Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-12 / 15. szám
Ts-rsstd-silz^i szépiroc3.a,l:r2CLÍ és isass-exetterjesztő üetiletp. NAGY-KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjeien minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. II Negyedévre 1 írt. Félévre . . 2 frt. || Egyes szám 10 kr Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. IEIto. STrétr a. Feltámadt Krisztus, hangzik feli néhány nap múlva a templomokban ezrek ajakán. Mennyi reményt, bizalmat meríthet a küzdő, a szenvedő ember ezen hitből! Az élet nagyobb része a legtöbb embernél küzdelemből, szenvedésből áll, de sokan nem bir- nak a hitkölcsönözte lelkierösséggel azokat elviselni. Elégedetlenség szádja meg lelkűket, ha nem látják meg és szedhetik le mindjárt küzdelmük gyümölcseit ; kétségbeesnek, ha csak nélkülözésre is gondolnak. Az ilyenek inkább az erőszakos halálban keresnek menekülést, csakhogy a kényelmes élet megszokása után ne legyenek kénytelenek nehezebben küzdeni és nélkülözni eddigi igényeik kielégitését. Ha körültekintünk, mindenütt általános elégedetlenséget, a társadalmi rendet fenyegető forrongást, az erkölcsök fokozatos lazulását tapasztalhatjuk. A veszedelmesen terjedő bajnak egyik okát abban kell egyrészt keresnünk, hogy az emberek nem akarnak Krisztus szenvedő élettörténetéből tanulságot és vigasztalást meriteui, a ki az embereket a földi szenvedések elviselésére akarta példájával megtanítani, másrészt sokan Krisztus föltámadásából nem tudnak reményt és bizalmat meriteni, mert a mai ina- terialisticus és rationalisticus században a Tamások száma megszaporodott, a kik csak abban hisznek, a mit látnak. Az emberek tehát önmagukat előre megfosztják a hit nyújtotta lelki erősségtől, a mely a sikeres küzdelemhez nélkülözhetetlen. Úgy látszik, mintha az élvezethajhászó században az emberek megfeledkeztek volna az isteni tanokról is, a melyek egyedül képesek a léleknek békét és boldogságot szerezni. Hisz naponkint meggyőződhetünk, hogy az erős gyakran elnyomja a gyengét, a tanultat a tudatlan, a kinek becsületességében ma még kételkedni sem mertünk, az holnap a maga becstelensége felett hozott Ítéletével hitünkből keservesen kiábrándít, megkárosítván sikkasztásával anyagilag és erkölcsileg száz és száz embert. Megborzadva olvassuk, hogy a gyermekek szüleik életére törnek, csakhogy minél előbb az örökséggel megszerezhető élvezetekhez jussanak. Ellenben Körösön mintegy 100 anya méhében elpusztítja gyermekét, mert vétkezni édesnek találta, de a női tisztaságot, a hitvesi hűséget megtartani tehernek. A munkás fellázad munkaadója ellen, mert nem jóltevöjét, hanem kizsákmá- nyolóját véli benne látni. Mindezen szomorú tények s a napról-napra növekvő öngyilkosságok száma nemde arról tanúskodik, hogy az emberek nagyrésze nem él a keresztény tanok szerint. Valóban elijesztő a társadalom felszínére vetett erkölcstelen tettek képe ! A nemesebbek, a jobbak megijednek ezen elszomoritóan pusztító látványtól. Jajgatnak vagy lemondanak, midőn látják az erkölcsi elvadulás terjedését. Pedig ezzel legkevésbbé segítenek a romlott állapotok javításán. Gondoljanak csak vissza, hogy Krisztus tanításával és tanítványaival az erkölcstelenségbe és érzéki romlottságba merült emberiséget újjá teremtette ! Isteni tanainak most is meg van azon megújító és felemelő erejük, csak vissza kell vezetni azokhoz az embereket. Meg kell őket tanítani, azok szerint érezni, gondolkozni, cselekedni. Angliában már hozzáfogtak olyan intézmények létesítéséhez, a