ variál. A teve 100 évig is él; a szarvasmarha 15 esztendeig, a juh ritkán éri el a 10-ik J esztendőt. * A napfény hatása. Tudjuk, hogy a növények életében milyen nagy szerepet játszik a napfény. Egy Clayton nevű angol termelő most azon fáradozik, hogy kísérleti utón megállapítsa, milyen mértékben befolyásolja a napfény a föld termőképességét. Eddig a következő kísérletet tette : Egy darab j szántóföldön, amely a napnak állandóan i egyaránt ki volt téve, babot vetett el. A növények felét ezután úgy árnyékolta be, hogy a napfény a növényeket nem érhette. Az ily módon kezelt növények közül azok, melyekre árnyék esett, ugyanazon terület és művelési mód mellett 29 kilogrammnyi babtermést hozták, mig a be nem árnyékolt növények 99 kilogrammnyit. Az ily módon nyert termést a következő évben további' kísérletre használta föl, csakhogy most már nem árnyékolta be a növényeket. Az eredmény meglepő volt. Azok a magvak, amelyek az árnyékos helyről származtak, most már csak felényi termést hoztak, a harmadik év- | ben az eredmény még kedvezőtlenebb volt, mig a negyedik évben a virágok mind ter- í méketlenek maradtak. Az első évi beárnyé- kolás tehát a termőképességet annyira csök- j kentette, hogy az a negyedik évben már J tökéletesen meg is szűnt. * A virágok illata. Egy kertészeti szaklap érdekes statisztikát közöl a virágok illatáról. Eszerint az Európában kultivált négy! ezerháromszáz virágfaj közül mindössze négy- százhusznak van kellemes illata. A fehér és halványsárga virágok között találunk legtöbb ■ illatos virágot: száznyolczvanhetet ezerszáz- huszonnégy között. Sárga virágot kilencz- j százötvenegyet ismernek és ezek közül csak hetvenhétnek van illata. Nyolczszázhuszon- három vörös virág közül hatvannégy, ötszáz- kilenczvennégy kék virág közül harminezöt, há- j romszáznyolez lilaszinü virág közül tizenhárom illatos. A négyezerháromszáz virágfaj közül körülbelül ezerötszáznak határozott rossz szaga van. Marad tehát kétezerötszáz- féle virág, amelyeknek semmiféle szaga sincs. * A rab-madarak színváltozása. A rabmadarak tollazatának színe, mint tudjuk, nagy- változáson megy át. Ennek pedig az az oka, hogy a tollazatot nem érik a nap sugarai, melyek a pompás színeket elővarázsolják. Dr. Medveczky István az Aquila uj füzetében igy foglalta össze a fogságba került éneklő madarak színváltozását: A karmin- piros sárgaveressé lessz a tengelicen, szürkésbarnává a kis és nagy csőrü és a barna zse- zsén és a kenderikén; a skarlátveres bágyadt, sokszor fehérveressé lessz a süvöltőn ; a czinó- berveres bágyadt narancssárgává lessz a keresztcsőrűn; a minium és téglaveres élénk sárgává lessz a szalagos keresztcsőrűn; a vöröses sötét szürkésveressé lessz az erdei pintyen; a rózsaszín majdnem egészen szürkévé lessz a pásztormadáron; a sárgásvéres bágyadttá lessz a vörösbegyen; a rozsdaveres fehéres rozsdaveressé lessz a kerti rozsdafarkún és a kövi rigón, majdnem fehérszürkévé a kékbegyen; a rozsdabarna sárgásbarnává a csaláncsúcson ; a gesztenyebarna j sötétebb lessz a meggy vágón; a világossárga fehéressárgává lessz a kék és széncinegén; az aranysárga nagyon világossá lessz a tengelicen és zöldikén, sárgásszürkévé a sárga rigón, eltűnik a királykán; narancssárgává lessz a hegyi pintyen; a zöldessárga világossárgává lesz a csízen; a zöld szürkészölddé lessz az erdei pintyen, sárgássá a zöldikén és a keresztcsőrűn ; a világoskék megszürkül a kékezinegén; a hamukék megszürkül a kövi rigón és a házirozsdafarkun; a sötétkék elhalványul a szajkón és eltűnik a kékbegyen ; a kékesfekete vészit kék játékából a házi és kerti rozsdafarkún és a hegyi