Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-12-21 / 51. szám
f XVI. évfolyam. Nagy-Károly, 1899. deczember 21. / 51-ik ^zám. —if TsLxsa-cLsilxao-i , es ismci-exetterjeszl;© ItLetila/pNAGY-KAROLY VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE x Megjelen minden csütörtökön. U» Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. Negyedévre I frt. Félévre . . 2 frt. ; Egyes szám 10 kr Községi jpjryzök és tanítóknak P?ész évre 3 fri. Szerkesztösegi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Felviradt tehát ama dicső nap reggele, melyen tizennyolczszáz évvel ezelőtt az angyalok és égi karok ily örvendő éneket zengének: „D i c s ö s é g magasságban az Istennek, békesség a földön és az emberekhez jó a k arat!“ S ha feljárnék e napon a kerekföld határait, mindenütt, hová a Megváltó tudománya, az evangélium világosságot árasztó sugarai elhatottak, e szívből eredő öröm s hódolat érzelmei nyilvánulásának lehetnénk tanúi, melyekkel áldozik ma, a müveit keresztyén világ a Jézus születése emlékének. Mert, bárhová gondoljunk, idő és kor e földre oly eseményt nem hozott még-, mint a in a hetid d-ni éj szaka, melyen az Isteníia az örökkévalóság székéből alászállván, pornak köntösét, halandó emberi testet öltött fel. Nem is engedi a keresztyén világ, hogy feledés homálya boruljon e nagyszerű történetre. A föld fejedelmei, kik népmilliók felett uralkodnak, aranynyal hímzett bíbor menyezetes trónjaikról leszállnak e napon, hogy alázattal hajoljanak meg a bethlehemi kisded jászolbölcsöje előtt, kinek egyedüli 'fegyvere, bár csupán a menyből aláhozott isteni ige volt: mégis győzedelmesebb volt azon fegyvereknél, melyekkel a kutató ész mai újabb és újabb tanulmányai rettentetik az egész világot. Hiszen nem is lehetett az másként, mert a kinek eljövetelén „békét*4 s „j ó a k ar a t o t“ hirdettek a mennyei angyalok, az égi karok: ez örök evangéliumnak örvendeni kellett és kell ma is örvendeni minden léleknek a királyok és fejedelmek trónjától, az alacsony kunyhókig. Ez égből a kiszállt béke hirdetője tudta, hogy a béke épit, a visszavonás dúl és rombol, a béke, alkot és teremt, a háború pusziit és öldököl ; a béke csendes ölében műveltség, haladás, országok és nemzetek jólléte és virágzása tenyészik; inig a. harcz és öldöklő háború nyomában jaj-zó nyög, vérpatak árad, pusztulás romja fü-tölög, légbe száll minden, mit századok ipara felhalmozott. Ellenben a béke jelvénye virágzó olaj ág, nem kicsiszolt fényes pallos, melynek éléről sötéten pirosló embervér csepeg: ugyanazért óhajtotta '.'issza vezetni a gyarló földi szenvedélyek rabjává szegődött embert, azon természetes és rendes útjára, melyről öt az emberi szenvedélyek lesodorták. Azt akarta, hogy azok, kik vallás, nyelv, szokás és életmód által egymástól különböznek, mintegy közös atyának gyermekei, a szeretet és testvériség arany gyűrűjével egybekapcsolva : e különbözet ne Jegyen oka a nemzeteket felemésztő háborúk és versengéseknek, virágzó országok l á n g b a b o r u 1 á s á n ak, társadalmak, feleHirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Öélyegdij minden beiktatásért 30 kr. kezetek és családok boldogságát és nyugalmát felemésztő tüzek lángjainak. Mit szóíljunk azon isteni ..jóakaratról“, melyet a bethlehemi pásztoroknak hirdetett a mennyei au- gyffsereg a Jézusról, kiben megdi- c.gtült az emberi nemzet, második és lensőbbrendü szellemi ujjáteremtése ? Ö, az