melyekben az úri nők, tudósok, művészek, papok közvetlenül érintkeznek az eddig magára hagyott, erkölcsi elvadulásnak indult néppel, hogy lelkileg megneme- sitsék és a tudatlanságból kiemeljék. A felvett küzdelemben a rossz, a tudatlanság kiirtása ellen adjon nekünk erőt Krisztus élettörténete, a ki a küzede- lemben kapott sebeivel és halálával csak buzdító példát akart a jók számára hátra hagyni, hogy az igazságért, erkölcsi világosságért vívott har- czunkban megsebezhetnek, megölhetnek ugyan a rosszak, de elöbb-utóbb mégis csak dicső győzelemre feltámadunk az igazsággal együtt. Ezt a hitet kell küzdelmünkben megerősíteni, hogy semmi rossz akaratból eredő gyanúsítás, rágalmazás vagy bizalmatlanság el ne vegye kedvünket az emberek megsemmisítéséért kifejtett harczunkban. A jobbak mutassák meg ne csak szóval, hanem tettel is a hitetleneknek, hogy a Krisztus feltámadásában való hittől át vannak hatva, a kinek egykor mint legigazságosabb bírónak be akarnak számolni a földön véghezvitt tetteikért. A jobbak tanítsák meg embertársaikat a keresztény erények követésére, hogy az ember nemcsak magának, érzéki vágyai kielégítésének él, hanem az igazságnak, a mely nem engedi, hogy embertársunkat saját előnyünkre megkárosítsuk vagy elnyomjuk, hanem inkább szeretetünkkel siessünk a szerencsétlenségtől sújtott, az öreg kortól gyámoltalan embertársunk fölemelésére, a ki felebarátunk. Ragadjanak meg minden eszközt az emberben lévő nemtelen önzés és kapzsiság kiirtására, a melyeknél fogva az ember vágyai kielégítésébe helyezi egész boldogságát és cselekvésének netovábbját. Ha igy a jobbak majd összefognak, ha az atya és az anya gyermekét az igazság gyakorlására és a szenvedések, nélkülözések elviselésére is tanítja, lehetetlen, hogy az eltévedt emberek javulása be ne következzék. A Krisztus feltámadásában való hit adjon minden hívőknek reményt és bizalmat a nemes küzdelem sikeréhez ! Vittkó József. TARCZA. Nagypénteken Lerázva, lelkem, a lét nyűgeit, Tisztán emelkedjél a menny felé! Mi eddig nem volt gyarló embernek: Az üdvösséget e nap elnyerő. Odább előre! félre, messze hát, Mi bepiszkitná: földi szenny, salak! Pokoli fajzatnak szülöttei, E szent, dicső napon ne lássalak ! Hogy nem győzött a bűnös áradat: Áhítattól túlárad e kebel. — Ember! borulj le, bondj a porig S ajkad hálafohászt rebegjen el! E nap víradt, fejedre fény, derű, Melynek sugára nem, tűnik soha: Megváltásodnak színhelye ma lön Az átkozott tető, a — Golgotha. Gyalázatos, eszeveszett tömeg, Mely pár nap előtt hozsánnát zengett, Böszült haragtól tajtékzó dühvei Harsogta a szörnyű ..feszítsd megli-et: S az Idvezítö, bár ártatlanul, Elszenvedő a rút kereszthalált, Csak, hogy megmentse a bűn gyermekét, Kivezető utat, mely nem talált. Letűnt idők sírhalmas emléke! E gyászba borult múltú, szent napon Kinos érzéssel töltőd el szivem Es benne felzokog a fájdalom. — I)e tündökölj! ne hamvadjál soha! A tévelygőnek légy fénylő világ! Oh! mert, mint hajdan volt, olyan megint: Örvénybe bukva, sülyed a világ. Megtámadástól dong a sziklavár, Ingatná a hitnek szilárd falát Modern korunknak átkos szelleme; De támadása annak mit sem árt. — Az áramlattal szembe, mely veled Ellentétes hitelveket tanít: Maradj örökre, óh! maradj velem, Erős bástyám, megváltó tiszta hit! (Debreczen, 1900.) Tóth MjuJos. Mócsing Ádány városi választott kíp- viselü bészámoló beszíde az húsvéti innepek alkalmábúl. Mémmer én oan ember vagyok, ho’ ha valamit rnegígírek, én azt még is tartom. Az választás alkalmábúl