Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-12 / 15. szám
NAGY-KÁROLY és VIDÉKE Városunk világítási ügye. m. Most már áttérünk a világítási ügy pénzügyi részére. Az ajánlat szerint, mint azt inár czikkünk elején említettük, a gáztársulat a bevezetést díjtalanul eszközömé, csupán telket kér, a hol gyárát felállíthassa és 50 évi kizárólagos szabadalmat és annak biztosítását, hogy legkevesebb 1000 égő láng, egy-egy lámpa évenként 1000 égési órával felhasználtatni fog; ezzel szemben az 50 év letelte után az egész vállalat felszereléseivel együtt a város tulajdonába fog átmenni. Mielőtt a módozatokat tárgyalnánk, melyek mellett a társulat kívánalmai teljesülhetnének, nézzük mibe kerül a városnak a jelenlegi petroleumvilágitás. Nagy-Károly város fentart 310 utczai lámpást, melyek szükségletére naponkint átlag 12 dkgr. petróleumot véve ez kitesz egy évre 140 métermázsát. A város a külső világításra olcsóbb fajta 20 frt 50 kros petróleumot szerez be, s ezzel számítva: a külső világítás bele kerül évenként 2870 frtba. A hivatalos szobák, börtönhelyiségek, örszobák és folyosók világítására 10 métermázsa finomabb petroleum használtatik fel 24 frt ár mellett, melynek összege 240 frt. Lámpatestek, öblönyök és üvegekre körülbelül elmegy 178 frt. Alkalmaz a város 7 lámpagyujtogatót egyenkint 180 frt fizetéssel, — összesen 1260 frt. Tehát a városnak petróleummal való világítása bele kerül évenként 4548 frtba és ezen horribilis összeg mellett gyakran a legkellemetlenebb érzéssel vagyunk kénytelenek konstatálni, hogy a világítás csak papiroson, az előirányzatban szerepel, de tényleg nem létezik. És még e mellett az alig-alig 5—6 gyertyafénynyel pislogó lámpák megannyi fényt sem terjesztenek, hogy tiz lépésre lehetne látni. A vizgáz világítás bevezetői egyelőre 300 drb 50 gyertyafényü lámpa bevezetését ajánlják, melyek költsége egy-egy lámpára évenkint 1000 világítási órát — tehát naponként átlag majdnem három órát számítva, — egy-egy világítási órát egy krajczárjá- val véve, ki tesz a külső világítás egy évben 3000 frtot. A petroleum világításból még fennmaradó 1548 írtból bőven kitelik a hivatalos helyiségek világítása, sőt még egyes főbb közlekedési helyeken ezen összeg terhére nagyobb, 100 gyertyafényü lámpákat lehet felállítani. íme, a város a nélkül, hogy legcsekélyebb költségtöbbletet szerezne magának, a vizgáz bevezetésének elfogadásával egy minden tekintetben megfelelő, modern világítást nyer, mely városunknak igazi városi színezetet fog adni. A gáz társulat feltételei közül az első, tudniillik a telek kérdése, semmiféle nehézségbe nem ütközik, mert azt hisszük, hogy a városi képviselőtestület komoly megfontolás tárgyává téve a világítás kérdését, készséggel fog telket adni a gázgyár felállításához. A mi az 1000 láng biztosítását illeti, ezen kérdést is megoldottnak véljük, mert a közvilágításra nézve szükséges 300 láng, a város hivatalos és egyéb helyiségeinek világítására 80 láng, a vármegye helyiségeinek világítására — mert a vármegye méltányolva a város törekvését, készséggel elfogadja a gázvilágitást — szükséges 340 láng, a még hiányzó 240 lángot lehetetlennek tartjuk, hogy a magánosok és kereskedők, vendéglősök