isteni lény, az erkölcsi világnak világosságává lön. 0 minden bölcsesség és tudomány kutforrása, a zellemvilág ragyogó napja. Valamint a nap, mikor láthatárunkon felemelkedik, világosságot, me- hfcet és termékenységet hoz elő földünkön: hasonlóan iiat az ö tudománya a szellemi világban. Mind az, a mi szép, jó és üdvös, az ö tudománya világánál tenyészik. A műveltség és a tudomány, a tiszt i erkölcs nemes érzése, a lángoló bon szerelem, az emberbaráti szeretet *■/ i meg ezer fele szétágazó intézményei egylöl-egyig, az ö isteni szelleméből meríti táplálékát. 0 vette le vállai tikról a bűnnek terhét, kiszenvedett érettünk a keresztfán, halálával meggyőzte a halált s feltámadása által biztosította a halha- ta! lanságot. Legyen azért dicséret és dicsőség az Atyának, ki Jézust hozzánk elküldé. Hála és tisztelet neki, ki e nagy munkát elvállalá és megvalósitá! Karácsonykor akaratlanul buzognak fel szivünkből a dicsöitö hymnu- szok ajkainkra, mert nincsen olyan ünnep, melyen az isten és emberszeretet Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el, Kéziratok nem adatnak vissza. oly benső szövetségre léptek volna j egymással, mint a „Karácsony ünnepe.“ Azért most inkább mint egyébkor ! hálaimát mondunk és dicsérő éneket j zengünk; — összes dicsérő énekeink közül azonban legszebb marad a mennyei angyaloknak, a bethlehemi pásztorokat üdvözlő eme dicséneke : „Dicsösség a magas menyekben !az Istennek, békesség a földön és az emberekhez j ó a k ar at.“ A szia las (mipörfjtj. Városi közgyűlés. Városunk képvi-cdőtestülete e hó 17-én nmdkivüli közgyűlést tartott Deb- roczoni István polgárin slor elnöklete alatt. Elnöklő polgármester a közgyűlést megnyitván, előadni, hogy annak összehívására indokul a/, szolgait, hogy a költségvetés teletii vármegyei határozat a f. hó 3-án tartott rendes közgyűlésre le nem érkezett, minthogy azonban a költségvetés most már jóváhagyva leérkezett, össze kellett, hívnia a közgyűlést, hogy' annak végrehajtására a tanács felhatal- maztassék. Az elnöki előterjesztés után a közgyűlés a napirendre tért át. A közoktatásügyi miniszter ama leirata folytán, hogy a főgimnáziumi könyvtár részére n így óbb összeg vétessék fel a költségvetésbe, a közgyűlés igazoló jelentést, terjeszt fel a közoktatásügyi kormányhoz, melyben tudatja, hogy a város e ezimen a gimnáziumi igazgató kimutatása alapján 1898 —1900. évekre 500 frtot. vett fel költségvetésébe s igy a leirat tévedésen alapszik. A helypéuz dijj szabályzat egyes tételeit a kereskedelmi miniszter leirata TARCZA. Szállj lelkem M&zállj lelkem, szállj el Betlehemnek Messze-messze mezejére. Hol angyali karok Hm len ele kaIzsam o t A szivem sajgó schere. ..Született nektek a Megtartó" ... így zeng mennyből az üzenet. Es fölcsendül benne Csodás, nagy szerelme Az örök. áldott Istennek. Megtartó, árbocz, szikla szód, a Hágó, vészes tenger árban Alikor hajh ! egyediül Alfánk s teheüdenül Töved éken g des- ka szálön. Vitorlánk rongyokká tépdesve, Reményünk már-már mind oda Zokog a szf bennünk: ..AHtident eh-esziettünk Révpartot nem éránk soha". Villámok etikáznak kör ültünk, Összes pokol ellen ötrd: tör, Sebre aj seb támad Elfog ggotrö latnuk • epedre nyögünk föl... De lám a zúgó viharon is Atcseng felem az üzenet: Gyarló féreg ne félj! Bízzál, tódulj, remélj, .1 megtartó megszületett. Es futok hozzád Bethlehem nek Édes pieziny csecsemője: Melletted úgy érzem Hogy minden veszélyen