Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-05 / 14. szám
— Kanonoki kinevezés, ő Felsége a király a szatmári székeskáptalannál megüresedett egyik kanonoki állásra Helielein Károly ungvári plébánost s nyug. főgymn. igazgatót nevezte ki. A kinevezést Szatmáron örömmel fogadják, mert az uj kanonok ott időzése alatt az egész város osztatlan becsülését és szeretetét vívta ki magának. — Sorozás. A nagykárolyi illetőségű 1879., 1878. és 1877. évben született hadkötelesek részére a sorozás folyó hó 20. és 21-én lesz megtartva. — Halálozás. Róth Mihályné szül. Bodnár Juliánná élete 75-ik, boldog házasságának 25-ik évében rövid szenvedés után múlt hó 30-án városunkban elhunyt. Benne Grázel István édes anyját, Róth István Lajos, az „Önsegélyző Népbank“ pénztárnoka mostoha anyját vesztette el. Temetése márcz. 31-én d. u. 5 órakor ment végbe a család rokonai, barátai és tisztelői nagyrészvéte mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak úgy maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól telt szívvel tudatják a szeretett hitves, gondos jó anya. nagyanya, testvér, sógornő, illetve rokonnak Róth Mihályné szül. Bodnár Juliánnának folyó hó 30-án reggel fél 4 órakor élete 75-ik, boldog házasságának 25-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi része folyó hó 31-én d. u. 5 órakor fog a róm. kath. egyházi szertartás szerint a helybeli mesterrészi temetőben örök nyugalomra helyeztetni; lelki üdvéért az engesztelő szentmise-áldozat ápril hó 2-án reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. székesegyházban az egek Urának bemutat- tatni. Nagy-Károly, 1900. márczius 30-án. Béke legyen porai felett! Róth Mihály, férj. Grázel István neje, Torgyai Juliánná és gyermekei, Róth Juliánná és férje Stuller József, Róth Erzsébet s férje Steiger József és gyermekei. — Róth István Lajos, Róth Mária s férje Oláh János és gyermekük, Bodnár Mária, özv. Fógel Adolfné és fia, Bodnár Pál s neje Csernyi Rozália és gyermekei, Bodnár Lajos mint testvére. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Oláh Miklós szatmári törvényszéki joggyakornokot ugyanezen törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. — Halálozás. Fischer Antal czipész iparos múlt hó 29-én agyhüdés következtében elhunyt. Temetése márczius 30-án délután ment végbe. Béke poraira! — Népkonyha bezárás. A helybeli izr. nőegylet folyó hó 1-én zárta be 3 hónapi áldásos működése után a népkonyhát, hol városunk szegényei — naponta mintegy 50-en nyertek meleg tápláló élelmet a hideg évszakban. A nőegylet hálás köszönetét mond mindazon nemes emberbarátoknak, elsősorban is a városi polgármesternek, kiknek példás áldozatkészsége lehetővé tette az egyesületnek, hogy kitűzött czélját sikerrel megoldotta. A népkonyha működését részletesen feltüntető kimutatást legközelebb hozzuk. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Mon- dics Jenő miniszteri számvizsgálót, — ki hosszabb időn keresztül volt* a helybeli pénzügyigazgatóság számvevőségi főnöke — számtanácsossá nevezte ki. Gratulálunk ! — Sertesvész. Nyíregyháza város területén a sertésvész fellépett, a sertésvásárok betiltattak. — Halálozás. Egy ifjú életnek vetett ismét véget a halál, Mascsekievits Lajosné szül. Kinál Róza, Kínál Ignácz volt kórházi gondnoknak leánya hunyt el múlt hó 27-én életének 24-ik érében. Családja a megrendítő gyászesetről a következő jelentést adta ki: Mascsekievits Lajos, kir. tszéki s. telekkönyvvezető mint férj. Mascsekievits Sándorba mint gyermeke, Kinál Anna Jászay Ignáczné, Kinál Irma Mangold Istvánná, Kinál Géza, mint testvérek. Jászay Ignácz, Mangold István, Losonczy