Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-03-28 / 13. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 13-ik szám. hogy e város ipara és kereskedelme megerősittessék s ezáltal magának a városnak jövendő fejlődésében az eddig tapasztalt örvendetes előrehaladás még inkább biztosittassék. “ Különösen fontos körülménynek tünteti ezt fel az iró most, mikor a hatalmasan fejlődő Debrecen már-már agyonnyomja Nyíregyházát. Ezért csakugyan elhisszük nekik, hogy: „A sietve szállongó hir ezúttal (Eddig nem! Szerk.) osztatlan örömet jelentett s mindazok, kiknek szivét- lelkét ennek a törekvő városnak jövendő fejlődése iránt érzett őszinte vágyakozásnak nemes érzelme hevíti, boldogan újságolták tovább, hogy a lelkűk mélyén táplált vágyakozásuk — ime — valóra vált s az uj görög ka- tholikus magyar püspökségnek végleges székhelye csakugyan Nyíregyháza lesz.“ Hát ez a Nyíregyháza lelkesedése ! Nyíregyházának semmiféle olyan előnye nincsen, ami érdemileg folyhatna be a tekintetbe, hogy ott lehessen a g. kath. püspökség székhelye. Itt olyan szempontok vannak, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni és amit nem lehet figyelmen kívül hagyni és amit nem lehet a szép épületekkel, a huszársággal s más eféle csillogással, amik Nyíregyházát mint várost csinossá teszik. Hiszen igy akár Kassa is szóbajöhetne. Az is csinos város. Érzik is az ügyhöz legközelebb ál- j lók is, hogy itt változtatni kell valamit a meglevő viszonyokon, ami igazán közelebb vinné ahhoz, hogy elfogadható legyen mint székhely. így pl. tervbe van véve, hogy Nagykállóból az áll. főgimnáziumot oda viszik. Az első ballépést követné a második. Szerencsétlenebb megoldást el sem tudnak képzelni, mint mikor egyik várossal megetetik a másik várost. Mi bűnt követett el Nagykálló, hogy kivégzik. Ha egy város erőviszonyai gyengülnek, azt nem teljesen viz alá nyomni; ellenkezőleg erősíteni kell. Az egyetemleges haladást nem szolgálja, ha a nagy kereteken belül csak eltolódnak az erőviszonyok; ha egyik tényező annyiszor nő, ahányszor csökkenti a másikat, az a végeredményében, az országra nézve nem haladás. Ezt a dolgot nem lehet erőltetni. Nyíregyháza kivül eső földrajzi fekvésével, az igazi g. kath. vidékkel való vici- nálisos összeköttetésével nem lehet természetes empoziuma a g. k. magyarságnak. Felekezeti vetélkedések fölött felszínesen mutatkozó anyagias hátterű mü- lelkesedése nem lehet erős talaja a püspökségnek. A szivek érzelmei, a lelkesség nem változtathatók át intézményesen. Az uj püspökségnek melegsége, őszinte ragaszkodók nagy seregére, lelkesülésre van legelőbb is szüksége, ez majd megteremt sok egyebet is. Most lelkesedik már Debreczen városa is. Még elég frissen élnek a deb- reczeni merénylet véres emlékei a polgárság sorai között, de amint az idő be- heggeszti a sebeket, feltámadnak és kiéleződnek újból a régi differenciák, a rivalizálás sorvasztó, erőfogyasztó állapota föltétlenül előáll. Sőt még az is nagyon valószínű, hogy háromoldalulag. Nagyon valószínű, hogy a tizenhatezer I intelligens hívőt számláló debreczeni r. 1 kath. egyház az élén álló óriási jőve- | delmü préposttal nagyon számba jövő 1 tényező lesz a g. kath. püspökség mel- i lett. Nem jósolunk máról-holnapra ver- ( sengést, de jöhetnek egyházfők, kiknek í olyan veleitásai lehetnek, hogy elsőséget 1 vindikálnak maguknak a kétezernyi hívőt < számláló g. k. püspökséggel szemben. 1 Egy ilyen nagy intézmény jövőjét nem lehet a személyes szinpátiától tenni füg- 1 gővé. Megtörténhetik, hogy akit első i hely illetne meg, a harmadik helyre igye- í keznek juttatni. \ Amint látjuk, a székhely megválasz- 1 tásának szempontja oly sok feltételre : bomlik szét, ha azt körültekintéssel végezzük, hogy szinte aggódni lehet, vajon < lehet-e város, mely mindeme feltételek- . nek megfelelhet. J 1 A szóbajöhető városok között való- i Sággal páratlanul áll e tekintetben Nagy- i károly városa, mely épen a legfontosabb i igényeknek minden tekintetben megfelel, i Épen ennek az erőnek tudatában nálunk az első pillanatba egyetemlegesen, min- i den incidenstől menten, vehemens erővel alakult ki a székhely idehelyezése iránti óhaj, mely nyomban be is vitte Nagykároly városát a versenyzők közé. Előnyei hova-tovább mind világosabban és határozottabban domborodtak ki az intéző körök előtt, úgy, hogy pártatlan , ítélettel legalkalmasabb székhelynek csak Nagykároly várost lehetett