pintyen; a fehér aránylag keveset változik; a szürke mindinkább fehéressé lessz a poszátán és a fülemilén ; a szürkebarna majdnem fehérré lessz a keresztcsőrű elsőrendű evező tollain ; a a fekete aránylag legálandóbb, megtartja még a férnfénvét is például a meggyvágó evező tollain, nyer színben és fényben a csízen. A teljes és a fajnak megfelelő szin- pompa tehát csakis a szabad természet ölén jöhet létre a madarak tollazatán. * Időjósló madarak. Egy Himney nevű amerikai meteorologus hosszas megfigyelés után az alábbi adatokat állította össze arról, hogy a madarak mi módon jósolják meg az időváltozást: E szerint valószínű az eső és a zivatar közeledése, ha a madarak egyidejűleg hagyják abba az éneklést. Ha tollazatukat csipkedik, mosakodnak, fészkeikhez röpdös- nek, akkor eső van kilátásban. Ha a papa- gályok és kanári madarak igen élénken viselkednek és sokat foglalkoznak tollruhaza- tukkal, akkor másnap vihar lesz. Esőt lehet várni, hogyha a páva huzamosan rikácsol, mielőtt pihenni tér; épp úgy esőt jelent, ha a vörösbegy reggel hosszan és hangosan énekel. A madarak jósló képességéről külöm- ben régi idők óta számos hagyomány van elterjedje a nép között. Ezenkívül gyakran ruház a néphit jelképes értelmet a külöm- böző madarakra. így a sólyom a műveltséget, az éleslátást, a galamb a szeretetet és szelídséget, a páva a hiúságot és szépséget, a griff a világosságot és az életet, a daru a megelégedést, a bagoly a bölcseséget, a túzok a kétszínűséget, a papagály a türelmet, a kotlós tyuk a türelmetlenséget, a kakas az éberséget, a lúd a szerencsétlenséget stb. jelképezik. * Hogyan nő a fa. Az erdei fák gyökerének fejlődési időszakát illetőleg az irodalomban található adatok kevés megegyezést mutatnak. Ezért Petersen dán tudós tizenöt I különböző fafaj gyökerét vizsgálta meg Kopen- hágában és környékén. Vizsgálata folyamán azt tapasztalta, hogy a legerősebb gyökér-növekedés augusztus havában köszönt be, legnagyobb ! élénkségét szeptember havában éri el és rész- j ben egész október havában sőt még november havában is tarthat. Uj gyökerek fejlesztésében télen át szünet áll be. Tavaszszal rendesen van gyökérfejlődés, de csak szórványosan, í és pedig februártól júniusig terjedő időben. A legélénkebb fejlődés április és május havában van s a levelek feslése előtt bevégzödik. Júniusban és különösen júliusban az uj gyökerek fejlesztése lassanként megszűnik; júliusban a fejlesztés a leggyöngébb. A gyökerek kambiumának fát alakitó tevékenysége rendesen később köszönt be, mint a föld- felclli szervekben. Különösen áll ez idősebb J fák fiatal gyökereire nézve. Ez a kambiumtevékenység inkább bele nyúlik az őszbe, mint a törzseken és ágakon. A gyökerek [ kérgének keményítője ritkán tűnik el a tél folyamán, holott a földfeletti szervek kérgéből rendesen eltűnik. A levelek feslése alatt a gyökérkeményitöje inkább igénybe van véve, mint a törzsé. * Az eső eloszlása a földgömbön. Az eddigi megfigyelések alapján összeállított adatokból hozzávetőleg kitűnik, hogy a töld- gömbön esőben leggazdagabb földrész Dél- Amerika, ahol a csapadék évi átlaga 1670 miliméter. Ezután következik Afrika 825 mm.- rel, ami még a hiányos s ujabbkori észleléseket (tekintve, alaposan meg fog változni Észak- Amerika évi csapadékátlaga 730 mm, Eeurú- páé ugyancsak 730 mm., mely adatokat már megbízhatónak lehet elfogadnunk. Ázsia 553 mm.-t mutat fel évi átlagul, mig az esőben legszegényebb Ausztrália 520 mm.-t. Kiszámították, hogy az Atlanti oczeán, hozzászámítva a Földközi és Balti tengereket évente 57,000.000 köbméter vizet nyel el, a Csendes óczeán 20,000.000-t, az Indiai óczeán 18,000.000-t és az Északi jeges tenger 9.000.000 köbmétert. Az esett eső és hó mennyisége a szárazföld felületén 122.000,000.000 köbm.