Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-03-14 / 11. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 11-ik szám. ben a vér dagadó keringését, hogy az uj életre támadásnak ellenállhatatlan ereje pattintsa le a lekötő, sorvasztó békjókat tagjainkról. Nagy leszámolások előtt álló magyarok jertek, fürössziik meg sziveinket ama nagy napok életenergiájában, zu- hogtassuk át ma telkünkön az emlékezésnek arany patakját. Kiszállva minden köznapi salakból magasztosult homlokkal forduljunk ama legendás idők emléke felé, szoktassuk szemünket csodák látásához; lelkünket, szivünket edzzük nagy tettekhez és hittel, bizalommal, halálmegvetéssel készüljünk egy uj márciushoz ! (Ss.) A március 15-iki ünnepségek sorrendje. Városunk hazafias közönsége a régi, hagyományos lelkesedéssel fogja megünnepelni a nagy napok emlékét. Az ünnepségek sorrendje a következő: Az Istentiszteletek sorrendje: D. e. 9 órakor ünnepi szentmise a róm. kath. plébánia templomban. Mise közben a főgimnáziumi énekkar énekel Braneczky József tanár vezetése alatt. D. e. 10 órakor a református templomban ünnepi istentisztelet. Szentbeszédet mond : Pálur István s.-lelkész. A „Protestáns Dalárda“ két éneket ad elő. A város ünnepe. Délután 4 órakor Kossuth Lajos szobra előtt (kedvezőtlen időben a városháza nagytermében), a város közönsége ünnepelni gyűl össze a március 15-iki események emlékére. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. A dalárda éneke. 2. Szaval: Kürthy Károly ref. s. lelkész, vallástanár. 3. Beszéd: Tartja s a város koszorúját elhelyezi Braneczky József k. r. tanár. 4. Szaval Tréger Lajos. 5. A dalárda éneke. Délután 5 órakor a róm. kath. főgimnázium hazafias ünnepe a városi tornacsarnokban. Este fél 8 órakor társasvacsora a Polgári Kaszinóban. Egy teríték ára : 3 korona. Vacsora közben a Kossuth-serleggel ünnepi beszédet mond : Főtiszt. Vidákovich Dániel r. k. főgimn. igazgató. Az ipartestüiet kötelékébe tartozó, a képesítéshez kötött kézmü iparágon lévő összes iparos urakat folyó 1914. évi március hó 15-ik napjának, délelőtt fél 9 órájára az ipartestület helyiségébe tisztelettel azon célból hivom meg, hogy az 1848. évi szabadságharc emlékére úgy a róm. katholikus valamint a ref. templomokban tartandó isteni tiszteleten testületük diszzászlója alatt nagy számban testületileg megjelenhessünk, az ipartestület nevében: Marián Ferenc elnök, Járay József jegyző. A helybeli róm. kath. főgimnázium f. hó 15-én d. u. 5 órakor a városi torna- csarnokban hazafias ünnepet rendez, amelyre a szülőket és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az igazgatóság. Műsor a következő: 1. Goldfaden: Sulamith nyitány. Előadja a főgimn. zenekara. 2.Jakab Ödön: Március 15. Szavalja: Rupprecht Jenő Vili. o. t. 3. Petőfi S.—Borsay S.: Nemzeti dal. Előadja a főgimn, énekkar. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Ilosvay Péter Vili. o. t. 5. Wolkóber János: Apotheosis. Zeneköltemény. Tartalma: Bevezetés, Talpra magyar, Verbuválnak, Riadó és Csatazaj, Világos, Arad, A remény, Szózat és Óda (befejezés.) Előadja a főgimn. zenekar. 6. Krüger Aladár: Nemes Szűcs Gábor. Szavalja: Hill Gyula VIII. o. t. 7. Petőfi S.—Lányik: Csatadal. Előadja a főgimn. ének- és zenekar. Belépti-dij személyenként 50 fillér. A polg. finiskolában. Az állami polgári fiúiskola március 15-én d. e. 8 órakor az intézet tornatermében nyilvános iskolai ünnepélyt tart a következő műsorral: 1. Himnusz, Erkel: Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Nemzeti dal. Szavalja: Egeli István IV. o. t. 3. Talpra magyar. Énekli az ifjúsági énekkar. 4. Beszédet mond Császár Bertalan 5. A szabadság ébredése (trilog) irta Darabánt András. Előadják: Vigdorovits Sándor, Tarcsa Lajos és Friedmann József IV. o. tanulók. 6. Március 15, szavalja Óbis Károly II. o. t. 7. Honfidal: Ifjúsági énekkar. 8. Március idusán. Hanák Józseftől. Szavalja Vigdorovits Sándor. 9. Március 15. Szavalja: Juhász Ferenc 1. o. t. 10. Szózat: Ifjúsági énekkar. A „Kath. Legényegyesület“ március 15-én nemzeti ünnepélyt rendez. Kezdete délután 6 órakor. Belépti-dij nincs Az ünnepély sorrendje a következő: 1. „Talpra magyar.“ Előadja a Dalegyesület. 2. Jakab Ödön: Március 15. Szavalja: Herman Annuska. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Zoboki Vince k. r. tanár, elnök. 4. Petőfi: „A magyarok Istene.“ Szavalja: Fábián Mariska. 5. Költemény. Szavalja : Drágus Margit. 6. Szepessy—Kontor: Rákóczi lobogója. Melodráma. Szavalja: Csa- nálosi József, zongorán kiséri: Diczig Alajos főgimn. VI. o. t. 7. „Kuruc dalok.