Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-04 / 49. szám
XIX. évfolyam. Nagykároly, 1902. deczember 4. szé^iroc^.s.lzxii és isineretteijesztő Ib_etlla/pNAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. jj Negyedévre..................2 kor. Fé lévre........................4 kor. |] Egyes szám..................20 fill. Közs égi jegyzők és tanítóknak egész évié 6 kor. Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római katii. elemi iskolával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. > Városi képviselőválasztás. Városunk közönsége folyó hó 16-án negyvenhat képviselőtestületi tagot választ. Egy ilyen városban, mint a mienk, rendkívül fontossággal bir, hogy kik kerülnek be a képviselőtestületbe. Mert az 1886. évi XXII. t.-cz. igen nagy hatáskört állapit meg a képviselőtestület részére, az egész városnak jóléte függ attól, hogy a képviselőtestület tagjai mily irányban érvényesítik jogaikat. Már magában azon körülmény, hogy a költségvetést és zárszámadást megállapítja, a tisztviselökart választja, első fokon határoz mindarra nézve, mi ai város anyagi érdekeit érinti, mindenesetre bir annyi érdekkel, hogy a választó közönség meggondolja, kiket kivan a maga képviseletével inegbizni, legfontosabb anyagi érdekeinek megvédését kikre kívánja ráruházni. A korral haladni kell, ez tény, mert a társadalmi kényszer elöl senkinek sem lehet kitérni, hacsak maradinak nem akar látszani, hacsak szánó mosolyt nem akar maga iránt kelteni. A követelmények elöl egy város sem zárkózhatik el, különösen ma, midőn a városok egymással vetélkedve kívánnak haladni előre s erejüknek megfeszítésével is létesíteni akarják mindazon modern intézményeket, melyeket a finomult Ízlés, a városias jelleg megőrzése megkíván. A mi városunk is egyike azoknak, mely megfeszített erővel halad előre. Aki 10—12 év előtt ismerte Nagykároly városát feneketlen sarával, ingadozó pallóival, rendetlen utczáival, bizonyára ma jóleső érzéssel látja az aszfaltjárdát, kikövezett utainkat s már a rendezés stádiumába jutott utczáin- kat. El kell ismerni mindenkinek, hogy a haladás nagy, de még van sok tennivaló is. De ha az érem másik oldalát nézzük, azt is be kell ismerni, hogy ez a haladás nagy áldozatokat kivánt. Községi pótadónk megkétszereződött, ma már 72%. Ezen kívül kell még fizetnünk körülbelül 30—40%-ot különféle czimeken, mint például tüz- oltóadó, aszfaltjárulék, közmunkavált- ság stb., úgy hogy ezek jóval meghaladják az állami adót. Városunk képviselőtestülete bőven bocsátotta rendelkezésére a város vezetőségének mindazon anyagi eszközöket, melyekkel a fentemlitett haladást i elérni lehetett s nem tagadhatjuk, hogy Debreczeni István polgármester nevéhez városunk fejlődésének története hozzá van fűződve. Ma azonban már jól meg kell gondolnunk, vájjon mily czélokra kívánjuk igénybe venni a város polgárainak adózó képességét. Mert az a 72% pótadó, melyet ma fizetünk, már állandó teherré vált s hosszú időn keresztül alig van kilátás arra, hogy azt csökkenteni lehessen. Daczára hogy az állami adóalap meglehetősen növekedett az által, hogy belekerültünk a házosztályadó Ilí-ik fokozatába, de ugyanannyival csökkent a kereseti adó III-ik osztálya s i különösen a fürészgyárnak beszüntetett üzeme nagyon megcsökkentette az adóalapot, s még reményünk sem lehet arra, hogy egyhamar ezen hiányt valamely ipari magánvállalkozás helyrepótolja. Nem vádolhat bennünket senki szűkmarkúsággal. Hiszen midőn a város elhaladásáról volt szó, lapunk mindenkor a legmelegebben támogatta az ezt czélzó törekvéseket, készséggel megszavaztuk a szükséges eszközöket, sőt a villanyvilágítás érdekében is már felemeltük szavunkat, mert tudjuk, hogy erre szükség van. De ezen túllépni már nem lehet. Mert városunk polgárainak adózó képessége ki van merítve s az a temér- ; dek községi adóhátralék, mely az adó- fökönyvekben fennáll, s mely évröl- évre szaporodik, igazolják állításunkat. Szívesen megtennénk mi mindent, szívesen szavaznék meg az anyagi eszközöket, ha lehetne, s ha nem lebegne szemünk előtt a mindinkább súlyosodó gazdasági helyzet, kereskedelmi s ipari pangás, s ha látnánk azt, hogy befektetéseink meghozzák a kamatokat. De igy, midőn minden fillérünket nagyon meg kell gondolnunk, hogy hová tesz- szük, csak a legelkerülhetetlenebb szükségletek fedezésére szabad gondolnunk. S anyagi helyzetünk súlyos volta épen az, a mire kell a város közönségének gondolni akkor, midőn a képviselőtestület tagjait választja. A közönségnek áll érdekében, hogy oly egyéneket igyekezzen beválasztani, kik kellő higgadt megfontolással s a polgárság érdekeinek megvédésével szavazzák meg az anyagi áldozatot; nemcsak magáért a czimért kívánnak a képviselet tagjai lenni, hanem őszintén meg akarnak felelni mindazon kötelességeknek