Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-05 / 1. szám

bérbevétele esetén, a bor és húsfogyasz-" tási városi pótadónak is mikénti kezelése vagy hasznosítása iránt évről évre a városi képviselőtestület határoz.

Azonban, ezen utóbbi esetben is a bor- és húsfogyasztási városi pótadó az állami boritaladó és húsfogyasztási adóval együttesen kezelendő s szedendő be; s beszedésének módozatai ugyanazok lesznek, melyek az állami boritaladó és húsfogyasztási adótörvények és szabályokban foglaltatnak.

11. §. Nagy-Károly város területére behozott, vagy Nagy-Károly város területén termelt szesz, — szeszes italok és mindennemű szeszes folyadékok után jelen szabályrendelet 6. §-ában meghatározott városi fogyasztási pótadó fizetendő, kivévén az 1888. évi XXIV. t.-cz. 6. §. értelmében ipari czélokra szolgáló szeszt, mely pótadómentes.

12. §. Mindenki, ki a 11. §. szerint városi szeszfogyasztási pótadó alá; eső szeszt, vagy szeszes folyadékot a város területére behoz, — tartozik ezen körülményt a megérkezéstől szá-! mitott négy óra alatt, mindenesetre azon-! ban még a raktárba, — pinczébe, — vagy egyéb tartási helyre elhelyezés előtt a házszám s literenkénti mennyiség és alkohol foktartalom megjelölése mellett a városi szeszfogyasztási pót- j adó beszedésére jogosítottnak a 6. §. szerinti fogyasztási pótadó lefizetése mellett bejelenteni.

A beszedésre jogosított köteles a bejelentésről igazolványt kiszolgáltatni.

A beszállított alkohol tartalmú szeszes folyadék a bejelentéstől számított négy órán belül, a városi fogyasztási pótadó beszedésére jogosítottnak vagy meghatalmazottjának engedélye nélkül el nem raktározható.

13. §. A városi fogyasztási adó körletbe alkohol tartalmú s városi szeszfogyasztási pótadó alá eső folyadék csak a nappali órákban hozható be.

ISappa’i időnek vétetik április 1-töl szeptember 30-ig reggeli 5 órától este 9 óráig, — október 1-től márczius 31-ig reggeli 6 órától este 7 óráig.

14. §. Mindenki, ki a városi fogyasztási pófiidó körletén belül alkohol tartalmú szeszes folyadékok termelését gyakorolni kívánja, a termelés megkezdése előtt, — a kik pedig alkohol tartalmú szeszes folyadékok termelésével már jelen szabályrendelet hatályba lépte előtt is foglalkoztak s azt továbbra is gyakorolni óhajtják, jelen szabály- rendelet hatályba léptét követő 30 nap

*

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE.

alatt ezen körülményt a városi szeszfogyasztási pótadó beszedésére jogosítottnak bejelenteni köteles.

II I R E 8C.

— Meghívás. A képviselőtestület tagjait folyó évi január hó 8-ik napjának délelőtt 10 órájára a városház tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1899. január hó 4-én. Debreczeni István, polgármester. Tárgy- sorozat: 1. A polgári leányiskola átalakítására a Kultuszminisztérium kiküldöttjének utasítása folytán készített terv és költségvetés bemutatása. 2. A Hungária telkén építendő kisdedóvoda tervének bemutatása, — ezen építkezésnek vállalatba adása iránt intézkedés. 3. A községi közutak hálózatának megállapítása az 1890. évi I. t.-cz. 47. §-a alapján.

— Estély. A „Kölcsey-Egyesület“-nek decz. 31-ről elhalasztott estélyét f. hó 6-án mindenesetre megtartják a régi kaszinóban. Minthogy pedig a műsor változást szenvedett^ közöljük azt ismét egész terjedelmében. 1. 1898. Felolvasás, tartja Nagy László, az egyesület elnöke. 2. A gyermek bizalma. Költemény. Szavalja Gsetényi Juliska k. a. 3. Hangulat. Egy 25 éves leány naplójából. Irta és felolvassa Nemestóthi Szabó Hedvig k. a. 4. Egy kis vihar. Vígjáték. Irta Dreyfuss Ábrahám. Személyek : A férj: Baudisz Jenő ur. Feleség: Jászi Alice k. a. 5. Vacsora után tombola és táncz. Belépti-dij: Személyjegy 1 korona, családjegy 3 korona. Egy tombolajegy ára 20 kr. Kezdete este 8 órakor. A mulatság, a jelekből Ítélve, igen látogatott és kedélyes lesz. A jövedelmet a régi kaszinó felszereléseire fordítják.