Mariska, Kinál Gé- záné és Mascsekievits Mariska mint sógorok, illetve sógornők, valamint Mascsekievits Sándor és neje szül. Szíjgyártó Erzsébet, mint após, illetve anyós úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják Mascsekievits Lajosné szül. Kinál Rózsának folyó évi márczius 27-én délután 23/4 órakor, a haldoklók szentségének felvétele után, életének 24-ik, boldog házasságának 3-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága halott földi maradványa a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint f. hó 29-én délután 3 órakor fog örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat márczius 30-án délelőtt 9 órakor fog az egek Urának be- mutattatni. Áldás és béke lengjen porai fölött! — Adomány. Albanézi Mihály ur 2 koronát volt szives felajánlani az elnyomó rodott iparosok segélyezése alaptőkéje gyarapítására, melyért az ipartestület nevében fogadja hálás köszönetemet. Nagy-Károly, 1900. ápril 4. Kuszka Mihály, pénztárnok. — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy Nagy-Károly város képviselőtestülete által 1900. évi ápril hó 1-én tartott közgyűlésen a kövezetvám terhére NAGY-KÁROLY és VIDÉKÉ. ' felveendő 300,000 korona kölcsön felvétele tárgyában 34—900. kgy. szám alatt hozott határozat, továbbá: a kövezetvám terhére kiépítendő utak anyagának szállítása s a munkálatok teljesítése iránt beadott ajánlatok elfogadása tárgyában 35—900. kgy. szám alatt hozott határozat, továbbá: a kövezetvám terhére építendő utakhoz ho- mokszállitásra kötött szerződés jóváhagyása tárgyában 36 — 1900. kgy. szám alatt hozott határozat, továbbá: az 1899. évi házipénztári számadásnak megvizsgálása tárgyában 37—900. kgy. szám alatt hozott határozat, továbbá: a nagykárolyi 303. számú telekjegyzőkönyvben 414. hrsz. 348. népsorszámu ház és telek részletnek özv. Biró Károlyné részére eszközölt eladásáról kiállított szerződés jóváhagyása tárgyában 31—900. kgy. szám alatt hozott határozat, végre : a nagykárolyi 962. sz. telekjegyzőkönyvben 2249. hrsz. alatt felvett földnek földhordó helyül megvételére kiállított szerződés jóváhagyása tárgyában 30—1900. kgy. szám alatt hozott határozat a város házánál — Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében — a mai naptól számított 15 napig közszemlére ki van téve s az a közszemlére kitétel ideje alatt a hivatalos órákban megtekinthető s ellene felebbezés ugyanazon idő alatt bead- i ható. Nagy-Károly, 1900. április 2. Hetey Abrahám, h. polgármester. — Legjobb orvosság. Mindazok, kik gyomorbaj, étvágyhiány, rossz emésztés, májfájdalmak, kólika, vérszegénység, ideges fejfájásban szenvednek, használják a világhírű Pserhofer vértisztitó labdacsokat, melyek teljesen ártalmatlanok, gyorsan és biztosan hatnak és a legelsőrendü orvosok által ajánl- tatnak. Hasznos szolgálatot vélünk tenni t. olvasóinknak, ha e kitűnő gyógyszert b. figyelmükbe ajánljuk, 1 tekercs, mely 6 doboz ä 15 labdacs 1.05 frt. A pénz előzetes beküldése után 1 tekercset 1.25 írtért, 2 | tekercset 2.30 frtért, 3 tekercset 3.35 írtért j küld bérmentve Pserhofer J. gyógyszertára, Bécs, I Singer-strasse 15. 5 — 6 — Felhivatnak az ebtartó gazdák, hogy az 1900. évre szól ló ebadó bárczákat a városi pénztárból 8 nap alatt annyival is inkább j kiváltsák, mert azon ebek, a melyek ily bár- j czával ellátva nincsennek, ki fognak irtatni. Nagy-Károly, 1900. április 4-én. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Rendelet. A korona értékre szóló öt koronás ezüst érmek forgalomba hozatala tárgyában. A cs. kir. osztrák pénzügyminisztériummal létesített megállapodás értelmében a korona értékre szóló öt koronás ezüst érmek kiadása folyó évi márczius 15-ével megkezdődik. Az öt koronás ezüst érmek és pedig úgy a magyar, mint az osztrák vere- tüek, az 1899. évi XXXIII. t.