Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-05 / 14. szám
12. Nincs a lángnak lobogása. 13. Nem fagy be a vezetékben. 14. Nincsenek dugulások és a kiömlések is igen ritkák. 15. Átható szaggal parfümirozzák, miért is a legcsekélyebb mennyiségben felismerhető. Mindezen előnyeinél fogva igen ajánlja a vizgáz alkalmazását más világítási mód mellett. Hogy ezen világítási mód már Magyarországon is terjed, felhozza például azt, hogy Magyar-Óváron csak nem régen bontották fel a villamos világítással kötött szerződést és fogadták el a vizgáz világítást, melyről Kos- sutány, a gazdasági akadémia vegytan tanára, — mint kiváló szakértő, — a legnagyobb dicsérettel nyilatkozik. (Folyt, köv.) Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 1-én tartotta évnegyedes rendes közgyűlését Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés első tárgyát a polgármesterévi jelentése képezte. A nagy gonddal szerkesztett, városunk beléletét teljesen feltüntető jelentést a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette. A kövezetvám terhére építendő utak, hidak és átereszek készítésére s földmunka teljesítésére beérkezett ajánlatokat tárgyalás alá vevén, az építési és jogügyi bizottságok valamint a tanács javaslata alapján a földmunkára vonatkozólag Deutsch Herman nagykárolyi lakos; a kőanyag félkoczkakő szállítására valamint a hengerelésre vonatkozólag Glazner József budapesti czég; a cyclops-folyókák és kövezett teknőcsatornák készítésére vonatkozólag részben Glazner budapesti, részben Kacsmarilc nyíregyházai czég; a falazott kőátereszek készítésére Bunda Miklós nagykárolyi lakos; a betonátereszek készítésére pedig Poklák Samu kolozsvári czég ajánlatát fogadta el, ezekkel a szerződést megköttetni rendelte, egyben névszerinti szavazással azt is elhatározta, hogy ezen határozata csak birtokon kívül felieb- j bezhető. Hasonlólag névszerinti szavazással j elfogadta a Hágen Istvántól 2000 koronáért vett földhordóhely vételére, — a Csikósféle telekből kisajátított 112 □-öl telek s rajta lévő lakháznak 5051 koronáért özv. Bíró Károlyné részére történt eladása, j végül a Nonn Gyula telkéhez csatolt 164 □-öl területnek nevezett részére 1640 koronáért eszközölt eladása tárgyában kiállított szerződéseket. A Nagy Lajossal kötött szerződés feletti intézkedés — miután ezen telekre a városnak szüksége van — napirendről levétetett. A kövezetvám terhére a Pesti hazai első takarékpénztártól 94V2 százalék névértékű 72 százalék értékesítési dijj leCsak a „Liget“ madarai, virágai meg az égen úszkáló aranyos felhők tudnák megmodani, hogy hányszor jártak ők — Piroska meg Béla, — édes kettesben ott, hányszor taposták végig a tengersok sárga, fehér, kék vadárvácskát, kankalnit, boglárkát, mezei pézsmát, hányat összetörtek szegény kis virágok közül és még meg sem sajnálták őket, pedig hát azok is virágok voltak, épen mint Piroska, szerettek élni, örültek a harmatnak, napsugárnak, kedvelték az enyhe szellő csókját, — s letörve sajnálatra méltók voltak épen mint a leányok. De hát a virágnak hervadás a sorsa, ha letörik is ha nem is, előbb-utóbb elhervad, pár nappal előbb vagy utóbb mindegy ha úgy is meg kell halni: igy gondolták talán Piroska meg Béla és azért nem sajnálkoztak rajtok, pedig ha tudta volna szegény Piroska, hogy ő is csak virág, osztályosa ezeknek az apró kis növénykék sorsának, bizony-bizony nem j tépte volna le őket gondtalanul, nem kö-| tölt volna kitörő kedvvel belőlük koszorút s nem koszoruzta volna meg csintalan kaczagás közt Bélát, mert szépségét csengő rímekben megénekelte, ha nem vigyázva apró testvérkéire, ott hagyta volna lovagját, — a kegyetlent és futott volna haza a szülői házba édes anyja mellé, ki megőrizte volna őt legszebb virágát féltő