Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-22 / 12. szám
/ o i «-• { \ Társa,cLa.i:co.i, szépiirod.silxaQ.i és isxxxexetterjeszt;© Ixetilarp. NAGY-KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Bérmentetlen leveleket Kéziratok nem adatnak vissza. A koronaérték. Mikor évekkel ezelőtt a magyar és az osztrák kormányok elhatározták, hogy az eddigi osztrák érték helyett bevezetik a koronaértéket, ezt mindenütt örömmel fogadták. S valóban tény, hogy minél kisebb valamely ország pénzegysége, annál olcsóbbá válik ott az élet. Aki huzamosabban időzött Németvagy Francziaországban, tapasztalhatta, hogy a német márkát, vagy a franczia frankot ugyanannyinak tekintette, mint idehaza a forintot, sőt tapasztalhatta azt is, hogy a külföldi pénznemmel ugyanannyit szerezhet be,, mint Magyarországon a forintért. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a német márka körülbelül 60 kr., a frank mintegy 50 krajczár, szembeötlő, hogy Német- és Francziaországban tetemesen olcsóbban lehet megélni, mint Ausztria-Magyarországban. Aki különös igényeket nem támaszt, az Berlinben 75 fillérért (tehát 54 krért) nagyon jól ebédelhet és Pá- risban 1 frank 10 centimesért pompás ebédet, kenyérrel és félliter vörös borral kaphat. Melyik osztrák vagy magyar vendéglőről lehet hasonlót mondani ? S ez nálunk is igy fog lenni! gondolta és remélte sok családapa, előre kiszámítva mennyit fog az uj koronaérték következtében megváltozott viszonyok mellett évente megtakarítani ? De a reménykedő családapa türelme soká tétetett próbára, mig lassanként rá nem jött arra, hogy viszo-í nyaink a koronaérték által soha vagy csak nehány évtized múlva fognak megváltozni. Kilencz évig kellett várni, mig elhangzott a nagy szó : most már nem forintokban és krajczárokban, hanem koronákban és fillérekben kell számolni. Ez év január 1-én lett a korona számítás kötelező. A kormányok időt engedtek a népnek, hogy az uj pénznemmel megbarátkozzék, mert uj pénznemek bevezetésénél rendszerint sok csalás szokott előfordulni. Sajnálattal kell azonban konstatálnunk, hogy a kötelező koronaszámitás intézkedése — bármilyen epedve vártuk — még mindig idő előtt történt, mert kár az embereket a koronaértékhez kényszeríteni, mielőtt még a régi pénznem a forgalomból teljesen kizárva nincsen. Mert mit látunk ma? Koronák és kétfilléresek már évek óta vannak forgalomban s lassanként hozzászoktunk ahhoz — nem talán, hogy a koronát a fillér százszorosának, hanem a forint felének 50 krajczárnak tekintsük, aminthogy senkinek se jutott eszébe a kétíillérest filléreknek tekinteni, hanem még ma is a régi krajczárt látjuk benne. Valóban nincs mit bámulni egy külföldi vendégünk véleményén, aki az uj pénznemről igy nyilatkozott: „Mégis furcsa, minő különös pénz forog Magyarországon közkézen. Olyan nikkelpénzt kap itt az ember, melyen az áll, hogy húsz fillér, azonban hatosnak nevezik és tiz krajczárt ér.“ Mig a kis pénznemeket — az egy filléres kivételével teljesen megösmer- tük, még mindig vannak ezüst forintosok s papírpénzünkön olvashatjuk, hogy: „tiz forint, zehn Gulden“, de á papirkoronának még csak hírét hallottuk. Minden bizonynyal még jó soká fog tartani, mig megfogunk velők ös- merkedhetni. így tehát alkalmunk van koronákkal és forintokkal is számolni, vagyis magunkat a fejszámitásban gyakorolni. A müveit embereknek ez nagyobb nehézséget nem okoz — legfeljebb boszuságot, — de az alsóbb néprétegek