Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-12-21 / 51. szám
gás, a megváltozott érzelmek Ítélik az embert gyógyíthatatlan aggságra. Szellemi tekintetben nagy követelésekkel lépnek föl az angol folyóirat olvasónői. Sok nem állhatja, ha a férfi politizál, azaz velük politikáról társalog, mások az egyesületekről, zenéről és drámákról való társalgást kárhoztatják. A férfi ne legyen nagyon elmés, mert a nők szeretik, ha komolyan veszik őket. Sohse ellenkezzék a nőkkel, ha megakarja magát kedveltetni. hát csak ő róluk beszéljen. Az említett lap szerkesztősége úgy véli, hogy jobbára har- mincz esztendősnél idősebb nők nyilatkoztak, azért oly kedvezőtlen a fiatal emberekre. Másrészt azt hiszik, hogy politikából nyilatkoztak oly kedvezően az öreg urakról. * Drága szerelmeslevelek. Egy fiatal amerikai milliomos, aki már régóta udvarolt egy leánynak anélkül, hogy a czél elérésében a legkisebb reménye is lehetett volna, kétségbeesésében eredeti gondolatra jutott. Gyönyörű nagy gyémántot vett s egy rövid, de szenvedélyes szerelmeslevelet irt, amelyről facsimilét készíttetett. Az igy alig olvasható írást egy ügyes ékszerész az értékes | kő hátsó lapjára ragasztotta s az egészet aranyba foglatla. A lánczon lelógó ékes I drágakövekkel kirakott kövön mikroszkopi- ummal egészen tisztán olvasható volt a miniatűr szerelmeslevél a gyémánton keresztül. Ez a maga nemében páratlan szerelmi vallomás azután meglágyította a leány szivét. A gyémánt és a mikroszkupium díszítik azt a remek karéket, amelyet a boldog vőlegény eljegyzésük napján adott át menyasszonyának. — Hasonló értékes levelet kapott egy , gazdag és különczködő angolnak a meny j asszonya. A billetdoux mestermüve volt egy ! londoni ékszerésznek, aki teljes féléven át dolgozott, hogy pazar megrendelője kívánságának eleget tegyen. A papirost vékony aranylap helyettesítette, amelynek széle remekül volt kicsipkézve. Az aranylap közepén néhány szó csillogott valódi gyémánt- írással. A drága betűk csupa apró gyémántokból volt kirakva, amelyeknek befoglalása nagy és rendkívül gondos munkát igényelt. A bájos levélke, amely faragott elefántcsont-tokba volt zárva, a szerelmes vőlegénynek hétezer forintjába került. — Kevesebb munkával járt az a nem kisebb értékű szerelmeslevél, amelylyel egy másik gyöngéd milliomos szerzett magának menyasszonyt. A fiatalember megtudta, hogy imádottjának apja pillanatnyi pénzzavarral küzd. Egy huszonötezer forintról szóló ebeket töltött ki, annak a szélére vékony papirt ragasztott és erre irta vallomását. Sorait azzal fejezte be, hogy bocsánatot kért, amiért ilyen furcsa levélpapíron irt, de ha- I marjában nem volt más kéznél. A megin- dultságtól és megkönnyebbüléstől könyezve olvasta a lány a levelet, letépte a könnyen fölragasztott papirost a chek széléről és egy óra múlva atyjának üzleti és szerelmesének szívügyei rendezve voltak. varlónál. A kétségbeesés, a nyomor vitte rá. Hét gyermekének nincsen betevő falatja, a férje meghalt. Azért ha van bocsánat, ha van irgalom a földön : segítség ! Gyors, sürgős segítséget, aminő gyorsat a háborgó oczeán csak megenged. Éppen karácsony szent előestéjén érkezett ez a levél. Odahaza csak néhány