— Első tánczmulatság lesz a farsangban az ev. ref. egyház által tervbe vett iskolaépítés javára rendezendő mulatság, mely január 21-én, a régi kaszinó termeiben fog megtartatni. A tánczvigalom rendezését társadalmunk kiváló férfiai vállalták el, kik deczember 31-én tartott értekezletükben bál- rendező-bizottsággá alakulván, a tisztikart következőleg alakították meg: elnök Doma- hidy Elemér, alelnökök Kacsó Károly és Koritsánszky László, pénztáros Janitzky Albert, ellenőr Papp Lajos, jegyző Lukács Mihály. Hogy a nagyszámú rendezőbizottság munkája könnyittessék, a tisztikarból s Jeney Géza, dr. Péchy Péter és Nagy Elek tagokból álló szükebbkörü bizottság választatott s végül megbizatott az elnök, hogy* védnöknő felkéréséről is gondoskodjék. A rendező-bizottság a bál sikere érdekében már most tevékenyen buzgólkodik. A meghívók a jövő héten bocsáttatnak ki.

— Szemle. Szombaton reggel 10 órakor Habrovszky József ezredes dandárparancsnok segédtisztjével az állomásra érkezik.

— Dalestély. A dalegyesület által e hó 7-én a régi kaszinóban tartandó tréfás dalestély programmját lapunk múlt számában közöltük. Ezúttal ismét felhívjuk e dalestélyre közönségünk figyelmét, mert megjelenésével nemcsak magának szerez élvezetes estét, de törekvő derék dalárdánkat is megérdemelt támogatásban fogja részesiteni.

— A legényegyletben tartott Szilveszterest úgy a népességet, mint a szellemi sikert tekintve fényesen sikerült. A kitűzött időnél ugyan később, mert 7 óra helyett 8 órakor kezdették meg a programmot, de ekkor már zsúfolásig megtöltötte a termet a nemes s szellemes szórakozásra vágyódó közönség. Az elnök rövid üdvözlő beszéde után Dinkgreve Nándor lépett a pódiumra s Dezső Józsefnek „Legény élet“ czimü, szavalásra nagyon nehéz darabját adta elő. Dinkgreve az elvállalt szerepnek derekasan megfelelt s igy megérdemelte a tapsot. A felolvasások ismert és kedvelt szorgalmas szereplője Bőlnn Irmuska „A kis kiváncsi“ magánjelenetet adta elő oly igazi naiv kedvességgel, hogy mindenkit meglepett. Jutalmul a közönség tapsait és egy titkos tisztelő szép, élővirág csokrát, mint alakításának méltó elismerését nagyon kiérdemelte. Simkó Géza vármegyei számvevő, egy rövid bár, de kellemes s mindvégig gyönyörködtető felolvasással szórakoztatta a közönséget. A szavalati darabok legnehezebbjét „Ä fogoly lengyel“ czimü remek költeményt a legényegylet egyik legképzettebb tagja, Dienes István a szavalásban igazi jártassággal adta elő. Az érzelmek színezése, a hanghordozás, taglejtés tekintetében világos példányképet mutatott a művelődni akaró ifjúságnak. Tóth Lálika neve amennyire ismeretes, ép oly vonzó a fellépése a legényegylet estélyeinek publikuma előtt. Faragó Jenőnek „Az első debut“ ez. monológját adta elő valódi ügyességgel. A fiatal színésznő ki első szerepében óhajt a világot jelentő deszkákra lépni, elgondolja leendő sikereit, győzelmeit, örül, tapsol s midőn a legfelső fokon áll, eszébe ötlik, hogy bele is sülhet darabjába, most sir, töpreng, jajveszékel, ez a darab tartalma. Tóth Lálika az érzelmeket oly hűen produkálta, hogy a valóságban sem történhetik különben. A „Karrikatúrák“ szereplői Kosztka Antal — Tuczat Ferdi tüzoltó-főparancsnok, Kigyósi Lajos — Gedúr Venczel dalárdakarmester és Gáspár József vendéglős már megjelenésükkel agyon nevettették a közönséget. E szereplők fellépéseik alkalmával már feltüntetett jó tulajdonságaikat most mind összegezték, azért ismétlésekbe esni nem akarunk, csak azt mondjuk, hogy remekeltek. Kellemes tréfákkal telt az idő, aztán még 11 órakor megkezdődött a nemes verseny a fánkfogyasztásban, kiki nyertese óhajtott lenni a fánkba sütött koronáknak. 12 órakor az elnök búcsút vett az ó-évtől s üdvözölte az újévet, Isten áldását kérte a közönségre s a legényegylet mindenrendü tágjaira, pártfogóira. A legényegyletet a kezdődő újévre is figyelmük-, pártfogásuk- és szeretetükbe ajánlva, poharat emelt az édes magyar haza boldogságáért. Ily emelkedett hangulat közepette a zenész Kölcsey Himnuszát zenditette reá, s a közönség lelkesült énekléssel a magyar haza jólétét kérve lépett áz 1899-ik esztendőbe. — A legközelebbi estély a legényegyleti bál előtt egy héttel, vagyis január 15-én lesz. Z. G.