a mikké az Három rózsában értekezlettünk, megígír- tem tiszteet választú pógártársajimnak, ho’ ha olyés adja élű magát, a mi az város kő’kormányzatát érdekeik, is ín abba’ béfolyok, cselekedeteimről számot fogok adni. No’ hát most mán igazán nagyon sok nevezetes esemíny törtint, a mit el kell mondanom. Igaz, ho’ mióta kípviselű lettem, tiszteet pógártársím bizalmából, az gyílisen még fel nem szulalhattam, mert nem oan könnyű ám az, tró bálnák csak meg. Ha arm’ van szó, ho’ pútadút kő megsza- vaznyi, oan má’ nincs, mondok magamban, kíszülök is, ho’ most már majd mégfogom mondanyi ammagamét, akarník is fő' áílanyi, de nem lehet, mert ilyenko’ mindenki beszényi akar, oszténg én még csak szóhoz sem jutok, de azir’ mégis csak kiöntöm az mérgemet az púgármes- ter ellen, mer én kijátom az lethangosab- j ban, ho’ nem szavalljuk meg az pútadút. Mán ho’ is szavallanánk meg az pútadút, mikor annyi az teher az vádunkon, ho’ mán ném is bírjuk. Élig szomorú állapott mán az is, ho’ a mút választás alkalmábúl egyik kípviselű jelőt azt mondotta, ho’ ném szabad az jelütnek itatnyi az választás elűtt, haném csak utánna. Hát’ kilátott választást bor nélkü’? Le- het-é értekezlennyi kedély nélkü’? De meg is gyárta ám, úgy-i tiszteet púgár- társak, mer’ megbuktattuk az választásnál ? De mos’ mán áttérek az városi kő’- ügyek tárgyalásába. Azt tugyák tiszteet púgártársajim, ho’ az mi városunk födje nem égiszén kemíny, és azir’ van e’ kkís sár is, úgy tavasszal meg ősszel. Há’ mi jút eszíbe az púgármesternek ? Azt akargya, ho’ kövezzík ki az város uczczáít, ho’ ne legyen sár, hanem köves utón gyúrjanak az marháink meg az lovajink. Úgy hallomásbú tudom, ho’ még az mút esztendőben megszavallotta az gyílis, de azir, mé’ most is beszilünk róla. Csak hallgatok, ho’ miko keril mán az kivetendő pútadúra az sor, ho’ leszavalljuk az pú- gármestert, miko mettudom, ho’ mán ezen túl vagyunk mér’ csak az kereskedők, meg a bútusok fognak fizetnyi kővezet- vámút és abbú fog épűnyi az kővesút. Júvan — mondok, ha’ mán így van, legyen az kővesút, csak az fáj, ho’ ha mán köveznek, letalább a Gozsont is kikővez- ník, — de arra azt mondotta az púgár- mester — hó’ nincs élig píz, máj’ lesz, de letelőször az nagyobb forgalmú uczczá- kat kell kíkőveznyi, — mintha bizony ránk nízve lenne nagyobb forgalom az mi uczczánkná’, úgy-e tiszteet pugár- társím ? Hiába beszítünk ott magunkba, az púgármester azt mondotta, ho’ mán ez el van határozva, há’ ném lehet változtatnyi az dógon. Jú van, gondootam, de máj’ lész ez még rnáskípen is. Aliig, ho’ az kővezetvám mevvan, mán megin’ előkerül az tűzoltás. Egyik kípviselű a’ mondotta, ho’ az tűzoltás nem jú lábon áll, és ho’ a púgármester csi- nyáljon e’javallatot, ho’ míképen lehetne rendeznyi az tűzoltást. Mekkapom az férfi- és nőidivat-üzletében mór megérkeztek a tavaszi czikkek, hol is dús választékban meglepő olcsó áron és kitűnő minőségben kaphatók férfi-ingek, kalapok, nyakkendők, harisnyák, keztyük, sétabotok, tajtékpipák és szipkák, utibőröndök és kosarak, női napernyők, ingblousok, hozzávaló divatos övék, toilette és pipereczikkek és számos itt, mind fel nem sorolható hasznos és divatos tárgyak, miért is ezen e vidéken legjobban berendezett üzletet a nagyérdemű közönség becses figyelmébe ajánljuk. Gyomor-bélhurut és elhájasodásnál a Ferencz József keseriiviz gyógyhatása páratlan. Ajánlatos csakis Ferencz József vizet kérni és nem budai vagy egyéb elnevezést használni, mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba.