-cz. IV. czikke értelmében mindazon fizetéseknél a melyek a korona értékben teljesitendők névértékben fogadandók el. A magán forgalomban azonban senki sincs kötelezve öt koronásokat 250 korona összegen túl fizetéskép elfogadni, mig az állami és a többi közpénztárak az öt koronásokat fizetéskép korlátlanul elfogadni tartoznak. Az öt koronások a buda- dapesti m. kir. központi állampénztár és a váltópénztárakként működő m. kir pénztárak által más törvényes fizetési eszközökre átváltatnak. Az öt koronások kiadását az osztrák magyarbank pénztárai (a badapesti főintézet és az összes fiók-intézetek pénztárai) eszközük, egyelőre azonban csak a rendelkezésre álló készlet erejéig, ausztriai értékű öt forintos államjegyek beszolgáltatása ellenében és ilynemű államjegyek megfelelő összegeinek visszatartása mellett. Budapest, 1900. évi márczius 8-án. A miniszter. Közgazdaság. Az első leánykiházasitási egylet m. sz. márczius hó 25-én tartotta Schwarz Ármin elnöklete alatt számos tag jelenlétében XXXVII-ik rendes közgyűlését. Az évi jelentésből kivesszük, hogy az 1899. kezelési év kedvező és eredménydus volt, amennyiben 14271 jutalékrész lett újonnan beírva mely tekintve a múlt évi általános rósz gazdasági viszonyokat, kielégítőnek mondható. A belépett tagok, valamint a beirt kedvezményezettek túlnyomó számban a legfiatalabb korosztályokhoz tartoznak. Bizonyítja ez, hogy az intézet az uj beiratkozásokkal fiatal, életerős elemet nyert. Az 1899. év bevételei 2030452 k. 96 fillérrel minden cziintetnél, tetemes emelkedést mutatnak. A kiadások 864882 k. 18 fillért igényeltek, mely ősz- szegből különösen kiemeljük a nászjutalék fejében történt kifizetéseket 529750 k. 76 fillérrel. Ez összeg 206 tagra 756 kedvezményezettjavára, melyek közt 19 árva volt, oszlik meg. A legkisebb nászjutalék 600 korona, a legnagyobb 10360 korona volt. Az évi bevételi többletből 1000286 k. 76 fill., a mat- hematikai díjtartalékhoz csatolandó, melylyel az 5120373 k. 78 fillérre emelkedik. Az alap- szabályszerü javadalmazásoknak eleget téve a nászjutalék felemelési alaphoz 82642 k., a| külön tartalékhoz 33056 k. 80 fill, és a hivatalnoki nyugdíjalaphoz 4000 korona utaltatott. A mérleg főösszege 5824869 k. 20 fill, ez 1610943 korona 82 fill, tartalékbetétben, 1792811 k. elsőrendű záloglevelekben továbbá két intézeti házban, melyek 15114 k. 48 fill, leírása után 1496353 k. 78 fill, értékben vannak felvéve, végre saját kötvényekre adott kölcsönökben, kint levő díjkövetelésekben és pénz készletben nyeri fedezetét. A közgyűlés az évi jelentést és mérleget tetszéssel tudomásul vette és a felügyelő-bizottság indítványához képest az igazgatóságnak a felmentvényt megadta. A jegyzőkönyv hitelesítésével Steiner Ferencz és Rátfai Károly urak bízattak meg. Miután még Krisztinkovich Béla főmérnök szövetkezeti tag indítványa, hogy az igazgatóságnak, különösen Schvarz Armin elnöknek, a felügyelő-bizottságnak jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés szavaztassék egyhangúlag elfogadtatott, következett az uj választás. Az igazgatóságba Schvarz Ármin, Kohn Károly, Dr. Wittmann Mór, Dr. Reich József, Eisler József, Herzfeld Zsigmond, Tsuk Sándor és Kohn Arnold hat évi időtartamra közfelkiáltással újból választattak. A felügyelő-bizottságba szintén közfelkiáltással Dr. Alexander Bernát, Dr. Simonyi Zsigmond, Héger József, Wertheimer Albert, Veil Dávid I. és Seifensieder József (uj) egy évi időtartamra lettek megválasztva. A közgyűlés kívánságának megfelelve az elnök ajánlatára a visszalépett választmányi tagok ismét s Dietz Miksa, Lachnit János, Leichtner Benő, Pru- zsinszky József és Steiner Ármin mint uj tagok választattak meg. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. A N a gy h a j d u v ár o s-utczában 3 szoba, előszoba és a szükséges mellékhelyiségekből álló lakás folyó évi május l-töl kiadó. Értekezhetni Huszthy Zoltán 2—? fényképész műtermében. r Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy üzletem megújítva, annak vezetésére Pucser István urat külföldről haza hozattam, s igy minden munkákat — a modern festészet legmagasabb igényeinek megfelelőig — elkészíteni vállalkozom. A n. é. közönség további becses támogatását kérve, vagyok Nagy-Károlyban, 1900. ápril hó. 1__3 teljes tisztelettel Hlansi Und re. 1626—1900. tkv. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság közzéteszi, hogy Nonn Gyula végrehajtatnak özv. Atyim Györgyné szül. Papp Teréz elleni 400 korona tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémetii kir. törvényszék (a nagy károlyi kir. járásbíróság) teleién lévő Nagy-Károly városi 542. sz. tjkvi A. + 159. hrsz. a. foglalt birtkra és pedig az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §. c) pontja értelmében egészben, ámde a C. 4. a. Atyim Györgyné szül. Papp Teréz javára bekeblezett haszonélvezeti jog fenntartása mellett az árverést 1278 korona kikiáltási árban elrendelte, s hogy ezen birtok az 1900. junius hó 20-án d. e. 9 órakor a nagykárolyi kir. járásbíróság ár- verelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fog. Az árverelni szándékozók a birtok kikiáltási árának 10°/0-át készpénzben vagy az 1881. évi I. M. rendelet 8-ik §-ában körülírt ért. papírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az idézett t.-cz. 170. §-a értelmében eljárni tartozik. Nagy-Károly, 1900. márcz. hó 13. A kir. Járásbíróság. Jancsó, kir. aljbiró. ^®®®®®®®®®®®®®®ffi®®®ffi®®®ffi®ffi®®®®8 I r I Hirdetmény. A zilahi ev. ref. egyház 1900. évi február hö 4-én | kelt 28. számú és 1900. április 1-én kelt 64. számú határozatai I alapján a helybeli 1 j újból építési munkáinak biztosítása czéljából 1900. évi április 17-ik napjának délelőtti II órájára az egyházi tanácsteremben tartandó zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetek. Előirányzott építési költség összesen 20,688 kor. 58 fill. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fenti munkálatok végrehajtásának elvállalására vonatkozó zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájáig annyival inkább igyekezzenek hozzám beadni, mivel a későbben érkezettek nem vétetnek figyelembe. Az ajánlathoz az ajánlott vállalati összeg 5°/0-ának megfelelő bánatpénz készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban csatolandó. Az ajánlat fenti munkák végrehajtására ne átalány összegben, hanem egységárakra vonatkozó %-ban legyen kifejezve. A szóban forgó munkálatokra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek hivatalos helyiségemben, a rendes hivatalos órákban naponként megtekinthetők. Miután az építendő lakóház helyén jelenleg egy ócska lakóház van, mely természetesen lebontandó, tartozik vállalkozó ezen régi házat lebontani és a bontásból nyerendő anyagok tulajdonába menvén, azon feltétel mellett, hogy a bontásból kikerülő anyag használható része az uj építkezésnél behasználható, tartozik vállalkozó a régi épületben levő anyagokért bizonyos átalány összeget ajánlani az építtető javára, mely összeget nem köteles ugyan azonnal kifizetni, hanem első keresetéből fog levonatni. Kelt Zilah. 1900. április 2-án. Magyarosi István, 1 — 1 az ev. ref. egyháztanács elnöke.