és egyleti helyiségek ne biztosítanák. Mert ha vesz- szük azt, hogy egy láng óránként 1 krba kerül, naponként átlag 4 órát számítva, akkor egy láng világítása egy évben összesen 14 frt 60 krba kerül, mely minden esetre oly méltányos ár, melynél olcsóbban világítani nem lehet és tekintve a vizgáznak múlt számunkban elősorolt előnyeit, egészségi és kényelmi szempontból is rendkívül ajánlatossá teszik a beve- vezetést és megvagyunk győződve arról, hogy ha a bevezetett közvilágításból a magánosok is meggyőzödnek az ezzel járó előnyökről, csakhamar az egész város sietni fog a vizgáz világítás elfogadásával. Végül nagyon komolyan megfontolandó a társulat azon ajánlata, hogy a koncessiónált 50 év elteltével az egész vállalatot a város tulajdonába engedi át. Igaz, hogy ötven év nagy idő, s a jelen nemzedék már alig fogja megérni a vállalatnak a város javára szolgáló hasznát, de hiszen egy város életében nem csak a jelennek kell alkotni, nem csak azt kell néznünk, hogy miféle haszon lesz ebből azoknak, kik megalkotják az intézményt, hanem a jövőre, az utódokra is kell gondolnunk, s a minek hasznát nem élvezzük mi, élvezni fogják gyermekeink. A világítási vállalat, mely majdan a város tulajdonába kerül, egy szépen jövedelmező tökévé válik, melyre épen a mi városunknak nagyon is nagy szüksége van. Attól sem kell tartanunk, hogy talán valamely más világítási eszköz kiszorítaná a vizgázt, hiszen a legnagyobb természettudósok a jövő világitó gázának nevezik, melynél jobbat aligha fognak tudni előállítani. A világítási ügy — a mint tudjuk |—a májusi közgyűlésen fog tárgyalás alá kerülni. Részünkről bővebben ki- ; vántunk ez ügygyei foglalkozni, úgy elö- nyösségi mint pénzügyi oldalról azt megvitatni és végeredményében teljes | meggyőződéssel ajánlani az elfogadásra, mert tudjuk, hogy városunk fejlődését egy hatalmas lépéssel visszük előbbre, ha e minden tekintetben megfelelő világítási tervezetet elfogadjuk. —o.— HÍREK. — Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk ! — Városi képviselőtestületi közgyűlés. Debreczeni István polgármester, városunk képviselőtestületét kedden délelőtt 10 órára gyűlésre hívta össze, melyet — mint a megnyitás alkalmával mondotta — azért volt kénytelen a szokástól eltérőleg hétköznapra összehívni, mert a kövezetvám ügyében hozandó határozatot szeretné a közigazgatási bizottság ülésén is Ietárgyaltatni. Előterjesztette a kereskedelmi miniszter leiratát a kövezetvám ügyében, melyben a miniszter jelzi, hogy a felveendő kölcsön engedélyezése tárgyában illetékes belügyminiszter kifogásokat tett a kölcsönnek 50 évi törlesztésre leendő felvétele ellen. Kifogásolja a miniszter azt, hogy a kölcsön ilyen hosszú időn át törlesztessék, mert megtörténhetik, hogy a kövezetvám meg lesz szüntetve és ebben az esetben a városnak kártérítési igénye támadhatna, továbbá, hogy a kikövezendő utczák burkolata 20—25 év alatt elkopik és a város kénytelen lenne újabb kölcsönből fedezni az uj kövezési munkálatokat és igy 50 év alatt esetleg két újabb kölcsönnel kellene a vámszedési alapot megterhelni. Ajánlja, hogy a város rövidebb, esetleg 20 év alatt törlesztendő kölcsönt vegyen fel és az ennek alapján kidolgozandó terveket