Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-03-21 / 12. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 12-ik szám. románság követ el, épen azért mert nem érti meg a magyarságot. Nem érti meg a magyarság múltját, hivatását. Azaz nem akarja megérteni. Ha Magyarország határán, a brassói Czenk-hegyen az ország szobrot állít a nagy honalapítónak, Árpádnak, a románság nem érti meg azt, hogy ennek a földnek a határán, melyet Árpád szerzett meg mindazon népeknek, melyek itt laknak, joggal állhat a nagy államalkotó szobra. Ők ezt inzultusnak merik tartani velük szemben. Képes lapokon eltüntetik, kigumizzák a szobor képét, a valóságban végre felrobbantották. Vajon igazán ennek az országnak fiaiképen érzik ők magukat? Amit pedig Lukács László a megye- gyűlésen oly nagyon akart bizonyítani. Vajon igazán megértő fiai azok a hazának (nem is a magyarságnak!) akik az egységes államiságnak minden kifejezésénél prüszkölnek? Lukácsnak rosszul esett a vád, hogy őket agresszív viselkedésüeknek tartják a magyarsággal szemben. Hát ezt annak a 11 pontban felállított (mindenki által ismert) kívánságnak bemondása után nem lehet rossz néven venni. Hogy az agresszivitás megvan, azt letagadni nem lehet. Erre nézve ezen Írott bizonyítékon kivül egész sereg szomorú tapasztalata van legtöbbünknek. Ók nagyon jól értik, hogy mit csinálnak, de rosszul esik nekik, hogy ezt már a magyarság is meglátta és érti. Ha a románságnak megértetni valója van, először is értse meg, amit meg kell értenie. Megyegyfilés. A megye véleménye a paktumról. — Választások. — Kisebb ügyek. — Eredeti tudósításunk. — Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 19-én tartotta közgyűlését a megyeháza nagytermében. A közgyűlésnek nagyon érdekes és fontos tárgysorozata nagy érdeklődést keltett, úgy hogy a begyült bizottsági hazaszeretettől lelkesült tömegben, azt nem tudta leigázni, megalázni a hatalom, — segítség kellett neki. Hogy a nemzet sirja megásható legyen, ahhoz az orosz fegyverek napot elsötétítő tömege kellett. Így sem sikerült a munka! Munkájuk nem remekmű, nem mes- termü volt. Kondé püspök rézkéssel vakarja le Martinovics apát kezéről a szent kenetet, mely addig megadta jellegét s tiszteltté tette őt az ifjúság szemében s ő nyugodtan mondta a vérpadon: végre is ember vagyok. Elleneseink, jeleseinket hasonlóan ehhez megfosztani igyekeztek a tisztelettől: golyó, bitó, vár- és sáncfogság, számkivetéssel próbálták megingatni a beléjük vetett hitet, tisztelet s bizodalmát, de természetes éppen az ellenkezőt érték el, — mind mártírjai lettek a nagy szabadságnak, mind büszkén mondották: végre is magyarok vagyunk. Ki-ki utolsó leheletével igazolta az életük során követett jeligét. Egy életem, egy halálom, az is a hazáé. Az embert értelem, érzelem és akarás teszi emberré s e hármas egységben az érzelem a vezér, mely képes az értelmet is alárendelni éppen úgy, mint magát az akaratot is És az érzelmek tömegében, ha azokat axiológiailag, értékelméletileg boncolgatjuk, legnagyobb érrészéről nevében. tagok teljesen megtöltötték a termet. A karzat pedig az érdeklődők sokaságával telt meg. A gyűlés közérdekű, vagy Nagykároly közönségét érdeklő ügyeiről az alábbiakban hozzuk tudósításunkat. Méltán nagy érdeklődésre számított és abban is részesült Pestvármegye és a kolozsvári Emke közművelődési egylet átirata a román-paktum tárgyában. A kérdéshez dr. Falussy Árpád szólt hozzá lelkesen, pártolólag. Az