-t tesz ki. Ezen roppant mennyiségű vízből 25.000,000.000 köbméter vizet a folyók visznek a tengerekbe Kiszámították továbbá, hogy 45.000 év telne el, mig a folyókon lefolyt viz az óczeánokat megtöltené. — Elfüstölt milliók. A magyar királyi dohányjövedék igazgatósága most állítja össze az 1901. év statisztikáját a dohánytermelés- ; ről, a fogyasztásról és az állam bevételéről. A statisztikából itt közöljük a következő adatokat: Az általános forgalomban levő burnót- ; ból 44.825 kg. kelt el, mig a pipadohányból 453,147 kg., 227.322.713^somagot adtak el. A szivarokból ismét a rövidnek (vegyes külföldi) volt a legtöbb kedvelője, 234.423,100 darabot adtak el. Ezután a cuba porto- rikó (Wekerle-szivar) következik, melyből 84.885,226 darab kelt el. A többi szivarokból elkelt: Regalitas 5.153,200, Trabucos 21.949,900, Britanica 23.528,600, Miliares 1.001,300, Operas 2.214,200, -— Portorico 69.572,568, finom Virginia 17.109.000, brazil virginiai 2.740,200, rövid magyar (hosszú szivar) 43.495,800, összesen 508.099.488 db szivart adtak el, majdnem 16 millióval többet, mint 1900-ban. A szivarkákból a hölgy fogyott a legjobban, elkelt belőle 421.842,600. Legkevesebbet a legfiatalabb czigarettából, a Nílusból adtak el, amelyből csupán 356,600 darab fogyott el. A többiekből elfogyott: Stambul 6.297,500, Sultan 29.483,742, Hunnia 2.745,615, Memphis 4.584,500 Herczegovinai 24.583,800, Sport 24.992,450, — Jenidge 28.904,100, Dráma 266.899,100, Virginiai 116.416,000, Magyar 206.036,800. Összesen elfogyott a szivarkákból 1134.546,627 darab, körülbelül 101 millióval több, mint 1900-ban. A felsoroltakon kívül az általános forgalomban lévő, külföldi gyártmányú szivarokból 977,750 fogyott el. A külföldi különlegességi dohányból elfogyott 251,218 kg, kevesebb 7000 kg.-al, mint 1900-ban. A belföldi különlegességi szivarokból 10.710.258, a szivarkákból 42.214,095 kelt el. Egészben véve, az általános forgalomban levő gyártmányokból bevettek 94.537,108'06 koronát, mig 19Ő0-ban 92.162,010 60 korona volt a bevétel. A belföldi különlegességi gyártmányok eladásából befolyt 7.629,880'88 kor., kevesebb 101,458'31 koronával, mint az 1900. évben. Külföldi különlegességi szivar 510,695’23 kor. értékben fogyott, kevesebb 63,557'18 koronával, mint az előbbeni esztendőben. Szivarkát 39,286'96 korona áru és angol pipadohányt 15,453'20 korona árut adtak el. Az összes bevétel a külföldi különlegességekből 1.465.439'3 koronát tett ki, 1593*20 koronával kevesebbet, mint 1900-ban. Az összes bevétel volt az általános forgalomban levő gyártmányokból 94.537.160*06 korona, a belföldi különlegességi gyártmányokból 7.639,890*88 korona és a külföldi különlegességi gyártmányokból 1.465,435*39 korona, összesen 103.632,424*33 korona. Az 1900. évben az összes bevétel 102.068,378'38 koronát, 1.564,045*95 koronával kevesebbet tett ki. Az emelkedés lR/i0°/oLapunk mai számához féliv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. m YI L T- T É R. Kérdezzük meg a háziorvost! KÖHÖGÉSNÉL, REKEDTSÉGNÉL, TÜDÖHU RÚTNÁL stb, legjobb gyógysikerrel ajánltatik. NEHÉZ EMÉSZTŐ, GYOMORHURUTNÁL kitűnő hatása van. 44—50 3xz£Iiá.<d.en\itt Isisiplá-a/tó! f * f*»* MMi DROGÉRIA. Gyógyszerek, állatgyógyászati ezik- kek, fertőtlenítő és kötszerek dúsan felszerelt raktárát; úgyszintén mindennemű pipereczikkeit a legolcsóbb árak mellett a t. közönség figyelmébe ajánlja 1—4 Jósa és Jóiia IDebieczea, Ur»Coss-\3.tli.--u.- 3. Levelekre azonnal válasz.