újonnan terjessze fel. A gazdasági és jogügyi bizottság ezzel szemben az eredeti határozat jóváhagyását véleményezi, mert hivatkozik azon körülményre, hogy a miniszter más városokat is részesített a kövezetvám kedvezményében hason feltételek mellett a mi városunk anyagi helyzetét tekintve, más megoldási módot nem is lát. A 20 évi törlesztésre leendő felvétel igen terhes lenne, mert a kövezetvám jelenleg megállapított tarifáját tetemesen kellene emelni. A mi a burkolat kopását illeti, erre nézve a bemellékelt tervekben világosan meg vannak jelölve, hogy az utczák mely rendszerű kövezettel lesznek ellátva és e kifogás tárgysorozatut az gyílísre, láttoin, ho’ az púgármester javallata az tűzoltásról rajta van. Mondok, ho’ mán erre a gyílísre korán megyek, ne’ ho’ valami baj talál- jík történni. De meg oszténg választás is volt soron, há’ az ín szavallatom is számit. Me’ is választottuk a kit akartunk, vót is oan éjjenzés, ho’ csakúgy csóválta az fejít az választott, azt hitte, ho’ neki íjenzünk, pedig csak magunknak íjjenez- tünk, hó’ mijjen hataamasok vagyunk mik ! Azután került sorra az pugárrnesteri javallat. A Néma aJjegyzű óvasta, azt mondja: ho’fizessünk az tűzótoknak 240 frtot, me’ 180 frtot, ho’ a 250 emberbűi álló csapatot emeljük fel 500-ra, me5 még Isten tugya mire van szíksig. Csak haaga- tum tovébb, miko’ eccer kíböki az aljegyző úr, ho’ szavalljunk meg 3 perczent pút- adút! No csak. ez kellett! Főforrt bennem az míreg, gondookozok, ho’ máj’ főállok, oszt beszényí fogok, mán ki is hegyeztem magamba’ az beszídem élít, máj’ adok ín pútadút, mán íppeg főállanyi akarok, miko’ kiveszi az beszídet a; számból egyik virilis és asszongya, ho’ mán nem bírunk többet fizetnyí, nem szavaltunk több pútadút, csinyáljon az púgármester más tervet, ahhun nem kell pútadút fizetnyi, mégis meg legyen az tűzoltás. Ez mán derík mondok, ippeg ín is azt akkartam mondanyi, de az virilista úr oan szípen emmondotta, ho’ mán én sem tuttam vóna szebben. Nem is fogattuk el az púgármester javallatát, de e-sszivel e-lélekkel azt mondottuk: íjjen az virilista ur, az ő javallata lett elfogadva. A múlt gyilisen bé is terjesztették az uj javallatot. Meg is szavallottuk, mé’ mer’ ho’ nem lesz pútadú, hanem akkí néni akar tűzoltó lennyi, fizessen 10 frtot vátságadíjat minden esztendőbe, mémmer’ mi tiszteet púgártársajim nem fogunk fizetnyi, mert mi leszünk tűzótok, mi nem sajnájjuk sem az egésségünket, sem az ruhánkat, de fizetnek az urak, meg a bútusok, meg az úri iparosok, úgy is van nekik élig pizűk. há’ fizessenek. De fáj nekem a javallatnak az a rísze, ho’ mindenki köteles más kerületbe is tűzet ótanyi menni. Mán ez néni igasság! Ho’ ha kiüt az tűz az Somos-utczán, ho’ én menygyek oda, íecakának idején, oan mán nincs 1 Akartam is ez ellen főszolalnyi, de oan gyorsan óvasta az aljegyző úr az javallatot, ho’ mire meggondútam az be- szídemet, a javallatot mán el is fogadták. De mondok tiszteet púgártársajim, ho’ nem az én ak aratomval, mémmer én most is tiltakozók ellene. Óvasom az Nak-Károly és Vidékében, ho’ az púgármester mán megín ujan töri az fejít. Mán meg az városi világítást akargya megváltoztatnyi. Mán két lapban irta valamelyik firkáló