forintja volt. Karácsony estéjén szaladt ösmerőshöz, jóbaráthoz, kollégához, még a föllebbvalójához is — pénzért. Csak pénzt adjatok, pénzt! Mentül többet, de rögtön. Kényes dolog volt ez nagyon, de mégis összeszedett tekintélyes summát. A mit csak előteremthetett, mind elküldte — tüstént, csak idő ne menjen veszendőbe. Ne szűkölködjék ! Küld neki annyit, hogy visszautazhassák hazájába, vagy — ha úgy akarja — Amerikában is számit- hat bizonyos havonkénti összegre. írjon azonnal! Dehogy irt. A pénzt tartalmazó ajánlott levél visszakerült. „Czimzett elutazott ismeretlen helyre.“ Ez volt ráírva. Ismeretlen helyre ! Hol van az ? A menny is ismeretlen hely 1 Odaköltözött vagy hová? Soha választ erre nem kapott, Odaát most ülnek a terített asztalhoz. O még a teáját se főzte meg. Semmi kedve, hogy megfőzze. Ki főzi meg neki ? Karácsony estéje van. Ugyan hány karácsonyt fog még megélni, hányat kell még megélnie? Pedig még fiatalnak érzi magát. A szive friss és üde. Az a bolondos szív, a mely még most is a régi ideálon csüng, a mely nem engedte meg, hogy a hűtlen kedves helyébe mással alapítson családot. Utánna sem rakottá tűzre. Elaludt az már régen. „Huh, de fázom !“ Fenyő Márton. NAGY-KÁROLY és VIDÉKE Hasznos tudnivalók. = A pinczepenész. Most, midőn pin- ezéink borral vannak tele, alkalomszerűnek tartjuk a pinczepenész meggátlásáról is megemlékezni. Sokszor nem csak a hordókat, de az egész pinezét ellepi a penész; a benne lévő tárgyakat piszkos, csúszós anyaggal vonja be és a levegőt j dohossá teszi. Ez az antimonnal megszüntethető. Az antimont vízben feloldjuk, 100 gr. vízre 1 gr. antimont számítva, s ez oldattal bekenjük a falakat, Ez a penészt megöli, illetőleg azon szemmel nem látható penész-gombákat elpusztítja, aj melyek a penészt előidézik. = Czimkeragasz. Hogy a palaczkokra ■ ragasztott czimkék nedves pinezében le ne váljanak, a következőleg készült ragasz használatát ajánljuk, mely ezen esetet kizárja, 25 gramm asztalos enyvet 100 gramm 6 százalékos eczetben feloldjuk, aztán 500 gramm búzalisztet 400 gramm hideg vizzel elkeverjük és az egészet, együtt felforraljuk. E péppel nagyszerűen lehet czimkéket ragasztani és ha még lakkal is bekenjük, akkor sohasem válnak le. Leáztatáskor több óráig kell vízben áztatni, hogy a papirost lekaparni lehessen. = Jelzőtinta fehérnemű számára. Igen jó és tartós jelzőtintát készíthetünk a kö-1 vetkező módon: vegyünk 30 rész destil-j Iáit vizet s oldjunk föl ebben 17 rész; arab gumit és 6 rész szénsavas nátriumot, mely szerek a gyógy tárban mind kaphatók, Ezen oldattal nedvesítsük, az-, tán szárítsuk meg azt a helyet, a hova: Írni szándékozunk. Amint ez meg van, oldjunk föl ismét 8 rész vízben I rész pokolkövet s ezzel az oldattal Írjunk az elébb megnedvesitett és kiszárított helyre. Az ilyen módon eszközölt jelzés állandóan meg fog a fehérneműn maradni s azt: onnan semmiféle mosással többé eltávo-> 1 itani nem lehet. = Márványlap tisztítási módja. A márványlap tisztítása akként történik, hogy egyenlő mennyiségű oltott porrá tört mész- bői és úgynevezett pipaanyagból esővízzel sürü pépet készítünk, s egyenletesen, meglehetős vastagon a foltos márványlapra kenjük. Többször