Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1914-01-24 / 4. szám

V. évfolyam.

Nagykároly, 1914. Január 24.

4. szám.

Nagykároly és Érmellék

A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) s|*j Hirdetések szintén ott vétetnek fel. |#s- Nyiíttér sora §0 fillér.

Főszerkesztő: D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: Főinunkatárs :

DR. BORODY DEZSŐ. DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T.

SWST MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA:

Egész évre........................................8 korona.

Fél évre

............................., - . 4 korona.

Ne

gyed évre...................................2 korona.

Eg

y szám ára..............................20 fillér.

Nagy

károly városa.

Előttünk fekszik Nagykároly rendezett tanácsú város szervezeti szabályrendeletének tervezete. Mindjárt azzal kezdődik: „Nagykároly r. t. város Szatmárvármegyében 15,553 hold 1303 négyzetöl területen fekszik. Lakosainak száma az 1910. évi népszámlálás szerint 16,078“ stb.

Ez a füzet tehát megmond mindent, amit senkinek eszébe sem jut nem tudni, de ami adat ahoz, hogy mi vagyunk hát tulajdonképen. Még azt sem hallgatja el, hogy Szatmármegyében vagyunk. Nem ir azonban arról, hogy utcái szélesek-e, görbék-e, porosok-e, házai, épületei, emberei milyenek ? Mert ez a könyv a városnak a szerkezete, a csontváza. Akit érdekel egy nagy emberi szövetkezésnek, egy városnak a belső, szervezeti megépítése, az bizonyos élvezettel lapozza ezt az egész kis könyvre való nyomtatványt. Vannak benne ismeretes dolgok is, de lényegtelen semmi. Külsőséges dolog sincsen semmi, mert ez nem a leírása, nem a képe a városnak, hanem váza.

Kezdődik a város rövid történetével. Rendezett tanácsú város 1848. okt. hó 25 óta, mely később 1872. junius 18-án egészitíetett ki belügyminiszteri rendelettel. A neve Nagykároly, már régi idők óta, de végérvényesen 1912. jul. 1-én

Erzsébet negyven éves lett és ez ünnep tiszteletére nagy és nehéz böjtöt rendelt el ösz- szes nőcselédjei részére. Ezek száma száz és hét volt, mert e negyven éves nőnek a teljes neve e rövid földi dicsőségben: Nádasdy Fe- rencné, Báthory Erzsébet.

Egy vak és szélütött asszony olyan szinü szövetben, a melyet csak a bíborosok számára szőnek Aachenben, vigyorgó arccal hirdette ki a parancsot. Pedig a gyümölcsérlelő augusztust iríák ezerhatszáz és néhányban, a hegyi várnak túlontúl jó szaga volt a legfinomabb gyümölcstől, a mely szanaszéjjei hevert minden szögletben, az udvaron a párkányokon, a sötét almáriumokban. És a fiatal nőcselédek szanaszéjjei imbolyogtak az éhségtől és a vágytól, a szomjúságtól és a félelemtől, kit össze is tévesztettek. Száraz szájuk közül kipirosodott égő nyelvük, kivillogott a foguk. Egyben összevacogtatták, a mint elvonult közöttük az úrasszony a forróság ellenére kék és arany-szőtt prémben, asszu nyaka drágakövekkel bebonyálva, fonnyadt piros arcából is kevés látszott a kettős csipkegallér miatt. Az asszonykisassszonyok viszont a lehető leghiányosabban voltak felöltözködve, nem annyira a nyár miatt, hanem most az igen hives tél óta igy kellett járniok felsőbb parancsolatra, talán hogy fölmagasztaltassanak ? A köntösök

kelt belügyminiszteri körrendelet állapította meg.

A város pecséícimere, mely 1848. október 25-én kelt belügyminiszteri leirattal engedélyeztetett — s Prágában Szent György hava 19-ik napján, az Ur 1907-ik évében kelt s 1907. évi junius 28-án a királyi könyvbe beigtatott — legfelsőbb címeres kiváltságlevéllel adományoztatok: „kékkel és ezüsttel vágott pajzsnak feiső mezejében fekete fedelű fehér palota áll; az alsóban zöld gyepen jobbról nemzetőri egyenruhás vitéz baljában nemzeti zászlóval jobbját esküre emeli; balról kék nemzeti viseletbe öltözött szűz jobbjában buzakalászttart, balját csípőjére támasztja. A pajzson aranykorona nyugszik.“

A város szervezete a következő:

A város hatósági teendőit és jogait a törvény, kormányrendeletek, helyható- 'sági szabályrendeletek korlátái között gyakorolja: 1., a képviselőtestület; 2-, a tanács; 3., az árvaszék; 4., a polgármester ; 5., a rendőrkapitány ; 6., a községi bíráskodással megbízott tisztviselő ;

7., a városi adóhivatal.

