Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-25 / 52. szám
XVII. évfolyam. Nagy-Károk, 1900. deczember 25. 52-ik szám./ szé^>i3:öcLsLl3a».i és isa^n.exetterjeszi't© li-eti-lao?NAGY-KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE, l\ Megjelen minden csütörtökön« Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. Félévre . . 2 fi t. Negyedévre I frt. Egyes szám 10 ler Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák'Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Bórmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Ismét felderült ránk egy legszentebb nap, a Karácsony örömünnepe. Ki ne várná nagy lelki örömmel a karácsonyi szent napokat, melylyel egykor az égnek a földdel békessége lett, mely a Megváltó személyében a szeretet aranylánczával fűzte össze az egész emberiséget? ! Bizony, úgy tetszik mintha látnánk már felragyogni a csillagot, mely egykor a Megváltó Jézus születését hirdeti. Úgy tetszik, mintha látnánk a rózsaszínű felhőt, mely körül övedzve, a Megváltó dicsőséges alakját, mennyei angyalok seregétől követve lebegve alá a földre, az erény, igazság és örök béke röpülnének mellette égi szárnyakon. Úgy tetszik, mintha elragadó ének töltené be az ég üregét, „Dicsösség m a g a s s ágban az Istennek és a földön békesség és jó akarat.“ Úgy tetszik, mintha hallanánk a a megrettent betlehemi pásztorokhoz intézett ama biztató angyali szót: Neféljetek, mert hirdetek nektek nagy örömöt, mely az egész földnek öröme 1 é s z e n ; született nektek a Megváltó Jézus!“ Az égi seregek magasztalásának és biztatásának eme szent hangjai visszhangoznak ma is a Krisztus születésének emez örömünnepén a mi ajkainkról is felhangzik a magasztalás szava: „Hozsánna a Dávid fiának, áldott a ki jött az Urnák nevében!“ Óh, van-e szív, melyet illegnem ihletne a Jézus születésének ünnepe, hol a hajlék, melybe e napon be ne köszöntene a béke angyala, van-e kebel, melyben ina nem az öröm és boldogság gerjedez, hol a hitetlen, a kétkedő, kit meg nem indítana a gyermekek édes öröme, a nagyok buzgó áhítata?! Hiszen a Jézus születése által világosság lövellett a földre, Ö kibékítette áz eget a földel, az embert visz- szavezette Istenhez, kitől elszakadt, megtanította annak helyes tiszteletére, általa békére szelídült a durva kebel, lehullottak a Zsarnokság lánczai, érvényre emelkedtek az emberiség örök jogai. Kilenczszáz éve, hogy a Magyar nemzet keble befogadta az örök evangéliumot, kilenczszáz éve, hogy szeretett magyar hazánk állását a keresztyén népek családjában a királyság által úgy megszilárdította, hogy a reá tört vész és viharokkal szemben folyvást megtudott állani. Az Ő evangéliuma erősítette nemcsak őseink szivében, hanem az utódok szivében is a tiszta keresztyén hitet, hogy az alkotmányosság és hazaszeretetét, a király iránti hűséggel mindég együtt őriztük és ápoltuk. A Krisztus születésekor feltűnt fényes csillag ma is ragyog s tündökölni fog az idők végtelenségéig; Krisztus evangéliumának melege átfogja hatni a lelkeket s a népek és nemzetek emelkedésének s mivelödésének, ezredévek múlva is óriási erővel siettető lökést fog adni. S midőn érezzük a szent ihletést, mely elfogja szivünket e napon, helyt foglalhatnám abban kevélység, irigység, harag, bosszú, türelmetlenség a szeretet e nagy ünnepén? hiszen a karácsony örömét és boldogságát szeretet adta, s szeretet fogja megtartani mindvégig. |Aldoti ez ct szent nap! áldott a ki jött! Elhozva a földnek az ég olajágát S' felnyitva az ember, a bűnös előtt Szent üdve magasztos, tiszta világát, Eljött, ki ütem a világ epedett... Légy áldva te szent, te örök szeretet! Zendüljön azért ma is anggali -ének, Mint hajdan az éjben, hirdetve ki jött. Szentfény, mely a bölcseket útra vezérled,, Hil csillaga, járj ma a lelkek előtt! A merre az ég e sugára vezet, 0(t vagy te Uram, te örök szeretet!“ Asztalos György. A karácsonyfa eredete és legendája.