megnedvesitve 2 napig rajta hagyjuk. Majd kiszáradni engedjük s az igy keletkező porszerü bevonatot puha kendővel eltávolítjuk, végül a márványlapot szarvas bőrrel és krétaporral pallérozuk. Mielőtt azonban e művelethez fognánk, meg kell győződnünk arról, vájjon valódi-e a márvány, mert a mesterséges nem állja ki a tisztítás e módját. Igen hígított szalamiák, szesz, Eau de Javella is alkalmas a foltok eltávolításához. Irodalom. * Szentek élete czim alatt egy nagy vállalatot indított meg az előnyösen ismert Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság. Karácsonyra. Nem hoz nekem a Jézuska Semmit, semmit bárhogy várom. Hogy egy kicsit, egy parányit Földerülne a világom . . . Engem nem foszt meg az ünnep Bánatomtól, keservemtül, Köny rezeg az én szememben A „Gloria“ hogy felcsendül. Idegen, mord emberek közt, Jó anyámtól hej de messze : Hogy ne lenne borús, gyászos Ez a fényes, havas este. Itt ülök a kályha mellett, Mig szemem a lángba mélyed, S a szememet ködbe vonja Valami bús, szép igézet. Egy kaczagó víg gyereket Fürtös, fehér fővel látok A mint nézi, hogy gyulnak ki A karácsonyfán a lángok. Megrázta a csillogó fát, Dió, ezukor hullt ölébe, Úgy kaczagott, úgy nevetett. Földöntúli gyönyerébe. Mellette volt egy szent asszony, Oh! de ez a fát se látta, Nem a menyben, közelében Állt az ő kis Jézuskája, Ki ha felnő épit neki Egy kis puha, csendes fészket, Melegével enyhítgeti A keserű öregséget. Oh ! akkor de sok szép álom Ragyogott az anya arczán, Hogy a fia diadallal Rohan át az élet harczán. melynek első füzetét most vettük. A művet Dedek Grescens Lajos, e kiváló egyházi iró irta. Rendkívül kedves leírásban lépnek elénk a kath. egyház egyes szentéi. Az iró rendesen egy bájos epizódot szakit ki életükből s ehhez fűzi az alak kidomboritását. Irálya gyönyörű, magyaros, könnyed, minden fölös szóvirágoktól ment és mégis csodálatosan behízelgő és meggyőző erejű. A füzet külső kiállítása pedig egyenesen meglepő. Bízvást elmondhatjuk, hogy az egész világirodalomban nem jelent meg szebben kiállított szentek élete. A füzet élén Túry Gyula festőművészünknek remek alkotásában gyönyörködhetünk, melyet e kiváló művész a mezőkeresztesi templom részére festett volt meg. Az eredeti színezést híven bemutató képen Szent István ősz alakja köré gyűlve látjuk a legkiválóbb magyar szenteket: Szt. Lászlót, Szt. Imrét, Kapisztrán Jánost, Szt. Margitot és Szt. Erzsébetet. A háttérből Hunyady János nemes feje villan elő. A csoport egy oltár előtt foglal helyet és Szt. István magasra emelt kezében tartja a szent koronát, melyet a fellegeken ülő Szűz Máriának ajánl fel. Igen szépajan. hó jelentőségét magyarázó kép, melyet Gserna Károly rajzolt s mely egy bájos gondolatot: Jézus gyermekségét jeleníti meg előttünk. A szövegközötti képek Dürer Albert, Saderer és Blocmaert kitűnő fa- és réz metszetei után készültek. Igen emeli a mű értékét azon körülmény, hogy az iró kiváló súlyt helyez a magyar szentekre és azokra, kik nálunk ősrégi időktől fogva kiváló tiszteletnek örvendenek, valamint az egyes országok, testvérületek, egyesületek, a különböző foglalkozások védszentjeire és mindazon szentekre, a kiket az egyes előforduló