Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1914-04-04 / 14. szám

V. évfolyam. 14. szám. Nagykároly, 1914. április 4. k Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.u) =^i Hirdetések szintén ott vétetnek fel. Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő : D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő : f: Főinunkatárs : DR. BORODY DEZSŐ. DR HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. ÍMP* MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. -*1 A LAP ELŐFIZETÉS! ARA: Egész évre........................................8 korona. Fél évre ............................., . . 4 korona. Ne gyed évre...................................2 korona. Eg y szám ára..............................20 fillér. Ne m lehet, hogy egy várossal olyan méltánytalanul bántak volna el, ahogy elbántak Nagy­károly városával. Nincs talán egész Ma­gyarországnak olyan városa, amelyik annyi káros, rosszakaratú mellőzésben részesült volna minden oldalról, mint Nagykároly városa. Az igazság és méltányosság erejé­ben vetett hitünk épen mellőztetésiink- nek egyre-másra megnyilvánuló alkal­mával a legnagyobb, amikor hatványozott mértékben kell éreznünk, hogy a tervek, melyek megvalósulása előtt áliunk, egye­nesen lehetetlenek. Lehetetlenek, mert minden jogos és méltányos szempont ellen valók. Rövidesen két hatalmas arculcsapás érte városunk érdekeit. Egyik az uj vá­lasztókerületek kialakításánál, a másik a g. kath. püspöki székhely kérdésének megoldásánál. Mind a két, városunk éle­tébe vágó kérdésnél szóba se került a városunk jövője. A választó kerületek beosztásánál egyéni városi érdekeinket belefulasztották egy csómó falu pártpo­litikai véleményébe. A püspöki székhely elhelyezésénél földrajzi, néprajzi, vallási stb. előnyeinket számba se vették. A mellőzések mellett a szó legtel­jesebb értelmében anyagi károkat szen­vedett városunk különösen azzal, hogy a püspöki székhelyet nem helyezték ide. Előnyeinek olyan biztos tudatában volt a város, hogy nem is gondolta mellő­zését. Előre készülvén a leendő építke­zésekre, a piacterület megfelelő részét sietett megváltani a város. Ezzel épen egy ötödmilliónyi kŐGona éitékü kárt szenvedtünk, illetve olyan vásárba men­tünk bele, mely a helyzet ilyen alaku­lása mellett elkerülhető lett volna. Ez tehát számokban kifejezhető kár Nagy­károly városának azért, mert jogos és méltányos kérelmei sehol és sohasem találnak meghallgatásra. Mi azonban e mellett még az a meg nem mérhető, számokban ki nem fejezhető kár, cr.s.l u. erkölcsi elcsügge- dés, a demoralizálódás utján éri ezt a várost, mikor állandó mellőztetését látja. sem, hogy a székhely kérdése olyan vég­legesen el lenne döntve, mint amilyennek általánosan hirdetik és hiszik. Nem von le semmit sem az ügy komolyságából, ha azt mondjuk, hogy ez a kérdés már nem egyszer volt „ideiglenesen“ meg­oldva és a végérvényüségnek sokféle ár­nyalatában s ime még ma sem hihető, hogy valóban végérvényesen meg lenne oldva. Ez csak annak a jellemzésére szolgál, hogy ezt a kérdést az ő magá­ban rejlő nagy fontosságánál fogva nyu­godt lelkiismerettel, jól megoldani nagyon nehéz. Épen ezért nem csodálkoztunk, ha a kérdés nehezen oldódott végérvé­nyes jelleggel. De nagyon csodálkoznánk, elkeseredéssel csodálkoznánk, ha mégis úgy oldódna, mint ahogy a jelek ezidő szerint mutatják. A püspökség székhelyének kérdése soha sem állott olyan stádiumban, amely jogosulttá tette volna Nyíregyházának azt a reményét, hogy ő lehessen a szék­hely. Sőt úgy szerepelt mindig, mint amely város a szentszék intenciói szerint szóba sem jöhet. Nagykároly városa pedig úgy állott a kérdés előtt, mint épen a Épen ezért nem hihetjük még most BLETZET I + $ Ajánlja Iegdusafaban felhalmozott áruraktánát mindenféle vászon, kész fehéimemiiekben, gzineg e$ fehér damasí asztalterítőkben. £ női- és uridivat-áruháza$ Nagykároly, Deák-tér 18.