*) A régibb kor az év egyházrendelte nevezetesebb ünnepeit a vallási czeremóniákon kívül sok mindenféle népszokással is megülte. igaz, hogy idők folytával ezekbe sok komikus, esetleg durván szatirikus motívumot is belevitt, sőt az anyagiast is nagyon előtérbe tolta : nem lehet azonban tagadni, *) Felolvastatott a Nagykárolyi Kölcsey- Egyesülot decz. 16-án tartott felolvasó-estélyén. hogy alapja mindegyiknek, akár az énekeket és a verses szavalatokat, akár a látni valóságokat tekintjük, eredetileg a vallásos elem volt. Aminthogy, ha a tárgyat nézzük, amelyet szimbolizáltak, nem is lehetett ez más- ! ként. Értem a misztériumokat, amilyenek voltak például a húsvéti passiojáték, a iueza- ; és háromkirályok napi és a karácsonyi misztériumok, a hetlehemesdi stb. Ma eredeti alakjából kiforgatva, vagy épen nagyobb részt divatját múlta mindegyik. Talán a passio-játékokat kivéve, melyek hazánkban is élnek még az oberammergaui mintájára Pozsony környékén Köpcsényben, vagy legújabban Budapesten, hol Feld papa próbált velük gseftet csinálni. De ha itt-ott, főleg a falvakban, megvan is belőlök valami, abban ugyan mindent találunk, csak költőiséget, vagy-pláne vallásos ihletet nem. Legfeljebb azért a pár fillérért vagy elemózsiáért kántál egy pár éneket, vagy mond el monoton darálással egy-két kiforgatott rigmust az a csepüvel, kender- kóczczal eléktelenitett torzalakcsapat, mely rendesen suhanezokböl, mesterinasokból toborozza össze tagjait Karácsonykor vagy Vízkeresztkor. Nem egészen ezek közé a misztériumok közé tartozik, de a velük egybekötött népszokáson alapszik a karácsonyfa felállítása is. Csakhogy a maga eredetiségében ez is a múlté. A háziúr vagy asszony összegyűjtötte háznépét, a cselédséget sem véve ki. Az apraja kézösszetéve, imádkozva vagy áh itatós elmélkedésekbe mélyed ve, a nagyok várták, inig künn a pásztorok ostorpattogással, csengők csillingelésével jelezték a szürkület beálltával, hogy itt a szent est, a kis Jézuska megkezdte ajándék osztogató körútját. Csak ekkor nyílt meg a jól őrzött, szoba ajtaja, hol a gondos és szerető szülői kéz feldíszítette karácsonyfa teljes pompájában ragyogott. Álmélkodás, a meglepetés ön kénytelenül előtörő „áh“-ja — s aztán siri csend. Mintha gyökeret vert volna lábuk, mozdulatT ARCZA. K así§i®Rtf, Csillag tűnt fel Bethlehemben, A Megváltó szép csillaga: Erről tudták, hogy eljött már — A kit vártak réytöl fogva. S csakhamar mind valósult is — Mit felöle jósolának: Régi szenytöl megtisztulva, Szebb lett arcza a világnál'. . . / Mert szeretet támadt benne, A mi addig nem volt soha: A szegénynek, a gyöngének Azért volt oly gyászos sorsa . ..! Es O maga e szeretet, S el nem fárad soha-soha: Árva, szegény érzi ezt jól, Érzi jobban napról-napra . . .! Es mind ötét dicsöiti, A/ert 0 munkál a szivekben : Úgy támad fel ott a részvét, S nyilatkozik jótettekben... ! S mi a földön szép és üdvös, A mit büszkén bírunk mostan, A mi nekünk oly szent s drága, Az is mind csak általa van .. . / S még növekszik a jövőben, Alert igéje az alapja: S ezt az ember meg nem dönti, Sem az idők zivatara. Legyen áldott, százszor áldott Szent emléke a világban: Emlegessék, ünnepeljék A kunyhókban s palotákban. Dénes József. Egy Karácsony-est. Irta: Domahidy Ujfalussy Amadil. „Nincs nag'yobb fájdalom, mint a boldog időkre gondolni vissza a bánatban“. Dante. A szobában csönd volt, de a majolika- kandallón díszlő kis lapis-lazuli óra halk ketyegése és a tűz sustorgása gondoskodott arról, hogy ez a csend bénító nesztelenséggé ne fajuljon. A magasra felnyúló, majd alattomosan meglapuló kékessárga lángok sajátságos dalt fújtak, midőn kárörvendezve körültánczolák a martalékul oda dobott hasábfát, mely néha szinte fájdalmasan felsziszszent, midőn elevenebb részét érintették a kaján tüznyelvek. Legott nedves perzs-szag támadt, mely a bujkáló, beteges füsttel párosul tan, lassan kóvályogva veszett el a szoba kellemes, langyos levegőjében. Egy ó-hollandi