tartani. Maga a püspök nyilatkoztatta ki a város küldöttsége előtt, hogy Nagykároly városát igen megfelelőnek és előnyös székhelynek, népét lelkes, áldozatkész, hazafias nép- " nek tartja és szereti. Azonban azóta, dacára annak, hogy Nagykároly városának viszonyai a püspökséggel szemben csak javultunk, a lelkesség zavartalanul és állandóan most is és mindenkor is megvolt, anyagi áldozatának mértékét pedig csak növelte, mégis úgy látszik, mintha mellékutakon elibe kerültek volna. Úgy látszik, hogy azok a sérelmek, melyek Nagykároly városát már eddig is érték, még eggyel, a legnagyobbal akarnak szaporodni, fejlődésére bénítóan hatni. Nagykároly városa eddig még semmit sem kapott a mindenkori kormányoktól. Folyton csak azt látjuk, hogy városunkat intézmények elvonásával erőszakkal vissza akarják fejleszteni. Azonban a benne lappangó őserő, az a hagyományos, ellenállhatatlan, szimpatikus magyarság, mellyel magyarrá tette a körülötte fekvő hatalmas sváb falvakat is, viszik tovább Nagykárolyt a fejlődés utján, ellenségei munkájával szemben is. Nagykároly városa még nem élte ki magát, még csak most kezdi élni az életét. Óriási vidéke, melyen ő az egyedüli város, a körülötte fekvő hatalmas, gazdag falvak ereje mind lüktetőbbé teszi benne az életet. Mindezen okok alapján a legalkalmasabb város arra, hogy az uj püspökség székhelye lehessen. Népe intelligens, kultúrintézmények áldásait élvező, magasabb hivatásra érett közönség. Mint megyei székhelynek pénzügyigazgatósága, bírósága van, hatalmas ügyvédi, orvosi kara, katholikus főgimnáziuma, (az ál- ' lami elemi iskola mellett hatalmas katholikus elemi fiú és leányiskola) polgári fiú- és leányiskolája van. Vannak nagy pénzintézetei, közgazdasági és ipari vállalatai, végül irodalmi és művészi es még számos társadalmi egyesületei. (Köl- csey-Egyesület, Dalegyesület, Zeneegylet stb.) Nagykárolynak a mai viszonyai egy természetes életfolyamatnak már elért eredményei, melyek készen várnak arra, hogy a püspökség szolgálatába álljanak. A püspökség itt nem az alapot, a kiindulást adja a fejlődéshez, hanem a már elértnek adna hatalmas lendületet. A mi talajunkat nem most kell művelés alá venni, az már elő van készítve, csak rá kell tenni méltó koronáját, a püspökséget. Népe intelligens, lelkes nép, mely ezt számos alkalommal meg is mutatta. A helybeli gör. katholikus egyház szívósságáról, mikor inkább 7 évig pap és istentisztelet nélkül volt, de nem hagyta magát eloláhositani. Ilyen szívós, magyar érzésű g. k. nép lehet csak a püspökségnek igazi támasza. Nagykároly városnak van a legelőnyösebb földrajzi fekvése az összes városok között, melyek a székhelyre pályáztak. Nemcsak mert a gör. katholikus magyarság tömegei a körzetében vannak, hanem azért is, mert mint vasúti fővonal mellett fekvő hely, a hívek által a legkönnyebben megközelíthető. Megvannak az összes katholikus intézményei, vidéke erős, gazdag nép; tehát úgy anyagi, mint szellemi talaja kitűnő, amit a székhely idehelyezése amerikai fejlődésre indított volna. Nagykároly város törhetetlen, hazafias közönsége ínínden erejével' akarta az uj magyar püspökség ügyét szolgálni, minden felekezeti tekintettől menten, a maga eszményi tisztaságában látta a magyar g. kath püspökség szent ügyét s ezzel az egyesitő, szent lelkesedéssel, a legtisztább önzetlenséggel vártuk a püspökségnek hozzánk jövetelét. Érthető tehát városunknak az a mérhetetlen elkeseredése, amit az ismételten elkövetett méltánytalan mellőzés okozott. Kérésünk jogos és mindenekfelett magasabb szemponton volt s mikor mégis mellőzését látjuk, nemcsak magunkért, hanem a püspökség jövendőjéért is fájdalmat kell éreznünk, mert a székhelykérdés eldöntése a püspökség sorsa feletti döntés is. Nem hihetjük azonban, hogy az ügy végleges alakulása a mai helyzet körvo• nalaiból bontakozzék ki. A vezetőségnek egészen más alapra kell helyeznie a tár, gyalásokat, ha a megoldást az ügy ja■ vára és Nagykároly város és vidéke jogos, az összes városok között legjogosabb • kérésére tekintettel méltányosan akarja . elintézni. Erre az első Ízben megnyilvá- i nuló jóakaratra és méltányosságra a ■ kormányok által régóta mostoha gyer- i mekként kezelt Nagykárolynak már nagyon is szüksége van. ■ AZ APOLLO MOZGÓBAN holnapy vasárnap bemuta\ fásra kerül a „Lelkiismereti , citnii dráma. A főszerepet ‘ Ermete ZACCONl creálja.- Április 5-én bemutatásra kerül A sárga csikó.