“ Előadja a Dalegyesület. A „Nagykárolyi Protestáns Társaskör“ lelkes közönsége is megünnepli a szabadság lángsugaru napjainak felderültét. Az ünnepély kezdete esti 6 óra. Belépő-dij személyenkint 30 fillér. Műsor: 1. Hymnus. Énekli a „Protestáns Énekkar“. 2. Megnyitó beszéd. Tartja: Rédei Károly ev. lelkész. 3. Március 15. Alkalmi színjáték egy felvonásban. Irta: Pásztor József. Szereplők: Öreg honvéd : Luczay Béla. Sándor egyetemi hallgató: Rupprecht József. Ilonka: Vida Irmus. 4. Emlékbeszéd. Tartja: Kürthy Károly köri elnök. 5. Énekszóid. Előadja: Jóna Kálmán. 6. Szavalat. Tartja: Pálur István köri alelnök. 7. Apotheosis. Irta: Ladányi Endre. Szociálisták: Tarcsa Lajos, Balázsy Ernő, Szakács Andor. Egy kivándorló magyar: Bakos Sándor. Zászlótartó: Virág Sándor. Két kis leány: Szalay Bözsi, Poroszlay Ilus. Ünneplők : ifjak, leányok. 8. Szózat. Énekli: a „Protestáns Énekkar.“ Az Apollo-szinház is kiveszi részét az ünnepségekből. Ugyanis 4 előadásban mutatja az 1848. cimü uránia- szerü darabot felolvasással. Az előadások a következő sorrendben tartatnak meg: délután 2 és 4 órai kezdettel ifjúsági előadás. Este 6 órai és fél 9 órai kezdettel pedig rendes előadások. Városi képviselőteslüieii közgyűlés. — Saját tudósításunk. — F. hó 8-án, vasárnap d. e. 10 órakor Nagykároly város képviselőtestülete közgyűlést tartott, melyen a képviselőtestület tagjai szép számban jelentek meg. A tárgysorozat első pontja volt a képvi- selőtestületb beállott változások bejelentése. Kaufmann Jakab virilis jogon volt képviselőtestületi tag elhalálozása folytán megüresedett helyre ugyancsak virilis jogon Beckmann József hivatott be a képviselőtestületbe. Következett ezután a közgyűlés második pontja, nj városi szabályrendelet bemutatása és tárgyalása. Mielőtt azonban a tárgyalást a közgyűlés -megkezdette volna, dr. Merts László ügyvéd azt az indítványt tette, hogy tekintettel arra, hogy őszre az uj városi törvény és a rendőrség államosításáról szóló törvény megalkotásával a tárgyalandó szervezeti szabályrendelet úgyis megváltoztatandó lesz, most ne tárgyaltassék, hanem majd csak akkor, ha aktuális lesz. Polgármester a felszólaló indítványát szavazás alá bocsátván, a képviselőtestület felállással való szavazás utján úgy határozott, hogy a kérdést levette a napirendről. A közgyűlés ezzel véget ért. Visszatérünk lassan a régi pénzügyi kerékvágásba. Amióta kizökkentünk belőle, bizony rázósan ment az életünk szekere egy jó nagy darabon. Akik gyengébben ültek a helyükön, ki is pottyantak a szekérből. Akik jobb helyen ültek, meg akik jobban meg tudtak fogózni, azok bentmaradtak valahogy, de bizony az a bizonyos életszekere megrázott mindnyájunkat. Az eléje fogott paripa: a pénz, ott vitt bennünket, ahol akart. Most mi, akik benne ülünk a nagy fogatban, örömmel nézzük, hogy az első lovak, a pénz elei hogyan kanyarodnak vissza a régi nyomba. Akik a nagy életszekér saroglyájában rázódnak, akiket azon bizonyos átvitt értelmű néven neveznek, hogy kis emberek, még igen rázódnak ott a szekér hátuljában, mert az a része még a rögös utakon jár, mig az eleje már bekanyarodott a simára. Az Osztrák—Magyar Bank minden egyes félpercentes kamatláb leeresztéssel közelebb visz bennünket a rendes pénzügyi viszonyokhoz. Mondhatni, hogy ő már a teljesen normális utón jár, de mi még csak most vagyunk kanyarodéban. Minket itt, vidéken a mi, vidéki pénzintézeteink visznek, ügy, ahogy lehet. Mikor a rendkívüli pénzdrágasag indokolttá tette, nem is vehette tőlük rossz néven senki, ha rázósan vittek. Mindazok, akiknek banki tartozásaik vannak, türelmes belátással vették tudomásul, hogy a rendkívüli viszonyok hatása alatt a kölcsönző pénzintézetek kénytelenek voltak a kamatlábat felemelni. A bankok megterhelték ezzel az adósaikat, de viszont maguknak ebből hasznot nem csináltak, mert ők hasonlóan nehezebb viszonyok között élhettek. Természetes dolog is, hogy adós és bank egyaránt várva-várta, hogy ez a kimerítő, áldatlan állapot megszűnjék. Hála Istennek mondhatjuk, hogy ez az állapot nagyon is szünőben van. (És itt a babonás ember megkopogtatja az asztalt.) Mert sohasem lehet tudni semmit. A külügyes nagy- fejüek nagyon háborús szeleket orrontanak a levegőben megint. De addig is, mig a fenyegető jelek végleg eltűnnek, ennek a reményében úgy beszélhetünk, hogy a pénzügyi válság elmúlt. Az Osztrák-Magyar Bank útmutatásai minden pénzintézetnél elő kell, hogy idézzék a kamatláb leszállítását. Ennek ellenére még mindig vannak bankok, melyek alig akarnak tudomást venni a pénz- krizis enyhüléséről és az adósaikat úgy szorítják, mintha még mindig megvolna a régi jogcím, mely a magasabb kamatlábat jogosulttá tette. Nem lehet eléggé helyteleníteni ezt a viselkedést sem emberi, sem pénzügyi szempontból. A sok, már is kimerült adóst tovább