úr, á ki nem meri az nevit aláirnyi, ho’ a mostani petroleum világítás nem jú, hanem vizgáz vagy ruí a frányával kellene az várost vílagítanyi. E’dicséri az a nem tudom kicsoda úr, ho’ mijjen kitünően íg, ho’ mijjen ocsó, de még eddig nem merte memondanyi, ho’ hát mibe is kerü’ mer’ ho’ píz nékü’ nem lehet vílagítanyi, az bizomos, úgy-e tiszteet púgártársajim! Csak várom mán, ho’ hát raiko’ is kerü’ az pízre az beszíd sorja, mer’ mellássák, ho’ az is csak pútadúval fog vég- ződnyi, akku’ pedig szervusz világítás. De mondok, ho’ ha oan nacczerüen tudja az a nem tudom kicsoda ur az vizvílágí- tást csinánnyi, mint a ho’ a Nak-Károly és Vidékében irgya, azt kírdem, ho’ hát hún veszi az vizet hozzá? Mé mer’ ho’ nálunk nincs ám folyóvíz ? Fából nem lehet vaskarikát csinánnyi, hát ho’ csinál vízgázt vagy mi a frányát, ha’ nincs víz? Mellassák, ho’ a lesz az javallat, ho’ hozzuk ide az Karaszna vízét az városra, oszténg lesz víz, me’ oszténg fizessünk pútadút a miér’ idehozzák az vizet, de mán tiszteet púgártársajim, oan nincsen, csinyájjon az púgármester a mit akar, de pútadú níkkül, mémmer mi nem fizetünk többet a Herkópáternek sem! Azt mon- gyák, ho’ a világítás az májusi gyílísre kerül szóba, ho’ mit határozunk, máj’ eemondom lettözelebb. De azt előre met- tnondom, ho’ ha az Karasznát csakugyan ide akarják hoznyi, há’ oan beszídet fogok mondánnyi az gyilisen az púgármester ellen, ho’ tiszteet púgártársajim megfogják emlegetnyi az Mócsing Adány kípvi selű nevit. Mos’ pedig béfejezem az beszámoló beszídemet, láthatják tiszteet púgártársajim, ho’ a kő’ bizajlomnak hívsígesen meffeleltem, egyíbiránt kívánok búldúg Húsvéti ínnepeket. csak tévedésen alapulhat. Ajánlja a gyűlésnek, hogy kérjék meg a minisztert, miszerint az eredeti terveket szíveskedjék jóváhagyni. Debreczeni polgármester még megjegyzi, hogy községi kölcsönök a pénzintézetek által csakis 50 évi törlesztésre adatnak, ő érintkezésbe lépett a pesti hazai takarékpénztárral, mely hajlandó lenne ugyan 30 évi törlesztésre kölcsönt adni, de csak 6'75 °/0 kamat mellett, tehát jóval drágábban, mint a jelenlegi terv szerint. Megemlíti, hogy ha a miniszter netalán újabban kifogást emel az 50 évi törlesztés ellen, úgy az utóbbi törlesztési műveletet kellene elfogadni s ez esetben a már megállapított kövezetvám tarifáját 1—2 fillérrel emelni kellene. A képviselőtestület a pénzügyi és jogügyi bizottság javaslatát egész terjedelmében elfogadta. A város pénzeinek elhelyezésére nézve, minthogy a tagok csekély számban jelentek meg, határozatot nem hoztak. Végül felhatalmazták a polgármestert a kövezési munkálatok megkezdéséhez szükséges kiadások fedezésére 10,000 frt kölcsönnek a helybeli pénzintézetektől leendő felvételére. Polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Lúcz György, Wagner Lajos, Nonn Ferencz és Kaufmann Jenő képviselőket felkérvén, a gyűlést berekesztette. — Nagyheti szertartások. A róm. kath. plébánia templomban a nagyheti szertartásokat a következő sorrenddel tartják meg: Nagy-Csütörtökön d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise tartatik, utána az oltároknak ékességeiktől való megfosztása. Délután 3 órakor Jeremiás siralmának