— A helybeli népkonyha javára ada- kozták újabban Blum Károly 2 frtot és Weinberger Bencze 50 krt, melyért az izr. nőegylet hálás köszönetét fejezi ki. — Egy- i ben az érdeklődők szives tudomására hozzuk, hogy a népkonyhában ez idő szerint naponta 70 szegény lesz ebéddel ellátva.

dúlt ki soha egy fillér sem a bőség miatt, így hát még csak eszembe sem villanhatott az, hogy ezeket a nyájas megemlékezéseket „érdemileg“ megválaszoljam. Különben is, azoknak, kik még csak Írnak, nincsenek a legroszabb szándékaik, — ezek még bíznak.

Hanem egy ködös délután — tudod, feleség, akkor, mikor egymás mellett a díványon találgattuk, hogy a L a z i k a szeme a tiédhez, vagy az enyémhez hasonlít — bekopogtatott Fogas, a kis biró, két írással a kezében. (Nem vetted észre, az Isten akár hová tegye, hogy milyen kajánul mosolygott a harcsa bajusza alatt ?)

— Hát miféle ajándékot hozott maga nekem, Fogas? Kérdérn tőle barátságosan.

Igenis. Hát valami izéket hoztam. Letette és elment.

— Mik azok ? — Kérdezted te, feleség.

— Ezek ... ezek ... „Hát izék, — reczitáltam én Fogas után. Fuchs ur és társa 26 frt. Keszler ur (társnálkül) 10 frt.

Mondtam ugy-e, feleség, hogy ezeknek már gubicsot ér az aratással való biztatás? Ezek már a te staffirungodra aspirálnak, mert hiszen a magtárban csak az ekklézsia vékáját találják üresen, mellette a csapóval, az istállóban meg csak a Tisza kutya tartja éjjeli szállását, máskülönben egészen lakatlan. Legfeljebb lefoglalhatnák még a tartalékos papbért, de a listát Mihály, a harangozó, ki nem adja a körmei közül semmi földi hatalomnak, mert akkor mi dolga volna neki, ha azt nem róná unos-untalan.

Láttam, feleség, hogy a szemeid kezdenek megtelni könyüvel, érezted te is és kimentéi, én rajtam pedig halálosan komor hangulat, levertség, vagy mit tudom én mi, vett erőt. Te is észrevetted, mert kevés idő múlva ismét bejöttél és ismét oda ültél mellém és végtelenül szelíd hangon (pedig ez nem éppen nagyon gyakori szokásod) azt kérdezted :

— Miről gondolkozik?

