Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-02-07 / 6. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 6-ik szám. egy várost a fejlődés ntjára állítson. Az országnak és a nemzetnek egyik legfőbb erősségei a városok. Ezeknek a fejlődését minden téren elősegíteni, a nemzet és az állam iránti kötelesség. Nagykároly város már rálépett arra az útra, mely a fokozatosan felfelé való haladás útja, csak hagyni kell, hogy ő ezen az utón minden erejének felhasználásával haladhassok. Városunk pedig a maga javát úgy szolgálhatja, ha függetlenül választhatja meg képviselőjét. Most, mikor már megtaláltuk az előre vezető utat, áz a legnagyobb kérdés, melytől az azon való haladás függ, egy szóval ez Nagykároly városnak, mint városnak létérdeke, melynek biztosítása céljából az összes erőknek, kik Nagykároly város javára vannak, meg kell mozdulniok. Városi képviselőtestületi közgyűlés. — Saját tudósításunk. — Nagykároly város képviselőtestülete az elmúlt vasárnap d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében Debreczeni István polgármester elnöklete mellett rendes közgyűlést tartott, melynek lefolyásáról a következőkben számolunk be. Bejelentetnek a képviselőtestület tagjaiban beállott változások. A virilis jogú városi képviselők közül többen megbízatás utján képviseltetik magukat. E szerint Stern Adolf megbízottja Taub Géza dr., a Nagykárolyi Önsegélyző Népbankot Gábor Armand képviseli, Jasztrabszky Irina megbízottja Borody Dezső dr., a statusquo hitközség képviselője Peisner Lajos, Igaz Károly megbízottja Suták István dr., gróf Károlyi Gyula megbízottja Ringelhann Gyula, özv. Fűzi Istvánnéé Ősz János, Jakab Zoltánnéé Falussy Alajos dr. Merts László dr. és Strohmayer Ferenc virilisek helyére, kik a képviselőtestületben választott joguk alapján foglalnak helyet, Singer Lipót és Pucser Károly hivatik be. A községi igazoló választmányba polgár- mester előterjesztésére beválasztják Reök Gyulát és Nonn Gyulát. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1915. évi névjegyzékének kiigazítására a következő küldöttség választatik meg: Elnök Kovács Dezső dr., tagjai Fiók Albert, Hahn János, Lukácsovits János és Róth Károly. Esküdtképes egyének összeírására a következő bizottságot választja meg a képviselő- testület: Teréz Jánost, Merts Imrét és Reök Gyulát. Pénztárvizsgáló bizottság tagjai lettek: id. Csernyi József, Nonn Gyula és Róth Károly. A képviselőtestület tudomásul vette a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát, mely- lyel a néhai Cservenyák Antal és neje, valamint néhai Kosztra Ignác-féle gimnáziumi alapítványokról kiállított alapítványi okiratokat jóváhagyta. Kihirdettetett a gyámpénztári szabályrendelet belügyminiszteri jóváhagyása. Bemutattatott a városi nyugdijszabályren- delet, melyet 36. §. 5. ponijának törlése mellett a vármegyei törvényhatósági bizottság jóváhagyott. A törölt pont arra vonatkozott, hogy nyugdíjas állapotban is van fegyelmi vizsgálatnak helye. Polgármester bejelentette a borital és hus- fogyasztási adó beszedési jogának megváltása tárgyában a kir. kincstárral megkötött egyezséget, melynek értelmében a borital és husfo- gyasztási adó beszedési jogát 46,000 koronáért váltotta meg a város. A kir. tanfelügyelő megkereste a várost az áll. el. isk. igazgató részére természetbeni lakás építése iránt. Erre vonatkozólag azt határozta a képviselőtestület, hogy az iskola telkének a Vaday-közre terjedő tészén épiti fel a szükséges igazgatói lakást. Papp József és társai urai lakosok a Schuszter János-féle főgimnáziumi ösztöndíj alap tulajdonát képező földbirtokot bérelték, melynek most a haszonbéri összegéből felét elengedni kérték. A képviselőtestület a kérést elutasította. Geiringer Károly okleveles mérnök, budapesti lakos, vállalkozó azzal az ajánlattal és kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy engedje meg, hogy ő a Nagypiacz-téren egy állandó jellegű, tisztán csak mozielőadások céljaira szolgáló vasbeton színházat építhessen, hol előadásait tarthassa. A városi képviselő testület a piac-tér ilyen beépítését a jövő rendezésre és a forgalomra tekintettel nem engedheti meg, ezért a kérelmet elutasította. A színházi függönyön való hirdetés jogát a város ezelőtt egy pár hónappal egy Linhardt nevű fővárosi hirdetési vállalkozónak bérbe adta. Minthogy azonban az ajánlatot tevő fél kötelezettségeinek mind ezideig nem tett eleget, a bérbeadásra vonatkozó határozatot a képviselőtestület hatályon kívül helyezte. Polgármester bemutatta a december havi pénztárvizsgálatró! felvett jegyzőkönyvet, mely tudomásul vétetett. Ezután még több kisajátítási és illetőségi ügy után a gyűlés véget ért. A rendőrkapitányi hivatal múlt évi ügyforgalma. Most jelent meg a statisztikai kimutatás a helybeli rendőrségnél megfordult ügyekről. Amint látjuk, összesen 10.357 drb ügy járta meg a rendőrséget. Ezek közül volt 4421 rendőri ügy, 1259 kihágási ügy, 820 bünügy, a többi cseléd-, munkás- és kézbesítési ügy. A bűnügyek között feltűnő nagy