bajokban, szenvedésekben, nyavalyákban, szóval mindennémü életviszonyok között kiválóan segélyül hívni szokás. A mű 52 füzetre van tervezve és egy füzet ára 25 kr. A művet, mely az esztergomi főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával jelenik meg, 6 színes, 50 fekete mülap és körülbelül 350 szöveg közé nyomott kép fogja díszíteni. Rendkívül melegen ajánljuk e páratlan diszmü megszerzését minden keresztény családnak. Bájos, igen érdekes, csaknem érdekfeszitő s a mellett tanulságos, szivet-lelket nemesitő olvasmányra fognak szert tenni. Megrendelhető minden hazai könyv- és papirkereskedőnél. * Az uj italmérési törvény tudvalevőleg már január hó 1-én életbe lép. Tokár János a temesvári kereskedelmi és iparkamara t. fogalmazója, az uj italmérési törvényt kiegészítve a vonatkozó végrehajtási rendeletek határozmányaival s hozzátartozó magyarázó jegyzetekkel ellátva külön magyar és német kiadásban bocsátotta közre. E mü- vecske kivállóan nyer becsben az által, hogy szerző egy rövidre fogott előszóban megérteti az uj törvény nyomán életbe lépő lényeges változást úgy, hogy e fejezet már magában véve — a füzet további tanulmányozása nélkül is — teljes tájékozást képes nyújtani. Már ez előszónak figyelmes átolvasása kellő útmutatást nyújt bárkinek arra nézve, hogy az uj viszonyok beálltával minő És az égre nézett hosszan : Ajka rezdült az imába, Hogy a fiát ne sodorja El az élet iszapárja. Hej ha tudta, tudta volna Az a csöndes, jámbor asszony, Hogy a fia azért él csak, Hogy a lelkén bú fakadjon Nem engedte volna ki a Tekervényes, vad világba, Hogy a hírnév, dicsőségről Ne éledjen semmmi álma. Hej ha tudta volna akkor Milyen lesz a fia sorsa, Hogy a lelkét, tiszta szivét Annyi árnyék gyászba vonja. Annyi árnyék : szőke asszony, Csoda szép kis barna lányka, Dehogy, dehogy hagyta volna Kiszállani a világba. Oh ! ha tudta — tudta volna, Hogy tetszhalott lesz majd ifjan, S a reményét eltemeti Csalfa álmok karjaiban. Hogy egy nehány bús dala lesz, S ha felzokog a dal néha, Úgy tudja meg csak a világ: Él még az a bús poéta. Édes szivem, beteg szivem Mit üzensz ma jóanyámnak: Hogy nagyon is fáj az élte Elhagyatott, rossz fiának ... Oh ha itt vón a karomban Ajka égne lázas számon : Karácsonyfa nélkül is de Vidám volna a karácsony! FIiesz Henrik. módon vezetheti tovább üzletét, t. i. hogy egyik és másik csoportba tartozó üzlettulajdonos mit és hogyan árusíthat a jövőben el, végül, hogy a jelenlegi jogtulajdonosok közül kiknek kell jogosítványuknak megváltoztatása végett 1900. év január hó 30-ig folyamodniok. A praktikus füzet á kiadó, Tokár János, keresk. és iparkamarai tisztviselőtől (Temesvár) 1 frtnyi árban megszerezhető. * Anyósok Könyve. Sirisaka Andor, kinek nevét „A babonáról“ szóló népkönyve és a „Magyar Közmondások Könyve“ ez. nagy munkája után mar sokan ismerik, legközelebb uj és gonoszbi- bitott kiadásban adja ki az 1888-ban első kiadásban megjelent s rövid pár hónap alatt elkapkodott s azóta folyton keresett: „Anyósok Könyve“ czimü humoros és szatirikus müvét 12—14 Ívnyi terjedelemben, igen díszes kiállításban, kerek 5 ezer példányban. Tekintve a sok boldogtalan vő helyzetét, való szinü, hogy ezek anyósaik