gonddal, szeretettel a durva érintéstől és akkor csakugyan ő lett volna a legboldogabb a Csathó lányok közt. De hát ő is olyan volt mint a többi virág, — a többi leány, — szerette a szellőt, a napot, egy kicsit kaczér volt, NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. vonásával folyósitandólag 50 évi törlesztésre évi 5 V2 százalékkal vissza- fizetendőleg felveendő 300,000 korona kölcsönről kiállított szerződést jóváhagyván, a szerződés aláírásával s a pénz felvételével polgármestert és tiszti ügyészt megbízta s ezen határozatát a 15 napi fellebbezési határidő lejárta után jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz felterjeszteni rendelte. Bunda Miklós nagykárolyi lakossal homokszállitására kötött szerződést jóváhagyta. Az 1899. évi házipénztári és gyám- pénztári számadásokat elfogadván, azok kihirdettettek s jóváhagyás czéljából a vármegyei törvényhatózághoz felterjesztetni rendeltettek. Árvaszék jelentését, hogy a gyámol- tak és gondnokoltak pénzei után 5'4 °/0 kamat fog fizettetni — tudomásul vette. A Kovács Józsefné által a város ellen indított perben a kir. Curia ugyanazon összeget ítélvén meg a mit a város kisajátítási ár gyanánt felajánlott — az ítéletet tudomásul vette s a további teendők teljesítésére a tanácsot utasította. A kertészetben 3519 korona költséggel 2 lakszoba és konyhából álló épületnek építését elrendelte s az erre vonatkozó árlejtési hirdetmény kibocsátására a tanácsot utasította. Néh. Jelinek Rozália által a főgym- nasium részére tett 1000 frtos alapítványról (melynek kamatai fele részben egy érettségit tett, másik fele részben egy 5—7 osztályt végzett tanuló jutalmazására), továbbá szegénynők részére tett 1000 frtos alapítványról (melynek kamatai 5 jobb módban élt s elszegényedett nők segélyezésére fordítandók) kiállított okiratokat jóváhagyta. Az utadókötelesek összeírása és a kötelezettség teljesítésének módozatáról, valamint a katonai szolgálatra használt ebeknek ebadó alóli mentesítésére vonatkozó vármegyei szabályrendeletek kihirdettettek. A január és február havi pénztárvizsgálatokról felvett jegyzőkönyveket, miután rendkívüli intézkedést igénylő körülmény fel nem merült — tudomásul vette. Több tágy nem lévén, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Makai József, Csipkés András, Cservényük Antal és Rózenberg Bernát, képviselőket felkérte és a közgyűlést berekesztette. Szabályrendelet a korcsmák, sörházak és pálinkamérésekröl. 1. §. Korcsmák, sörházak és pálinkamérések a szeszesitalok kimérésénél és kismértékben való elárusitásánál követendő egészségügyi rendszabályok és azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri felügyelet gyakorlása iránt 1892. évi augusztus hó 11-én kibocsátott 53236. sz. pénzügyminiszteri körrendelet határozmá- nyai alá esnek. 2. §. Korcsmák, sörházak és pálinkamérések templomoktól, iskoláktól, kórházaktól és oly középületektől, vagy hivatalos helyiségekül használt magán- épületektől, a melyekben elhelyezve levő intézetekre, hatóságokra stb. ezen üzletek közelsége zavarólag hatna, 300 méter távolságon belül nem nyithatók. Ezen korlátozás az ezen szabály- rendelet életbelépése idejében már létezett fentebb elsorolt üzletekre nem vonatkozik. 3. §. Egyházi ünnepélyek és körmenetek közelében és idejében a fentebb elősorolt üzletekben tilos a vallási érzületet botránkoztató zaj. 4. §. Korcsmák és sörházak reggeli 5 órától, éjjeli 10 óráig tarthatók nyitva és azokban a zenélés a nyitva- tarthatásra megállapított óráig szabad. Ezen időn túl az üzlet nyitvatar- tására és a zenélésre külön hatósági engedély szükséges, melyet szóbeli kérelemre a városi rendőrkapitány adhat meg. 5. §. Korcsmák és sörházak zárórái országos vásárok, megyei rendesés rendkívüli közgyűlések, képviselőválasztások és sorozás alkalmával, valamint farsang utolján hatóságilag kiterjeszthetők, nagyobb járványok vagy közveszély esetében ellenben megszorítható k. 6. §. A pálinkamérések esti 9 órakor bezárandók és április hó 1-töl szeptember hó 30-ig reggeli 4 óra előtt, október hó 1-töl márczius hó 31-kéig pedig reggeli 6 óra előtt ki nem nyithatók. Ezen általános rendelkezéstől való eltérés esetenként sem engedélyezhető. A pálinka-mérésekben a zenélés mindenkor tilos. 