tévedésnek, sőt csalásoknak is vannak ez által kitéve. Szívesen fogadjuk tehát azt a hirt, hogy a forintosokat és huszfilléreseket nemsokára valószínűleg befogják vonni és tömegesebben fognak tiz- és egy- filléreseket kibocsátani, úgy hogy csak koronák, tiz-, két- és egyíilléresek maradnak forgalomban. Bárha azonkívül mielőbb papir- koronákat is kapnánk, hogy a nép teljesen hozzászokhatna a koronaértékhez és a régi pénznem teljesen kikü- szöböltetnék. Kereskedelmünk. A hazai kereskedelmünk a lefolyt évben hanyatlott. A „Pártoljuk a hazai ipart“ jelszava a kereskedelem pangásának köszönheti újabb időben való számos ismétlését. Pedig az iparnak legerősebb támassza csakis az egészséges alapon nyugvó kereskedelem lehet. A kereskedelem és ipar fejlődését csakis oly módon lehet elősegíteni, hogyha iparunkat minden tehetségünkben álló védőeszközzel a külföldi verseny ellen megóvjuk; mert serdülő iparunk és gyenge kereskedelmünk kemény tusát vívnak a külfölddel és Ausztriával. A hazai viszonyainkat kártékonyán befolyásoló külföldi verseny a szükségleti czikkok majdnem minden ágára terjed ki, de különösen a hazai ruházati és szövöttáru szakmát fenyegeti tönkretevéssel. A zónatarifa bevezetése tág teret nyújtott a konkurrencziának, mert a vevő felkeresése körüli költségeket jelentékenyen csökkentette. A külföldi kisebb kereskedők utazói, meg házalók kétes értékű áruikkal elárasztják az egész vidéket. Ez annál inkább történhetett, mert üzletük folytatása elé semmi akadályt nem gördítettek, — az költségekkel, lakbérrel, adóval megterhelve nincsen s a házaló azonkívül még abban az előnyben is részesül, hogy kétes értékű külföldi áru- czikkeit hazai készítményeknek deklarálhatja és a közönség hazaszeretetére appellálhat,. Ezekkel az elemekkel a tisztességes hazai kereskedelem nem versenyezhet. E versenynek első sorban a vidéki kereskedelem esett áldozatul, amennyiben a súlyos viszonyok közt alig képes tén- feregni; vele együtt a kézi ipar, meg a kis kereskedelem általában sinylik a bajt. A nagyobb vidéki városok megszűntek a kereskedelem és ipar góczpontjai lenni. Mig a müveit nyűgöt minden országában hatalmas vidéki városok vannak, melyek a nemzet életére jelentékeny befolyást gyakorolnak, addig nálunk a vidéki városok sínylődnek s az ország elszegényedik. A detail-utazók, a zugkereskedők, a részletüzérek és a házalók országszerte végelpusztulással fenyegetik a kiskereskedelmet s ha az utóbbit hatásosan nem TÁRCZA. Az élet. Az élet egy küzdőpálya. Ki reá lép, méltán várja, Hogy szorgalma, tehetsége Béréül a czélt elérje. De ha vége küzdelmének, A mit nyer, csak tört remények ; Mást karolt fel a szerencse, Más halandó lett kegyeltje. Egy nagy színház, azt is mondják, Melyben sok-sok ember gondját Az képezi, hogy a játék Mentői igazabbnak lássék. Hogy a ferdeségek éle Ne tűnjék a jók szemébe S minden ember fennkiáltsa : Oh. az Isten is megáldja ! Jó, ha emberismerő vagy, Mert ezeknek száma oly nagy. Hogy ha nem ügyelsz magadra, Jóságod viszen a bajba. Érdemes hát élni? kérded; Óh igen. Ha bölcs vezéred Az okosság és tapintat, Látszat, fény el nem vakíthat. És ha jársz erények útján, Pályatéredet befutván, Tiszta szívvel térsz pihenni, Emléked nem bántja senki. Nádor Béla. Betegen, (ír xtlto. s 1c áxiak.) ! Egy kis virágcsokorra vágyom édes, Olyan sivár az ágy; nincs rajta fény, Oh ! küldj nekem csak ép egy rózsabimbót, Ne legyek olyan árva, oly szegény . . . Ajkamra