is, melyeket a polgárság bizalma folytán történt megválasztásukból rájuk háramlik. Ne válasszák meg Azokat, kik csak a számot kivánják szaporítani, de adják szavazatukat azokra, kikről megvannak győződve, hogy a polgárság érdekeiért síkra is szállanak. Alfa. Szemle. A héten bizonyos jóleső megnyugvással böngésztük a napilapokat. Mindig akadt bennük, ami arra a reményre jogosít, hogy idő alatt történik valami a magyar nép segítségére. Nézzünk csak kissé körül. A budapesti füszerkereskedők járnak a kereskedelemügyi miniszternél, kérik, hogy védje meg őket a szövetkezetek túlkapásai ellen, az élelmiszer hamisítások megbüntetését szabályozza és torolja meg a vasárnapi munkaszünet körül elkövetett visszaéléseket, A kereskedelmi miniszter megígérte, bogy a kívánságoknak megfelelöleg el fog járni, beigazolván ezzel jóakaratát a füszerkereskedők irányában. Az állami tisztviselők két egyesülete egybeolvad s igy szövetkezésük hatalomban gyaTÁRCZA. G-alambos Tulcsa. (Románcz). Azt mondta Tóth Pali Galambos Julcsának Ott a faluvégen: „Julcsám! a te szemed Sokkal szebb, ragyogóbb, Mint csillag az égen“. És Galambos Julcsa Szentül mind elhitte, Mit Tóth Pali mondott... Elhisznek a lányok A szeretőiknek Sok minden bolondot. Büszke lett, kevély lett A Galambos Julcsa Ott a faluvégen . .. A kinek a szeme Sokkal szebb, ragyogóbb, Mint csillag az égen. Kevélységében ő Minden legénynyel ám Még szóba se álla: Az egész környéken Nem volt válogatóbb, Kevélyebb lány nála. Tóth Pali járt hozzá Forró csókért, csak ö, Minden, minden este; Öleléstől, csóktól Galambos Julcsának Reszketett a teste ... A mikor Tóth Pali Egy szép őszi napon Elment katonának: Ott a faluvégen Galambos Julcsát majd Megölte a bánat. Sírt-rítt, átkozódott, Arcza úgy nézett ki Mint egy hervadt rózsa; Piros hajnalpirját Tóth Pali estenként Lecsókolta róla. Szeme se fénylett már Galambos Julcsának, Mint csillag az égen ... Házukra gólya szállt Szép tavaszra kelve Ott a faluvégen! (Mező-Tur.) Kása Ede. 4 • Oh! azok a statisztikusok. — Dialog. — Irta: IDr. "Vá-racLi Ödön. (Színhely: egy csínnal és kényelemmel berendezett szoba). Dr. Eröss: Csakhogy újra láthatom, édes Mariska ! Marisba: Csoda, hogy már egyszer abban- |hagyta azoknak az unalmas könyveknek a böngészését. Dr. Eröss: Pedig higyje el Mariska, olyan pompásul éreztem magamat, mikor a statisz- I tikai kimutatások alapján összeállítottam, hogy Magyarországon 1 évben termelnek átlag 15,000.000 búzát, 6,000.000 mm. rozsot, exportra visznek 8,000.000-t, ebből tiszta ! magyar vidékről ered ... Marisba: Irgalom, kedves doktor uram, j e számrengetegek folytatását hagyja abba. Dr. Eröss: Magáért, Mariska, szívesen megteszem. Mióta megismertem s tudom, hogy nemsokára eljön az a boldog nap, melyen Isten és emberek előtt magaménak mondhatom, úgy érzem, szivem is erősebben dobog örömében, legalább is óránként 10—15-el : többet, ami egy hónap alatt 450, egy év alatt valami 6000-et jelent. Már most tekintetbe véve, hogy a szivburok működéséhez minő erő szüksége . . . Marisba: (Duzzogva). Tudom, most már a szivburok működéséről fog előadást tartani, óh ezek a tudósok, pedig lássa Géza, én is tudom, hogy működik a szív. Tanultam a leányiskolában, emlékszem, hogy ugyancsak megdicsértek érte, mikor a vizsgán elmondtam „a szív rendes működése nagyon kívánatos, a szívbajok veszélyes jellegűek szoktak lenni“, mintha most is látnám, hogy a hallgatóság között levő fiatal j emberek milyen pajkosan és gúnyosan nevettek, mintha bizony nem tetszett volna nekik. Dr. Eröss: Oh dehogy, Mariska, olyan aranyosan állhatott magának, mikor ajkaival a szívbajokat fejtegette. Tény az, hogy a szívbajosok nagyon szaporodnak. Dr. Kalászy éppen a múlt heten bizonyította be a Magyar Tudományos Akadémiában tartott felolvasáson, hogy állítólag 100 ember között Magyar- országon 15, Angliában 10, Svédországban 8 ember szívbajos, ezek közziil szüleitől örökli a bajt Európában átlag 8 °/0, Amerikában 7 s/4 %. Marisba: Tessék, már megint a statisztikába kezd. Édes Géza, mondja, hát maga nem is tud már a jegyesének mást mondani, mint statisztikai adatokat, pedig hiszen annyi alkalmas beszédtárgy kínálkozik .. . (Pajkosan nevet.) Dr. Eröss: Persze, persze, de hiszen jól tudja Mariska, elmondtam már az első bevallástól kezdve eddig 158-szor, hogy imáRemek kivitelű fényképnagyilások! Életnagyságu lüigi ffiSSKMjifi mellkép 9 írt 80 kr. ^££2 9 frt 80 kr. 1896. kiw KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON, -wjj 1896. H U SZTHYZOLTÁ N kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban, gjsr- megbízható, szép munkai Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi, stb. csoportfényképek a szokott, természethű, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 írttól feljebb.