megtréfálására, boszantá- sára meg fogják rendelni ezt a munkát, melyre tiz év óta érkeznek a megrendelések, melyben számos beszélykén és versen kívül sok-sok jó és rossz anyós-viccz lesz képekkel illusztrálva, megörökítve. Egy fűzött példány ára két lármás korona, bekötött díszpéldány pedig négy korona, mely csekély összeg szerző-kiadó nevére Bogdása (Baranya-m.) községben (postahelyben) küldendő. Gyűjtők minden hatodik példányt ingyen kapják. A könyv 1900. április elején Pécsett fog megjelenni s onnét bérmentesen szétküldetni. E munkában hirdetések is lesznek mellékelve, melyre vonatkozólag szintén Siri- saka ad bővebb felvilágosítást. Szerző e könyvét szívesen ajánljuk az irodalom e nemét pártolók figyelmébe. Czim : Sirisaka Andor, Bogdása. * Egy nemzet harcza szabadságáért. Ma, mikor hírlapjaink és társalgó szobáink tele vannak a burok dicsőségével, nem érdektelen visszagondolni arra, hogy más nép is vívott hasonló küzdelmeket. Ma a világbiró angol nyújtja ki vaskezét egy kicsiny szabad nemzetre, hogy összezúzza, „Mintha az óriás meg akar ölni egy méhet, mintha a vihar harezszomjasan törtet neki egy kis ligetnek. Milyen boldog lehet aztán az óriás, ha megölte a méhet, milyen boldog lehet a vihar, ha egy csendes kis ligetet tövestől kiszaggatott!“ Régen az ó-korban is vívtak ily harezokat. A helyzet ugyanaz. A világbiró Róma ott áll északon katonáinak világrenditő erejével, s délen egy szabad nemzet virul, melynek fővárosa azon a területen épült a melyet Didó királyné furfangosan bekerített egy ökörbőrrel. Róma és Carthago harcza ez, Róma ontja légióit, fegyvereit. A cart- hagóiaknak nincs fegyverők. De ha törik, szakad ijuk, a szép carthagói nők levágják büszke arany-haj fonatukat, összecsavarják szép fejük selyem ékességét s odaadják húrnak az íjra. Századig foly a harcz, meg- megujuló erővel, vissza-visszatérő kimerüléssel. A vége a szép Carthago pusztulása. Róma kivívta, hogy a szél szabadon süvölthessen végig Carthago fényes palotáinak puszta helyén. De hogy ez a hódítás dicsőség volt, sohasem mondta a történet; hogy ez jó volta világnak, sohasem fogja hinni senki. A pun háborúkkal, kivált a másodikkal foglalkozik a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 48-ik füzete. A nagy munkát Mar- czali Henrik dr. egyetemi tanár, jeles tudós, szerkeszti. A füzetekben most folyó harmadik kötetet dr. Geréb József irta, a derék phi- lologus. Az elbeszélést mindig nyomon követik a szép illusztrácziók, melyeket a legnagyobb gonddal és művészi szemmel válogattak össze. Az egész mű 12 kötetben jelenik meg. Egy kötet ára 8 frt. Kapható havi részletfizetésre és füzetenként is minden hazai könyvkereskedésben s a kiadó czégnél Révai Testvérek, írod. Int. Rt. (Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) Szerkesztői üzenetek. T. munkatársainknak. Fogadják hálás köszönetünket készségükért, melylyel lapunk karácsonyi számára közleményeket küldeni szíveskedtek. — A dolgozatoknak azonban oly nagy számát kaptuk, melyet lapunk e számában közzétenni nem tudtunk. Kérjük szives türelmüket addig is mig azokat közzé tehetjük. T. E. k. a. Papfalva. Köszönjük. Kedves dolgozataiból alkalmilag közölni fogunk.
