Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-03-28 / 13. szám
13-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal URANIA MOZGÓFÉNYKÉPSZINHÁZ SZATMÁRNÉMETI. fKAZINCZY-UTCA f M IPAROS OTTHON \A/ Ügyvezető igazgató: Szigeti Andor. ASSZONYNAK KDRIZÁLOL“ énekli: Valdemar Psilander a DÁLBORG BÁRÓ I FOGADÁSA I cimü bohózatban az URÁNIA mozgószinházban 1914. évi március hó 29- én vasárnap és 30- án hétfőn, a fél 7 és 9 órai előadásokon. Helyárak: 5, 4, 3 és 2 kor. Számozott helyek! \z előadások nem folytatólagosak! Jegyek csak a megváltott elő- 4 adásra érvényesek!. ^ Jegyek előre válthatók Bartl Józsefné Deák-téri tőzsdéjében és az „Uránia“ melletti papirüzletben. I Az északkeleti szini kerület közgyűlése Nagykárolyban. — Saját tudósitásnnk. — Az északkeleti szinikerület ez évben városunkban tartotta meg közgyűlését a kerület elnökének, Bethlen Balázs gróf, szolnokdobo- kai főispánnak elnöklése mellett. A közgyűlés a városháza tanácstermében d. e. 11 órai kezdettel tartatott meg. Elnök a megnyitó beszédében megemlíti, hogy az 1912. évi közgyűlésen azon megtisztelő megbízást kapta a szinikerület, hogy legközelebbi közgyűlését Nagykároly városában tartsa meg. Ezért a szives megbízásért és a vendéglátásért köszönetét fejezi ki Nagykároly városa előtt. A figyelmes szavakra Debreczeni István kir. tan. polgármester válaszolt, elismerését és köszönetét fejezvén ki Bethlen Balázs gróf, elnök előtt azon hathatós támogatásért, melyben ő a kerület színészetét részesíti. Ezután a szini kerület nagy hozzáértéssel és körültekintéssel dolgozó szinügyi előadója, dr. Horváth Árpád szolnokdobokai főispáni titkár vette át a szót, ismertetvén mindenek előtt a közgyűlést megelőző adminisztratív ügyeket. Jelentése szerint az elnökség 19 db meghívót bocsátott ki, melyek az érdekelt városok, felettes hatóságok és a kerület szinügyei iránt különösen érdeklődök között osztattak szét. A meghívottak közzül kimentették magukat: ifj. Wlassich Gyula orsz. szinügyi előadó, Beszterce, Dés, Torda városok polgármesterei. Megjelentek: Bethlen Balázs gróf, Horváth Árpád dr., Farkas Jenő felsőbányái polgármester, Papp Gusztáv dr., mint Szamosujvár kiküldötte, Diószeghy Zsigmond báró zilahi polgármester, Both István dr. zilahi ref. gimnáziumi tanár és városunk szinügyi bizottságának tagjai. Elnök indítványára a közgyűlés üdvözlő táviratot küldött a kultuszminiszternek, ifj. Wlassich Gyula orsz. szinügyi előadónak és az Orsz. Szini Egyesületnek. Horváth Árpád dr. kerületi előadó emelkedett hangon irott, tartalmas beszámolót olvasott fel a szini kerület 3 éves múltjáról. A jelentést egy kis történelmi visszatekintéssel kezdte meg. Rámutatott arra, hogy az a nagy kulturális fejlettség, mely ma már lehetővé teszi, hogy idegen művészi nagyságok automobilon robogják be országunkat, azon elődöknek úttörői érdeme, akik echós szekereken döcögve, városról-városra járva, nélkülözve, valóságos nemzeti kultui missziót teljesítve lépésenként hódították meg a közönséget a színészet számára. Elismerően emeli ki, hogy Szatmárvár- megyei nemzeti rendei voltak az elsők az országban, kik a magyar színészet istápolásá- nak szükségét már 1790-ben kimondták. Sőt Szatmárvármegye és annak akkori három mezővárosa : Nagykároly, Nagybánya és Szatmárnémeti egy nagyobb tervet dolgozott ki, hogy az akkori első művészi szándékú színigazgatónak, Kelemen Lászlónak itt, vagy az ország valamely nagyobb városában állandó hajlékot biztosítsanak. 