No, csak valid meg, hogy ez a kérdés most nem éppen helyesen lett megválasztva. Talán azért is lett hangom kissé durvább, keserűbb, a mikor kérdésedre válaszoltam :

— Hát, tudod, feleség, nekem, mikor ilyen nagyon szorongatják a lelkemet, hihetetlenül ostoba gondolataim vannak. Például miért nem vagyok én most pénztárnok egy bankban ; tele tömném minden zsebemet bankóval és igyekezném Amerika felé. Persze, a milyen peches ember vagyok, hát megfognának már a második vasúti állomáson, be is csuknának annak rendje szerint, de Fuchs ur és társa, meg Keszler ur (társ nélkül) nem zavarná- meg egyhamar egy-egy csendes napomat.

Most, mikor beléptél meg plane arról gondolkoztam, hogy talán mégis jobb lett volna, ha te helyetted egy gazdag leányt vettem volna el feleségül, mert hát igy nagyon vékonyan mentünk neki az életnek, neked se volt semmid, nekem se volt semmim. Igaz, hogy a mostoha anyád (no ebben szerencsés voltam, hogy az anyósom csak mostoha

volt) már az első napokban megajándékozott volt egy pudli kutyával, de hát ez is alig pár hónap múlva megveszett s igy megint semmi nélkül maradtunk.

Bezzeg, ha elvettem volna azt a húszezer forintos leányt (a gazdag hentesét, tudod) aki azt mondta, hogy éhen is megtudna halni érteni — hát, tudod, mégis Fuchs ur és társa, meg Keszler ur (társ nélkül) — stb. stb. No, tudod.

Aztán, ha régebbi időkre emlékezem, halálosan bolondult érettem a keresztpataki szolgabiró leánya is, a hol egy időben nevelősködtem. Az már nagy úri dáma is volt és három aranybányája volt az apjának, ő volt a negyedik. Az igaz, hogy egy kicsit olyan csuhajgatós volt és erővel el akart velem jönni Enyedre, mikor vége volt a nevolősködésnek. No, hiszen jól is néztünk volna ki ketten a két Bethlen czipón, mikor magamban is mindig éhes voltam mellette. De hát ez esetben mégis most aranyakkal tudnék fizetni Fuchs urnák és társának, meg Keszler urnák (társ nélkül).

.... Nó, látod, feleség, ilyen hihetetlenül ostoba gondolataim vannak nekem, mikor erősen szorongatnak. De engedj meg, már csillapodtam kissé, ne hogy reá kezd a sírást, mert hiszon nem adnálak én téged nem négy arany bányáért, de egy égig érő gyémánt hegyért sem.

— Csak az az isten nélkül való Fogas ne hozna már több izéket.

— A nagykárolyi régi kaszinó egyesület 1899. évi január hó 6-án délután 3 órakor tartja meg alapszabályaiban előirt évi rendes közgyűlését, mely alkalommal egyéb tárgyakon kívül a tagsági dijak megállapítása, a házszabályok jóváhagyása, gazdai állás rendszeresítése, a jövő 1899. évi kölségvetés megállapítása, hírlapok elárvezése és az általános tisztujitás kerülnek napirendre.