Tat vagyok, — mit féljek tőle! Ó Az a regelten nagy szeretet Mely tégedet nekünk adott. E it er it I szivei n en, Gyóyyal fájó sebem S pihen lelkem a zaklatott. Letörlöm kőnyom, tovább megyek Ha rögös is, az utamon, l7 szárnyaim nőnek S a zordon időknek Ostorad békén hordom. A fájdalom, bánat tövise Nem pusztul ki innen soha. De elég azt tudnom, Hogy édes Jézusom d fájdalmak hii orvosa. Szódíj lelkem, szállj hát Bethlehrmnek J fessze-messze, meze jéi e, Ottan született, Ki Alegtartóm lett. . . Hadd omoljak kebelére. (Majtís, 1899.) / . I av(ja Lajos. Báró Hídvégi kastélya fényesen ki van világítva. A kastély egyik termében a ház ura azzal foglalkozik, hogy egy asztalkára különböző njá n d • k l á r gy a k a t csoportosít. A báró fiatal házas, pár hónapja nősült s ragyogó szépségű nejét most lepi meg az első karácsonyi ajándékkal. Nagy munkáját végezve eltávozik s pár perez múlva nejével karján ismét visszatér. A fiatal asszonyka tekintete az asztalra téved, melyen tekintélyes értéket képviselő ! ékszerek és csecsebecsék hevernek — mellettük papír.szeletke, e felírással : „a legkedvesebb kis feleségnek!“ A báróm* boldog, meglepte a figyelem iS az ajándéktárgyak szépsége egyaránt. Férjéhez fut, szenvedélyesen csókolja meg s hosszán önfeledten pihen ölelő karjaiban. Majd ismét leül s férjére tekint, az igaz szerelem, boldogság mámora sugárzik sze- l méből s szerelemittásan kérdi: — Tehát oly nagyon szeret? — Forrón, kimondhatatlanul — feleli a férj. — S nem is szeretett mást soha? — Nem soha. — S nem fog soha mást szeretni ? nem csal meg soha ? — Esküszöm nem. — S nem is csalt meg senkit? A báró homloka komor fedőkbe húzódik. egy kínos emlék jut eszébe, egy bolOlcsóbb, mint bárhol! ^Ca-rá-cson3ri és tjjeTri s-jénd-élsiofe Olcsóbb, mint bárhol! továbbá női- és íérfi-ingek, nyakkendők, olcsó téli ruhák, keztyük, erszények, kézimunkák és hozzávalók, kalapok, sapkák, mufí'ok és sok itt fel nem sorolható czikkek « ieyotcsobban csali is Friedmann ém Polit*er-ezégnél kapható Nagy-Károly ban, Eigner Simonná házában. SÓT* Folyó hó 24. és 31-én vasárnap az üzlet egész nap nyitva! ....——— ■■■.............. I—— ■. .................... — Ka rácsonykor. Szomorú Karácsony. spines ünnep, mely az örömnek a S® családi boldogságnak méltóbb kifejezője lenne mint a Karácsony-est. Otthon családi körben tölti azt mindenki, boldogság ragyog minden arezon — picinyekén, nagyokén egyaránt. Alig száll alá az est, felcsillan a karácsony-Ki,kon meggyujtotl színes gvertyácskák ezernyi lángja, aranyos viszfényt vetve az utczán csillogó fehér hólepelre. I A/, apró népség meglepetve, tulboldo- gan nézi a sok szép játékszert, a ragyogó díszt s mindenféle csecsebecsét a mit a Jézuska hozott számukra, mesterkéletlen örömük önkénytelenül magával ragadja őket szem- I lélő szüleiket, büszkeséggel tölti be szivüket, a szülői szeretet kifejezése tükröződik arezu- kon, az élet legszebb képét a kölcsönös szeretet, a boldog családi élet képét tárva I áászémlélő elé * A kandalló pattogó lángja barátságos ineléget terjeszt szét a szobában, az ablakokat szeszélyes alakú jégvirágokkal vonja be a természet, mintha ezzel is díszíteni akarná a Karácsony ünnepét. Ám e jégvirágok sok nyomorról, sok szenvedésről regélhet minek. A szállongó hópeiyhek a nélkülözés! jelképei, — a dermesztő hideg sok könnyet fakaszt, sok szivet tesz fagyossá, érzéketlenné. A fényt nyomon követi az árny. + * *