tenném tiszta áhítattal, S a végső dal, a végtekintetem Azé az édes, «hervadó csokoré, És a te üdvös lelkedé legyen. A lázas agy. tudom nem fájna úgy már, Mosoly derengne sápadt ajkamon, A mig merengő szűzies szívedről A tulvilági békét álmodom . . . Virágcsokrodba szállna át a lelkem, Ha elhalkul a szív s beföd a por Ugyebár, édes, lesz majd szemfedőmön Egy hervadó, szelíd virágcsokor ? ! Fliesz Henrik. Őszi rózsák. Elmúlt a nyár, már október is vége felé közéig. Itt van az ősz, édes, bus szépségével. Bágyadtabbak a nap sugarai de még elég melegek, kellemesek a napok ; csak -olykor üvölt a csípős őszi szél, a fák sárguló lombkoronái között s ilyenkor sárga, megtépett levelek elborítják a földet sárga levéllel. Mindenik levélre eltö- rölhetlenül rá van nyomva a múlandóság bélyege, ezek a nagy természet búcsú levelei. A hervadt, sárga lombok tömegesen hullanak a Maros sáros, iszapos hullámaiba, melyeket aztán nyilsebességgel ragadnak tova a rohanó habok. Távolabb a Maros partjától, a sürü cserjék között, kényelmes nyári lak emel-j kedik ; előtte csinos virágos kert; a kertben ügyes kezekkel alkotott virágágyak, de a szép illatos virágok már lehullatták élénk szirmaikat, csak a száraz kórók vannak még rneg belőlük; mindenütt meglátszik, hogy az ősz pusztító keze működik már, végzi be a természet megkezdett nagy munkáját. Csupán az őszi rózsák virítanak még teljes pompájukban, kihivólag forgatják ; az őszi nap bágyadt sugarai felé színes kerek tányérjokat. A Maros túlpartján nagy csapat vándorgólya keres pihenő helyet; itt a durvák nagy V betűt képezve a levegőben, i repülnek szebb, melegebb hazát keresni. A kisbogarak is elhallgattak altató 'zümmögéseikkel, csak egy-egy árva darázs röpködi körül a viruló őszi rózsákat. Egy eltévedt kis gözü keresgél a száraz levelek között, de az is ijedten búvik el a legkisebb zörrenésre. E rideg szomorú őszi képet az a még szomorúbb női alak egészíti ki, amint ott áll egy Őszi rózsa bokornál, fájdalmasan szemléli a virágokat, mintegy búcsút intve nekik, mert holnap már elhagyják a nyári lakot, hogy a fővárosi zajos palotával cseréljék fel a kedves kis lak meghitt csöndjét. Bánatosan tép le egy csomó őszi rózsát, miközben azt rebegik halvány ajkai : — üli jöjjetek keblemre kedves virágaim, eltűnt boldogságom szép emlékei; s forró könnyei nagy cseppekben gördülnek alá sápadt beteges arczán. Igen, ezek az én kedvencz virágaim. Itt elhallgatott, mert valami távoli hang, egy bús melódia vonja magára figyelmét. A hang mind jobban, jobban közeledik, mig végre egész tisztán meglehet érteni amint egy erőteljes csengő férfi hang szomorúan dalolja. Szűk medrében zúgva rohan a Maros Szőke vize, mint szivem, oly zavaros. — Ali Jenő! Jenő! Hiszen ez az ő hangja kiált a hölgy rémülten és sebes léptekkel siet vissza, hogy magát az elég távol eső verandán elrejtse. De már elkésett, mert alig pár lépés után egy ifjú magas, sugár alakja bontakozott ki a sárguló cserjék közül s határozott léptekkel sietett felé. S amint megpillantotta a nyárilak tulajdonosnőjét, örömtől reszkető hangon kiáltott felé. — Margit! Végre itt, óh mint eped- tem e perez után, hogy még egyszer láthassam. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. Negyedévre I írt. Félévre . . 2 frt. Egyes szám 10 kr. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) "isdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. előttünk ismeretlentől nem fogadunk el.