— A kereskedő-ifjak köre által Szilveszter estéjén megtartott felolvasó- és sza- való-estély minden tekintetben kitünően sikerült, amennyiben azon igen szép és nagyszámú közönség jelent meg; mely körülmény arra enged következtetni, hogy a nagyközönség méltányolja az ifjak fáradozásait és tömeges megjelenésével nyilvánitja a kör iránti rokonszenvét és buzdítja további lankadatlan kitartásra az ifjúságot. És hogy a nagyközönség csakugyan jól mulatott és élvezett is, bizonyítja az egyes előadások után felhangzott és szűnni nem akaró tapsözön, melylyel az előadásokat jutalmazta. De térjünk át a szellemi szórakozást nyújtó egyes előadásokra: dr. Lúcz Ignácz lépett elsőnek az asztalhoz, melyen a felolvasás tárgyához szükségeltető földgötnb és térképek már előre elkészítve voltak; felolvasása tárgyául: „A dátum Nagy-Károly- ban és a Föld más helyén“ és „Hol áll be legelőször és legutoljára a földön az újév“ czimü tudományos ismertetésü szakelőadást választotta, mely előadást az ahhoz szükségeltető térképek és földgömb segélyével szemléltetve, oly kézzel fogható magyarázatokkal mutatta be és oly részletesen magyarázta meg a föld éghajlási beosztását és egymáshozi távolságát, valamint a nap járását és a négy évszakot és oly természetes előadással ismertette a földnek a napkörüli forgását, hogy a leglaikusabb jelenlevő is teljesen megérthette; szóval felolvasásával a közönség figyelmét teljesen lekötve tartotta és hogy előadása tetszett, kitűnt azon meg- megujuló éljenzés és tapsból, mely különösen a felolvasás végével felhangzott. A második közreműködő Zili Rezső, a kör tagja volt, ki Poór János „Fehér rózsa“ czimü igazán szép költeményét szavalta, teljesen megnyerve előadásával a nagyközönség tetszését. A harmadik előadó Kubinyi Jenő szintén egyleti tag volt, ki „A hivatalnok“ czimü francziából fordított monológot adta elő, elég szépen és szabatosan, ügyes előadásáért szintén tapsokat aratott, szóval a jelenvolt közönség egy kellemes és élvezetes Szilveszter-estélyt töltött, melyet fűszerezett még azon meglepetés, hogy az élelmes ifjak előadás végeztére oda rendeltek egy czigánybandát és tánezra perdülve járták egész 1899. évi 2 óráig. Végezetül, mielőtt soraimat befejezném, bátorkodom azon szerény és jóakaró inditványt tenni, hogy nem volna-e helyesebb, ha az ifjak által tartandó estélyek szombatról vasárnap estére tétetnének át, a mikor az ifjak szabadidejükkel rendelkeznek, mert tudvalevő dolog, hogy életpályájuk olyan, hogy napi foglalkozásuk őket késő estig igénybe veszi, s igy korai órákra előadásaik megtartását nem tűzhetik, későbbi órákban pedig talán a nagyközönségnek lenne kényelmetlen. Referens.

— Gyászeset. Keresztes Sándor szatmári tekintélyes ügyvéd, mint részvéttel értesülünk deczember 30-án férfikora delén váratlanul elhunyt. Mélyen sújtott családja haláláról a következő gyászjelentést adta ki: Mély fájdalomtól lesújtva tudatjuk a szeretett férj, a pótolhatatlan családfő s a feledhetetlen vő, sógor és rokonnak telegdi-baczoni Keresztes Sándor ügyvédnek, s az ügyvédi kamara választmányi-, Szatmár város bizottsági tagjának, a szatmári ev. ref. egyház tanácsosának, főgimnáziuma ügyvédjének, a szatmár-németi gazdasági egylet elnökének mai napon délután 6 órakor, életének 46-ik, boldog házasságának 7-ik évében rövid szenvedés után történt elhunytát. A megboldogult földi részei 1899. év első napján d. u. 3 órakor a Petőfi-utcza 15. számú háztól fognak a szatmári ref. sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár-Németi, 1898. deczember 30, Neje : Keresztes Ilona és gyermekei: Németh József, Németh Olga, Németh Ilona és Keresztes Gábor. Testvérei: Zsu- zsánna, özv. Biró Józsefné. Eszter, férjével Jeney Györgygyel: apósa : Keresztes András és neje Szödényi Juliánná, s gyermekeik: Keresztes Endre nejével, Losonczi Hermin- nel, Keresztes Árpád, Keresztes Gizella. Nagynénje: Varga Zsuzsánna, Szabó Gusztávné.

— Ev. ref. segélyegyleti közgyűlés. A nagykárolyi ev ref. segélyegylet f. hó 8-án vasárnap d. e. 11 órakor évzáró közgyűlést fog tartani az ev. ref. nagyobb fiu-iskola tantermében, melyre a tagokat és az érdeklődő közönséget ez utón is tisztelettel meghívja. Nagy-Károlyban, 1899. január hó. Az elnökség. A közgyűlés tárgyai: 1. Jelentés az egylet múlt évi működéséről. 2. Kiss József egyleti pénztáros 1898. évi számadásának felülvizsgálása s részére a felmentvény megadása. 3. Indítványok. 4. Bizottság kiküldése a jegyzőkönyv hitelesítésére.

Ál

______________________-