7. §. A zárórák benem tartása esetén az 1879. XL. t.-cz. 74. §-ának rendelkezései irányadók és az annak alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek az 1892. XXVII. t.-cz. 3. §-ában jelzett czélokra fordítandó. 8. §. E szabályrendelet határoz- mányaiba ütköző cselekmények vagy mulasztások kihágást képeznek, mely egy koronától negyven koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetések befizetés esetében a város közegészségügyi alapja javára fordítandók, behajthatatlanság esetében pedig az 1879. XL. t.-cz. 22. §-ának rendelkezései szerint elzárás büntetésre változtatandók át. Súlyosabb beszámítás alá eső körülmények között, vagy kihágás ismétegy kicsit tudatlan; hát nem kerülhette ki a közös sorsot. Pedig a virágok ott künt a réten már mind-mind elhervadtak, a dalos madarak elnémultak s a szürke lomha őszi ködön csak néha tört át a nap meleg sugara, hogy búcsúcsókot váltson a hervadó ligettel. Akkor búcsúzott Béla meg Piroska is; az a csapodár nap is kedvezett a virágok gyilkosának, teljes pompában ra- gyogtatta még egyszer sugarait, — egy pár bokor őszi virág is bontogatni kezdte szirmát valami megkésett dalos madár hangicsálni kezdett a bokor sárguló lombu ágán; a kaján ősz álarezot öltött, felvette a tavasz képét, hogy vágyat öltsön a szívbe, hiszen gyönyör neki a virágok romlása. És a sárguló lombok halk zöreje hiába ijesztgette a fiatal párt, hiába kóválygott néha fölöttük éles károgással a hamvas varjú, hiába búgott föl ijesztőn, rejtelmesen az őszi szél, romlást, lierva- dást hirdetve : az ő szivökben tavasz, virágos tavasz volt, ... a búcsúzás sokáig tartott. És Sőregh Béla elment, mint mondá rövid időre. * * * Amikor Csathó Piroska azt olvasta a lapokból, hogy Sőregh Béla eljegyezte a gazdag, a büszke Keve Irént, — ki ott a szomszédjukban lakott. — csak egy kicsit remegett meg kezében a lap, egy kicsit elsápadt az arcza, aztán ismét nyugodt arczczal nézte tovább a fekete betűket, de csak nézte, szemei előtt összefolytak a sorok, aztán meg őrült tánezra keltek, egyetlen szót nem tudott kiolvasni, csak az a két név lebegett egyre szemei előtt Sőregh Béla — Keve Irén. * * * A doktorok azt mondták : „nem 'lehet megmenteni“ hát készültek a temetésére. Már a gyászjelentést is kinyomatták, mikor váratlanul megfordult a láz és mire kizöldültek a bokrok, az orgona bokor bontogatni kezdte fürtös virágát, a jázmin illat betöltő az üde májusi léget. Csathó Irén is elhagyhatta a szobát. Nem messze ment, csak épen a kerti lugasig, honnan az orgonabokrok árnyából át lehetett nézni a szomszédba, ott épen menyegző állott. Sőregh Béla esküdött eskütörés árán örökhüséget a gazdag Keve Irénnek. Mikor hazajöttek az esküvőről s a díszes násznép elhagyta a hintókat, egy csattan ás hangzott át a Csat hó kertből, csak annyi mintha egy ablak becsapódott volna — csak a bokrok dalos madarai némult.ak el ijedten, csak az orgona, meg jázmin virágok búgtak a szellővel titkos szomorú mesét a májusi virághervadásról. Csathó Piroska dobogó szivéből kifolyt a vér, a szív mely csak szeretni tudott, hideg lett, hideg mindörökre, mely nem kívánta többé jogait. De azok a jó emberek mégis igazat mondtak: a Csathó lányok közt Piroska volt a legboldogabb. lése esetében mindkét büntetésnem együttesen is alkalmazható. 