átirattól eltekintve egy önálló indítványt terjesztett be, melynek tartalma röviden az, hogy Szatmár vármegye közönsége csakis egységes magyar nemzeti alapon látja az ország jövőjét biztosítva s ezen álláspont mellett foglal állást. Ezt az indítványt a munkapárt Helmeczy József fogadta el a párt Ezzel a vita be is záródott volna, ha nem kér szót Lukács László, a lacfalusi pap. Hosszas fejtegetéseiben, melyet a közgyűlés sokszor szakított meg heves kifakadásokkal, visszautasította Falussy Árpád dr. azon állítását, hogy a hazai románság támadólag viselkedik. Közben fejtegette, hogy miket tart a hazafiui érzés feltételeinek. Három feltétele van — úgymond: az uralkodói család iránti hűség, a törvények iránti engedelmesség és a faji szeretet. Fejtegetései során tiltakozott az ellen, hogy a románság fel akarja osztani Magyarországot, beszélt a nemzetiségek között óhajtandó jó, testvéries viszonyról. Falussy Árpád dr. személyes kérdésben szólal fel, amennyiben Lukács László többször tett róla kijelentéseket. Valótlannak mondja azt az állítást, hogy őt a közoktatásügyi tanácsban Széli Kálmánnak kellett volna a románokkal szemben mérsékelnie. Egyben bírálat alá veszi Lukács László feltételeit a hazafiságról. Elsorolván azokat, rámutat, hogy teljesen hiányzik belőlük épen az, amit hazafiságnak neveznek. Élesen vágott vissza az egyes kijelentésekre. Értem — úgymond —, hogy Lukács László ur fontosnak tartja a törvények iránti engedelmességet, mert volt módjában ezt a hazafias erényt gyakorolnia. Ezek után városunk nagynevű fia, a budapesti kir. váltó és kereskedelmi törvényszék kiváló elnöke dr. Róth Ferenc szólalt fel, kifejtvén, hogy a tárgy a vita hevében melléktéknek találjuk a honszerelmet. Az, aki minden gondolatát, minden cselekvését e honszerelemtől indíttatva csak a haza jólétéért áldozza fel, mint ahogy azt Kossuth Lajos cselekedte — csak az foglalhat el magához méltó helyet a történelem alapjain, mert a hon fennmaradásának néhány pillanatát, néki fogja köszönni. A haza jövője nem attól függ — mondja Eötvös báró — hogy a közélet mezején sokan tündököljenek, hanem attól, hogy szükebb körében mindenki híven teljesítse kötelességét. A földnek csak munka kell, a nemzetnek csak akarat kell, hogy fölviruljanak. Az akarathoz pedig lelkesítő példákra van szükségünk. Példa podig, oh mily sok, mily gyönyörűek vannak előttünk. Most pedig, mikor polgártársaim bizalmából nekem jutott a szerep, hogy a hazaszeretet egy legjelesebb képviselőjének Kossuth Lajosnak emlékére szentelt serleggel, a Brutu- szok napján, március idusán én mondjak köszöntőt, engedjék meg, hogy hálásan gondoljak arra a szent öregre, kinek nevében annyi báj, annyi varázs van, hisz ő az, aki leghívebben hövette Kölcsey intelmét: „A haza minden előtt 1“ Ő legyen a példa, polgárok Őt kövessétek. URANIA MOZGÓFÉNYKÉP SZÍNHÁZ S3 SZATMÁRON S3 jjjj KAZINCZY-UTCA íjjl M IPAROS OTTHON UHj Ügyvezető igazgató: Szigeti Andor. Előzetes jelentés! 1914. évi március hó 29- én vasárnap és 30- án hétfőn, mindkét nap este pontosan :: fél 7 és 9 órakor :: WÄLDEMÄR PSILANDER világhírű dán bonvivant és társulatának vendég- szereplése a „Nordisk Films Compagnie“ egyik brilliáns :: bohózatában. :: r f DALBORG BARO M FOGADÁSA. Irta: Waldemar Psilander. Az előadások nem foly- :: tatólagosak! :: Helyárak: 5, 4, 3 és 2 kor. Számozott helyek! Jegyek előre válthatók Bartl Józsefné Deák-téri tőzsdéjében és az „Uránia“ melletti papirüzletben.