A képviselőtestület a legutóbbi nép- számlálás eredménye alapján 152 tagból — és pedig felerészben a legtöbb egyenes állami adót fizetőkből — másik felerészben a választóközönség választottai- ból — s ezen kívül az 1886. évi XXíl. í.-c. 58. §~a értelmében szavazati joggal bíró elöljárókból áll.

a melyek nekik megigértettek, késtek Bécsből eljönni, lehet, hogy maguktól nem is tudtak.

A negyven éves — e böjtnapon — kint ebédelt közöttük és a sokféle pecsenyékből dobott a vaknak, ki magát Danbuliának nevezte, inat, csontot. Egy-egy fiatalabb, étkesebb lány is meghengergette egymást a kövön, hátha a csontot elkaparithatja. Az úrasszony uszította őket egymásra, egyik a másik meztelen vállába harapott, mint dísztelen kis kutyák, úgy visel- kedíeK. Két férfi állott az ebédező úrnő mögött és ezek az ifjú némbereket rögtön nevelték Sőt több idős asszonyság, fekete kendősek és felöltözöttek ott ődöngíek az asztal körül és szintúgy utasították rendre a házikisaszonyokat, számra száz és hetet, de legalább fele benn feküdt — mint éhes fiatal vadállatok —■ ketrecük mélyén és egy-egy pillanatra villogott ki szemük a vasgáíeres kis ablakokból. Az urasz- szony, a mikor már elunta, hogy azok pihenjenek, kizavartatta őket. Jöttek uj csoportok fehér ümögben, halkal, mint a halál, de jött hat összefogódzkodva, fehér testükön a friss seb mint a rubin, mintha csak ékszer és disz lett volna. Makacs leányok, az öreg köztük húsz éves, nem tótleányok, magyar lányok, nemesek, a kiket nem ajándékkal és ígérettel csaltak ide, hanem kit anyjától, kit a vőlegényétől loptak el. Vidám napi énekeket daloltak összefogód- kozván, de keserves zsoltárokat is jajgattak szépen csendesen . . .

— Egy kis lépes mézet lehet a kisasszony- káknak adni, attól fölhigul a vérük! — ajánA képviselőtestület hatáskörébe tartozik a tisztviselők választása, uj hivatalok állítása, a város belterületének szabályozása és főképen a városi vagyon és városi háztartás ellenőrzése. Évenkint 4-szer tart rendes gyűlést.

A képviselőtestület mellett működnek a bizottságok.

A bizottságok általában a képviselő- testületnek, vagy a hatóságnak véleményező s javaslattevő szervei.

A külön törvény — kormányrendelet, vagy a szabályrendelet alapján szervezett bizottságokon kívül a következő bizottságok . szervezíetnek : 1., állandó választmány, mely előkészíti a közgyűlés elé terjesztendő ügyeket; 2., egészségügyi bizottság; 3., gazdasági és pénzügyi bizottság, a várost anyagilag érdeklő ügyekben véleményét nyilvánítja; 4., jogügyi bizottság a várost érdeklő jogi kérdésekben ad véleményt; 5., építési bizottság, a város építkezéseit felülbírálja ; 6., szinügyi bizottság a színház épületet és színházi ügyeket érintő dolgokban véleményét adja ; 7., teljesen ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló bizottság ; 8., szegényügyi bizottság.

Az állami és helyi közigazgatást a fennálló törvények és rendeletek értelmében a városi tanács kezeli, melynek elnöke a polgármester, tagjai a rendőr- kapitány, főjegyző, a közigazgatási adólotta Joó Helena nevű kövér és szintén fekete fejkendős nő, a ki a Báthory Erzsébet több gyermekét szoptatta, mivel mindig tudott szoptatni, a mikor akart. Több öreg nők voltak jelen, a kiknek mind volt jó, avagy rossz ötletük a körül, hogy a fiatalok el ne bizzák magukat, kissé szenvedjenek, mivel ez nekik sem árt — az örök élet körül — és a vár úrnőjét pedig érdekli és mulattatja.

— Ingyenélők, lusták, katonakedvesek ! — szidta az ifjú némbereket a miavai tót asszony, mire a lányok ártatlan szemüket az égnek meresztették és ott keresték a senki-katonát, a seholse-kedvest. Volt közöttük olyan, a ki megpróbált innen menekülni, de ezideig nem sikerült egynek is, holtan se. Mind gyűltek, mind több és több lett, megvett árvalányok, elszegényedett urikisasszonyok, a kik hogy varrást tanuljanak, azért jöttek az udvarba. Messzi vidékről való tót-szüzek, kiknek selyemkeze nem állta az ásót. Kedvesük után vándor lengyel és orosz lányok, erdőben, egyedül bandukolók. Zabkenyérrel is alig lehetett már őket győzni.

— Ki kellene néhányat selejtezni! — mon- dá a vidám váli.

— Hogy érted ezt? kérdi Báthory Erzsébet.

Csend lön. Ebben a csendben a miavai tót javasasszony és a palócvidékről hozatott halottlátó — azért ez, mert látta, hogy koporsójukban hogy fekszenek a halottak — összeBáthory Erzséiet.

Irta: Bródy Sándor.