$ Gergely Pali. Gergely Palinak máma szokatlan jó kedve volt. Valóban, amint az ágyból kiszállt, egyenesen a jobb lábára lépett. Ezen aztán még ő is elmosolyodott, mert eszébe jutott, hogy jobb lábbal felkelni szerencsét is, meg jókedvet jelent. A jókedv az csak megvolt, hanem hogy a sze­rencse meglett-e, azt már éppenséggel nem tudta. Felöltözött s valami vig nótát fütyölve elment. Betette az ajtót, gondosan ráfordította a zárat s' hallani lehet, hogy gyorsan elsiet. Egyszerre csak valami eszébe jutott, megállt, majd vissza­tért a szobába. Elővett egy kis levelet, végig­futotta s önelégülten mosolyodott el : „Mégis csak nem felejtettem el, tehát tizenegykor!“ Mo­solyogva megveregette a saját vállát, de mintha plagizált volna, komolyan gondolkozni kezdett, hogy hol is látta ő ezt a bizonyos vállveregetést. Gondolkozott, de a nagy gondolkozásból vég­ién is csak azt sütötte ki, hogy nem ott jár az esze. Megnézte az óráját, de az mint egy pontos, kötelességtudó hivatalnok, — megállóit. Mit volt mit tenni, más órát keresett, de nem talált. Jobban mondva, talált volna, ha a régi jó vekker óra nem ketyegne azóta valami eldugott zálogházban. Amint végignézett a szobán, han­gosan nevetni kezdett: „Na, ez már igazán elegáns garzon lakás,“ — mondta nevetve. A falban szeg, a szeg mellett, ez volt a ruhaszek­rény, de hát most véletlenül csak egy volt be­lőle használatban, ugyanis azon|állott a Gergely Pali nyári ruhája, a többi . . . Arról, amint Gergely Pali szokta mondani, — csevegni le­hetne. A téli ruhák nyári álmot alusznak rin­gató bölcsőjükben, a hűvös zálogházban. Tehát a falban szegek voltak, azaz, ruhafogasok. A ruhafogasok alatt egy garzon rézágy, illetőleg a mellette levő rozoga láda tetején álló, még pedig peckesen álló gyertyatartó volt rézből, az ágy csak fából volt, jó szuette fából, amelybe a tücsök szebben muzsikál, mint az ócska bútorokból alakított házi zenekar. A láda az éjjeli szekrény tisztét teljesítette, még pedig igen finom gyártmány lehetett, mert az oldalára egy nagy üveg volt rajzolva, amely nem jelenthetett mást, csak azt, hogy törékeny. A gyertyatartó, az egyedüli „fényes“ — Gergely Pali szerint, — a szobában valóban nagy tiszteletben állt, mert gyertya szó, szőném, nem volt benne. Ellenben mintha ő volna a fejedelem, előtte leborulva, ott feküdték a kis gyertyavégek. Sok, nagyon sok, ami nem arra vall, hogy Gergely Pali régóla itt lakik, — hisz csak egy hónapja — hanem mint pontos, szorgalmas hivatalnokot, avval szokták megjutalmazni, hogy a hivatali gyertyavégeket neki ajándékozzák s ezekkel szokott magának — szerinte — november elsei kivilágítást rendezni. De hát nem is volt neki Gyerünk cipőket vásárolni a már elismert rr t CIPOARÜHAZBA KERESKEDELMI ÉS IPARBANK PALOTA. IMP* (A „Petőfi-nyomda“ szomszédságában.) Egységes áraim a következők: Női fél vegyes cipők ....................................K 4‘90 Nő i amerikai legújabb fa?on (lag, bagaria, shewro) K 10 50 Férfi vegyes cipők...................... . . . . K 8‘50 Fé rfi amerikai minden min. (lag, bagaria, shewro) K 13‘50 Gyermek-cipők: félcipő 21—25. barni vagy fekete K 2-50, 26—28. K 350, 29—34. K 4‘50. — Amerikai: 22—25. K 3-90, 26—28. K 4‘90 29—34. K 5 90. Mielőbbi látogatást kér Stern Lajos cipőáruháza, Bankpalota.

Next

/
Thumbnails
Contents