számban szerepelnek a lopási esetek. Volt a múlt évben 378. Betörés volt 40. Csalás, sikkasztás, okirathami- sitás összesen 152 eset. Csalárd bukás volt 11. Becsületsértés 31. Úgy látszik az emberek szívesen gázolnak bele egymás becsületébe. Szándékos emberölés büntette 3 esetben forgott században végigdühöngte Európát. És a fehér hangyák nem azért fehérek, hogy kuporgassa- nak ; a fehér hangyákkal velükszületett könnyelműség ezt meg nem engedi. A fehér hangyák amennyire zsenialisok, éppen olyan nagy mérvben könnyelműek, inmorálisok s talán egy kis őszinte beismeréssel el lehet mondani, hogy : perverzek is. Hiába, ez a nyugati fajnak spe- cialitása. Lengyel Menyhért diadalmas „Taifunfl-ját ebből a világból vette, témáját a napsugaras, örökkön virágzó Japánban szőtte, ahol az emberek csendesen, melancholikusan, lesütött fővel, gondolkodva járnak. Maga a cselekmény annyira természetes, annyira hű képét nyújtja annak a világnak, amely világot ezek az idegenből ideszakadt, hallgató emberek képviselnek, hogy az ember szentül hiszi, hogy amit a színpadon lát, a valóságot a leghívebben tükrözi vissza. A mi színi gárdánk pedig olyan nagy igyekezettel, olyan gondos áttanulmányozás után mutattta be nekünk Lengyel remekét, hogy bátran mondhatjuk: ilyen jó előadást még nem volt alkalmunk színtársulatunktól látni. A Taifunról nagyon jól tudjuk, hogy miként vélekedik a nagyközönség. A Taifunt dicsérni nekünk nem lehet, nem szabad. A Taifunt dicsérik a külföldön elért óriási sikerek. Főleg Berlinben, ahol a darab cselekménye folyik, aratott óriási, maradandó sikert s ezt a sikert egymás után követték a többi nagy metropolisokban elért sikerek. Csodálatos módon tudta megrajzolni Lengyel azt a csodás világot, a kicsike szigetországot, melynek partjait a Csendes óceán szelíd hullámai fürösztik, melynek vizén olykor-olykor, mikor a nap nyugovóra tér, apró lampionok gyulnak ki az árbocokon s a csendes, hallgató emberek valami földöntúli sejtelmes érzelmekkel bolyganak a tündéri fényben s boldogan sóhajtanak fel: ez itt mind a mienk! Ez mind a japánoké! Szép vagy oh, arany kryzanthemum hazája: Nippon! Aztán megtérnek a papir-házakba, folytatni az álom másik felét, az anyaország bol- dogitásáról. És egyszerre csak, mintha millió ördög szállt volna le a földre, a papirházakat elsodorja egy vészes hatalom, amely elől rettegve menekülnek a csendes emberek; egyszerre csak ezer meg ezer emberről rántja le a papir-kalitot a napsugaras Nippon hatalmas réme: a Taifun. És még sem esnek kétségbe, mert, ha nem is Istenbe vetett hitük, de az élethez, a hazához való szigorú ragaszkodás még meghagyta bennük a hitet, hogy aki épen maradt, arra még kötelesség vár, amely elől elzárkózni nem lehet, nem szabad. És a Taifun egy pár évtized óta óriási mértékben sodorja sárga fiait a civilizáció őshazája felé. Nyugat kapui nyitva állanak, mert a kor szelleme megköveteli, hogy forrásaihoz minden halandó ember, aki a tudomány, kultúra, a művészet elsajátítását áhitja, hozzájuthasson. Különös szeretettel keresik fel ezek a sárga, apró emberek a német egyetemeket, olyannyira, hogy számukat redukálni kellett, miután majdnem kiszorították már onnan minden más nemzetek fiait. Lengyel Menyhért Tájfunjának alakjai is itt élnek, itt mozognak a nagy német birodalom metropolisában : Berlinben. — Dr. Toke- ramó Nitobé (Marossy Géza) a feje annak a kis társaságnak, mely messze Ázsiából vándorolt át hozzánk, Európába. Dr. Tokeramo a mellett, hogy tanulmányait folytatja, titkos megbízatást is nyer s a Mikádó részéről abban a kitűnő kegyben részesül, hogy ő mint a Japán nemzet kiküldöttje él a német fővárosban. Itt — mivel a szenvedély, a szerelem a sárga népeknél is ki van fejlődve — ös^ze hozza a végzet egy könnyüvérü, perverz, hisztérikus női személylyel, Kerner Ilonával (Vécsey Ilonka). Kerner Ilona, aki a szerelmi élet minden fázisán keresztül ment már, érdeklődni kezd a nyugodt vérü, szinte a hidegségig menő, csendes vérmérsékletű japániért és puszta szeszélyből, mint aki a szerelemből is sportot üz, behálózza a jámbor japánit. Testének bájaival, raffinált módon igyekszik benne felébreszteni az emberi ösztönt s amikor már kísérletének egy biztató jelét látja, igyekszik azt a legvégsőbb fokig fölcsigázni. A hisztérikus nőnek sikerül végre teljes hatalmába keríteni a férfit; azt a férfit, akinek hazájáért dolgozni kellene, hogy a küldetésnek eleget tehessen. Dr. To- keramó már sejti a veszélyt, amely tulajdon feje felett kóvályog, de már nincs ereje, hogy abból a bűvkörből, melyet az általa angyalnak hitt fehérlelkü leány font köréje, szabadulni tudjon. Megadja magát végzetének s szinte öntudailanul hull a démoni nőnek, Kerner Ilonának lábai elé. Az erős drámai lendületű darab itt éri el legmagasabb fokát. A Démon, miután teljes diadalt aratott a szerinte exotikus férfi fölött, vigyorogva neveti ki a férfi legszentebb érzelmeit s utálattal vallja be, hogy puszta kíváncsiságból, hisztérikus hajlamának kielégítése céljából lett az övé.