9. §. A kihágások felett első fokban a városi rendőrkapitány, másodfokban a vármegyei alispán, harmadfokban a belügyminiszter bíráskodik. 10. §. Ezen szabályrendelet fen- söbb jóváhagyás és kihirdetés után azonnal életbe lép s az ezzel ellentétes 1882-ik évi zárórák iránti szabály- rendelet, mely 1884. év február hó 13-án a m. kir. belügyminisztérium által 9839/11. szám alatt megerösitte- tett — hatályon kivül helyeztetik. Nagy-Károly rendezett tanácsú város képviselőtestületének 1897. évi június hó 13-án tartott közgyűléséből. Hetey Ábrahám, Debreczeni István, főjegyő. polgármester. Magyar királyi belügyminiszter. 112,922—V. C. 1897. sz. Jelen szabályrendeletet az 1879. évi XL. t.-cz. 5. §-a alapján megerősítem . Budapesten, 1898. évi január hó 11-én. A miniszter helyett: Latkóczy, államtitkár. HÍREK. — Személyi hírek. Főispán ur ő méltósága kedden az esteli vonattal városunkba érkezett és holnap ismét visszautazik Budapestre. — Debreczeni István városunk polgármestere — a városi kövezetvám ügyében Budapestre utazott. — Püspöki látogatás. Meszlényi Gyula megyés püspök a helybeli piarista rendház látogatása végett Hámon József kanonok és Hámon Róbert szentszéki jegyző kiséretében múlt hó 31-én, szombaton délután városunkba érkezett, s a társháznak volt szívesen látott vendége. Vasárnap délután a litánia után egyházi beszédet tartott. Itt időzése alatt meglátogatta az apácza zárdát is. Kedden az esteli vonattal, kíséretével együtt visszautazott székhelyére Szatmárra. — A „Kölcsey-Egyesület“ évi rendes közgyűlését nem virágvasárnap, hanem csak a húsvéti ünnepek után fogja megtartani. A közgyűlés napját és programmját annak idején közölni fogjuk. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium Orel Gézát a budapest-vidéki kir. pénzügyigazgatóság titkárát a helybeli pénzügyigazgatósághoz pénzügyigazgató helyettessé nevezte ki. — Főgimnáziumi ünnepély. Minthogy április 11-ike az idén már a húsvéti szünidőben találja az ifjúságot, a nemzeti ünnep alkalmából tartani szokott főgimnáziumi ünnepély folyó hó 21-én szombaton lesz megtartva. — Gyász. Gróf Hugonnai Bélát vármegyénk főispánját családi gyász érte. Unoka- öcscse Báró Aczél Béla a magyar társadalom egyik legrokonszenvesebb tagja múlt hó 29-én Budapesten elhunyt. Temetése márczius 31-én délután 4 órakor történt a Park-Klub helyiségéből, melynek ő volt a megteremtője. — Ünnepélyes fogadalom. Kummergru- ber Emil főgimnáziumi tanár, folyó hó 8-án, vasárnap fogja letenni az ünnepélyes fogadalmat, melylyel végleg tagjává lesz a hazafiasságáról hires piarista rendnek. Városunkban igen régen nem történt hasonló ünnepélyes szertartás, mely a vasárnapi nagy mise után fog megtörténni. — Kinevezés. Schnébli János posta- és távírda főtisztet, városunk fiát, ki Madzsar Béla volt főnök eltávozásával a főnöki teendők végzésével meg volt bizva, a kereskedelmi miniszter a helybeli posta- és távirda hivatal főnökévé kinevezte. Őszintén örvendünk a törekvő és közbecsülésben álló tisztviselő megérdemelt előléptetésének és szivünkből gratulálunk !-- Műkedvelői előadás. A kath. legényegyesületnek minden szépért, nemesért lelkesülő ifjúsága fáradhatatlanul munkálkodik abban, hogy a már jelzett műkedvelői előadásával az érdeklődő közönségnek egy kellemes estélyt nyújthasson. Tóth Edének egyik igen kedvelt 3 felvonásos népszínművét „A tolonezot“ fogják előadni, megnyerték Czimbolinecz János urat közreműködésre. A szereposztás igen jól sikerült s a lelkes szereplők kitartó kedvvel tartják meg a próbákat. A szereplők névsorát legközelebb közöljük. A meghívók legközelebb szét fog- j nak küldetni. E műkedvelői szinielőadásra már előre is felhívjuk lapunk olvasóinak figyelmét.