szekrény nyitott fiókjából sajátságos illat is áradt szét, száraz virágok poros illata — hervadásra, enyészetre emlékeztetve. Világ nem volt a szobában, a karcsú derekú, fehér golyós lámpa sötéten állott egy sima fényes asztalkán, de a tűzterjesz- tette derengő félhomály láthatóvá tette az empire bútorok egyenes vonalú körrajzait s habár halványan, elmosódottan, mégis előtüntette annak a nőnek alakját, ki magányosan üldögélt egy süppedő karosszékben a régi divatu szekrény kihúzott fiókja előtt. Már túl lehetett életének java korán, mert egy-egy élénkebb láng vörös fényénél : ezüstszálak csillantak meg hajában és sápadt arczán bánat okozta barázdák mutatkoztak. Mozdulatlanul maradt helyén, megszámlálhatatlan perczek hosszú során, félig csukott szempilláit csak olykor vetve fel, midőn tekintete odatévedt a fiókra, melyen egyik karját pihenteté, hosszúkás kezében szinte j öntudatlanul egy csomó száraz virágot szorongatva. Azok a zörgő virágvázak, melyeknek vékony szárai zizeregve hullottak szét a | szorító ujjak között, visszacsalogatták gondolatait a múltba, lelki szemei elé idézve annak összes emlékeit. Az elmés Schehere- zade sem mesélhetett ragyogóbbat az ezer- ; egy éjszakán, mint az a néhány virágszál, ! mely a tovaröppent ifjúság édes-fájó napjainak egyedüli kézzel fogható emléke volt. Ö is szeretett egykoron! A szerelemből, ! ebből az általános betegségből ő is csak úgy kivette részét mint mások, csakhogy jobban, mert egyik fogékonyabb rá, mint a másik s melegebben érez. Az érzelmek között, a szerelemnek van talán a legtöbb fajtája, mert jóformán annyiféle, ahány az ember a világon. Mindenki saját egyéniségéhez mérten szeret, a legélesebb pszychologiai bonczkésnek sem sikerülne legapróbb elemeiben részletezni a szerelmet, mint a hogy a leghíresebb festő sem képes a természet összes szineit visszaadni vásznára. Ő, ki ott á kandalló közelében, szomorú magányban tölté a Karácsony estét, előhívott emlékeinek szentelve azt, életének tavaszán, romlatlan szivének egész hevével szeretett úgy, a hogy kevesen tudnak a mai prózai korban. Szerelme viszonzásra is talált, menyasszony is lett. Lelke rokoniélekre akadt választottjában, kedvteléseik, hajlamaik mindenben egyeztek. Mind a ketten rajongtak a dicső természetért, melynek ölén gyak- í ran álmodozának, különösen a szép májusi délutánokon, midőn a zöldelö erdőben barangoltak, hol hízelegve bókolt nekik a kósza ; zephir, hol édesdeden csicsergett a madársereg, virágok illatoztak és játszi pillangók csapongva ! repkedtek. A költőies május emlékébe belevegyült egy-egy holdvilágos nyári estnek bűvös emléke is, midőn a kékeszöld színben úszó minden- ség nem is létezőnek, csak varázslatnak tűnt föl. A tündöklő égitestek myriadjai között egyszer-egyszer kiválóan fénylett egy csillag s olyan biztatóan, mintha a föld összes boldogságát ígérgette volna. Az a kecsegtető I I Xjeg-olcsóTolo l^a-rétcsom.^! vásár I I 11 sztélé ttel értesítjük a 1™»^» y ^ 18 *8 £8 T| y A- nagy választékban megérkeztek és azt igen olcsón árusítjuk. A téli idény— n. é. közönséget, hogy.a €%» w3jf * g) jf AilL nek megfelelő legújabb czikkek óriási választékban vannak raktáron és azokat szintén igen olcsón árusítjuk. Kaphatók : kézimunkák, hímző selymek, hímző pamutok, téli kötőpamutok, ezérnák, fegyházban kötött harisnyák, keztyük, muffok, meleg alsó trikóruhák, béllelt és hímzett alsó fehér szoknyák, sapkák, kalapok, női és férfi fehérneműk, gallérok, nyakkendők, szappanok, illatszerek, esőernyők, fűzők, csipkék, kosarak, pénz-, szivar-, szivarka- és dohánytárczák, arez- és menyasszonyi fátyolok, koszorúk, gyermekkocsik és még sok itt fel nem sorolható czikkek. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, maradtunk kiváló tisztelettel Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. FRIEIIIIiiNl és POIilTfiült. _________________‘ ________(8—52) ______ ("CJ zletlxelyiség- EIGfiTER-féle 1xáz.) Ka rácsony.