elének- lése. Nagy-Pénteken d. e. 9 órakor „csonka mise“, mely alatt Szt. János evangélista passióját éneklik, utána az Oltári- szentség az Ur koporsójára kitétetik imádás végett. A délelőtti gyászszertartást szónoklat fejezi be. Délután 3 órakor szentbeszéd, utána Jeremiás siralmának eléneklése, 6 órakor szentségbetétei. Nagy-Szombaton fél 7 órakor szentségkitétel, 8 órakor tűz- és keresztkut szentelés, utána ünnepélyes szentmise. Délután 0 órakor feltámadás. — Személyi hir. Főispán ur ő méltósága a tegnapi napon Berczelly Jenő kir. táblai elnök látogatása czéljából Kassára utazott, honnan ma este visszatér Budapestre, a hol az ünnepeket is tölteni fogja. — Istenitisztelet. Az ev. ref. templomban az ünnepi istenitisztelet következő sorrendben fog megtartatni: Nagypénteken d. e. 10 órakor ünnepi beszédet tart Veres Gusztáv; déli 12 órakor Jézus Krisztus kínszenvedésének történetét felolvassa Lenkey Lajos; délután 2 órakor ünnepi beszédet tart Lukács Mihály. Husvét első napján délelőtt 10 órakor ünnepi egyházi beszédet mond Veres Gusztáv, délután 2 órakor úrvacsora utáni beszédet tart Lenkey Lajos. Másodnap délelőtt 10 órakor ünnepi beszédet tart Lukács Mihály, délután 2 órakor ünnepi beszédet mond Lenkey Lajos. — Szemle. Vukovics János ezredes a 78. honv. gyalog dandár parancsnoka, — ki Habrovszky ezredes felmentése folytán ezen parancsnokság vezetésével megbizatott, — folyó hó 5-én segédtisztjével az állomásra érkezett s folyó hó 7-éig szemlét tartott. Szombaton délután a dandár parancsnokság székhelyére Szatmárra visszautazott. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz folyó hó 26-án, melynek összehívását a képviselőválasztási fuvardijak tárgyában kelt belügyminiszteri rendelet teszi ssükségessé. — Előléptetés. A kereskedelmi miniszter hernádkéresi Tóth Kálmánt, a helybeli vasúti állomás közkedveltségben álló főnökét, a IV. rangfokozat második osztályából, ugyanazon rangfokozat első osztályába léptette elő. Gratulálunk ! — Egyházmegyei közgyűlés. A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye folyó év május hó 2-án a vármegyeház nagytermében közgyűlést fog tartani, melynek főbb pontjai a következők: 1. Esperesi évi jelentés. 2. A még hivatalos esküt nem tett kebelbeli rendes tanítók felesketése. 3. Véleményadás az egyházi bírósági ügyviteli szabályzat tervéről egyházkerületekben. 4. Rendes államsegély kiosztása. 5. Közpénztári számadásról jelentés. 6. Jelentés az 1899. évi egyházgondnoki számadásokról és az 1900-ik évi költségvetésekről. 7. Küldöttségi jelentések s egyéb a gyűlés előtt legalább 8 nappal beadandó kérvények. Végül bírósági ügyek. — Gyászeset. Széesényi Francziska nyugalmazott népiskolai tanítónő, folyó hó 9-én tüdőgyuladásban 80 éves korában elhunyt. Az agg matróna hosszú időn keresztül volt városunkban tanítónő és a mai női nemzedék ő tőle nyerte az oktatást. A megboldogult temetése tegnap délután 4 órakor történt meg nagy részvét mellett. Nyugodjék békében 1 — Országgyűlési képviselőválasztók ösz- szeirása városunkban már befejeztetett. Az uj rend értelmében adóhárálékosok nem lettek kizárva s igy városunkban a múlt évi 968-al szemben 1088 jogosult lett összeírva, tehát a szaporodás 120.