'Apellálva Nagykároly város ősi, kulturaistápoló múltjára, kérdi, hogy befejeztük-e már munkákat a vidéki magyar színészet istápolása körül? A közelmúlt évek azt igazolják, hogy a vidéki színészet még mindig rászorul a támogatásra, amiben Nagykároly városa és a kerület többi városai is dicséretesen részesítették. Áttérve az északkeleti szinikerület megalakulásának történetére, ismertette azt egészen a közgyűlés napjáig. Az északkeleti szini kerület kialakulása folytonosan tart. Legelőbb még Zsibó és Szi- lágycseh községek is idetartoztak, hova azonban a Neményi nagyméretű társulata nem is tudott soha bevonulni. Épen ezért ezek kikapcsolódtak s helyettük Torda lépett a kerületbe. Szintén kiváltak később Nagy- és Felsőbánya. Előbbi helyen intrikák és a rossz viszonyok tették lehetetlenné a megmaradást utóbbi városban pedig a város kis színházlátogató közönsége nem bírta meg a színházat. Ezidő szerint azonban mind a két város hajlandó a visszacsatlakozásra. Ez meg is fog oldatni oly- képen, hogy a társulat Nagybányán fog székelni és egy-egy része naponkint átrándul Felsőbányára játszani. Ez könnyen megoldható, mert ha pl. Nagybányán operett előadás van, a társulat drámai személyzete átmehet a szomszédos Felsőbányára, hogy ott drámai előadást tartson. A társulat művészi értékéről az Ízlések különbsége miatt nem szólhat a jelentés, any- nyit azonban megállapít, hogy nem maradt mögötte a többi vidéki társulatoknak. Neményi Lipót igazgatóra vonatkozólag kiemeli a jelentés, hogy mindenkor a legjobb igyekezettel töltötte be az állását. Sőt egyenesen kárára volt, hogy tisztultabb művészi ambíciótól ragadtatva, sokszor számítás nélkül, valóságos bohém könnyelműséggel taposta lábbal az üzleti előnyöket. A nagy körültekintéssel megszerkesztett jelentést a közgyűlés élénk tetszés mellett vette tudomásul. A közgyűlés 3-ik pontja értelmében kimondta a bizottság, hogy az északkeleti szinikerület fentmaradását szükségesnek látja s abban az említett városok bent is maradnak. Az elnökséget felhatalmazta a közgyűlés, hogy bocsátkozzon tárgyalásokba Marosvásárhely városával, mely eddig szóbeli érintkezés utján kifejezte arra vonatkozó hajlandóságát, hogy a színtársulatnak nyárára, 3 hónapra hajlékot ad. A szini szezonok idejét a következőképen osztotta be a közgyűlés. Szeptember hó: Szamosujvár, október—november: Dés, december —január: Nagykároly, február: Nagybánya— Felsőbánya, márc.—ápr. 15-ig: Zilah, április 15.—máj. 15-ig: Torda, máj. 15.—jun. 15-ig Beszterce, nyári hónapokra: Marosvásárhely; ha nem lesz megkapható, akkor több kisebb hely között oszlik meg a nyári szezon. (Dioső- szentmárton, Vízakna stb.) A jövő három évi ciklusra vonatkozó színigazgatói megbízásban úgy állapodott meg a közgyűlés, hogy azt pályázat mellőzésével újból Neményi Lipótnak adja ki, tisztán csak attól feltételezetten, hogy megfelelő társulattal, megfelelő zene- és énekkari személyzettel vonuljon be. Elhisszük, hogy ezek után Neményi tudni fogja, hogy maga iránti kötelessége a társulatot jól újjá szervezni s ebben a kiválasztásban nem fog mást, mint a szinügyi bizottságok és a nagyközönség tetszését követni. Végül dr. Horváth Árpád előadó indítványára három javaslatot fogadott el a közgyűlés. 1. Az elnökség szólítsa fel a kerület városait, hogy végérvényesen állapítsák meg a helyi szubvenciókat. Ezzel nagyon sok zavarnak lehet majd elejét venni. 2. Az elnökség Írjon fel az Orsz. Szini Egyesülethez, hogy az akadályozza meg a közvetítés körüli visszaéléseket és védelmezze meg a színészetet a mozik, de különösen az alkalmilag összeverődő színtársulatok káros konkurrenciájától. 3. írjon fel az elnökség a kultuszminiszterhez az állami szubvenció felemeléséért.
